Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

építészeti műemlékiről nevezetes örmény Szovjet Szocialista Köztársaság architektúrája napjainkban űj virágkorát éli. Az út, amely ide vezetett, 1920-szal kezdődik, ugyanis ebben az évben veszi át Örményországban is saját kezébe a dolgozó nép a hatalmat. Az azóta eltelt 53 év Örményország gazdasági és kulturális felvirágzását eredményezte.

A kis Örményország valamikor a cári Oroszország egyik elhanyagolt és mellőzött tartománya volt, a birodalom perifériája. A hajdan, a középkor évszázadaiban gazdag Örményország és örmény nép gazdasági és szellemi lezüllését eredményezte a több évszázados, előbb török majd cári uralom.

Az 1920-as év, a szovjet Örményország megalakulása hozta meg a kis, de dolgos nép számára a gazdasági és szellemi felemelkedés lehetőségét. És azóta ei munkaszerető nép szinte csodákat művelt. Az ország kopár földjét termésre kényszerítette, hatalmas ipari létesítményeket hozott létre, a kultúra, a tudományok és művészetek terén egyedülálló eredményekkel dicsekedhet. Ennek a sokoldalú és hatalmas fejlődésnek egyik legszebb és legértékesebb láncszemét az örmény építészet és urbanisztika képezi.

parkok, fásított terek és bulvárok foglalják él. A monumentális, de ízléses középületek harmonikusan illeszkednek bele az új, érdekes városképbe.

Tamanian akadémikus kezdetben az orosz klasszicizmus stílusában dolgozott, de tanulmányozni kezdte az örmény nemzeti építészet lényegét, amelynek haladó hagyományait továbbfejlesztve és a modern kor kívánalmainak megfelelően módosítva biztosította az örmény építészet nemzeti kontinuitását. A jereváni építészeti főiskola — alakítása szintén Tamanian akadémikus nevéhez fűződik — már ebben az új felfogásban képezte és képezi a jövő építésznemzedékét.

A Nagy Honvédő Háború után az építészeti kultúrának is új fejezete kezdődik. (Nem beszélünk itt az építészeti technika, a kivitelezés korszerűsítéséről, azt magától értetődőnek tekintjük.) A városépítészet egyik tipikus új jellemzőjévé a monumentális emlékművek, emlékmű- csoportok gyakori és közkedvelt alkalmazása lett. Ezek az emlékművek a szovjet hazafiság, az önfeláldozás szimbólumai. Több ilyen található Jerevánban is.

Jereván központja a hatalmas Lenin tér. Építése és rendezése még a harminlített jereváni stadion a kaukázusi szovÍ

'et szocialista köztársaságok (Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán Köztársaság) legnagyobb és legmodernebb sportkombinátja. Érdekessége, hogy a főlelátó fokozatosan emelkedő széksorai egy, közvetlenül a stadion tőszomszédságában levő domb lejtőjén nyertek elhelyezést.

A város stílusos modern középületei közül első helyen említhetjük a Szundu- kian Színház 1966-ban elkészült új otthonát. A színház nézőtere 1140 néző számára készült. A színházat nagyszerűen egészíti ki a mellette épült és vele ösz- szekötött üvegfalú és tetejű télikert. A • nézőtér falának és mennyezetének eredeti, Örményország természeti szépségét bemutató díszítései Martirosznak, a Szovjetunió nemzeti művészének találékonyságát és művészi érzékét dicsérik. E díszítések gazdagságáról és sokoldalúságáról híres épületben díszítőelemként egyaránt használtak fát, üveget, színes kőzetet, fémet, üveget, műanyagot, valamint többfajta márványt is.

Az örmény tervezők és műépítészek figyelme azonban nemcsak a középületek, emlékművek és lakóházak körére terjed ki. Sőt, azok csak szerves részét képezik

Ml

A modern örmény építészet remekművei

Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság építészete speciálisan örmény nemzeti sajátosságai mellett is mélyen szocialista tartalmú művészetté vált. A hazai adottságokból nőtt ki, felhasználta a hazai természetes és hagyományos építőanyagokat, hű maradt a népi, nemzeti hagyományokhoz, sőt ezekből indult ki. E hagyományok nemzeti jellege és ezeknek mai modern viszonyok közt valő alkalmazása Örményország mai városainak is sajátos örmény nemzeti színt kölcsönöz.

Az örmény építészet tanulmányozásának legklasszikusabb példatára az ország fővárosa, Jereván. A Szovjetunió legősibb városai közé tartozik. (Itt mellesleg megemlíthetjük, hogy Jereván Rómánál is ősibb város, nemrégen ünnepelte fennállásának 2750-ik évfordulóját.) A régi építészeti műremekek mellett az utolsó ötven év, az új szocialista korszak urbanisztikája valóban — ahogy az örmények mondják — a kő harmóniájává varázsolta ezt a várost. Jereván modern, széles utcákkal, terekkel, parkokkal és zöldövezetekkel rendelkező várossá vált, azonban anélkül, hogy a sablonos uni- formizálódásnak modern városaink urbanisztikájában oly gyakran felkísérő hibájába esett volna.

Az örmény építészet majdnem valamennyi jelentősebb eredménye A. Tamanian akadémikus nevéhez fűződik. Ő volt a modern örmény építészeti iskola kidolgozója és megalapítója, az ő nevéhez kapcsolódik az ország fővárosának, Jerevánnak 1924-ben kidolgozott rekonstrukciós és .fejlesztési terve.

Az 1924-ben kidolgozott terv megvalósításához az örmény építészek még abban az évben hozzáláttak, és amit alkottak, méltán nevezhető a szovjet városépítészet remekének. A terv egyik érdekessége, hogy Jerevánt valóságos kertvárossá tette. A város területének körülbelül 15 százalékát a lakosság közkincsét képező

cas években kezdődött, akkor kapta mai arculatát. Ezen a téren áll V. I. Lenin emlékműve, mintegy a tér kompozíciós központját alkotva.

Szóljunk néhány szót e térről és szoborról.

Az említett Lenin tér Lenin szobra — Jereván legmonumentálisabb műemléke — kovácsolt rézből készült. A merészen égbe törő szoboralakzat a hatalmas,

3,5 hektárnyi területű tér közepén elragadó látvány. A szobor 18,2 méter magas, gránitból és bazaltból készült talapzata 42 méter széles. A talapzat terjedelmes grénit- és bazalfalai gazdagon díszítettek; a szembe néző oldalán egy kibontott, széltől duzzadó vörös zászló domborműve látható.

A jereváni Lenin tér Szovjetunió legnagyobb és legszebb terei közé tartozik. A hatalmas térség valamilyen belső mély emberiességet sugároz ki magából, megnyugtató harmóniát, amely a tér esztétikai szépségének kihatása. És itt valóban minden, de minden nagyon szép és felemelő. A tér városképe — tervek és kivitelezés egyaránt — nemcsak az örmény, de az egész szovjet urbanisztika nívóját fémjelzi.

Az ötvenes és hatvanas évek az örmény építészet további művészi és építéstechnikai fejlődését hozzák. Ennek a periódusnak legjelentősebb újdonságát az előregyártott épületelemek alkalmazása, és az addigiaknál jóval magasabb, sokszor 10—14 emeletes épületek építése jelenti. Az építészeti technika rohamos .fejlődése új lehetőségeket nyit a tervezők előtt.

A jereváni városnéző autóbuszok egyik gyakori állomása az 1970 ben elkészült modern sportstadión. A stadion lelátóiról 70 ezer szurkoló bíztathatja kedvenc futballcsapatát, az Ararát Jereván-t. Az emaz általános urbanisztikai elképzelések realizálásának. Urbanisztikai elképzelésről, irányzatról lévén sző, idézzük fel tehát az örmény építészek városfejlesztési programjának egyik sarkalatos tételét: a városok zöldövezetekkel, parkokkal, díszkertekkel stb. való minél alaposabb ellátását, vagy ahogy népiesen mondják, a városok „kizöldítését“. A városfejlesztési programnak megfelelően nemcsak a főváros, Jereván kap új, zöld köntöst, hanem .fokozatosan az ország többi városa és városkája is. A fásításra eddig főleg különböző díszfákat, dísznövényeket használtak, utóbbi időben azonban egvre nagyobb tért hódít a gyümölcsfák, a szőlő és más kúszónövényzet ültetése. Ma már nem ritkaság Örményország városainak utcáin, beleértve a legforgalmasabb, széles főutcákat is, meggy-, cseresznye-, alma-, körte- és más gyümölcsfákat látni. A többemeletes lakóházak falait pedig nem egy helyen szőlő és más kúszó növényzet díszíti, amin az idegen látogatók, bizony, sokszor alaposan elcsodálkoznak.

Az örmény nemzet a szovjethatalom ötven éve alatt virágzó kertté változtatta országát. E változás városban és falun egyaránt érezhető és érzékelhető. Tennivaló azonban még akad mindig bőven.

