Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-11 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

Kati, meg a Pista A felvételen látható fiúk ma már szakemberek. A fel­vétel ugyanis régi, abból az időből való, amikor a Nit­rianske Hrnčiarovce-i (nyit- ragerencséri) Petőfi Sándor pionírcsapat megalakulásá­nak idején nagyon tevéke­nyen működött a Micsurin­kor. Az első pionírok egyike volt Vanyó István, aki me­zőgazdasági pilóta, Urbán Győző, aki borászati szak­ember. A többiekről is tud­nak ám a csapat jelenlegi tagjai. Tábi Sebestyén vil­lanyszerelő, Nagy Vince so­főr, Matyó Sándor kőmű­ves. És a többieket keresik a pajtások. Mulnár Ferenc tanító eltárs, a csapat je­lenlegi vezetője irányítja kutatómunkájukat. Már tudják, hogy az isko­lában az 1951—52-es tan­évben alakult meg a pio nírszervezet, 1952 áprili sában 80 tanuló tett pionírfogadalmat. Schalc? Ilona tanítónő volt e vezetőjük. Nincsenek frá sós emlékeik ebből a kor­ból, de Dánóci Mátyás ta­nító elvtárs már több mint két évtizede tanít a geren- cséri iskolában, sok min­denre emlékezik, és a szor­gos kutatómunka során már előkerült néhány régi fénykép is. Tehát már tudják, hogy a kezdeti években legsike­resebben a Micsurin-kör, a modellezők és a színjátszók köre, valamint a tánccsoport tevékenykedett. Közben per­sze folytatják a csapat tör­ténetéhez fűződő emlékek felkutatását. A csapattanács elnöke, Péli Zsuzsanna és a vezető­ség már kidolgozta a mun­katervet: Az adatok kutatá­sa után majd feldolgozzák azokat. Később hozzákezde­nek a régi pionír nyakken­dők, jelvények, igazolvá­nyok és egyéb emléktárgyak gyűjtéséhez. Ezekből a tár gyakból a nagy évforduló előtt szép kiállítást rendez­nek, s megírják majd csa­patuk nagy krónikáját is. MÚZES IMRE ina mar szakemberek Az október 28-án közölt rejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Gunda Melinda, Má- las, Szathmáry Edit, Veľké Kapušany (Nagykapos), Bar­tók Katalin, Moldava nad Bodvou (Szepsi), Volkovics Ju­dit, Ipeľské Predmostie (Ipolyhídvég), Pólya Márta, Júr nad Hronom (Garamgyörgy). Nézd az erős, karcsú hidat, összefűzi a partokat, méltóságos acélíve árnyékot vet a nagy vízre. Száz autó fut át rajta, alig moccan a híd, — tartja, megfeszítve derekát átöleli a Dunát. Lábát pajkos habok mossák, cirógatják, csiklandozzák, éjjel-nappal fecsegnek, fürgén tovasietnek. Foroghat az ár vadul, tűri a híd szótlanul, megfeszítve derekát, átöleli a Dunát. A száz frank — FRANCIA NÉPMESE — Volt egyszer egy derék pa­rasztember, akinek a járvány elpusztította a nyáját. Mihez fogjon nélküle? Eladta a fáját, így összegyűjtött 200 frankot, elhatározta, hogy szerencsét próbál a háromnapos brioni vá­sáron, hátha vehet ott juhokat. — Vigyázz nagyon! — figyel­meztette a felesége. — A vásá ron sok a tolvaj! Megfogadta felesége tanácsát, s mikor Brionba érkezett, első útja a vendéglőbe vezetett, ott megszólította a kocsmárost. — Azért jöttem, hogy juho­kat vásároljak, de félek pénz­zel tömött zsebbel kimenni a vásárba. Átadok 100 frankot, le­gyen szíves, őrizze meg. Leszámolta a pénzt, majd a vásárba sietett. Csakhamar rá­akadt eqy állatkereskedőre, aki szép juhokat árult. Ogy döntött, hogy megveszi azokat. Ki is fi­zette a nála maradt 100 fran­kot, mint előleget, a többiért visszament a kocsjnároshoz. Rövid idő múlva holtsápadtan jött vissza. Nézi, nézi öt a ke­reskedő. — Ugyan, mi történt magá­val? — Ne is kérdezze! A vendég­lőben voltam, hogy visszakér­jem a kocsmárostól a rábízott pénzemet, az meg csak a ma­gáét hajtogatja: Soha, soha nem adott nekem 100 frankot! De még egy vasat se! Vagy van valamilyen tanúja? Hitt neki a'kereskedő, gon dőlt egyet, odaadta a 100 frank előleget a parasztnak, elindul tak a vendéglő felé, s útköz ben megbeszélték, hogyan s mint fogják visszaszerezni azt a másik 100 frankot a huncut kocsmárostól. Beléptek. — Hallja csak! —• szólt a de rék paraszt a kocsmároshoz. — Biztos abban, hogy az előbb nem adtam át magának a 100 frankot? ... Nos, biztos lehet. Nézze csak, itt van a zsebem­ben. Átadom. Számolja meg! Azután a kereskedőhöz for­dult. —• Nézze meg! Maga a tanú, átadom... Bólintott a kereskedő, és ki­ment. Nemsokára emberünk is követte. Megbeszélték a továb­biakat. — Most pedig menjen vissza — magyarázta a kereskedő, — és ha a kocsmárost teljesen egyedül találja, mondja azt, hogy juhokat akar venni, és kérje vissza a száz frankot/ A derék ember így is tett. A kocsmáros pedig kiszámolta elé a száz frankot, mert így gon­dolkozott: Ha nem adom vissza, elhívja a tanút. — Jól van, eddig sikerült — mondta a kereskedő. — Most pedig együtt megyünk a kocsr mároshoz, és kérje vissza azt a száz frankot, amit előttem adott át. Amikor a kocsmáros meghal­lotta a kérést, mindjárt meg­értette, hogy huncútságát le­leplezték. Arcát elöntötte a szé­gyenpír, tétovázott egy kicsit, de végül mégis eleget tett a. kérésnek, visszaadta a száz frankot. Az utcán azután a paraszt­hoz fordult a kereskedő. — Megszolgáltam egy jó va­csorát, nem igaz? — Óh igen, — válaszolt o. másik örömmel, — szívesen megfizetem, de jobb lesz, ha egy másik vendéglőshöz me­gyünk .. .1 Fordította: MAGÁCS ERZSÉBET Mi, négyen ÍGY KELLETT VOLNA Az igazgatói iroda előtt találkoztak. Kissé izgatottak vol­tak: Vajon, mit is mond majd nekik az igazgató elvtárs? Az ajtó előtt tanakodtak: Ki menjen be elsőként? Tanakodtak, tanakodtak... Azután Pista eldöntötte: Én vagyok a fiú, és vagyok a bátrabb. És benyitott... Feladat: Helyesen vagy helytelenül cselekedett? Miért? A helyes válaszok beküldői közül öten könyvjutalomban részesülnek. DÉNES GYÖRGY: Évek óta pajtáskodunk, barátkozunk, mi négyen, Közülünk hárman már a felső tagozat tanulói. De ami még ennél is fontosabb, mind a három egy- egy pionírraj tanácsának elnöke. Mucska Ildikó, hetedikes, az 5. raj elnöke nővérem, Mucska Ani­kó, hatodikos, a 3. raj elnöke Fejes Zsuzsanna, hetedikes, a 4. raj elnöke. Bízok abban, hogy jól választottak a pajtások, amikor őket választották meg. Ügyes lányok. Mi négyen, mind pionírok va­gyunk, szívügyünk, hogy a feladatokat teljesít­sük. FEJES ARANKA Négyszázan leveleznek a Komáromi Munka utcai Alapiskola tanulói közül a szocialista országok fiataljaival. A kilencedikes pajtások a Szovjetunió finn-ugor népeivel teremtettek baráti kapcsolatot. Egy tallini, egy szaranszki, egy izsevszki, egy joskarolai, egy syktivkári és egy chanty-mansíjsz- ki iskolával leveleznek. SZIGETI KÁLMÁN Illik? Nem illik? címmel vetélkedőt rendeztek a Seneci (Szenei) Magyar Gimnázium SZISZ iskolai szervezetének III. B. osztályos tagjai. A vetélkedő elnöke Mázik Mária tanárnő volt. Pollák Tibor, Kovács Éva és Kontár Judit nyerték el az első három helyezést. CSANAKY ELEONÓRA A krónikások számára is megbeszélést szerveztek a Kráí. Chlmec-i (királyhelmeci) magyar iskola pionírcsapatának vezetői. Nádasdyné pionírvezető és Kendi Mária, a csapattanács elnöke részletesen ismertették a krónikások feladatait ezen a meg­beszélésen. deák veronika Szlovák, magyar és bolgár pionírok is részt vet­tek Bratislavában, a Klement Gottwald Központi Pionírház által rendezett békeünnepségen. A Duna utcai magyar iskola pionírjai közül Dusik Gábor, Nagy Eleonóra és Kondelka Zsuzsanna nagy si­kerrel szerepeltek ezen az ünnepségen. KOVÁCS ERZSÉBET Az egészségügyi raj, a kolárovói (gútai) Május 1 utcai iskola pionírcsapatának egészségügyi raja, Valgon Dezsőné vezetésével benevezett a „Har­minc vörös rózsát az SZNF 30. évfordulója tisz­teletére!“ akcióba. A raj tagjai saját maguk fog­ják a rózsákat felnevelni és gondozni. NAGY LÁSZLÓNÉ Ünnepélyt tartottak a pionírházban... A díszjelentés után Pista úgy ment a helyére, hogy a sorban ülőknek hátat fordított. Ez helytelen. De már tudja, hogy úgy helyes, ha a már ott ülőkkel szembe fordulva megy a helyére. Egyéb­ként úgy illik, hogy a széksor szóién ülő nézőt kell ud variasan megkérni: Megengeded? A többieknek már nen kell mondani semmit. Képes rejtvénvsorozcitunk Illik — nem illik? ÚJ FELADVÁNYUNK Híd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom