Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-04 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
FOLYTATVA A TEMAT... Mark Donszkoj filmrendező Szergej Mil<ael|an rendező a Lenfilm-stúdióban forgatta A n a g y m e s t e r című filmet. Fősze- repét. Szergej Hlebriyikov sakk-nagymestert And; rej M jagkov, a moszkvai Szovremennyik, Színház művésze játssza. ,Andrej Mjagkov volt a Karamazov testvérek filmváltozatának Aljosá ja, és ö alakítja a fiatal Lenint a Nagyezsda ti? mit Mark Donsžkoj-filmben. Képünkön: Andrej Mjagkov és Larisza Malevannaja A nagymester című filmben. Dt-foe balbotatlan regénye isméi film re került. A legújabb Robinson filmet az odesszai filmstúdió kés/iletto el. rendezője: Sztonyiszlav Govoruhin Rubinsont Leonyid Kuravljov, Pénte kef írok I i j H i z o n i s v i I i jotssze (n képen/. □ Dušan Klein Letartóztatási parancs a királynő ellen címmel bűnügyi filmet forgat, melynek főszerepét Regina Rázlová játssza. □ Lev Kulidzsanoo szovjet rendező régi álmát valósítja meg, amikor celluloid szalagra rögzíti Marx Károly életét. □ Igényes Jeladatra készül Jerzy Kawalerowicz lengyel rendező: Adam Mickiewicz Konrad Wallenrod című klasz- szikus történelmi műve alapján szándékozik filmet forgatni. □ Szálkái Sándor Ki van a tojásban? címmel abszurdba hajló szatírát forgat. A készülő film szereplői: Sinkovits Imre, Mensáros László, Balá- zsovits Lajos, Kazán István és Tomanek Nándor. □ A jövő év elején kerül a mozik műsorára Miroslav Hor- ňák készülő filmje A tüzes útkereszteződések. Az új szlovák alkotás egy család sorsán keresztül Kelet-Szlovákia iparosításának problémáit tárja elénk. A főbb szerepeket: Viera Strnisková, Vlado Durdík, Ján Mistrík, Vladislav Večera és mások játsszák. □ Zdravko Velimiroviö jugoszláv rendező elkezdte Me- ša Selimovič A dervis és a halál regénye filmváltozatának a forgatását. □ Nemrégiben tűzték műsorra a londoni mozik Barbra Streisand A hegy csúcsán című legújabb filmjét, amelyről az amerikai kritikusok meglehetősen kedvezőtlenül vélekedtek. A hegy csúcsán Az első művészek nevű filmvállalatnak — amelyet Bartra Streisand, Steve McQeen, Dustin Hoffman, Paul Newman és Sidney Poitier alapított — az első produkciója. □ Szergej Geraszimov, az ismert szovjet filmrendező első ízben dolgoz fel történelmi témát: I. Péter cár ifjúkoráról forgat filmet. A forgatókönyv Alekszej Tolsztoj I. Péter című regénye és számos ismeri történész műve nyomán készült. Q] Akira Kurosawa mondta: — Külföldön főleg a kosztümös filmjeimet nézik, és nagyon hálás vagyok érte. Ezekben a művekben megpróbáltam olyan témákat feldolgozni, amelyek érthetők a mai ember számára. Mégis, szeretném, ha külföldön megnéznék a mai témájú filmjeimet is. □ Olaszok Oroszországban címmel szovjet—olasz filmvígjátékot forgatnak a Moszfilm- stúdióban, Rjazanov rendező irányításával. A főszerepeket Antónia Santilli és Jevgenij Jevsztyignyejev játssza. □ Bűntény a Kék csillagban a címe Antonín Kachlík legújabb filmjének, melyben a rendező az egyén erkölcsi nevelésének problémáit veszi bonckés alá. A forgatókönyv Ivan Olbracht Anna című regényének motívumai és néhány epizódja alapján készült. amelyeket a Nagy Honvédő Háború ihletett. Ezek a Szivárvány és az Akiket nem lehet leigázni. Három utolsó — Lenin életével kapcsolatos — filmemben alkotói irányvonalam természetes folytatását látom. A Nagyezsda című filmben a fiatal Lenin szellemi élete érdekelt. Ennek a gondolatnak a jegyében belső szükség volt számomra, hogy két igazi forradalmár, Vlagyimir Uljanov Lenin és Nagyezsda Krupszkaja megismerkedésének és szerelmének történetét filmre vigyem. Nem Lenin mondta-e, hogy „... a kommunizmusnak nem az aszketizmust kell maga után vonnia, hanem az életörömet, az élet szeretetéből jakadó frisseséget“. Erről szól a Nagyezsda című filmem. V. GYOMIN Mark Donszkoj nyilatkozata 1973. XI. 4. Mark Donszkoj nemrégen fejezte be új filmjének, a Nagyezsdának a forgatását, mely Nagyezsda Konsztantyinov- na Krupszka járói szól, aki végigkísérte Lenint a forradalmi harc hosszú és nehéz útján. — De Nagyezsda Konsztantyinovna alakja nemcsak ezért érdekes, mondotta filmjéről Mark Donszkoj. Saját forradalmi, pedagógiai, népművelői tevékenysége is igen jelentős. Nem vé letlen, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének a díja az ő nevét viseli. Életének vala mennyi érdekes eseményét azonban egyetlen film keretében lehetetlen fel ölelni. Csupán azokra a jelenetekre szorítkoztam, amelyek a fiatal Vlagyimir Uljanovval való megismerkedésé nek a történetét mesélik el. Elhatározásáról, hogy életét Lenin mellett a forradalomnak szenteli. Egy fiatal nő lemond arról, hogy úgy éljen, mint a szokás diktálja, mint a többiek, az emberek többsége él — ilyen elhatározás nem minden előzmény nélkül támad valakiben. Mélv hatást tett Krupszkajára apja, aki mint százados, egy kisváros járási főnöke, látszólag a többi katonatiszt életét éli. Ám a valóság más. „Nem kívánatos elemekkel“ barátkozik, lázító könyveket olvas, börtön helyett kórházat építtet. Végül megfosztják tiszti rangjától, anyagilag tönkreteszik., még attól a jogától is megfosztják, hogy nagyvárosban lakjon. Tüdőbaj vetett , véget életének A másik megrendítő hatás Szofija Petrovszkaja volt. Ez a nemesi származású leány részt vett a cár elleni merényletben, ezért kivégezték. Nagyezsda Krupszkaja mindössze néhány pillanatig látta őt, ám az életet olykor ilyen pillanatok döntik el, amelyek erkölcsi, szellemi töltetet adnak az embernek. S talán a legmélyebbre ható: Lev Tolsztoj. Gondolatai az ön képzésről ez időben számos útkereső fiatal életében döntő szerepet játszottak. Tolsztoj hatalmas egyéniségének hatása alól Nagyezsda Krupszkaja sem vonhatta ki magát. Még levelet is írt Tolsztojnak, s választ kapott tőle . Az erős szellemi hatások ez időszakában ismerkedett meg és kötött barát ságot Leninnel. Útjaik 1894-ben Szent Péterváron keresztezték egymást, s azután mär egymás mellett haladtak. A nézők a film hőseitől jövőjük küszöbén válnak el: Szibériában, Susenszkoje faluban ahová Lenint 1897-ben száműzték Krupszkaja ufai száműzetési helyéről ide kérelmezte az áthelyezését. Donszkoj előző két filmjét, a Lenin anyjáról, Marija Alekszandrovna Ulja- nováról készített Anyaszív és Anyai hűség című alkotásait állami díjjal ju talmazták. A Londoni Filmfesztivál nagydíját is elnyerte a két filmmel. A díj azért is figyelemre méltó, mert a nézők ítélete alapján kapta meg a neves rendező. — E két filmemet — mondja Donszkoj —, mint egyébként számos más filmemet is, az asszonyi hőstettnek szenteltem; e két esetben egy különleges asszonynak — Lenin édesanyjának. Férje meghall, hat gyermekéről magának kellett gondoskodnia, idősebbik fia a cári bitófán fejezi be életét, Anna lányát börtönbe zárják, Vlagyimir fiát politikai tevékenysége miatt kizárják az egyetemről, Olga lánya tífuszban hal meg, Marija lányát bebör- tönzik. .. Házkutatások, börtönök, száműzetések, emigrálás. Minden gyér meke hivatásos forradalmár lett. Hon nan ez a lázadó szellem a vidéki ál lamtanácsos különben szerény, egysze rű családjában? Itt jutunk el a forrás hoz, amelyet e két filmben, s mos; a Nagyezsdában is fel akartam tárni a nép szolgálatának szelleme. Az egész család ennek szentelte életét, a házban az őszinte nemeslelkűség, az igazság tisztelete uralkodott, a művelt ség, a családtagok szívélyes kapcsola tának légköre. A Leninhez közel álló embereknek ez a szelleme annyira megragadott, hogy a Marija Uljanov náról készített filmek után is tovább foglalkoztatott, így határoztam el, hogv ismét visszatérek ehhez a témához. Ez az új filmem, a „Nagyezsda“ keletke zésének története. Egyébként engem a tetteknél mindig jobban érdekeltek a tettek motívumai, a tettek forrásai. Már annak idején Gorkij önéletrajzi trilógiájának megfilmesítésekor is. Ugyanilyen ok — az emberi tettek, magatartás és szellem forrásainak feltárása — vezetett Osztrovszkij Az acélt megedzik című könyvének a megfilmesítésében, és azokban a filmekben, Natalja Belohvosztyikova és Vlagyimir Mjagkov (Krupszkaja és V. I. Lenin életre keltői) a Nagyezsda című filmben