A várostervezők és építészek jövőbeli tervei egyre merészebbek, az esztétikai és technikai fejlődés lehetőségei pedig szinte beláthatatlanok és végtelenek. A korszerű lakóházak mellett tágas, modern és barátságos kulturális otthonok, színházak, mozik, sportlétesítmények és más nyilvános, a dolgozók testi és szellemi felfrissülését és szórakozását kielégítő középületek garmada van születőben.

így válik az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság a gyönyörű és mindenki által megcsodált műemlékei mellett fokozatosan a modern építészetnek is otthonává.

6. MELIKIAN kandidátus

Hírek EURÖPA

iskoláiból

□ A Szovjetunióban jelenleg 6 millió kisdiák jár egésznapos iskolába. A tervek szerint ez a szám a 9. ötéves terv végére meghaladja a 7 milliót. Az általánossá válásnak egyelőre mind az anyagi, mind az elvi-módszertani alapok hiánya útjában áll.

□ A szocialista országokban a gazdasági integráció hasonló technikai és technológiai eljárások bevezetését teszi lehetővé. Ennek megfelelően a KGST-országok munkásifjuságának és a már dolgozó munkásságának képzése és továbbképzése is hasonló feladatokat ró a szakoktatás Irányítóira. Moszkvában, a Szovjetunió Szak- oktatási Bizottságának szervezésében értekezleten vettek részt Bulgária, Kuba, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Korea és Csehszlovákia szakoktatásának képviselői. Az értekezleten a többi között határozatot fogadtak el, hogy a jövőben az érdekelt szocialista országok tudósai és szakemberei bevonásával kutató- csoportokat hoznak létre, s az eredmények és problémák további megtárgyalására — a részt vevő országokban felváltva — rendszeres konzultációkat tartanak.

□ Spanyolországban az illetékes minisztérium által közzé tett adatok szerint több mint egymillió tanuló számára nincs iskolai férőhely. Jellemző továbbá, hogy bár a 6 éves gyerekek beiskolázása 94 százalékos, a 14 éveseknek mégiscsak 47 százaléka végzi el a kötelező osztályokat.

Q A lengyel Oktatásügyi Minisztérium elégedetlen az országban folyó zenei oktatással. Az ilyen témájú cikkek és tanulmányok egyértelműen a magyarországi zenei nevelést tekintik követendő példának.

□ Olaszországban száz 14—19 év közötti fiatalból mindössze 38 jár középiskolába. Jelenleg 1700 000 tanuló áll érettségi előtt Az olasz középiskolai helyzet zűrzavarára jellemző, hogy még a mostani tanévben is mintegy 70 féle érettségi szabályzat van érvényben az országban. Ennek oka elsősorban a kormány által erősen támogatott egyházi és magániskolák burjánzása. Az Olasz Kommunista Párt reformterve követeli az egységesítést: az érettségivel kapcsolatban például azt, hogy a nem állami iskolában végzők is állami vizsga- bizottság előtt érettségizzenek, s a bizonyítványban részletesen indokolt értékelést kapjanak.

□ A bolgár oktatási rendszer a felszabadulás óta dinamikus időszakát éli. 1959-ben született meg az iskola és az élet összekapcsolásáról szóló új oktatási törvény, mely a népgazdaság szempontjából hasznos munkát a fiatal bolgár nemzedék oktatásával kapcsolta össze. Nagy gondot fordítanak a matematika, fizika, kémia, automatika, elektronika oktatásának magas fokú tudományos-műszaki színvonalára. A bolgár oktatásügy szerkezete eltér a miénktől. Bulgáriában egységes iskola van, mely a szovjet iskolarendszerre emlé'- keztet. Az egységes bolgár iskola 11 osztályos. A 11. utolsó osztály megfelel a mi gimnáziumunk 4. osztályának. (A tanulók eredményeit 2—6-ig terjedő osztályzattal mérik.) A főiskolákra, egyetemekre való beiskolázás száma — Bulgária méreteihez képest — kimagasló.

□ A Szovjetunióban széles körben vizsgálják és vitatják az esti oktatás pedagógiáját. Növekszik az esti-levelező tagozaton az olyan fiatal hallgatók száma, akiktől a nappali iskola szívesen megszabadult. Ez a helyzet új feladatokat jelent: mindenekelőtt azt, hogy a jövőben ezeknek a hallgatóknak nem csupán az iskolai munkáját, hanem a munkahelyi magatartását, tevékenységét is figyelemmel kell kísérni.

□ Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában három zeneiskola működik. A 21. számú tízosztályos iskolában 22 féle hangszeren folyik az oktatás.