Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-23 / 252. szám, kedd

PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK ROMÁNIÁBAN ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET LENGYELORSZÁGBAN Bukarest — A Román Szo­cialista Köztársaság Nagy Nem­zetgyűlésének meghívására Bu­karestbe érkezett hivatalos lá­togatásra hazánk Szövetségi Gyűlésének küldöttsége, élén Alois Indrával, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a Szövetsé­gi Gyűlés elnökével. A bukaresti nemzetközi re­pülőtéren a csehszlovák kül­döttséget Stefan Voitec, a Ro- m;y; Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnö­ke, Emil Draganescu, az RSZK Minisztertanácsának alelnöke, Belgrád — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége rendkívül jelentős politikai eseményként tartja számon Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitká­rának közelgő hivatalos baráti látogatását Jugoszláviában. Jugoszlávia politikai körök szerint már Sztano Dolancnak, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának két évvel ezelőtti csehszlovákiai látogatá­sa szintén jelentősen hozzájá­rult a CSKP és a JKSZ közti együttműködés fejlesztéséhez. Ezt bizonyította Bohuslav Chňoupeknek, hazánk külügy­miniszterének tavalyi jugoszlá* viai látogatása is. Várható, hogy Gustáv Husák jugoszláviai tartózkodása során gyümölcsöző eszmecserét foly­tat a jugoszláviai politikai sze­mélyiségekkel mindenekelőtt a két ország közti kétoldali együttműködés távlatairól. Gaz­dasági körökben megelégedés­sel állapítják meg, hogy a kül­Belgrád — A jugoszláviai Bor­ba vezércikkben elemzi a cseh­szlovák—jugoszláv kölcsönös baráti kapcsolatok fejlődését Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának küszöbönálló ju­goszláviai látogatásával kapcso­latban. A cikk szerint csehszlovák és jugoszláv részről egyaránt nagy jelentőséget tulajdoníta­nak Husák elvtárs látogatásá­nak. A Borba a két ország köl­csönös együttműködésével kap­csolatban megállapítja: Husák elvtárs látogatása minden bi­zonnyal rendkívül nagy befo­lyással lesz nemcsak a két or­szág gazdasági, hanem politikai, kulturális és kereskedelmi együttműködésének jövőbeni alakulására. A Politika szerint „fokozato­san javulnak Csehszlovákia és előszeretettel verőfényes Ma- ^ cedóniának nevezik a ju­goszláv államszövetség legdé­libb köztársaságát. Egy nap elindultunk Belgrádból, hogy megismerkedjünk Macedónia szépségeivel, szocialista építésé­vel, népével. A „Testvériség— Egység“ nevű legforgalmasabb balkáni autópálya a termékeny Szumadija dombvidékén keresz­tül kanyargóit egészen a dél- szerbiai Nisig, ahol Szófia és Szkopje, Szaloniki és Athén fe­lé ágazott el. Szkopje, a Macedón Szocia­lista Szövetségi Köztársaság fő­városa felé tartottunk. A roman­tikus Gordelics-szoroson áthalad va a szerb—macedón határ felé közeledtünk. Vadregényes táj, a hegygerincek olykor a fehér fellegeket súrolják, majd hirte­len leereszkednek a termékeny völgyekbe és rónákra. Elhagy­juk Kumanovőt, ahol 1912-ben döntő csatát vívtak a török se- regekkel s az akkori szerb ki­rályság végleg felszabadult az otomán birodalom uralma alól. Nemsokára már Szkopje elővá­rosában robogunk... A pályaudvar előtti óra ál­landóan 5 óra 1 percet mutat, akárcsak tíz évvel ezelőtt, 1963. július 26-nak reggelén. Akkor a városnak mintegy tízezer la­kosa hirtelen épületromok alá került s közülük 1070-en soha­sem látták meg többé a napvi­lágot. Több mint 80 ország, köz­tük Csehszlovákia is, valamint Ion Ursu, a tudományos és mű­szaki kérdésekkel foglalkozó nemzeti tanács elnöke, Nicoale Ghenea, az RSZK külügyminisz­ter-helyettese, Glieorghe Neču­la, Maria Grozova és llie Mur- gulescu, az RSZK Nagy Nem­zetgyűlésének alelnökei és a román közélet további képvi­selői fogadták. A Szövetségi Gyűlés küldött­sége romániai látogatásával az RSZK Nagy Nemzetgyűlése küldöttségének tavaly februári és márciusi csehszlovákiai lá­togatását viszonozza. kereskedelmi forgalom a két ál­lam között egyre inkább bővült, elmélyül a kooperációs együtt­működés, és Jugoszlávia szem­pontjából örvendetes tény, hogy jugoszláv építőipari vállalatok részt vesznek fontos ipari ob­jektumok építésében hazánk­ban. A jugoszláv közvélemény a jugoszláv—csehszlovák tanács­kozásoktól azt várja, hogy el­mélyítik a két állam közti ha­gyományos baráti kapcsolato­kat. A szocialista Jugoszlávia olyan időben üdvözli a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság küldöttét Jugoszláviában, ami­kor a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményes erőfe­szítéseket tesz a JKSZ követke­zetes marxista irányvonalának helyreállítása érdekében. A ju­goszláv kommunisták meg van­nak győződve, hogy Husák elv- társ és a JKSZ képviselőinek megbeszélései nagyon hasznosak lesznek mindkét fél számára. Jugoszlávia politikai kapcsola­tai.“ A „Barátság hidai“ című cikkben a lap a következőket írja: A két állam közti együtt­működés felújításához az alapot a CSKP XIV. kongresszusa, va­lamint Sztano Dolancnak, a ju­goszláv Kommunisták Pártja Végrehajtó Bizottsága titkárá­nak prágai látogatása teremtet­te meg. A közelgő magas szin­tű tanácskozások a jövőben megnyithatják az utat a két ál­lam politikai és társadalmi szer­vezetei kapcsolatainak szoro­sabbra fűzése előtt. A Politika végül megállapítja, hogy Bohu­slav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter jugoszláviai láto­gatása során mindkét szocialis­ta ország kitűzte a tartós, köl­csönös együttműködés alapel- veít. lalatot újjáépítettek, új iskolák, kórházak épültek. Ma a több mint 400 ezer la­kosú város utcáin sétálunk. A háború előtt 60 ezer lakosa volt Szkopjénak. A város munkásszí­vének nevezik az évi egymillió tonna kapacitású vasgyárat. Az itteni viszonyokhoz mérten va­lóságos óriás. Betérünk mintegy 400 hektáron elterülő modern épületek és csarnokok roppant komplexumába. A csarnokokban nyomasztóan törpéknek érezzük magunkat. A lemezhengermű olyan nagy, mint 18 labdarúgó pálya együttvéve. Szopjéban sok további iparvállalat van — a Treszka fafeldolgozó kombinát, vegy- és dohányipari vállalatok, nagy cementgyár, ipariüveg­gyár stb. Szkopjéból napfényes reggel tovább indultunk délre. A ter­mékeny szkopjei síkságon át­haladva a Vardar folyó völgyét összezáró hegyek közé kerül­tünk. Figyeljük a másik parton átrobogő Orient expresszi, amely l^arső — Varsóban hétfőn reggel megkezdte tanácskozá­sait a LEMP első országos kon­ferenciája. Edward Gierek, a párt KB első titkára megnyitó szavai után a közel 2100 küldött elfogadta a napirendet. Edward Gierek bevezetőben hangoztatta, hogy az országos értekezletnek értékelnie kell a VI. pártkongresszuson elfoga­dott társadalom- és gazdaság- fejlesztési program végrehajtá­sát, s ennek alapján meg kell határoznia a következő két esz­tendő népgazdasági feladatait. „Tanácskozásunkat egész né­pünk nagy figyelemmel kíséri — mondotta — előkészítésében egész párttagságunk részt vett. A napirenden szereplő kérdé­sekről több mint 38 ezer akti­vista fejtette ki véleményét“. A VI. pártkongresszuson el­fogadott szocialista országépítő program végrehajtása sikeresen halad — állapította meg a KB első titkára — az elmúlt három évben a nemzeti jövedelem évi átlagban 9 százalékkal nö­vekedett, a tervezett 7 százalék helyett. Az összes ipari terme­lés ez alatt 33 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaság ter­melése közel 19 százalékkal emelkedett. A reálbérek az 1971 Santiagó — A chilei ható­ságok 18 órán át őrizetben tartották és kihallgatásnak ve­tették alá Guido Vicariót, az Unitának, az Olasz Kommunis­ta Párt lapjának santiagói tu­dósítóját. Az újságírót vasár­nap hajnalban bocsátotta sza­badon a santiagói rendőrség. Chilében a junta hivatalos adatai szerint 13 000 külföldi tartózkodik. Többségüket a puccsisták azzal vádolják, hogy „beavatkoztak az ország belügyeibe“ és „fegyveres cso­portokat alakítottak“. A san­tiagói Nemzeti Stadionban — a La Paz — Szabadon bocsá­tották vasárnap az utasok egy részét annak az argentin Boeing-737-es gépnek eltérítői, akik akciójukat szombat dél­után hajtották végre és üzem- anyaghiány miatt kénytelenek voltak a pilótának utasítást adni, hogy a gépet a bolíviai Yacuiba repülőterén tegye le. Egyes jelentések szerint 22, más jelentések szerint 25 utast engedtek kiszállni a gépből. A harmadik napja Bolívia dé­li határvidékén kényszerpihe­nőt tartó argentin Boeing ólom- és cinköntöde, porcelán- gyár stb. Titov Veleszben sem sokat időzünk. Tovább haladunk Bi- tola és Ohrid felé. Átrobogunk Pelagonián, egész Jugoszlávia egyik legtermékenyebb síksá­gán. Mintha vége nem akarna lenni a termékeny földeknek, a láthatáron egybeolvadnak az égbolttal. Amerre ellátunk, csu­pa szőlő. Dús, sötétkék szőlő­fürtök. Macedónia Jugoszlávia legnagyobb borexportálója. A szőlőkön túl az országút mind­két oldalán dohány-, paprika-, paradicsom*, gyapot- és rizsül­tetvények stb. A köztársaság­ban termesztik a jugoszláv do­hány felét, amelynek 60 szá­zalékát exportálják. Távolabb a hegyek alján juhnyájak lege­lésznek, úgy hatnak, mint va­lamilyen fehér mozgó szigetek a messzeségben Már közeledünk a jugoszláv— görög határon fekvő Bitolához, amely 80 ezer lakosával Mace­dónia második legnagyobb vá­—75-re előirányzott 18—19 szá­zalékkal szemben már 1971— 1973 között 24 százalékkal nőt­tek. Érezhetően sikerült megja­vítani a szociális helyzetet. Emeltük a legalacsonyabb ke­resetű dolgozók bérét, a nyug­díjakat, a parasztságra kiter­jesztettük az ingyenes gyógyke­zelést, stb. Három év alatt 620 ezer új lakást építettünk. A népgazdaságba 920 milliárd zlo­tyt ruháztunk be, vagyis az eredeti elgondolást 113 milli- árddal túlszárnyaltuk. E. Gierek emlékeztetett arra, hogy mindezt olyan körülmé­nyek közölt érték el, amikor az 1971-ben törvényerőre emelt új ötéves terv már felemelte az előzőleg, 1970 végén elfogadott, de felülvizsgált és átdolgozott 1971—1975-ös népgazdasági terv előirányzatait. A KB első titkára az eredmé­nyek mellett utalt a népgazda­ságban tapasztalható feszültség­re és hiányosságokra, ezek kö zött elsősorban a beruházási te­vékenység, az anyagellátás, a belső piaci helyzet és a külke­reskedelem problémáit elemez­te. Aláhúzta: az országos kon­ferencia egyik legfontosabb fel­adata a problémák megoldása útja-módjának keresése, s a konkrét teendők meghatározása. hatóságok bevallása szerint is — 300 külföldit őriznek. A külügyminisztérium azt állítot­ta, hogy eddig körülbelül 1700 külföldinek adtak kiutazási engedélyt, s a közeljövőben újabb 300 fős csoportjuk hagy­hatja el az országot. Mint emlékezetes, a Népi Egység kormányzásának évei­ben Chile menedéket adott mindazoknak a latin-amerikai hazafiaknak, akiket a hazájuk­ban hatalomra került jobbol­dali és diktatórikus rendsze­rek kényszerítettek távozásra. 737-es utasszállító gép eltérí­tőiről hétfőn reggel kiderült, hogy nem argentinok, hanem az uraguayi Tupamaros városi partizánszervezet tagjai. A fegyveresek újabb túszo­kat bocsátottak szabadon va­sárnap és a bolíviai hatósá­gok közleménye szerint még öt személyt tartanak fogva. Ezek szabadsága fejében egy kisebb repülőgépet követelnek. Az argentin kormányhoz ha­sonlóan, a bolíviai kormány sem volt hajlandó eddig tár­gyalni a gépeltérítőkkel. rosa, amelynek háztartási hűtő- szekrényeket termelő gyára évi millió darab teljesítménnyel dol­gozik. Bitola ősi város, amelyen keresztül már az ókorban keres­kedelmi út vezetett az Égei- tenger partjaitól északra. Itt sem Időztünk sokat, s átkeltünk a Baba hegységen, melynek Pe- líszter csúcsa több mint 2500 méter magas. Végre elértük utunk végcélját — a jugoszláv —albán határon azonos nevű tő partján fekvő ősi Ohridot. Ha a tó felől nézzük Ohridot, tetőinek, ablakainak, zöldjének legyező szerű festői képével magaslik ki. A történelem sze­rint Ohridban és környékén annyi kolostor volt, mint ameny- nyi nap van az évben. Gyak­ran keresik fel a várost hazai és külföldi történészek, művé­szetkedvelők, festők, hogy meg­csodálják a templomok és mo­nostorok gyönyörű freskóit és ikonjait. Már a régi Időkben, Cirill és Metód hithirdetők ide­jén a szláv kultúra központja volt Ohrid. Utánuk és tanítvá­nyaik, Kliment és Naum után gyönyörű emlékek maradtak fenn. Itt kerestük fel dr. Jelena Kavajeva nyugalmazott orvosnőt is, aki életében többször is ta­lálkozott Vlagyimir lljics Le ninnel. Napok múltán hagytuk el az ősi Ohridot és feledhetetlen ma­cedóniai élményeink máig is élnek bennünk ... JIRÍ JAKOÜBEK WALTER SCHEEL alkancellár. az NSZK külügyminisztere a szovjet kormány meghívására október 31-én hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba érkezik. AZ IRAKI kormány elhatároz­ta, hogy államosítja a Royail Dutch Shell holland olajtársa­ság iraki érdekeltségeit, mert a holland kormány ellenséges ma­gatartást tanúsít az arab né­pek igazságos ügyével szemben. PEREIRA tábornok, a brazil hadsereg helyettes főparancsno­ka küldöttség élén Asunclóban tartózkodik. A brazil tábornok programja keretében felkereste Stroessner paraguayi elnököt, majd hosszas eszmecserét foly­tatott a helyi brazil misszió tagjaival. NIXON elnök aláírta a „Sza­badság“ és a „Szabad Európa“ Rádióadók finanszírozására vo­natkozó törvényjavaslatot, ame­lyet a kongresszus már meg­előzően jóváhagyott. A törvény értelmében ebben az évben 50,2 millió dollárt biztosítanak a rá­dióadók számára, amelyek ak­namunkát és rágalomhadjáratot folytatnak a Szovjetunió és a szocialista tábor más országai ellen. 189 egykori görög politikai fogoly, aki Papadopuiosz elnök augusztusi amnesztia-rendelete nyomán nyerte vissza szabadsá­gát, azzal a felhívással fordult a nemzetközi közvéleményhez, hogy fejtsen ki nyomást a még mindig börtönben sínylődő po­litikai foglyok kiszabadítása ér­dekében. Az amnesztia-rendelet nem vonatkozott ugyanis azok­ra, akiket az 1967-es katonai államcsíny előtt, vagy „kom­munista, illetve felforgató te­vékenység“ címén ítéltek el. Békeakciók Japánban Tokió — Vasárnap szerte Ja­pánban megtartották a nyol­cadik nemzetközi háborúelle­nes napot. Japán kétszázhúsz politikai, gazdasági és kultu­rális központjában tartottak nagygyűléseket, felvonulásokat és tüntetéseket, amelyeken ösz- szesen több mint egymillió ember vett részt. A tüntetők követelték a japán—amerikai „biztonsági“ szerződés felszá­molását, az ország területén lévő amerikai katonai támasz­pontok eltávolítását, valamint a sapporói körzeti bíróság ál­tal alkotmányellenesnek nyil­vánított japán hadsereg fegy­verkezési terveinek befagyasz­tását. A nap központi eseménye a Tokióban megtartott tömeggyű­lés volt, amelyen a szakadó eső ellenére mintegy félszáz­ezer ember vett részt. Első íz­ben kapcsolódott bele a hábo­rúellenes nap programjába a Komelto Párt. A japán rendőr­ség alaposan felkészült a tün­tetők fékentartására. Kormányátalakítás Kambodzsában Phnom Penh — In Tam, a Phnom Penh-i rezsim minisz­terelnöke — akinek nemrégi­ben előterjesztett lemondását Lón Nol nem fogadta el — va­sárnap részleges kormányátala­kítást hajtott végre. Kinevezte három helyettesét: Hang Thun Hak a parla­menttel fenntartott kapcsola­tokért, a külügyekért, a béke­tárgyalásokért, a menekült­ügyekért és a kulturális kér­désekért lesz felelős. Op Kim Ang hatáskörébe tartoznak a közmunkaűgyek, a községfejlesztés, a posta- és távközlés, a munkaügy és az idegenforgalom. Thappan Nglnn vezérőrnagy jogköre a hadügyre, a tájé­koztatás- és egészségügyre ter­jed ki. In Tam egyidejűleg nem Keth Sana volt belügyminisz­tert jelölte ki „a tárgyalások és a béke problémájáért“ fe­lelős miniszterré, önmagának tartotta fenn a belügyek és az általános mozgósítási ügyek miniszterének tárcáját. JUGOSZLÁV VÉLEMÉNYEK A CSEHSZLOVÁK—JUGOSZLÁV KAPCSOLATOKRÓL JUGOSZLÁV LAPOK HUSÁK ELVTÁRS KÖZELGŐ LÁTOGATÁSÁRÓL JUGOSZLÁVIAI ÜTIJEGYZET A JUNTA PRIBÉKJE! KÜLFÖLDIEKET ZAKLATNAK A BOLÍVIAI KORMÁNY NEM TÁRGYAL A GÉPELTÉRÍTŐKKEL UTAZÁS MACEDÓNIÁBAN a nemzetközi szervezetek segí­teni kezdtek a macedón főváros újjáépítésében, Szkopje így a különböző társadalmi rendszerű államok nemzetközi szolidaritá­sának és segítésének a jelképe lett. Szkopje és a környék la­kónegyedei úgy nőttek, mint eső után a gomba: 32 iparvál­Athénból a Balkánon át Párizs­ba tart. Hirtelen feltűnik előt­tünk a 40 ezer lakosú Titov Velesz. A házak mindkét olda­lon meredek hegyoldalban épül­tek, csak a város központjában magaslik néhány modern épü­let. A külvárosban áll a korsze­rű színesfém kohászati óriás —

Next

/
Oldalképek
Tartalom