Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-14 / 271. szám, szerda
A hulladékpapír hasznosítása Hazánkban és szerte a világon állandóan fokozódik a papírfogyasztás. Sok papírra van szükség a nyomdákban, könyv- kötődékben, üzemi nyilvántartásoknál stb. A csomagolás- technikában a különböző műanyagok már egyre nagyobb teret hódítanak, de a papír felhasználási területe még itt is nagy. Papírral találkozunk mindenütt, s nincs olyan üzem, vállalat, üzlet, háztartás stb., «hol bizonyos idő elteltével ne halmozódna fel kisebb, vagy nagyobb mennyiségű hulladékpapír. A felhalmozódott öreg />a pír viszont a hulladékbegyűjtő vállalatok segítségével könnyen értékesíthető. Ezek a vállalatok — amelyek a papíron kívül öreg rongyok, vasak és más hulladékanyagok begyűjtését végzik — az összegyűjtött nyersanyaghulladékot a papírgyárakba és más feldolgozó üzemekbe továbbítják. A hulladékpapír felhasználása a csehszlovák papíriparban jobb a világátlagnál. Az évi papírgyártáshoz szükséges alapanyagok 28 százalékát a hulladékpapír alkotja. Hogy ennek a jelentősége gazdasági szempontból milyen nagy, kitűnik a következő gyakorlati példából: A legolcsóbb tölgyfa egy tonnája 3500 koronába kerül, a legolcsóbb hulladékpapír pedig tonnánként 820 korona. A további példák is a hulladékpapír gazdasági jelentőségét igazolják. Nálunk az évi papír- szükségletnek 33 százaléka visszakerül a papíriparba, így Hollandia és Japán mögött ezen a területen a világon a harmadik helyen állunk. Ebben az évben kb. 325 000 tonna hulladékpapír felvásárlását végzik el a begyűjtő vállalatok. Ebből a mennyiségből kétharmad részt a nem ipari területről felvásárolt papír alKÖZELEDNEK A CÉLHOZ Az őszi mezőgazdasági munkák a Dunajská Streda-i (du- naszerdahelyi) járásban befejezésükhöz közelednek. A járás mezőgazdasági üzemei 16 500 hektáron agrotechnikai határidőn belül végezték el a búza és az őszi keverékek vetését. A betakarítás menetéről, a várhaLó hektárhozamokról Szut- ter Pál elvtárs, a járási mező- gazdasági igazgatóság főagro- nómusa nyújtott tájékoztatási. Elmondotta, hogy az idén a répaföldeken 75 darab háromsoros fejezőgép és 63 darab háromsoros répakiszántó dolgozott. Így naponta 120—140 hektárról tudták a termést betakarítani. Csupán az okozott némi fennakadást, hogy a traktoroknak a cukorgyárnál sokat kellett várakozniuk. A tapasztalatok szerint jövőre főleg Felső- Csallóközben több átvevőhelyet kell létesíteni. A répa prizmázá- sához természetesen a cukorgyár gépparkját is bővíteni kell. Az eddigi tapasztalatok szerint a cukorrépa hektárhozama nem éri el a tavalyi szintet, körülbelül 370—380 mázsás átlagos hozamra lehet számítani a járásbaji, ám egyes helyeken, ahol öntözték a répát, az 500— 530 mázsás hozam sem számít ritkaságnak. A mennyiségben mutatkozó hiányt azonban némileg pótolja a magasabb cukortartalom. A Slovmona H egycsírás vetőmag az idén is jól bevált, hektárhozamban is felülmúlta a Dobrovicei fajtát, ezért jövőre a járásban teljes mértékben át szeretnének térni a Slovmona H termesztésére. A szemes kukorica begyűjtése befejezettnek tekinthető, hiszen november 6 ig a 10 895 hektárból 118 kombájn segítségével 10 136 hektárról sikerült begyűjteni a termést. A legnagyobb nehézséget a magvak szárítása okozta, ugyanis a kombájnok 250—300 vagonos napi teljesítményével szemben naponta csak 180—220 vagon kukorica szárítására van lehetőség. Ez az aránytalanság az idén jelentősen gátolta a munkák folyamatosságát, jövőre azonban ez a hiányosság ki küszöbölődik, mivel a járás területén további két nagy teljesítményű kukoricaszántót helyeznek üzembe. Ezek a járás szárítási kapacitását 300 vagonra, vagy ennél is többre emelik. Szemes kukoricából a járásban 50 mázsa körüli átlagos hektárhozammal számolnak, ez körülbelül 2—3 mázsával marad alatta a tavalyi eredménynek. Ez nemcsak a szárazság következménye, hanem annak is, hogy a termelők nem tudták beszerezni az igényelt vetőmagvakat és azt kelleti vetni, ami volt. A legnagyobb kárt terme szelesen az aszályos nyár okozta. Felső-Csallóközben például augusztusban 1000 hektár magnak termesztett kukoricát kellett. a kiszáradás miatt le- silózni. Ezt a kiesést a Duna menti nedvesebb talajokon elért hozamok némileg pótolták, ahol egyes helyeken 60 mázsa körüli termést takarítottak be. KRASCSENICS GÉZA kotja, melynek a begyűjtése sokkal igényesebb munka. A háztartásokból, kereskedelmi vállalatokból kikerülő hulladékpapír összegyűjtése és elszállítása lényegesen több munkát és szervezést igényel, mint a többi területről. Itt nagy segítséget nyújthatnak az iskolások. A pionírszervezetek vezetőségétől és az egyes iskolák tantestületeitől függ, hogy milyen mértékben kapcsolódnak be a papírgyűjtési akciókba. A hulladéknyersanyagok, mint a papír, vas és rongyok gyűjtésénél alkalom kínálkozik versenyek szervezésére. A járási, kerületi, illetve országos szinten megrendezett versenyek győztesei értékes jutalomban részesülnek. A hulladékbegyííjtő vállalatokra minden évben nagy feladat hárul, ha a hazai és a külföldi kötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni akarják. A hulladékpapír iránt egyre nagyobb a kereslet, s 1974- ben Európába 200 000 tonnát exportálhatnánk belőle. Ha a papírgyáraink és a külföldi megrendelők igényeit is ki szeretnénk elégíteni, akkor az eddigi számításaink alapján 1974- ben további 14 ezer tonna hulladékpapír begyűjtését kellene biztosítani. Több papírt kell tehát felvásárolni mind az ipari, mind a nem ipari forrásokból. Az ipari vállalatok, üzemek, intézmények stb., ahol sok a hulladékpapír, sajnos gyakran a könnyebb, kevesebb munkával és szervezéssel járó megoldást választják; az öreg papírokat hulladéktelepekre szállítják, ahol ezt az értékes nyersanyagot különböző módszerekkel semmisítik meg. Az egy lakosra jutó papírszükséglet 1980 ig 100—120 kg-ra növekedik, ami a mai mennyiségnek kétszeresét je lenti. Ha ezt a tényt vesszük figyelembe, akkor is meggyőződhetünk az öreg papír felvásárlásának jelentőségéről. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezzel tulajdonképpen az erdei fa megtakarításához is hozzájárulunk, amit más ipari ágazatokban jobban lehet hasznosítani. A hulladékbegyűjtő vállalatok munkáját az ésszerű új módszerek kihasználása köny- nyíti meg. Ezen a területen is érvényesülnek a tudomány és technika új vívmányai. A hul- ladékbegyűjtő vállalataink, — mint például a bratislavai is, amely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját — új, nagy teljesítményű osztályozó és préselő gépeket vásárolnak, hogy gyorsabb és tökéletesebb munkát végezhessenek. P. G. Elegendő gyümölcs és zöldség A trebišovi és a vranovi járás lakosságának gyümölcs- és zöldségellátását hivatott biztosítani a ZELENINA n. v. Kráf. Chlmec-i (királyhelmeci) felvásárló és elosztó központja. Az utóbbi évek folyamán az üzem egyre sikeresebben teljesíti ezt a fontos feladatát. Tegyük még azt is hozzá, hogy az érdemleges gazdasági sikereken kívül a helmeci üzem nagymértékben járult hozzá a vitamindús ételek fogyasztásának a fokozásához. Beköszöntött a hideg, téliesre fordult az idő. Kíváncsian érdeklődtünk Anton KACURÁK elvtárstól, az üzem vezetőjétől, hogyan készülnek fel a téli időszakra? — Az 1973—74-es téli időszakban általában jobb lesz a zöldség- és a gyümölcsellátás, mint az előző években, — hangsúlyozta válaszában az üzemvezető. — Kezdjük az egyik legfontosabb téli élelmiszerrel, a burgonyával. Ebből 7680 tonnát vásárolunk fel a poprádi, a Sp. N. Ves-i, a prešovi és a bardejovi járásból. Közel 3800 tonnát a Jednota, csaknem 2700 Csontos Tibor és Ján Paluščák naponta 150 mázsa almát kirak a vagonokból. (ján Molnár felvétele] tonnát saját üzleteinkben értékesítünk, a vendéglátóüzemek részére 90, a többi fogyasztó részére 200 tonnát juttatunk, s raktáron közel 800 tonna burgonyát tárolunk. Ez azt jelenti, hogy a burgonyaellátás 380 tonnával gazdagabb a tavalyinál. Zöldségfélékből csaknem 435 tonnát raktározunk télre, az ellátás ezen a szakaszon is jobb lesz a múlt évinél. Almából 300 tonnát, — ebből 200 tonnát külföldről — raktározunk el a téli időszakra. Az üzemvezető felhívta a figyelmet a raktárhiányra, emiatt képtelenek több árut tartalékolni. Véleménye szerint ennek ellenére 1974 április végéig mind gyümölcsből, mind zöldségfélékből biztosított az ellátás. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a közeljövőben sor kerül a ZELENINA n. v. helmeci üzeme területének, raktárhelyiségeinek a bővítésére. Hiszen ez az üzem évente közel tizenötmillió korona értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolít le, jelentős mennyiségű gyümölcsöt vásárol fel, ad el. Jövőre 9475 tonna zöldség és 905 tonna gyümölcs felvásárlására köt szerződést. Ez az üzem „besegít“ a háztájiba is, a kistermelőknek évente csaknem tízmillió koronát fizet ki a felvásárolt zöldségért, gyümölcsért. (kulik) A Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalat Liptovskí/ Mikuláš i üzemének dolgozói 236 millió koronás költséggel építik újjá a ru- žomberoki V. I. Lenin Pamutszövő Művek nemesítő üzeme fehérítőjének első részlegét. Felvételünkön Ján Bablatúra vezetésével egy szerelőcsoport a fehérítő új gépeit szereli az új nemesítő üzemben. (Felvétel: M. Mendrej — ČSTK) Gondoskodnak a dolgozókról Örvendetes, hogy most, az év vége felé az üzemek gazdasági vezetői és a szakszervezet üzemi bizottságainak a tagjai nemcsak az állami terv teljesítését ellenőrzik a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel, hanem a termelési tervvel egy- időben kidolgozott, az üzem dolgozóinak munka- és életkörnyezetét javító szociális programból eredő feladatok teljesítését is. Ez a tevékenységük az emberekről való gondoskodás elmélyítésére utal. Egykor a munkaadó vállalatok vezetői nem nézték: milyen áron érik el a gazdagodásukhoz szükséges nyereséget, nem törődtek azzal, hogy a nekik járó javakat termelő munkások milyen körülmények között dolgoznak. Idős, ma már nyugdíjas egykori munkások elbeszéléseiből tudjuk, hogy a munka nehezét a szabad ég alatt, télen hóviharban, nyáron tűző napon emelőszerkezetek, gépek nélkül, fizikai erejük teljes latbavetésével végezték. Hol voltak akkor mosdók, öltözők, üzemi étkezdék, munka- és egészségvédelmi felszerelések!! Szocialista társadalmunkban többször hangoztatjuk: legfőbb érték az ember. Ez nem frázis. Tények bizonyítják, hogy a dolgozókról való gondoskodás terén sokat tettünk és a CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakban a szociális programok megvalósítása terén további nagyméretű előrehaladást értünk el. Már rég nem látni a műszak végén hazautazó munkások között olajos ruhájú, mosdatlan embereket. A mosdóhelyiségek, a hideg-meleg víz, az öltöző ma már annyira természetes egy üzemben, hogy különösebben fel se figyelünk rá. Ezeket az eredményeket a szociális programok megvalósítása révén értük el. A párt- és a gazdasági szervek ezeknek a feladatoknak a teljesítését rendszeresen ellenőrzik, s ha valahol fennakadás mutatkozik, segítenek. Figyelmük még az év vége felé is kiterjed a szociális program minden pontjának a megvalósítására. E héten kaptunk pl. hírt arról, hogy Považská Byst- ricán az 1973. év eddig eltelt három negyedéve folyamán csaknem kilencmillió koronát fordítottak szociális berendezések létesítésére a Vágmenü Gépgyárban. Tökéletesítették az egészségügyi gondoskodást, jelentős összegekért vásároltak munkavédelmi felszereléseket. Ebben az üzemben rendkívül előrelátóan dolgoznak, mert a szociális létesítményekre vonatkozó munkatervet 1980-ig dolgozták ki. A dolgozókról, főleg a dolgozó nőkről, anyákról való gondoskodás további elmélyítését célozzák azok a nagyarányú szociális intézkedések is, melyekre a Munkatörvénv- könyv néhány cikkelyének módosítása után kerül sor. A szociális intézkedések jelentős mértékben érintik a munkás- fiatalokat is. A CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülése után az üzemek döntő többségében az ifjúság eszmei poli* tlkai nevelésének hatékonyabbá tételén kívül behatóan foglalkoznak a fiatalok szociális és lakásproblémáinak a megoldásával is. Az ezzel kapcso* latos hosszabb lejáratú feladatokat belefoglalják majd a jövő évi kollektív szerződésekbe is. Közeledik az év vége. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy ax üzemekben nemcsak teljesítményeket kérnek számon a dolgozóktól, hanem teljesítik azokat a feladatokat is, melyek a dolgozók részére történő juttatásokkal kapcsolatosak. (k. 1.1 ■ I IllSIli ajlal ■ A Bratislavai Kerületi Népegészségügyi Intézet (Krajský ústav národného zdravia) Mtckle- wtczova 13, új mosodájába fel vesz: — női munkaerőket mosógéphez és csavaróhoz, havi jövedelem 1800,— koronáig, — vasalónőket gépi vasalásra és mángorlásra, havi jóvedelem 1500,— koronáig, — női munkaerőket átvevéshez és méréshez, havi jövedelem 1500,— koronáig, — fűtőket (alacsony nyomású kazánhoz, szakképesítés gázfűtés hez| havi jövedelem 1700,— koronáig. — fűtőket (közép nyomású ka zánhoz, szakképesítés gázfü téshez) havi jövedelem 2000,— koronáig, — női munkaerőket árukiadáshoz és szállításhoz, havi jövedelem 1500,— koronáig, — takarítónőket, havi jövedelem 1150,— koronáig. A mosodát 1973. december 1 én helyezik üzembe, munka két műszakban. Az első műszak 6-tól 14 óráig, a második műszak 14-től 22 óráig tart. Szombaton és vasárnap munkaszünet. A munka gépesített. Az elszállásolási lehetőség korlátozott, az is csak nőtlenek hajadonok részére. Az érdeklődők a következő címre küldjék kérvényüket: Krajský ústai/ národného zdravia — Účelové za1 riadenie PRACOVŇA Bratislava, Mickiewiczova fi. 13, ahol bővebb felvilágosítást is kaphatnak. A személyes látogatással kapcsola tos útiköltséget nem térítjük meg. ŰE-177 S) Eladó 2 szoba konyhás családi ház éléskamrával, külön nyári konyhával, borospincével és öt ár kerttel, szőlővel betelepítve. Ár megegyezés szerint. Cím: Horvátit János, ]altodná, č. 299, okres Dunajská Streda. Ú 126á PÁLYÁZAT . A CSEMADOK Központi ßizottsugd pályázatot hirdet grafikai szerkesztői állás betöltésére a H É T — képes hetilap — szerkesztőségében. Feltételek: főiskolai végzettség grafikai irányzattal és legkevesebb hároméves gyakorlat. Fizetés az újságírókra vonatkozó előírások szerint. Kérvényeket kérdőívvel, életrajzzal és a főiskolai végzettségről szóló igazolással a következő címre küldjék: Redakcia Hét, Obchodná 7, 890 44 Bratislava. OF 181
