Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-31 / 259. szám, szerda

Viszonylagos fegyvernyugvás (Folytatás az 1. oldalról) raeli és az egyiptomi hadsereg magasrangú képviselői. A hely­szín ugyanaz volt, mint előző­leg: a 101-es kilométerkő a Szueztől Kairóba vezető ország­út mentén. A közlemény azt mondja, hogy a megbeszélésen „elsősorban a hadifogoly-kér­désről“ volt szó. A felek újabb találkozóban állapodtak meg. A csatorna nyugati partján állomásozó izraeli erőket köz­ben Golda Meir miniszterelnök is meglátogatta: Dajan hadügy­miniszter és Elazar vezérkari főnök társaságában. Ö is el­mondta a katonáknak azt, amit Elazar egy nappal ezelőtt: Iz­rael legjobb meggyőződése el­lenére fogadta el a tüzszüneti felhívást, illetve járult hozzá ahhoz, hogy a Szuezi-csatorna keleti partján álló egyiptomi egységek az ENSZ segítségével ellátmányt kapjanak. Meir hoz­záfűzte, hogy az „Egyesült Ál­lamok nem nagyon örült volna, ha Izrael elutasítja a tűzszüne­tet". A miniszterelnök jelezte, hogy kormányának nem volt sok választása, mivel „nincs feleslege“ barátokban. Washingtonban Robert Mc- Closkey külügyi szóvivő tagad­ta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Izrael­re. Csupán „tanácsként“ hang­zott el, hogy Izrael „nyisson folyosót“ az egyiptomi 3. had­sereg felé és engedje át a neki szánt ellátmányt — mondotta. Az egyiptomi és a szíriai fronton csend volt; egyik fél sem emelt panaszt a tűzszünet megsértéséről. Abdel Ghani Al- Rafehi szíriai külügyminiszter­helyettes közölte, hogy kormá­nya nem kéri a különleges ENSZ-erők kitelepülését a szí­riai—izraeli tűzszüneti vonalak­ra. Damaszkusz véleménye sze­rint a fegyvernyugvás ellenőr­zését jól ellátják a világszer­vezet tűzszüneti megfigyelői is. Irak megkezdte az egyiptomi és a szíriai frontra küldött erői­nek visszavonását. Az erről szó ló döntést a forradalmi pa­rancsnoki tanács és a Baath- párlvezetősége hozta. A kiadott közlemény szerint a tűzszünet életbe lépte feleslegessé tette az iraki expedíciós erők külde­tését, másfelől pedig — mint­hogy Bagdad nem fogadja el a tűzszünetet — a csapatok to­vábbi állomásoztatása a front­vonalakon „kényes katonai és biztonsági problémákat vetett volna fel". A brit SCP röpiraf a London — „A chilei nép min­den rendelkezésére álló esz­közzel hősiesen harcol és vé­dekezik. Angliában valamennyi demokratának tömörülnie kell a chilei nép támogatására“ — hangoztatja röpiratában Nagy- Britannia Kommunista Pártja. „A foglyokat szabadon kell bocsátani, az elnyomásnak vé­get kell vetni, a demokratikus jogokat helyre kell állítani. Sürgős feladat Luis Corvalán életének megmentése. A brit munkásmozgalomnak és a szak- szervezeti mozgalomnak a Népi Egység mozgalmával és a junta ellen küzdő más csoportokkal szolidárisán sürgősen cseleked­nie kell“ — írja a brit kom­munisták kiadványa. A röpirat botrányosnak ne­vezi a juntának az angol kon­zervatív kormány által történt gyors elismerését és azt, hogy a brit vezetőségnek egyetlen elitélő szava sem volt az ál­lamcsíny, Allende és munkatár­sai brutális meggyilkolása, a tömeges letartóztatások, a hely­színi kivégzések miatt. A kiadvány rámutat: a brit munkásmozgalom különböző szervezetei az elsők között ítél­ték el a puccsot és ez is meg­erősíti, hogy az elmúlt években u munkásmozgalom jelentősen balra tolódott. A szervezett munkásság a brit nép demokra­tikus jogainak alapja és a de­mokrácia védelmezője Angliá­ban. A chilei események tanulsá­gait ennek az országnak a munkásmozgalma vonja majd le — állapítja meg a doku­mentum. „Egyesek azzal érvel­nek: a chilei vereség azt je­lenti, hogy a szocializmushoz való eljutás polgárháború nél­kül helytelen felfogás. Ennek az egyetlen kísérletnek a ku­darca azonban nem igazolhat ilyen általános megállapításo­kat. Amikor a kapitalista sajtó kétségbevonja annak lehetősé­gét, hogy a szocializmus pol­gárháború nélkül is megvaló­sítható, akkor ez — ha egyál­talán jelent valamit — azt je­lenti, hogy a brit nép demok­ratikus akaratának erőszakos eszközökkel való meghiúsításá­val fenyegetőzik. A Chilében alkalmazott erőszak a zűrzavar és ezáltal a katonai puccs ..ürügyét“ megteremtő jobbol­dali erőszak volt“ — írja a dokumentum, majd arra a kér­désre válaszolva, vajon hason­ló taktika fenyegeti-e az angol munkásmozgalmat is „lgen“-nel válaszol. Az uralkodó osztály — hangoztatja a röpirat — fü­tyül a normális demokratikus folyamatra és magatartása azt bizonyítja, hogy kész fegyveres erőivel is rátámadni a brit népre, mihelyt ennek a nép­nek sikerül olyan kormányt vá­lasztania, amelynek eltökélt szándéka széleskörű támadási végrehajtani a nagy monopóliu­mok uralma ellen. A kairói diplomáciai tevé­kenységhez tartozik, hogy Ab­del Kader Hatem miniszterel­nök-helyettes, ügyvezető kül­ügyminiszter találkozott az ĽNSZ különleges békefenntar­tó erőinek képviselőivel és megvitatta velük a Szuezi-csa­torna nyugati partján kialakult helyzetet. Hatem leszögezte, hogy Egyiptom minden lehetsé­ges módon előmozdítja az ENSZ-erők tevékenységét. A kéksisakosok megkezdték az egyiptomi és izraeli állások feltérképezését; ez minden to­vábbi tevékenységük kiinduló­pontja. Kairóból jelentik, hogy Sza­dat elnök találkozik a nemzet­közi sajtó Egyiptomban tartóz­kodó képviselőivel. Hivatalba lépése óta ez lesz az elnök első sajtóértekezlete. Damaszkusz — Hajez Asszad, szíriai elnök rádió- és televí­ziós beszédet intézett a nem­zethez. A Biztonsági Tanács tűz­szüneti határozata elfogadásá­nak körülményeit, valamint kormánya álláspontját ismer­tetve hangsúlyozta: a 18 napig tartott felszabadító háború ne­héz próbára tette a szíriai né­pet, amely azt sikerrel kiállta. A fegyveres konfliktus másik jellemzője az, hogy a világ nap­ról napra jobban ráébred az iz­raeli politika agresszív lénye­gére. A közel-keleti háború ala­posan kiélezte az Izraelt fel­tétlenül támogató Egyesült Ál­lamok és a realisztikusabb né­zeteket valló nyugat-európai or­szágok közötti ellentéteket is. Ebben a nemzetközi helyzet­ben — mutatott rá az elnök — az arabok szilárd helytállása a frontokon új politikai realitá­soknak teremtett alapot és eze­ket az araboknak önmaguknak is tudomásul kell venniük. Ilyen realitás a Biztonsági Ta­nács tűzszüneti határozata is. A határozatot — hangsúlyozta Asszad — figyelmesen és fele­lősségteljesen tanulmányozták, konzultálták több arab ország vezetőjével, így Szadat egyip­tomi elnökkel is. Washington — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter-he­lyettes, Szadat elnök különle­ges megbízottja Washingtonba érkezése után Kissinger ameri­kai külügyminiszterrel tanács­kozott. A találkozó másfél órát tartott és utána mindkét fél ki­jelentette, hogy az első megbe­szélés „nagyon ígéretesnek“ bizonyult. Kissinger a találkozó után új­ságíróknak kijelentette, hogy az egész közel-keleti kérdéskomp­lexumot áttekintették — bele­értve a tűzszünetet követő idő­szak problémáit is. McCloskey amerikai külügyi szóvivő sze­rint az egyiptomi megbízott wa­shingtoni látogatását a tárgya­lásos rendezésről szóló vita kezdetének lehet tekinteni. VISSZAVONHATATLANNÁ KELL TENNI AZ ENYHÜLÉST Moszkva — Európa lakossá­gának túlnyomó többsége mind keleten, mindpedig nyugaton teljesen egyetért abban, hogy a nemzetközi helyzetben jelenleg tapasztalható enyhülést egy- szersmindenkorra visszavonha­tatlanná kell tenni. A közel-keleti válság legutób­bi robbanása idején egész Euró­pa figyelemmel kísérte az ese­mények alakulását mozgató té­nyezőket. Nem kerülte el a köz­figyelmet a Pentagon fegyver- csörtetése, nem kerülték el az ösztönzések sem olyan lépések megtételére, amelyek az enyhü­lést veszélyeztették, és amelyek végül is odavezettek, hogy az izraeli héják túllépték az ag­resszivitás és a kalandorkordás minden határát. A Reuter és más hírügynökségek tanúsága szerint az Egyesült Államok eu­rópai szövetségesei elítélték Washingtonnak azt a döntését, amellyel az amerikai fegyveres erőket minden előzetes konzul­tálás nélkül riadókészültségbe helyezte. A nyugat-európai la­pok washingtoni tudósítója sze­rint a Pentagon egyes képvise­lői meglehetősen éles kijelen­tésekkel illették azokat a NATO- partnereket Európában, ame­lyek megpróbáltak kibújni a kö­zel-keleti konfliktusba való be- lesodródás alól és nem támo­gatták az Izraelbe irányuló ka­tonai szállításokat. A Daily Te­legraph, sok más angol laphoz hasonlóan, a válság tetőpontján nyíltan meg is írta, hogy érez­hetően rosszabbodott a viszony az Egyesült Államok és Nyugat- Európa közölt. A UPI brüsszeli értesülése szerint a nyugat-európai orszá­gok főként amiatt elégedetle­nek, hogy Washington mindösz- sze egy gúnyos mosollyal rea­gált arra a kísérletre, hogy Nyugat-Európa a saját érdekei, a többi között a nyersolaj-ellá­tás helyzetét mérlegelve, fog­laljon állást a közelkel éti konf­liktussal kapcsolaban. A DPA közölte, hogy az arab államok elvárják Bonntól és más nyu­gat-európai fővárosoktól, az erőszak és az annexió politiká­jának elítélését. A Guardian e napokban — nem véletlenül — sokat sejtetően jegyezte meg: Golda Meir, Dajan tábornok és kollégáik döntsék el már végre magukban, hogy akarnak-e bé­két most — és általában. A békeszerető erők moszkvai világkongresszusának küldöttei — közöttük az európai képvise­lők — jelszóként fogadták mun­kájukhoz Leonyid Brezsnyevnek azt a felhívását, hogy a béke­mozgalomnak szüntelenül előre kell haladnia a kiválasztott úton, nem szabad megállnia, széles fronton kell menetelnie és határozottan meg kell törnie az enyhülés ellenzőinek és a hi­degháború híveinek ellenállását. [ APNJ Bonyodalmak a kapcsolatokban Washington — Kisßinger ame­rikai külügyminiszter egy el­hangzott kijelentésével a Ni- xonkormány újabb tanujelét adta, hogy erősen neheztel nyu­gat-európai szövetségeseire a közel-keleti válság során elfog­lalt semleges álláspontjuk miatt. Nyugat-európai parlamenti képviselők egy csoportja előtt az amerikai külügyminiszter ki­jelentette: „Bennünket az ag­gaszt, hogy két héten keresztül, miközben az Egyesült Államok jelentős döntések meghozatalá­ra kényszerült, az európaiak úgy viselkedtek, mintha a NATO nem is létezne. 1ÍJAS8 ÁREMELKEDÉSEK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A statisztikai hiva­tal közlése szerint Franciaor­szágban szeptember folyamán újabb rekord született az ár­emelkedések terén: egyetlen hónap alatt 0,9 százalékkal emelkedett az inflációs baromé­ter, az élelmiszerek drágulása azonban jóval meghaladta ezt az átlagot. A hivatalos statisz­tika szerint ezzel egy év alatt 7,9 százalékot ért el az áremel­kedés üteme, a CGT árindexe azonban azt tanúsítja, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkek áraiban egy év alatt 10,4 százalékos emelkedés kö­vetkezett be. A következő hónapokban az infláció ütem még jobban meg­gyorsul, hiszen a múlt héten emelték a benzin, valamint a háztartási és az ipari fűtő-ola- jok árát, és az utóbbi növeke­dése ki fog hatni az iparcik­1*173 X. 31. X/a.sárnap választásokat ^ tartottak Portugáliában. Annak rendjén-módján előre megbatározott időpontban, terv- sz'.ríien, sőt, „választási kam­pány“ után. Bár a választási stafis7tika furcsa képet mutat, mi'id a ľ50 mandátumot a kor­mányzó Nemzeti Népi Akció párt szerezte meg. A portugáliai választások csak látszatra voltak szabály­szerűek. Az 1969. október 26-án tartott előző választások óta nem sok változás történt Lisz- szabonban, ha csak nem azt vesszük tekintetbe, hogy a leg- reakeiósabbak közé tartozó gyarmattartó portugál kormány nemzetközi téren mindinkább elszigetelődik, viszont annál magasabbra csaptak a felszaba­dító harc lángjai az afrikai por­tugál gyarmatokon, s a felsza­badító harc sikereinek legutób­bi kézzel fogható eredménye a Guinea Bissau Köztársaság ki­kiáltása volt, ami Lisszabon politikájának vitathatatlan ku­darcát jelentette. Ilyen körül­mények kö’öii Marcelo Cae- tano kormánya a szabályos időközben megtartott választá­sokkal rendszerének „demokra­tizálódását“ kívánta „bizonyí­tani“ —, noha bel- és külföldön egyaránt választási bohózatot láttak a vasárnapi szavazatsze­désben. A négy év előtti választások­kal szemben a különbség az, hogy nem 130, hanem 150 man­események margójára? LISSZABON VÁLASZTÁSI BOHÓZATA dátum sorsának kellett eldől­nie, azaz ennyinek a megszer­zését kívánta a látszatválasz­tással szentesíttetni a kormány. Másodszor az ún. választási kampány a titkosrendőrség fel­ügyeletével és közvetlen részvé­telével folyt le, így az ellenzé­ki erők szervezkedéséről, vá­lasztási tömbbe formálódásáról szó sem lehetett. A választási komédia annyira átláis'/ó volt, hogy röviddel a vasárnapi sza vazás előtt a Portugál Demok­ratikus Ellenzék (ODPj be is je­lentette, hogy nem vesz részt a „választásokon“. Milyen választásokról lehe­tett szó Portugáliában, — ez egyébként az ottani választási rendszerből is kitűnik. Válasz­tani csak 21. életévüket betöl­tött, írni-olvasni tudó, s leg­alább évi kétszáz escudo adót fizető egyének választhatnak, vagyis a 8 millió 600 ezer fő­nyi lakosságnak pontosan a fe­le. Ám ezek közül is csak 2 millió 100 ezer személy vetette fel magát a választók jegyzéké­be, a többi bojkottálta a vá lasztásokat. Nem is szólván ar ról, hogy a rendőrségnek joga volt felülvizsgálni a választói jegyzékeket s törölni a gyanús vagy egyszerűen nem tetsző személyeket. Jellemző a portugáliai válasz­tásokra, hogy a Caetano-féle Nemzeti Népi Akció (ANPJ párt a tengerentúli területeknek mi­nősített gyarmatok, sőt az India által már felszabadított egy­kori ázsiai portugál gyarmatok képviseletében is jelölteket ál­lított. A választások légkörére a rendőri terroron (rendőri jóvá­hagyás volt szükséges minden egyes képviselőjelölt választá­si beszédéhez, plakátok és röp­lapok terjesztéséhez stb.) kívül még az volt jellemző, amit Cae- tano miniszterelnök nagyon ve­lősen, de sokatmondóan így fe­jezett ki: „Nem ellenzék kell, hanem kritikusokra van szük­ség a fennálló rendszer kere­tein belül". Nem volt véletlen az ellenzék elhallgattatása, mert Portugália legfőbb bajá­nak, az egyre elhatalmasodó inflációnak a fő okát a még mindig tartó és egyre több anyagi és emberi áldozatot kö­vetelő gyarmati háborúban lát­ják a tömegek. A 200 ezer fő­nyi hadsereg fenntartása fény­űzés a szegény portugál állam­nak, melynek kereskedelmi mérlegében csak tavaly 23 milliárd escudo hiány mutatko­zott. Ugyanakkor a költségvetés 40 százalékát a hadsereg fenn­tartása, a gyarmati háború emészti fel. Caetano kormánya sarkig tárta a kapukat a kül­földi tőke beözönlése előtt — 1969-hez képest ma négyszere­sére nőttek a külföldi beruhá­zások Portugália gazdaságá­ban. Csak derültséget válthatott ki a portugál kormány vasárnap esti bejelentése, hogy mind a 15J mandátumot a let imány- párt szerezte meg. Hisz a man­dátumok sorsa eleve eldűlt. A szemfényvesztésre pedig egyál­talán nem volt szükség. Ezzel nyilván Lisszabon is tisztában van, de nem tud szabadulni az átkos gyarmati múlttól, ami miatt a nemzetközi közvéle­mény a legkonokabb fajüldöző gyarmattartók egyikeként bé­lyegzi meg Salazar utódait. (Lf kék áraira is, amelyek eddig az élelmiszereknél lasabb ütem­ben emelkedtek. A francia lapok szerint az áremelkedések mértéke kezd drámai méreteket ölteni. A leg­több lap passzív magatartással vádolja a kormányt és szemére veti, hogy nem tett idejében hatékony intézkedéseket az infláció megfékezésére. Az FKP Központi Bizottsága még szeptember folyamán fel­hívta a figyelmet az infláció egyre fenyegetőbb alakulására és konkrét intézkedéseket java­solt annak megfékezésére. így azonnali árstopp bevezetését sürgette, továbbá azt javasolta, hogy a kormány ellenőrizze a tőke áramlást és a Közös Pia­con belül is lépjen fel kezde- ményezőleg egy közös ellenőr­zési rendszer megvalósítása ér­dekében és főleg annak meg­akadályozására törekedjék, hogy a nagy nemzetközi mono­polista társaságok spekulatív célokra ne használhassák fel profitjaikat. GENFBEN ismét találkozott a szovjet és az amerikai kül­döttség, hogy folytassák tár­gyalásaikat a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról. A CIPRUSI rendőrség Nicó- sia közelében letartóztatta Gri­vasz tábornok illegális csoport­jának 22 tagját. Az akció része a ciprusi kormány kampányá­nak, amelynek célja az illegális szervezet felszámolása. MOSZKVÁBAN folytatta tár­gyalásait Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Hailé Szelasszié etióp császár. ULÁNBÁTORBAN megkezdőd­tek a tárgyalások a bolgár és a mongol párt- és kormánykül­döttség között. A bolgár dele­gációt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, az ál­lamtanács elnöke vezeti. A BOSZPORUSZ tengerszoro­son átadták az európai és ázsiai szárazföldet összekötő új hidat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom