Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-20 / 276. szám, kedd

Szeretik községüket Eredményes taggyűlés ^ Napirenden a választási program teljesítésének értékelése Minél nagyobb a község, an­nál nagyobb gondot jelent irá­nyítása, fejlesztése és különbö­ző problémáinak megoldása. Tvrdošovce (Tardoskedd) 6012 lakosával köztársaságunk leg­nagyobb községe, és így igaz­gatása sok fáradozást követel -vezetőitől. A tardoskeddiek azonban szeretik falujukat, osz­toznak a fejlesztésével járó gondokban, készséggel részt vesznek a faluszépítési akciók­ban, és ezzel jelentősen meg­könnyítik a vezetők munkáját. Erről tanúskodott a CSKP falu­si pártszervezetének nyilvános gyűlése is. A gyűlést a falusi pártszerve­zet és a helyi főldművesszövet- kezet pártszervezete együtt ren­dezte. A jó előkészítés eredmé­nyeképpen a mozihelyiség — a község legnagyobb terme — színültig megtelt. Az előkészü­letek keretében 12 agitkettős mintegy 900 családot látogatott meg. A helyi pártszervezet funkcionáriusai és a képviselők — ők voltak az agitkettősök tagjai — elbeszélgettek az em­berekkel a választási program teljesítésében elért eredmények­ről. A polgárok viszont el­mondták észrevételeiket, kéré­seiket, amelyeket aztán a párt­szervezetben összegeztek és el­juttatták az illetékesekhez. A legtöbb észrevétel a közvilágí­tással, a pormentes utak építé­sével és a hangszórók hiányá­val kapcsolatban hangzott el. Az előkészületekbe a regisztrált tagok is bekapcsolódtak, akik egyébként is aktívan részt vesz­nek a falusi pártszervezet éle­tében, ketten közülük a pártbi­zottság tagjai. A nyilvános gyűlésen, amely egyúttal a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának ünnepé­lyes megnyitása és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának ünnepsége is volt, részt vett Oľga Rybárová nemzetgyűlési képviselő, vala­mint a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság képvi­selői. A gyűlés résztvevőit szí­vélyes szavakkal üdvözölte egy kedves szovjet vendég is, aki sok sikert kívánt további mun­kájukhoz. Az elhangzott beszámoló érté­kelte a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítését, fog­lalkozott a bel- és külpolitikai helyzettel, külön kiemelte a Szovjetunió szerepét a tartós világbéke biztosítására kifejtett tőleg ez a kérdés is megoldó­dik, mert bár az új mozihelyi­ség felépült, ezzel nem tudják pótolni a művelődési ház hiá­nyát. Tavaly 4012 méter hosszúságú gyalogjárót építettek. A cemen­tet, kavicsot a költségvetésből fedezték, de a munkát a lako­sok a „Z“ akció keretében vé­gezték el. Egészséges versengés folyik a lakosok között, melyik A faluban működő tömegszervezetek közül jó munkát fejt ki a CSEMADOK helyi szervezete. Citeraegyüttese minden jelentősebb rendezvényen fellép. KULTURÁLIS HlREK □ Zeneterápiai részleget ala­pítottak Lengyelországban, a wroclawi zeneművészeti főisko­lán a zeneelméleti és zeneszer­zői tanszakon. A részleg dol­gozói orvostanhallgatókkal együttműködve kidolgozzák azokat a módszereket, amelyek segítségével gyógyítani lehet az ldegbántalmakban szenvedőket. □ A pisai feirdetorony meg­mentésére alakult bizottságnak ötezer tervet kell átvizsgálnia ahhoz, hogy dönthessen, melyik a legalkalmasabb. □ Deficites az UNESCO — közölte Párizsban René Maheu főigazgató. Október elsején a deficit több mint 23 és fél mil­lió dollár, a költségvetésnek majdnem húsz százaléka. törekvésben. A legnagyobb fi­gyelmet a választási program teljesítésének szentelte. Ezzel foglalkozott felszólalásában Ry­bárová elvtársnő is, aki értékel­te az eredményeket, és örömmel nyugtázta, hogy a gyűlésen so­kan vettek részt, így fejezte ki támogatásukat a párt poli­tikája iránt. A választási programot sike­resen teljesítik. Új utcákat, gya­logjárókat, gyermekjátszóteret építettek, a közelmúltban adták át az új mozit. A lakosság, külö- sen a kisgyermekes anyák nagy örömére végre megoldódott az óvoda építésének kérdése. A he­lyi nemzeti bizottság és a szö­vetkezet közösen egy hat tan­termes korszerű óvodát épít. Az eredmények mellett azonban problémák is adódnak. Talán a legnagyobb az ivóvízhiány. A községben egyre több új ház épült, szövetkezeti lakások épí­tését is tervezik, de vízvezeték nincsen. Az artézi kutak kime­rültek, nem is beszélve arról, milyen körülményes a vízhor­dás a távol eső kutakról. Ezért csaknem minden udvarban ku­tat fúrtak, de a 20—30 méter mély kutak vize nem egészsé­ges, s emiatt a faluban nagyon sok a vírusos megbetegedés. Ezt a problémát, természetesen nem tudják saját erejükből megolda­ni, ebhez a járás segítsége szük­séges. Ugyancsak nagyon hiányzik a faluban a művelődési ház. A járás meg is adná a támogatást az építéshez, ha a szövetkezet a költségek felét magára vállal­ná. A lakosság, mint már több esetben tette, most is szívesen segítene az építésben. Remélhe­KARMESTER ES ZENESZERZŐ TIBOR FREŠO 55 ÉVES Ma 55 éves Tibor Frešo, érdemes művész, és zene­szerző, a Szlovák Nemzeti Színház operaszínpadának karmestere. A bratislavai Ze­neakadémián és a római Szent Cecília Akadémián ta­nult. 1945-től az opera kar­mestereként működik. A Szlovák Nemzeti Színházban húsz év alatt több funkciót töltött be, az opera művésze­ti vezetője és karnagya is volt. Több szlovák operát és az operairodalom számos je­lentős művét tanította be. A legközelebb az olasz roman­tikus operák állnak hozzá. Sikerrel tanított be több Verdi-operát, de az utóbbi időszakban a legnagyobb si­kert Puccini operáinak beta­nításával érte el. így például 1965-ben a Turand-ot, 1969- ben a Pillangókisasszonyt é6 a közelmúltban a Toscát ve­zényelte, Frešot ma országos viszonylatban elismert Puc­cini szakértőnek tartják, ha­bár ez a megállapítás nem jelenti képességeinek korlá­tozottságát. Felsorolhatnánk számos további operát, ame­lyeket a Szlovák Nemzeti Színház szintén az ő közre­működésével mutatott be. Frešo karmesteri munká­ját az érzelmi telítettség, a drámalság jellemzi. Mindig Szem előtt tartja az énekest, akit az előadás alatt kitű­nően tud kísérni. Kevésbé ismert Frešo ze­neszerzői munkássága, pedig több figyelemre méltó művet alkotott. Frešo gazdag ope­rakarmesteri tapasztalatait felhasználva, a közelmúltban fejezte be Martin és a Nap című gyermekoperáját. Az operát a Szlovák Nemzeti Színház jövőre tűzi műsorá­ra. Tibor Frešo mint opera­szerző is bizonyára sikere­sen mutatkozik majd be. ALFRED GABAUER utca lesz a legszebb. Lassan ha­lad azonban az utak portalaní­tása. Több utcában ma már nem jelent nehézséget a közlekedés a legnagyobb esőben sem, de még 17 km szilárd burkolatú utat kell építeniük. Amint már említettük, a nyil­vános gyűlésen ünnepélyesen megnyitották a barátsági hó­napot, amelynek keretében több akciót rendeznek. így például szovjet filmeket mutatnak be, szovjet fiatalokat hívnak meg, akik elbeszélgetnek a .pionírok­kal és a SZISZ-tagokkal. A he­lyi hangosanbeszélő kétszer he­tente külön műsort sugároz a Szovjetunió életéről és ízelítőt ad a Szovjetunió népeinek nép- dalkincséből. A helyi nemzeti bizottság épületében a folyosót ügyes gyermekrajzok díszítik. Amint megtudtuk, a kiállított rajzok voltak a legsikerülteb­bek abban a képzőművészeti ve­télkedőben, amelyet szintén a barátsági hónap alkalmából ren­deztek. Az eredményekről és a so­ron következő feladatokról be­szélgetve, Bogyó Géza elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnö­ke, a falusi pártszervezet veze­tőségének tagja megjegyezte, hogy a problémák megoldását nagymértékben elősegítené, ha a járási szervek a lakosság szá­mát Is figyelembe vennék, ami­kor anyagi támogatást nyújta­nak a falunak. A tardoskeddiek, amint ezt a nyilvános gyűlés is megmutatta, érdeklődnek a problémák iránt. Szívesen vesz­nek részt a különböző közhasz­nú munkákban, előnybe helye­zik a közösség érdekeit az egyéni érdekekkel szemben, és ez óriási segítséget jelent a fa­lu 'további fejlesztésében. Közös igyekezetük eredményeképpen a jövő évi mérlegeléskor bizo­nyára további sikerekről adhat­nak majd számot. CS1ZMÁR ESZTER — Azért is örülök együtte­sünk csehszlovákiai vendégsze­replésének, hogy népünk üdvöz­letét tánccal, énekkel és muzsi­kával tolmácsolhatjuk, azzal a meggyőződéssel, hogy a népha­gyomány a nemzetek közti megértés elmélyítésének egyik legjobb eszköze. A történelem gyakran szembeállította egymás­sal a népeket, de a néphagyo­mányoknak mindig összekötő szerepe volt, sohasem voltak elválasztó tényezők... A népi hagyományok ápolását fontos­nak tartjuk, azért is, mert nem­zeti jellegűek, megőrzése, fenn­tartása mellett összekötő kap­csot is jelentenek más nemze­tekkel. Mi is egyetértünk a fenti gondolatokkal, amelyeket Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas Igazga­tója és művészeti vezetője ve­tett papírra a közönséghez in­tézett üdvözletében abból az al­kalomból, hogy a csehszlovák —magyar kulturális egyezmény alapján az együttes tíznapos vendégszereplésre érkezik ha­zánkba. Egyetértünk annál is inkább, mert nálunk a válságos időszakban a népművészetnek a nemzeteket egymáshoz közel hozó, mondhatjuk internaciona­lista szerepét nem domborítot­ták ki, helyette a fő hangsúlyt a kulturális munka komercio- nalizálásárá fektették. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy ezen a té­ren is jelentős előrehaladás tör­tént, s a cseh, szlovák, illetve a nemzetiségek népi hagyomá­nyainak ápolása egyre nagyobb állami és társadalmi megbecsü­lést élvez. Az elmúlt években számos népi együttes érkezett hazánkba a Szovjetunióból és más szocialista országokból. Az együttesek fellépése a dolgos hétköznapjainkban gazdag él­ményt nyújtó eseményt jelen­tett. A Magyar Állami Népi Együt­tes-hazánkban 1967-ben vendég­szerepelt utoljára. A cseh és a szlovákiai közönség azóta sem láthatta a reprezentatív, nagy nemzetközi sikerekre visszate­kintő együttest. (Az együttes el­ső külföldi szereplése 1951-ben Csehszlovákiában volt, s azóta három világrész 32 országában turnézott ). A magyar népi kul­túra méltó reprezentálása te­rén elért sikerei elismeréseként 1955-ben az együttest „A Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel“ tüntették ki, s tagjai közül 34-en részesültek művészeti, kormány- és egyéb kitüntetés­ben. Rábai Miklós. Az együttes fennállása óta 11 bemutatót tartott, s a 11 műsor közül hét ma is repertoáron van. Ezek közé tartozik a „Mu- zsikáló tájak“ c. műsorösszeál­lítás is, amelyet a csehszlová­kiai vendégszereplés során meg­tekinthet a prágai, jabloneci, olomouci, bratislavai, Nové Mes­to nad Váhom-i (vágújhelyi), Dunajská Streda-i (dunaszerda­helyi j és a šaľai (vágsellyeij közönség. A műsorban az együt­tes tánckarának, énekkarának és zenekarának művészetéből kap gazdag ízelítőt a közönség. Kórusművek, vidám népdalok, népszokások, verbunkos és pász­tortáncok elevenednek meg majd a nézők előtt... A 120-tagú együttes igazgató­ja és művészeti vezetője Rábai Miklós. Munkássága immár har­madik évtizede elválaszthatat­lan az együttes sikereitől. 1950- ben megbízták a létrehozandó Magyar Állami Népi Együttes szervezésével és tánckarának vezetésével, 1960 óta az együt­tes művészeti vezetője, 1971-től igazgatója. 1963 óta betölti a Magyar Táncművészeti Szövet­ség elnöki tisztségét is. Munka­társaival együtt vállja, hogy a néphagyományt, mint a tüzet, folyton ébreszteni kell, ápolá­sát sohasem szabad abbahagyni — s ez a felfogása vezérfonal­ként húzódik végig alkotó — és irányító munkájában egy­aránt. Kívánjuk, hogy a magyar népi kultúra fáklyavivőinek csehszlovákiai vendégszereplé­sét is siker koronázza, hogy to­vább mélyítse a népeink közöt­ti internacionalista barátságot. SOMOGYI MÁTYÄS Kép a Magyar Állami Népi Együttes műsorából. Farkas—Rábai« Szüreti játék. BÄR ATI TALALKOZÓ Szovjet fiatalokat láttak vendégül A csehszlovák—szovjet barát­ság hónapja alkalmából igen sok érdekes rendezvényre ke­rül sor. A rendezvényeken, ter­mészetesen többnyire a fiatalok is részt vesznek. Sőt, egyik­másik akciót kimondottan a fia­talok számára rendezik. Csupa fiatal részvevője volt annak a találkozónak is, me­lyet a minap rendezett meg Du­najská Stredán (Dunaszerdahe- lyen a járási könyvtár politikai osztálya és a Nőszövetségnek a járási pártbizottság mellett működő szervezete. Mintegy 100 gimnazista gyűlt egybe a járási pártbizottság egyik tanácster­mében, hogy előbb meghallgas­sa Sánta Mária könyvtáros meg­emlékezését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. év­fordulójáról, majd elbeszélges­sen a találkozó szovjet vendé­geivel, A rendezőség három fia­tal szovjet katonatisztet hívott meg a találkozóra, melyen je­len volt Paksi László, a jnb tit­kára is. Fel is szólalt a tartal­mas vitában, hogy felelevenítse a Szovjetunióban szerzett élmé­nyeit. Szólt a szovjet emberek irántunk érzett őszinte barátsá­gának gyakorlati példáiról, és kiemelte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történelmi jelentőségét. A jelenlevő fiatalok a szov­jet katonákhoz orosz nyelven intézték kérdéseiket, s ez a he­lyi iskolák nyelvoktatásának magas színvonalát bizonyítja. Különösen a negyedikes Gajdos László nyelvtudása volt figye­lemre méltó. A kérdések sok mindenre kiterjedtek. A fiata­lokat érdekelte a komszomolis- ták élete, a katonai szolgálat, a szovjet sportélet stb. A ven­dégek örömmel tapasztalták, hogy a dunaszerdahelyi fiatalok milyen nagy érdeklődést tanúsí­tanak barátaik iránt, s milyen tájékozottak a Szovjetunió si­kereiről. Az is kedves meglepe­tés volt számukra, hogy ven­déglátóik orosz verseket sza­valtak nekik. A sikeres találkozó hozzájá­rult a dunaszerdahelyi fiatalok­nak a Szovjetunió iránti barát­sága elmélyítéséhez. F. 1. 1973. XI. 20. TÁNC, ÉNEK, MUZSIKA Csehszlovákiában vendégszerepei a Magyar Állami Népi Együttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom