Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-26 / 255. szám, péntek
AGITÁCIÓS NAPOK A nyugat-szlovákiai kerületben tegnap kezdődtek meg az agitációs napok, melyeken a november 5-től 28-ig tartó nyilvános pártgyűléseket készítik elő. A városokban és falvakon megélénkülnek a választások idején létesített agitáció^ központok, ahol a pártszerv, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek képviselői ismertetik azokat az eredményeket, melyeket a XIV. pártkongresz- szus óta értünk el a népgazdaság fejlesztésében, valamint politikai és kulturális vonalon. Lesz miről beszélni, mert az életszínvonal a feltételezettnél gyorsabban növekedett, bővült a szolgáltatások hálózata, új lakótelepek százai épültek fel és az üzemek döntő többsége teljesíti az állatni tervből és a szociális programból rá háruló feladatokat. Két kongresszus közötti időszakhoz érkeztünk el és örömmel állapíthatjuk meg, hogy ea a „félidő“ sikeres és így kedvező feltételek nyílnak ahhoz, hogy a CSKP XV. kongresszusáig maradéktalanul teljesíthetjük a XIV. pártkongresszus valamennyi határozatát. Ehhez nagyszerű feltételeket teremt az üzemekben mind nagyobb mértéket öltő szocialista munkaverseny, melybe a dolgozók döntő többsége bekapcsolódik. Örvendetes, hogy az ipari munkások és technikusok mellé felzárkóztak a mezőgazdasági dolgozók is, akik kihasználva a szocialista nagyüzemi termelés adta lehetőségeket, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésen rekord teljesítményeket érnek el. Gazdag és örömteli volt az idei aratás, amit a magas hektárhozamok is bizonyítanak. Pártunk XIV. kongresszusa óta átgondoltan és céltudatosan fejlesztjük azokat a létesítményeket is, melyek nem produkálnak „látványos“ eredményeket, de az életszínvonal komplex növelésétől elválaszthatatlanok. Főleg az egészségügyi és szociális gondoskodásról van szó. A nyugat-szlovákiai kerületben jelentősen gyarapították a területi egészségügyi intézetek számát, egyre több a poliklinika és a szakintézet. A dolgozókról való fokozott gondoskodás eredményei megmutatkoznak. a balesetek számának csökkenésében is. Az agitációs napok keretében polgáraink beszélnek majd a választási program teljesítéséről és azokról a vállalásokról, melyekkel a „Z“-akció sikeréhez járulnak hozzá. (k. L) Takarékoskodjunk a fűtőanyaggal Ilyenkor ősszel, a hűvösebb Időjárás beálltával meglehetősen kellemetlen lenne az életünk fűtőanyag és villanyáram nélkül. Hiszen egyik is, másik is a meleget, illetve a világosságot, a fényt szolgáltatja, tehát éltető elemünk. Sokan mindkettőt természetesnek tartják, akár a vizet vagy a levegőt. Elfelejtik, hogy a tüzelőanyag és az energia előteremtése nem kis munkát és hozzáértést feltételez. Márpedig az ipar és a szolgáltatások rendszeres fejlesztése, életszínvonalunk állandó emelkedése egyre több villanyáramot igényel. A termelőüzem mek, a villamosok, a mozdonyok, sőt a tv- és rádiókészülékek sem lehetnek meg áram nélkül, mely sajnos nem tárolható, s ezért készletekre sem támaszkodhatunk. Ehelyett energiafogyasztásunk 30 százalékát külföldről vagyunk kénytelenek biztosítani. A probléma a szakemberek szerint a rejtett tartalékokat feltáró és az új lehetőségekre rámutató racionalizálás segítségéivel megoldható, s a hiány könnyűszerrel pótolható. Tapasztalataink alapján kimutatták, hogy 1971-ben és 1972-ben a racionalizációs intézkedések jóvoltából az iparban az előző évek fogyasztásának 2,3 százalékát sikerült megtakarítani. Sőt azt is tudják a szakemberek, hogy a háztartásokban használt hűtőszekrények korszerűsítésével is jelentős meny- nyiségű áram takarítható meg, és hogy egymillió tv-készülék fokozatos kicserélése esetén a villanyáramfogyasztás csúcsforgalom idején kb. 50 MW-tal lesz kisebb. A megtakarítást biztosító lehetőségek tehát mind az üzemekben, mind a háztartásokban kimeríthetetleneknek tűnnek. Gondoljuk csak meg, hogy októbertől márciusig vagy áprilisig sokkal több áramot és fűtőanyagot fogyasztunk, mint a tavaszi és a nyári hónapokban, vagyis abban az időszakban, amelyet a hosszabb nappalok és rövidebb éjszakák jellemeznek. Ennek ellenére elvárjuk, hogy mindkettőből a csúcsforgalom idején is elegendő mennyiség álljon rendelkezésünkre. Megköveteljük, hogy dolgos kezek biztosítsák az idén is valameny- nyiünk részére a szükséges fűtőanyagot és az áramot, mely néhány év előtt nagyon szerény mennyiségben állt a rendelkezésünkre. Érthető, hogy nem szeretnénk, ha ezek az idők valamilyen okból visszatérnének. Takarékoskodjunk tehát mindenütt az árammal, ne feledkezzünk meg a minden fogyasztóra kötelező fegyelemről. Tudatosítsuk, hogy a pazarlással nemcsak a népgazdaságot, hanem saját magunkat, a családok százezreit is megkárosítjuk. Ne fűtsük tehát az utcát, és ne égessük feleslegesen a villanyt! Kár minden szem fűtőanyagért, nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk a gyárakban, a lakásokban, a kórházakban, a színházakban és másutt. KARDOS MÄRTA VESZTESÉGEK NÉLKÜL Szlovákiában az idén csaknem 54 000 hektáron termett cukorrépa. Sikeres begyűjtésére és feldolgozására minden cukorgyár jól felkészült. Időben elkészültek a felvásárlási ütemtervek, és biztosították a szállítást is. Az augusztus 17-i becslések az előző évekhez viszonyítva alacsonyabb répaterméssel, viszont magasabb cukortartalommal számoltak. 1980 000 tonna cukorrépa felvásárlásit tervezték. A szeptember 20-i, második becslés viszont azt igazolta, hogy az idén csupán 1800 000 tonna cukorrépa tel- rem, és annyit is vásároltak fel. Elegendő lesz az a meny- nyiség az idei cukorgyártási tervek teljesítésére? Erre a kérdésre, illetve a cukorrépa begyűjtésével, felvásárlásával és feldolgozásával kapcsolatos kérdésekre a Cukoripari Szak- igazgatóságra mentünk válaszért. Ladislav Kányái mérnök, kereskedelmi igazgató így vázolta a helyzetet: — A szeptemberi esőzések következtében a répakampány októberrel tolódott át. A répaföldek alkalmatlanok voltak a begyűjtésre, azért a cukorgyárakban nem lehetett megindítani a termelést. Kedvezőbb feltételei csak a trebišovi (tő- keterebesi), illetve a Rimavská Sobota-1 (rimaszombati) cukorgyáraknak voltak, így ők a terv szerint indulhattak. — Milyen hatással voltak az utóbbi esőzések a termésre? — A cukorrépa súlyra gyarapodott, de veszített a cukortartalmából. Valószínű, hogy a mennyiség szempontjából ennek ellenére sem tel jelsít jük a felvásárlási tervet, és a szükséges intézkedések végrehajtásával, teljesíthetjük a termelési mutatókat, sőt a cukorgyártásban rekorderedményt érhetünk el. — Ez az alacsonyabb terméshozamtól és a cukorrépakampány eltolódásától eltekintve örvendetes hír. És mit kell tenni annak érdekében, hogy a cukorgyártásban valóban rekordot érjünk el? — Mezőgazdasági üzemeink az idén lényegesen jobban felkészültek a cukorrépa begyűjtésére, mint az elmúlt években. A gépeket időben előkészítették, és a számukat is lényegesen növelték az elmúlt kampányokhoz viszonyítva. A technika lehető leghatékonyabb kihasználására van szükség. Az idei cukorgyártási kampány a gyors betakarítástól, elsősorban a betakarítás minőségétől függ, mivel nem engedhetünk meg feleslegek veszteségeket. Ezek mind fontos tényezők. Természetesen, a szállítókon is múlik, hogy milyen gyorsan szállítják a répát a mezőről a rakodóhelyekre, illetve a cukorgyárakba, hogy feleslegesen ne veszítsen az értékéből. Érthetően sok függ a cukorgyáraktól is, hogy a feldolgozással járó veszteségek a minimálisak legyeinek, tehát szigorúan be kell tartani a technológiai folyamatokat. Mindenkinek, aki részt vesz a répakampányban, harcolni kell minden kilő megtermett cukorrépa betakarításáért és minden kiló cukorért. Hogy miért? A hazai piac az utóbbi években egyre több cukrot igényel. Ez abból adódik, hogy az egy személyre eső cukorfogyasztás és a lakosság száma is állandóan növekedik. Ami a legérdekesebb, a cukornak a világpiacon olyan magas az árfolyama, amilyen eddig még nem volt. Ezt pedig ki kellene használnunk. JOZEF SLUKA Mélyítik A Duna alacsony vízállása nehézségeket okoz a hajóforgalomban. A hajózást a kavicszátonyok is veszélyeztetik. Kotrógépek segítségével igyekeznek ezért lehetővé tenni a hajók útját. Felvételünkön a Podbanská kotróhajó a bratislavai kikötőben mélyíti a Duna medrét. L. Grešner — ČSTK felvétele L epést tartanak A pártvezetés egy efsz-ben A munkásosztály, s annak élcsapata, a kommunista párt hivatott társadalmunkban a gazdasági élet vezetésére, irányítására. Vegyük például alaposabban szemügyre a pártvezetés szerepét a Horné Semerovce-i (Felsőszemerédi) Efsz-ben, hogy pontosabban lássuk, hogyan valósul meg a pártvezetés, Már csak azért is érdemes megvizsgálni ezt, mert olyan szövetkezetről van szó, mely az év elején alakult három falu szövetkezetéből, 2100 hektáron gazdálkodik, s célul tűzte ki: a gazdasági évet 2,9 millió koronás tiszta haszonnal zárja majd. Szabó István mérnök, uz efsz elnökének helyettese és Rezák László, az efsz közgazdásza, a pártszervezet titkára (búiról — jobbraf Kontár Gyula felvétele AMIKOR EGYESÍTETTÉK a három szövetkezetet és hangsúlyozták, hogy nagyobb földterületen könnyebb, jobb és hatásosabb a korszerű technológiai, termelési eljárásokat alkalmazni, a modern, nagy teljesítményű gépeket jobban lehet kihasználni, mindenki egyetértett az érveléssel. Aimkor azt hangsúlyozták, hogy a pártvezetés is hatásosabb lesz ilyen körülmények közpette, többen megjegyzéseket tettek: Pártos gazdaságvezetés? Leegyszerűsített hivatalos receptek gyűjteménye ... Ezekkel a nyilván „elfogulatlan“, nyilván „politikamentes“, nyilván „jóakaratú“ hangokkal nem szállt vitába senki, mert nem tartották arra érdemesnek, hanem egyszerűen megszervezték a pártvezetést.' A politikai és gazdasági feladatoknak megfelelően állították össze, választották meg a pártszervezet vezetőségét. Régi László elvtárs, aki a helyi postahivatal vezetője, a pártszervezet elnöke, Rezák László elvtárs, az efsz közgazdásza, pedig a pártszervezet titkára. — Nincs két igazság. A valóság egyetlen, tehát egyetlen az igazság is — hangsúlyozza Rezák elvtárs, mert érzékeltetni akarja, hogy a pártvezetés lényegében gazdaságvezetést is jelent. Egyébként ez kitűnik a vezetés módszereiből. MINDEN SZOMBATON munkaértekezletet tart az efsz vezetősége. Amikor Matuska István elvtárs, az efsz elnöke sorra veszi a problémákat, nem taglalja külön-külön, hogy „politikai“ feladat a gépek átcsoportosításával meggyorsítani a felsőszemerédi határban a cukorrépa begyűjtését, és „termelési“ feladat a szalatnyai dombokon minél előbb befejezni a mélyszántást. Ezek a feladatok ugyanis éppúgy politikai, mint gazdasági intézkedéseket kívánnak, hisz csak akkor lehet sikert elérni, ha az intézkedések nyomán a feladatokat teljesítik. — Egyetlen fokmérő az eredmény — mondja Szabó István mérnök, az efsz elnökének helyettese, aki így magyarázza az eredményeket: — Hiába mondogatnánk, hogy a nyáron politikailag is jól megszerveztük a munkát, ha nem mondhatnánk el, hogy az idén gabonából az átlagos hektárhozam 40,26 métermázsa volt, és 103 vagonnal többet termesztettünk, mint tavaly ... Véleményét mindjárt kiegészíti Rezák elvtárs a következőkkel: — Úgy értelmezve, hogy az eredmény megtestesíti a párt- szervezet és a gazdaságvezetés erőfeszítéseit. VÉLEMÉNYÜK, TAPASZTALATUK szerint a pártvezetés két területen nyilvánul meg politikai mozzanatként. Az egyik a tervezés. A másik, amikor a dolgozók figyelmét a feladatok teljesítésére kell irányítani. Az utóbbira vonatkozólag Szabó István mérnök ezt mondja: — Elég rossz kifejezéssel úgy szoktuk mondani, hogy mozgósítjuk a dolgozókat... Amikor szóba kerül a tervezés problémája, mindannyian ezt hangsúlyozzák, mint fő követelményt: — Lépést kell tartani a fejlődéssel. A helyi viszonyokra vonatkozólag a politikai gazdaságvezetést ezen a téren így értelmezik: — Először a tényeket, a természeti és gazdasági adottságokat vizsgáljuk meg, majd következtetünk, hogy ezek megfelelnek-e az elképzelésnek, ellenőrizzük az elképzeléseket abból a szempontból, hogy egyeznek e az általános érdekkel, a munkásosztály, a párt érdekeivel, s ha igen, kidolgozzuk a részleteket. Ez az elméleti része a politikai gazdaságvezetésnek. Hogyan, milyen konkrét formában valósul meg mindez a gyakorlati életben? Megmagyarázzák. — Összeállítottuk a szövetkezet technikai, gépi berendezéseinek fejlesztési tervét. Hasonló részletességgel dolgoztuk ki a növénytermesztés szakaszán a kertészet tervét. A jövőben ugyanis kertészetünk főleg magtermesztéssel foglalkozik majd... És ezek a tervek önmagukba foglalják nemcsak az anyagi feltételek, a gépi berendezések biztosításának menetét, hanem jelzik azt is, hogy melyik munkaszakaszon milyen képzettségű káderekre, dolgozókra lesz szükség. TŐRÖDNEK TEHÁT a dolgozók tanításával, nevelésével is. Természetesen szó van mind a politikai, mind a szaknevelésről. Kezdve a pártoktatástól egészen addig, hogy a kiválasztott dolgozókat a jövő szükségletei szerint szakiskolákba küldik. A pártvezetés így a szövetkezetben azért tudja biztosítani vezető szerepét, mert munkája végső fokon társadalom-, művelődés- és gazdaságpolitikai természetű, hisz az egyén és a közösség érdekei szerint kidolgozott tervek révén a társadalmi munkahozam növelését, a művelődés magasabb színvonalát, a kiegyensúlyozott szocialista élet alapjainak szilárdítását szorgalmazza. Felsőszemeréden kétség sem fér a párt vezető szerepéhez. Ezt a gazdaságvezetés vonalán is jól megszervezték a kommunisták. Ügyszólván emberről- emberre, hisz nem titok, hogy a pártvezetés káderpolitikát is folytat. A pártvezetés jó munkamódszereit egyébként tükrözi majd az eredmény, mert néhány hónap múlva lezárják a gazdasági évet, s ma már több mint valószínű, hogy úgy, mint tervezték: 2,9 millió koronás tiszta haszonnal. HAJDÚ ANDRÁS 1973. X. 26.
