Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-03 / 262. szám, szombat
A békeerők moszkvai kongresszusának dokumentumai FELHÍVÁS A VILÁG NÉPEIHEZ Mi, a békeerők moszkvai kongressszusának részvevői azzal a felhívással fordulunk a világ népeihez, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. Felhívásunk a tartós békéhez vezető utakról folytatott tanulmányok és viták eredménye. Az életről vallott nézeteink sok tekintetben eltérnek egymástól. Ám mindnyájan egyek vagyunk a legfontosabban, abban, hogy ki kell iktatni a háborút az emberi társadalom életéből, biztosítani kell minden nemzetnek azt a jogát, önállóan vá- lasssza meg útját s a tudomány és a technika nagy vívmányait állítsa a társadalmi haladás szolgálatába. A békeerők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzetközi politikai légkör. A múltba tűnik a költséges és szorongató hidegháború. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövő beni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan átengedi helyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, valamint az államok közötti * fokozottabb bizalomnak. Már sok minden történt, de még korántsem történt meg minden. A világon maradtak még olyan térségek, ahol a feszültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfészkeit. Miközben létrejönnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése kapcsolatainak alapjai, azok, akik le akarják rombolni azt, ami már felépült, s vissza akarják rántani a világot a hidegháború korszakába, még nem tették le a fegyvert. Nem szűnt meg a lázas fegyverkezés. Nem semmisítették meg az atombombákat. Sok ország katonai költségvetései tovább bővülnek. A katonai tömböket még nem oszlatták fel. Az imperializmus, az agresz- szió és a reakció erői még fenntartják a gyarmati rendszer utolsó támaszpontjait. Fasiszta puccsokat szerveznek. A viszály és az ellenségeskedés magvát hintik el a népek között. Az emberiség lelkiismerete nem lehet nyugodt és a békének nem lehetnek biztos alapjai, amíg akárcsak egy talpalatnyi föld is létezik, ahol vért ontanak és agressziót követnek el, amíg akárcsak egy nemzettől Is megtagadják azt a jogot, hogy önállóan döntsön sorsáról, s amíg fasiszta és fajüldöző rendszerek léteznek, amelyek elnyomják a nép akaratát. A világ népei már nem törődhetnek bele, hogy a világ erőforrásainak jelentős része háború előkészítésére irányul. Nem törődhetnek bele a háborús pusztítás állandó veszélyébe. A háború nem elkerülhetetlen, de a béke veszélyben forog, ha nem tudunk véget vetni annak az igazságtalanságnak, hogy a világ lakosságának 40 százaléka arra van kárhoztatva, hogy éhínség és gazdasági senyvedés peremén éljen. A világ katonai kiadásai 150 százalékkal nagyobbak az egészségügyi kiadásoknál és felével nagyobbak az oktatásügyi kiadásoknál. A faji megkülönböztetés, a gyarmatosítás és a neokolonia- lizmus Afrika hatalmas területein és további világrészekben rabszolgasorba taszítja az embereket. Demokratikus választott kormányokat távolítanak el, vagy zsarolnak, a soknem- zetű társaságok veszélyeztetik a gyenge államok gazdasági függetlenségét és gátolják fejlődésüket. Sok országban figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, az embereket megfosztják politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogaiktól. Formálisan ugyan elismerik a nők egyenjogú helyzetét, de a nőknek gyakran nincs tényleges lehetőségük arra, hogy elérjék egyenjogúságukat a férfiakkal. A törvény gyakran nem eléggé védi a munkások jogait. Ki kell alakítani az emberi jogok védelme tökéletesítésének nemzetközi méretű hatásos mechanizmusát s erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogokra vonatkozó egyezmények ratifikálására és megvalósítására. Az utóbbi években, sőt az utóbbi hetekben súlyos bűntetteket követtek el az emberiséggel szemben. Ezek a bűntettek súlyos teherként nyomják az emberiség lelkiismeretét. Máig tartanak az agresszív akciók és szörnyű vérengzések. A világ egyes területein, sajnos, megszokott jelenség például a népirtás, a környezet- irtás, foglyok kínzása és olyan fegyverfajták alkalmazása, mint a napalm vagy a taposó akna, amelyek kivétel nélkül mindenkit sújtanak. Ennek legkirívóbb eseteit mindenki jól ismeri. Nem szabad megengednünk, hogy megszokott jelenséggé váljanak e gaztettek, hogy eltompuljon e tettek által kiváltott felháborodás és borzalom érzése. Szigorúan meg kell állapítani és el kell ítélni az emberiség ellen elkövetett gaztetteket. A békeerők vllágkongresz- szusa a világ egyszerű embereinek válasza a fennálló veszélyre és igazságtalanságra. További erőfeszítésre szólít fel, hogy az emberiség tudása, munkája és gazdagsága az emberek javára, ne pedig az ember pusztítására és leigázására szolgáljon. A népek követelik: — A nemzetközi biztonságon és az államok minden téren folytatott kölcsönös együttműLENGYEL—NYUGATNÉMET kerekasztal-értekezlet kezdődött Varsóban a két ország közötti kapcsolatok normalizálási folyamata továbbvitelének problémáiról. BERLINBEN baráti megbeszé lést folytatott Hermann Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Armando Cossutta, az OPK KB Politikai Bizottságának és titkárságának tagja. SVÁJCBAN az 1969-es esztendőhöz viszonyítva 26 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek. GENFBEN tegnap megtartották a SALT-tárgyalások további fordulóját — jelentette a TASZSZ. A PHAM VAN DONG vezette VDK párt- és kormányküldöttség, amely baráti látogatást tett hazánkban is, útban hazafelé rövid megállót tartott Budapesten. AZ AMERIKAI szenátus és a kongresszus megállapodott ab ban a törvényjavaslatban, amely az Egyesült Államok nyugat-európai fegyveres erőinek csökkentését irányozza elő. BELFASTBAN, illetve annak katolikus negyedében ismét barikádokat emeltek tiltakozá sül a protestáns extrémisták megmozdulásai ellen. LIMÁBAN tegnap megkezdő dött a Peru Kommunista Párt VI. kongresszusa. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke az SZKP KB meghívására Moszkvába érkezeit. OSLÚBAN megkezdődött a Norvég Kommunista Párt XIV. kongresszusa A DÁN kormány felhívással fordult a Dánia területén no vember 4—21. között hadgyakorlatot tartó NATO-tagorszá- gokhoz, biztosítsák maguk csapataik üzemanyag ellátását tekintettel az északi ország súlyos energiaproblémáira. ködésén, valamennyi állam területi épségének, nemzeti függetlenségének, szuverenitásának és egyenjogúságának tiszteletben tartásán, a bel ügyekbe való be nem avatkozáson, az erőszak alkalmazásának, vagy a vele való fenyegetésnek elvetésén alapuló békés együttélés elveinek elfogadását és megvalósítását; — a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonializmus minden megnyilvánulásának felszámolását; — az általános és teljes leszerelést; a katonai támaszpontok felszámolását és az idegen csapatok távozását; az összes katonai szövetségek felszámolását; — a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció elfogadását; — az agresszió összes formáinak beszüntetését és más államok területének erőszakos megszerzésére irányuló minden kísérlet meghiúsítását; — a katonai célokra előirányzott eszközöknek a nyomor megszüntetésére, az írás- tudatlanság és • a betegségek felszámolására, az oktatás, az egészségügy és a szociális biztosítás tökéletesítésére való felhasználását; — az igazságtalanság kiküszöbölését és az emberi jogok hatásosabb védelmét; — azt a jogot, hogy minden nép nemzeti erőforrásokkal rendelkezzék és saját belátása szerint valósítson meg gazdasági és társadalmi átalakulásokat; — az ENSZ határozatainak végrehajtását mint a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételét. Ezek a követelmények megfelelnek az ENSZ-alapokmány, a bandungi konferencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedeklarációkban és okmányokban. A nemzeti és nemzetközi szervezeteknek ezért a világközvélemény mint a béke hatásos eszköze mozgósítására kell koordinálniuk erőfeszítésüket. Ennek elérése érdekében kellőképpen kell irányítani a felvilágosító politikát. Felhívjuk a világközösséget, hogy vesse el a hidegháborús nézeteket, amit az ENSZ-alap- okmány is kimond, türelmesen viseltessenek és jószomszédokként békében éljenek egymással. Szilárd elhatározásunk, hogy megvédjük nemzedékünket és a következő nemzedéket a háború borzalmaitól és újra megerősítjük az emberi jogokba és az általános haladásba vetett hitünket. Az emberek egyesült erővel csak ezeken az alapokon teremthetik meg a békét. Mindazokhoz fordulunk, akiknek drága a béke: a világon győznie kell az észnek és a bizalomnak. Győzhetnek ic Ez mindannyiunktól függ. A szovjet főváros dolgozói több napon át a béke-világkongresszus jegyében éltek. (ČSTK — TASZSZJ ÉLÉNK DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG BÉCSBEN Bécs — Nem látványos, de élénk diplomáciai tevékenység jellemzi a bécsi hétvégét. Konzultációk, elemzések és újabb egyeztetések szakaszába lépett a haderőcsökkentési értekezlet, amely legközelebbi plenáris ülését kedden tartja. Néhány küldöttségvezető a hét végén hazautazik, hogy az első három ülésen elhangzott általános nyilatkozatokról kikérje kormánya véleményét, illetve most már konkrétabb utasításokat hozzon. Elsősorban Brezsnyev, Hlesz- tov és Van Ufford nevét emlegetik az álláspontokat összevető kommentátorok, akik közül néhányan hónapokra elégséges eltérést látnak a felvázolt tárgyalási pozíciókban. Mindenekelőtt utalnak rá: Leonyid Brezsnyev október 26-i beszédében fontosnak minősítette, hogy a végrehajtandó haderő- és, fegyvercsökkentés ne bontsa meg Közép-Európában és általában az európai kontinensen a kialakult erőviszonyokat. Quarles Van Ufford viszont, aki a AM7’0-küldöttségek összekötője, bécsi sajtóértekezletén a Varsói Szerződés javára mutatkozó „aránytalanságok“ megszüntetéséről, vagyis egy olyan biztonsági koncepcióról beszélt, amely a jelenlegi erőviszonyok megváltoztatásán alapulna. A bécsi tárgyalásokon részt vett szocialista országok a közép-európai térségben állomá* soztatott (külföldi) és a nemzeti haderők csökkentéséről egyaránt beszéltek, a NATO hatalmak viszont — legalábbis až első szakaszban — csak a szov jet és az amerikai haderők közép-európai állományának csökkentésére gondolnak. A Die Presse „transzatlanti civakodásról“ szóló washingtoni tudósításában „leltározza“ až Egyesült Államok és az európai NÁTO országok közötti ellenié- teket a közel-keleti kérdésben, a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatok, valamint a szovjet—amerikai viszony kérdésében. Jelzi, hogy ezek szerepelnek a NATO-hadügyminiszterek jövő héten esedékes hágai megbeszélésének napirendjén. Bécsben is élénken foglalkoztatják a politikai megfigyelőket ezek az ellentétek, amelyek miatt a NATO a haderőcsökkentési tárgyalásokon minden jel szerint időhúzó taktikát kíván alkalmazni, miközben a szocialista delegációk gyakorlatias előrehaladásra törekszenek, szaván fogva a NATO-t, amely szélté- ben-hosszában reklámozta kezdeményező szerepét a haderőcsökkentési tárgyalások létrehozásában. WHITLAM — SZIHANUK MEGBESZÉLÉSEK Peking — A Pekingben vendégeskedő Gouth Whitlam ausztráliai miniszterelnök megbeszélést folytatott Norodom Szihanukkal, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökével. A találkozó nem szerepelt Whitlam eredeti programjában. A tanácskozásról beszámoló ausztrál szóvivő tartalmi kérdésekről nem nyilatkozott, de nyugati hírügynökségek feltételezik, hogy Ausztrália és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront kapcsolatának kialakításáról, illetve a Canberra és KAMAL HUSSZAIN bangladesi külügyminiszter az amerikai hetedik flotta hajóinak az Indiai-óceánon való cirkálásáról kijelentette, hogy az Egyesült Államok ilyenfajta akciói alátámasztják annak szükségességét, hogy békeövezetet kell teremteni az iP'^i-őceán térségében. MEGKEZDŐDÖTT AZ NKP KONGRESSZDSA A kongresszus színhelye jelkép Humburg — Kurt Bachmann- nak, a Német Kommunista Párt elnökének megnyitó beszédével Hamburgban megkezdődött a Német Kommunista Párt kongresszusa. A kongresszus színhelyének megválasztása mintegy jelképe a német kommunista mozgalom harci hagyományainak, mert ötven esztendeje ebben a városban a kommunisták — mindenekelőtt Ernst Thälmann — irányításával vette kezdetét a nagy munkásfelkelés. A párt elnökének szavai után Max Reimann, az NKP tiszteletbeli elnöke — a 1956-ban jogellenesen betiltott párt, Németország Kommunista Pártja vezetője — szólt a küldöttekhez. A kongresszuson összesen 619 szavazati joggal és 254 tanácskozási joggal rendelkező küldött vesz részt. Rajtuk kívül díszvendégként hatvan olyan személyt hívtak meg, akik tevékenységükkel különösen nagy érdemeket szereztek a munkás- mozgalom erősítésében. A kongresszus vendégül látja a különféle nyugatnémet társadalmi szervezetek (szakszervezetek, SPD, demokratikus szövetségek, ifjúsági szervezetek) 115 képviselőjét is. A külföldi testvérpártok közül 23 képviselteti magát küldöttséggel az NKP seregszemléjén Az SZKP delegációját V. f. Arisztov, a központi bizottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára vezeti. A Német Szocialista Egységpárt küldöttségének élén Kurt Hager, a Politikai Bizottság tagja áll, és tagjai között van Albert Norden, az NSZEP PB tagja is. A kongresszus három napig tart. Az ülésen Herbert Mies, a pártelnökség tagja ismerteti a vezetőség beszámolóját. Phnom Penh közötti viszony leépítéséről volt szó. Norodom Szihanuk hosszabb dél-kínai látogatásra indult, s így minden valószínűség szerint nem tartózkodik majd a kínai fővárosban Kissinger amerikai külügyminiszter november 10-e és 13-a között esedékes látogatása idején. Szöul sajnálkozik Tokió — Tokióba érkezett a dél-koreai miniszterelnök, hogy „sajnálkozását“ fejezze ki a feszültség miatt, amelyet a „Kim De-dzsung-ügy“ idézett elő a japán—dél-koreai kapcsolatokban. Ezzel Tokió és Szöul pontot tett a nemzetközi kapcsolatok történetében ritkaságszámba menő emberrablást ügy végére. Mint ismeretes, a dél-koreai hírszerző szolgálat által végrehajtott akció során szabályosan elrabolták tokiói szállodájából Kim De-dzsung ellenzéki politikust, az 1971-es szöuli elnökválasztás ellenzéki jelöltjét. Az emberrablásban részt vettek Szöul tokiói nagykövetségének diplomatái is. japán, amely úgy érezte, hogy súlyos sérelem esett szuverenitásán, leállította a Dél-Koreába irányuló gazdasági segélyeket és nem volt hajlandó megtartani a szeptemberben esedékes japán—dél-koreai miniszteri értekezletet sem. Ekkor lépett közbe az Egyesült Államok, amely úgy érezte, hogy Tokió és Szöul mind nagyobb méreteket öltő viszálya távol-keleti stratégiáját fenyegeti. Az amerikai intervenció eredményesnek bizonyult: Tokió és Szöul politikai kompromisszumot kötött a kényelmetlen ügy lezárása érdekében. Szöul „megbünteti“ tokiói nagykövetségének egykori első beosztottját, aki szolgálatot tett az emberrablási ügyben. Még arra is vállalkozik, hogy leváltsa tokiói nagykövetét. A japán kormány ezeket a lépéseket elegendőnek tekinti ahhoz, hogy elfelejtse a szuverenitásán esett sérelmet. NÉHÁNY mám
