Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-09 / 240. szám, kedd

Folytatták a küzdelmet 35 ÉVE TILTOTTÁK BE A KOMMUNISTA PÄRTOT Könözsi felvétele Népek barátsága A budapesti Csehszlovák Kultúra hete A budapesti Csehszlovák Kul­túra magyar-csehszlovák barát­sági hetet rendezett Hajdúszo- boszlón, Debrecenben, Tisza- csegén, Berettyóújfaluban, Ká­bán és Tégláson. Az ünnepi hét a Hajdúszobosz­lói Városi Pártbizottság foga­dásával kezdődött. Ezen felszó­lalt F. Dvorský budapesti cseh­szlovák nagykövet, éls ő mon­dott megnyitó beszédet a vá­rosi művelődési házban este rendezett ünnepségen is. Ezen, valamint a debreceni Liszt Fe- renc Zeneművészeti Főiskolán rendezett ünnepségen fellépett a brünni Germák-kvartett Dvor- zsák, Janáček és Martinu mű­vekkel. Ugyancsak Hajdúszo­boszlón nyílt meg a „Csehszlo- vákia idegenforgalmi szépsé­gei“ c. kiállítás Oldrich Te- sárik, a Csehszlovák Kultúra igazgatójának megnyitó beszé­dével. Debrecenben a Cermák kórus szereplésén kívül kiállításra és úttörőkkel való barátkozásra is sor került. A „Paizs 1972“ c. kiállítást Benkó František e-zre- des-attasó nyitotta meg, ő tartott beszédet az úttörők előtt is, amit csehszlovák kisfilmek vetítőse követett. — A debrece­ni Pódium teremben a Szlovák Nemzeti Fölkelésről nyílt meg egy kiállítás szlovák képzőmű­vészeti alkotásokból, ezt Jan Gothe igazgatóhelyettes nyi­totta meg. utána a Hazafias Népfront Városi Klubjában Al­fred Technik cseh író találko­zott a debreceni írókollégák­kal. Berettyóújfaluban a középis­kolások ifjúsági fórumán „Az ifjúság helye, szerepe Csehszlo- kia politikai, gazdasági és kul­turális életében“ címen beve­zető beszédet mondott Ivó Frá- ňa, a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség KB tagja, amit fúvósze­nekari bemutató és kisfilmek követtek. Külön programként szerepelt a kirándulás Hortobágyra, ahol a védett természeti táj szépsé­KÜLTIJPS.LIS HÍREK Q Arthur Rubinstein, aki az első világháború óta nem hang­versenyezett Németországban, októberben elutazik a frankfurti könyvvásárra, ott dedikálja majd Die frühen Jahre című memoárkönyvét. Hangversenyt most sem ad, csak sajtóértekez­letet tart. Rubinstein most 87 esztendős. geivel, mezőgazdasági kultúrá­jával ismerkedtek a csehszlovák vendégek. A barátsági hét során Kábán is számos esemény zajlott le. A „Februári Győzelem“ c. do­kumentumkiállítást Oldrik Tesa- rík igazgató nyitotta meg, a ba­rátsági esten pedig dr. Zoltán Rábay követség! tanácsos tar­tott előadást. Énekszámokkal működtek közre a Tajovsky Színház operaénekesei. Az énekművészek Andrej Bystran, Dagmar Rokova és a kisérő Alesander Zlámal találkoztak Debrecenben a Csokonai Szín­ház művészeivel. Tiszacsegén a barátsági estet szintén Oldrik Tesarik igazgató nyitotta meg. Ezen közreműkö­dött a Nógrád vármegyei Nézsa község szlovák énekkara, vala­mint a tiszacsegei férfikórus. A jó hangulatú est végén a kóru­sok szebbnél-szebb magyar nép­dalokkal szórakoztatták az egy­begyűlt közönséget. A téglási Hajdúsági Iparmű­vek barátsági nagygyűlésén Karol Notin, a budapesti kö­vetség kultúrattaséja mondott beszédet és az említett opera­énekesek adtak hangversenyt. Az ünnepi hét Hajdúszobosz­lón fejeződött be a Városi párt­bizottság tanácstermében, ahol értékelték a tapasztalatokat s a Csehszlovák Kultúra igazga­tója adott fogadást a megye, a járás és a város vezetői tisz­teletére. Sz. R. A szomorú elmlétkű münche­ni események után Csehszlová­kiában erős jobboldali politi­kai irányzat térhódításának voltunk tanúi. Hlinka Szlovák Néppártja időszerűnek látta a légkört, hogy realizálja régi törekvését és 1938. október 6-án Žilinára összehívta a néppárt végrehaj­tó bizottságát, mely alkalommal kikiáltották az Autónom Szlo­vák Köztársaságot és annak el­nökévé kinevezték Jozef Tisót. Ugyancsak 1938. október 6-án szintén Žilinára összehívták a CSKP szlovákiai vezetőségét, a párt szlovákiai képviselőit és körzeti titkárait. Ezen az utolsó legális értekezleten elhatároz­ták, hogy minden legális lehe­tőséget felhasználnak a műn- kástömegek mozgósítására a megcsonkított ország demokra­tikus maradványainak megvédé­se céljából. Ez alkalommal új te­rületi vezetőséget választottak, tagjai: Karol Bacílek, Július Du- riš és Koloman Moško lettek. Az új pártvezetőség csak há­rom napig élvezte a legális szervezeti lehetőségeket, miu­tán a Szlovák Autonóm Köztár­saság Belügyminisztériuma 1938. október 9-én Szlovákia területén betiltotta a CSKP működését és a kommunista sajtó terjeszté­sét. A párttitkárságokon, vala­mint a pártfunkcionáriusok la­kásain sorozatos házkutatásokat tartottak. A párt működésések betiltása nem érte felkészületlenül párt­tagjainkat. A párt már október első napjaiban — a CSKP KB október 4-i prágai ülésén és Szlovákiában a CSKP idézett október 6-i žilinai területi ve­zetőségi ülésén — megszabta tevékenységének új irányvona­lát. Abból indult ki, hogy Mün­chen után Csehszlovákia már nem tölt be a Hitler-ellenes erők között kulcspozíciót. A párt kidolgozta a megcsonkított köztársaság védelmének prog­ramját. A párttagokat e prog­ramról az október 8-án kelt „Levél a párt valamennyi tag­jához" című dokumentumban tájékoztatták. Az uralkodó burzsoázia mün­cheni kapitulációja megmutatta, hogy a demokratikus frontnak és a köztársaság függetlenségé­nek védelmezője, vezető ereje egyedül a munkásosztály lehet. Ezért a párt a müncheni árulás előtt és után azonnal harcot indított a munkásság egységé­ért, a szakszervezetek és a töb­bi tömegszervezetek egyesítésé­ért. De a reakció előtt gyáván fejet hajtó reformista vezérek csökönyös ellenállása miatt nem sikerült megteremteni a mun­kásság egységét. A szlovák re­formisták októberben elutasítot­ták a CSKP javaslatát, amelyben közös fellépést javasolt a kleri- kálfasiszta Szlovák Néppárt el­len. Ugyancsak elutasította a szociáldemokrata szakszerveze­tek központi vezetősége a Vörös Szakszervezetekkel történő egy­séges fellépéséit. így egyengették a reformista vezetők a reakciós nagybur­zsoázia előtt nép- és nemzet- ellenes szándékaik végrehajtá­sának útját, s e tevékenységük elősegítette a fasizmus előre­törését az országban. A kormány 1938. október 20­án a cseh országrészekben is betiltotta a kommunista pár­tot. A betiltás a cseh országré­szekben sem érte meglepetés­szerűen pártunkat. Már Mün­chen óta nagyarányú előkészü­leteket tett arra, hogy illegali­tásba vonuljon. A párt átcso­portosította kádereit. A Központi Bizottság határozatára Moszk­vába helyezték át a párt ve­zetőségét. így oda költöztek: K, Gottwald, R. Appell, B. KÖhlert V. Kopecký, J. Krosnár, V. Ši­roký, B. Smeral, J Sverma és más elvtársak is. Beran kormányának kapitu- láns politikája elősegítette a hitleri imperializmusnak a meg­csonkított köztársaság ellen irá­nyuló agresszív terveit. A klerofasiszta szlovák nép­pártiak 1939. március 14-én — a nácik utasítása alapján — ki­kiáltották az „önálló szlovák államot“. Kárpátukrajna terüle«. te a Horthy-Magyarország zsák­mánya lett, s így Hitlernek sza­bad útja nyílt Csehszlovákia tel­jes szétzúzásához. Mőrcius 14-én az esti órákban a náci hadsereg első, kötelékei átlépték Csehszlovákia határát, ős március 15-én megszállták Prágát. Néhány óra leforgása alatt megsemmisült nemzeteink évszázados harcának eredmé­nye. — az önálló csehszlovák állam. Az illegális Csehszlovákia Kommunista Pártjának 6 évig tartó kemény küzdelme, és a mérhetetlen áldozatokat hozó hős szovjet hadsereg hozta meg a végső felszabadulást nejeink­nek. KOJÁK DEZSŐ Hasznos nemzetközi értekezlet A SZOCIALISTA ORSZÁGOK PEDAGÓGIAI TUDOMÁNYOS INTÉZETEINEK EGYÜTTMÜKÖDÉSE A Szlovák Szocialista Köztár­saság Oktatásügyi Minisztériu­ma és a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet tanácskozásra hív­ta meg a szocialista országok pedagógiai tudományos intétze- teinek igazgatóit és igazgatóhe­lyetteseit, valamint a tudomá­nyos akadémiák mellett létesí­tett pedagógiai intézetek veze­tőit. E nagy fontosságú nemzet­közi értekezleten, amelynek színhelye Starý Smokoveo volt, az egyes pedagógiai tudomá­nyos munkahelyek igazgatóinak vezetésével a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság peda­gógusküldöttsége, továbbá a Bolgár Népköztársaság, Kuba, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége vett részt . A tanácskozást az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma kép­viseletében dr. Michal Kocka, a IV. főosztály igazgatója nyi­totta meg. A konferencia napi­rendjén a következő problémák szerepeltek: 1) Az iskolarendszer és a nevelésügy fejlesztésének idő­szerű kérdései a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. 2) A küldöttségek vezetőinek tájékoztató beszámolói az Két bemutató októberben Az ember tragédiája című Madách-drámával kezdődött az idei színházi évad Komáromban. A MATESZ második bemutató­ját nagy várakozás előzi meg. Hazai magyar szerző művét tűzték műsorra, Szabó Béla Menyasszony című regényének színpadi változatát, amelyet Konrád József rendezésében láthatunk majd október 12-én a komáromi színpadon. Szabó Bélával, mint színpadi szerzővel most találkozunk először. A debütáló szerző, együttműködve a rendezővel alakította ki a színmű jelen­legi színpadi változatát, amely­hez Dobi Géza külön szcénikai zenét komponált. Oj színésznővel is találko­zunk ezen az ősbemutatón. A címszerepet: Kuczmann Eta vég­zős színinövendék alakítja. Partnere Holocsi István, akivel már találkoztunk J. Solovič A vágyak tornya című vígjáték bemutatásában. De látjuk majd Udvardy Annát, Palotás Gabit, Szentpétery Arankát, Petrécs Annit is ebben a színműben, amelyhez Platzner Tibor hangu­latos díszletet tervezett. Nem kisebb érdeklődéssel várjuk a MATESZ košicei rész­legének első idei bemutatóját: Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marci című színművének zenés változatát is. Tersánszky nagy­sikerű, háromfelvonásos vígjáté­kának címszerepében Csendes Lászlót láthatjuk majd. A próbák már javában foly­nak. A bemutatót október 18-ra tervezik. Az előadás rendezője: Beke Sándor. Zenéjét Vukán György szerezte. A díszletet és a jelmezeket egy helybeli há­zaspár, Burtusz György és Mária tervezőművészek készítették. (—szem—) egyes országok oktatásügyi problémáiról. 3) Jelentés a szocialista or­szágok pedagógiai tudományos intézetei igazgatóinak 1972-ben megtartott várnai (Bulgária) ér­tekezletén hozott határozatok teljesítéséről. 4) A szocialista országok pe­dagógiai tudományos intézetei vezetőinek az 1974. évi értekez­letére javasolt program megvi­tatása. A konferencia fő beszámoló­jában dr. Emil Straőár profesz- , szór, a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet igazgatója részle­tesen elemezte a különböző csehszlovákiai iskolatípusok időszerű oktatási és nevelési kérdéseit, rámutatva, hogy a szocialista oktatásügy fejlesz­tésének szoros kapcsolatban kell lennie a szocialista tár- salalom igényeivel. Az oktatásügy elméleti és gyakorlati problémáinak elvá- laszthatatlanságát tükröző fő beszámolót élénk vita követte. A küldöttségek vezetői tájékoz­tatták a tanácskozás résztvevőit országuk iskolarendszerének je­lenlegi helyzetéről és időszerű problémáiról. A beszámolókból kitűnt, hogy az egyes szocialista országokban a kommunista ne­velés és oktatás rendszerére nagy figyelmet fordítanak; szorgalmazzák az elsőrendű fontosságú feladatok megoldá­sát, az integrálódási folyamat elmélyítését. A konferencia résztvevői he­lyesléssel vették tudomásul, hogy a kommunista nevelés el­méleti és gyakorlati kérd sei- nek elmélyítése, valamint az eddigi kutatások eredményeinek megvitatásá érdekében a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Pedagógiai Kutatóintézetei 1974 májusában szakértői értekezle­tet hívtak össze. A Német De­mokratikus Köztársaság ugyan­csak 1974 első felére készít elő nemzetközi értekezletet, amely­nek központi témája a burzsoá iskolarendszer és pedagógia bí­rálata lesz. A bolgár küldöttség vezetője tájékoztatta, a testvérküldöttsé­geket egy kéthetes nemzetközi szeminárium előkészületeiről, melynek feladata fiatal tudomá­nyos dolgozók és aspiránsok képzése. Ilyen jellegű szemi­náriumokat ezentúl kétéven­ként rendeznek, s a legköze­lebbi 1975-ben lesz Moszkvá­ban. (A tervezett előadássoro. zat megkezdésére a konferen­ciát követő napokban került sor Primorszkoban, s a szemi­náriumra minden szocialista or­szág küldött résztvevőket.) Az NDK küldöttsége bejelen­tette, hogy felkészült a fonto­sabb tantárgyakban végzett tel­jesítménymérések eredményei, nek gépi (elektronikus) értéke­lésére és összehasonlító fel­dolgozására és kérte, hogy az egyes országok bocsássák ren­delkezésükre a megfelelő ada­tokat. A szakértők első előkészí­tő értekezlete ebben az évben volt Drezdában, a következő szakértői megbeszélésre a Bu­dapesti Országos Pedagógiai Intézet fogja összehívni az; érdekelt országok képviselőit, 1974 első felében, hogy meg­tárgyalják a további együttmű­ködés módozatait. Általános érdeklődést váltott ki a szovjet küldöttség vezető­jének tájékoztató jelentése a Moszkvai Pedagógiai Tudomá­nyos Akadémia által 1974. má­jusára tervezett nemzetközi sze­mináriumról, amelyen a poli­technikai nevelés időszerű kér­déseit vitatják meg. Az értekez­leten az egyes küldöttségek is­mertették a közös megoldások lehetőségeit elemző szakértői értekezletek javaslatait és aján­lásait; a csehszlovák küldöttség a korszerű technikai segédesz­közök és iskolai felszerelés, a lengyel küldöttség pedig a mű­velődés előrejelzésének és ter­vezésének kérdéseiről tartott szakértői tanácskozásról szá­molt be. Azt is bejelentették, hogy 1974-ben két nagy jelen­tőségű kiadvány fog megjelen­ni: az egyik a Szovjetunióban, a politechnikai nevelés időszerű problémáiról, a másik az NDK- ban, a személyiségfejlesztés kér­déseiről. A tanácskozás résztvevői egy­hangúlag megállapították, hogy az értekezlet nagymértékben hozzájárult a pedagógiai tudo­mányos intézetek tervszerű együttműködésének további el­mélyítéséhez és az azonos fe­ladatok sikeres teljesítéséhez. Megállapodtak abban, hogy a szocialista országok pedagógiai tudományos intézetei vezetői­nek legközelebbi értekezletére 1974 augusztusában kerül sor a Német Demokratikus1 Köztár­saságban. H. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom