Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
Festmények a föld alatt Bőrünk rejtelmes vi lága A test felszínét a külvilág felé a bőr festi, működése az élet szempontjából pótolhatatlan. Ha bőrünk egyharmada megég, akkor veszélybe kerül az életünk. Mégis erről a szervünkről meglehetősen keveset tud az átlagember és keveset is törődik vele. Bőrünk feladatai közül legfontosabb, hogy védi a szervezetet a külvilág ártalmai ellen. Legfelsőbb rétege szarúréteg s ez nem enged keresztül sem folyadékot, sem gázt, sem az emberi életre törő baktériumok millióit. Ha ép a bőrünk, ezek a baktériumok nem jutnak be a szervezetbe, de ha sebeti ejtünk rajta, akkor megnyílik a kapu és a szervezetet megtámadhatják ezek a szabad szemmel nem látható apró élőlények. Fontos szerepe van a bőr rugalmasságának. A bőr rugalmassága lehetővé teszi a test szabad mozgását s egyben felfogja a külvilágból érkező ütéseket vagy lökéseket. A testre irányított ütés erejét a bőr fogja fel elsőnek s rugalmasságánál fogva csökkenti azt. Kevesen tudják, hogy a bőrünk lélegzik is s ezzel segítségére van a tüdőnek. Egyik feladata az, hogy mirigyeivel a saját felületét zsírozza és puhán tartja, másrészt a veríték kiválasztásával eltávolítja magából a mérges és kóros anyagokat. Ezzel elősegíti a vese működését. A puhán tartott bőr nem repedezik meg. Ezek után érthető, miért nem szabad bőrünket fürdés után azonnal a nap vagy a szél hatásának kitenni. A faggyúmirigyek termékének lemosása után meg kell várni, amíg a zsiradék újra képződik s óvja a testet a különböző behatások ellen. A hőszabályozásban is közreműködik a bőr. Amikor dolgozunk, izmaink meleget termelnek. A hő fölöslegét a szervezet a bőrön keresztül távolítja el. A meleg leadása úgy történik, hogy a bőr erei kitágulnak, és az odaáramló nagyobb mennyiségű vér a felesleges meleget átadja előbb a bőrnek, majd később a külvilágnak. Hidegben, amikor minden kis melegre szüksége van a szervezetnek, ennek éppen az ellenkezője történik. A bőr erei összehúzódnak s így óvja a testet a lehűléstől. A legtöbb meleget különben akkor tudja leadni, amikor a környező levegő hideg. A meleg levegő nem tud annyi meleget felvenni, mint a hideg, ezért olyan nyomasztó a levegő olyan helyen, ahol sokan tartózkodnak egyidőben. Meg kell még említenünk a bőr fényszabályozó képességét. Ez abból áll, hogy a ráhulló sugarakat a vér útján elnyeli, a másik részét pedig visszaveri. Erős napfényben megbámul a bőr, mert festéket teonel, hogy a szervezetre ártalmas sugarakat elnyelje. De ez még mindig nem elég. A bőrben olyan idegkészülékek vannak, amelyek a fájdalmat közvetítik. Ennek is nagy a jelentősége. Ha véletlenül forró tárgyhoz érünk, a fájdalomérzetből tudjuk meg, hogy veszedelem fenyeget. S máris megy a parancs az agyba, hogy kapjuk el a kezünket. Más idegek a tapintás érzését közvetítik, — főleg az újjbe- gyek — aminek segítségével a vakok tájékozódni tudnak. Van aztán külön meleget és hideget jelző idegvégződés a bőrünkben, így szerzünk tudomást pl. fürdővizünk hőmérsékletéről. Zsigeri megbetegedések esetén bizonyos bőrterületen kifejezett fájdalomérzések keletkeznek. Egyes esetekben a beteg eleinte csupán az illető bőrterületen érez fájdalmat és csak alapos vizsgálat deríti ki, hogy valamelyik belső szerv beteg. Az akupunktúra hivei szerint — nem bizonyíthatóan — a beteg szervet megfele- 'ően alkalmazott tűszúrásokkal befolyásolni lehet, illetve a belső szerv fájdalmát a bőrből kiindulva meg lehet szüntetni. A tudomány mai állása szerint az akupunktúrának reális alapja nincs. Az viszont tény, hogy a' belső szervek és a bőr között szoros kapcsolat van. Ennek következménye, hogy a belső szervek egészségének elhanyagolása a bőrre is rányomja a betegség bélyegét. Tehát nemcsak a belső szervek, hanem a bőr egészsége szempontjából is fontos az egészséges, kiegyensúlyozott életmód, a helyes táplálkozás és a gyomor- és bélrendszernek rendben tartása. Kell a sok alvás, a sok friss levegő, a napi séta, kevés alkohol és kevés nikotin. Hogy bőrünk ennek a sokoldalú működésnek eleget tudjon tenni, ápolásra szorul. Ha bőrünket eddziik, az ilyen bőr hosszú ideig megőrzi frisseségét és sokkal későbben ráncosodik. A testnek van ugyan természetes öntisztulási folyamata, ez azonban nem elég. A legideálisabb kozmetikai szer a víz. A vízkultúra már az ókorban is dívott, amikor az emberek órákat töltöttek a fürdőben. A víz legfontosabb hatása az, hogy a bőrről a beszáradt faggyút és vele együtt a szeny- nyezettséget leoldja és eltávolítja. A meleg víz oldó hatása jelentékenyen nagyobb, mint a hideg vízé. Meszes, kemény víz tisztálkodásra kevésbé alkalmas. A célnak legjobban megfelel a lágy víz, amilyen pl. az esővíz. Tudnunk kell, hogy a hideg fürdő frissít, a langyos fürdő megnyugtat, a forró pedig bizonyos időn túl elbágyaszt. A szappan sokszor nem kívánt mértékben zsírtalanítja és szárítja a bőrt. Ezért a kozmetikai ipar egész sorát gyártja az olyan cikkeknek, amelyek hivatva vannak ezt a káros behatást ellensúlyozni. Az egészséges arcbőrt reggel elegendő hűvös vízzel leöblíteni, szappant inkább az esti mosakodáshoz használjunk. Utána a megtisztított bőrt kenjük be vékonyan zsíros krémmel. Az egészséges bőr üde, élénk színű, bársonyos tapintatú, de mz élet előrehaladásával egyre J-^árazabb lesz. Az ,első ráncok a nyak és a tarkótáj bőrén jelennek meg, ezért ne feledkezzünk meg ezek ápolásáról sem. A szem környékét is ajánlatos éjszakára zsíros krémmel bekenni. A tisztátlan bőr betegsége a pattanás. Ha valaki az arcán a pattanásokat nyomkodja, elősegíti a fertőzés terjedését. A bőr kóros jelenségeit idejében kezeltetni kell és nem szabad krémekkel kendőzni, hanem orvoshoz kell fordulni velük. Példa erre az a szerencsétlen beteg, aki bőrrákjával kozmetikusát kereste fel. Mire a sok kenőcsöt és borogatást megün- ta, és elment orvosához, a közben kifejlődött áttételek miatt már nem lehetett segíteni rajta. A hajszálak és szőrök túlságos mértékű elszaporodása a nőknél kozmetikai beavatkozást igényel. Ezek eltávolítására nagy szaktudásra van szükség, mert a meg nem felelő kezelés súlyos károsodást okozhat. A bőrről sok szólásmondással találkozunk a magyar nyelv kincsesházában. Rossz bőrben van a beteg. A gyáva félti bőrét. A rossz gyerek nem fér a bőrébe. Az ő bőrére megy, — mondják, ha valaki vállalkozásba kezd. Nincs bőr a képén, mondják a szemtelen emberre. Nem vagyok én öregebb kendnél, csak a bőr öregebb rajtam. Az asszony százráncú Kata lesz, ha megöregszik. A bőrről beszéltünk, amelynek sokrétű munkájára nem is gondoltunk. Fontos szerepe van bőrünknek, lehet-e más kötelességünk, mint az, hogy épségére vigyázzunk, a sérülésektől óvjuk és tisztán tartsuk. Dr. MARÉK ANTAL A világ egyik leghíresebb barlangját tulajdonképpen egy kutya fedezte fel. 1940. szeptember 12-én négy montignaci (Dordogne megye) fiú játszott a Vézére folyó mentén elterülő erdőben és kissé megriadtak, amikor az előttük ugrándozó kutyájuk eltűnt egy gödörben, ahonnan néhány évvel azelőtt egy öreg fa gyökereit ásták ki. A fiúk hiába hívták szóval és füttyel négylábú barátjukat, ezért az egyik bemászott a bokrok közé, majd leereszkedett a gödörbe, ahonnan egy keskeny sziklahasadékon át nedves, agyagos földön csúszott le a mintegy tízméteres mélységbe. Az alacsony barlangfolyosón a kutya fogadta vidám farkcsóválással. A másik három fiú is leereszkedett és együtt haladtak tovább nagyon óvatosan a hosszú folyosón. Mivel a külvilág fénye nem hatolt a mélybe, gyufaszálakat gyújtogattak és amikor a gyufa elfogyott, ismét kimásztak a föld felszínére. Másnap jobban felkészültek. Kötelet és sajátke- zűleg készített olajlámpát vittek magukkal. Ezen a második úton már egy hatalmas föld alatti csarnokig hatoltak előre, ahonnan két további folyosó ágazott el. A csarnok falait . állatképek borították, vágtató lovak, menekülő őzek, gigantikus bölények ábrái, pirosra, feketére, sárgára, barnára festve. A gyerekek izgatottan számoltak be felfedezésükről a tanítójuknak, aki viszont azonnal értesítette a régészeket, így fedezték fel a Lascaux- barlangot, az őskori sziklafestmények leggazdagabb gyűjteményét, amit a francia tudósok elneveztek a „jégkorszak Louvré“-jának. Húszezer évvel ezelőtt élt emberek kerestek menedéket Turku — Finnország harmadik legnagyobb városa, lakóinak száma 158 300 fő. Elsősorban kereskedelmi központ és fejlődését jelentősen elősegítette, hogy kikötője egész télen át jégmentes. Évszázadokon át az ország fővárosa volt és Idrisi, a híres arab földrajztudós már 1130- ban megemlíti a város latin nevét: Aboa. (Turku mellett ma is közismert a város másik neve). Itt helyezték üzembe 1642-ben Finnország első nyomdáját, itt jelent meg — 1771- ben — az első újság. 1827-ben ez volt a színhelye Skandinávia legnagyobb tűzkatasztrófá- jának. Néhány óra alatt 2600 épület vált a lángok martalékává — a város háromnegyed része. Ma Turku az aranyművesek központja, a finn aranyművesek háromnegyed része itt dolgozik. Azonban az ország közVincenzo Balzamo, az Olasz Szocialista Párt egyik képviselője megdöbbentő tényt közölt a nyilvánossággal: „Polgárok ezreit ellenőrzik, kémlelik, zsarolják. Ebben az országban tombol az inkvizíciói“ Ma mindenkinek, aki Olaszországban a telefont használja — számítania kell arra, hogy a beszélgetését lehallgatják és hangszalagra rögzítik. A népi lelemény három nevet is adott a tömegesen üzembe helyezett miniatűr lehallgató készülékeknek: tücskök, legyek, bolhák. Infilisi római államügyész a közelmúltban talált cáfolhatatlan bizonyítékokat arra, hogy számtalan állomás lefigyelés alatt áll. Mindenekelőtt a jelentősebb vállalkozók, politikusok, igazságügyi dolgozók és újságírók készülékeit „kedvelik a tücskök“. De különösen az Olasz Kommunista Párt irodáiba igyekeznek bejutni és ez már bizonyítja, hogy a háttérben reakciós erők állnak. De tény, hogy például Giacomo Mancinindk, a Szocialista Párt egykori titkárának és Giulio Andreotti volt kereszténydemokrata miniszternek a hivatali helyiségeiben és magánlaebben a barlangban az időjárás viszontagságai és a vadállatok elől. Minden gondolatuk a vadászat volt, minden álmuk a táplálkozással függött össze, ezért a sziklafalra is azt rajzolták, ami számukra az ételt és a testüket védő ruházatot adta. A Lascaux-barlangot még felfedezése évében történelmi, tehát szigorúan védett emlékműnek nyilvánították. Feltárása azonban csak a fasiszta hordák kitakarodása után kezdődhetett meg. Bejárata elé lépcsőket és védőfalat építettek. A barlangcsarnokhoz vezető út betonból épült, bevezették a villanyvilágítást, tehát biztosították a látogatók számára a kényelmet. 1953-ban 40 ezer, egy évtizeddel később pedig már 130 ezer turista járt a barlangban. A vadlovakon, szarvasokon, őstulkokon kívül emberi alakból, sebesült bölényből és boton ülő madárból álló kompozíció van a sziklafalon, amelyet az őskori sámánizmus egyik legfőbb bizonyítékának tartanak. A lascaux-i festményeket az őskor magdaléni kultúrájának embere készítette kb. 15 ezer évvel ezelőtt, ábrázolásuk mégis meglepően művészi erejű, eleven és friss, úgyhogy meg lehet érteni, miért nem hittek egyesek egy ideig a festmények eredetiségében. A Vézére mentén még 25 hasonló, bár kisebb és jelentéktelenebb barlang van. Néhányat már az előző évszázad hatvanas éveiben felfedeztek, de akkor még igen kevesen voltak, akik felismerték a barlangok kultúrtörténeti értékét. 1864-ben egy barlangkutató a következőket írta naplójába: „Néhány festmény van a sziklafalon. Vajon mi lehet ez?“ gazdasági élete számára a legfontosabb a város ipara. Turku az ország legtermékenyebb vidékén fekszik és így itt fejlődött ki a nagy teljesítményű élelmiszeripar, továbbá ide települt a finn textilipar tíz százaléka is. Hajógyára a második világháború előtt jelentéktelen volt, ma azonban csupán a Wärtsilä-konszern hajógyárában 5500 ember dolgozik. Finnország ma jelentős részt vállal a nemzetközi hajógyártásban. A bolygónkon vízre bocsátott jégtörők felét Finnországban gyártják, mindenekelőtt a helsinki Wärtsilä- ha jógyárban. A turkui nem annyira szakosított, de gazdasági bázisa távlatilag is nagyon szilárd, mert szovjet partnereknek szállít. A városi tanács szilárdan a baloldal kezében van. Az 59 képviselő közül 16 a Finn Kommunista Párt és ugyancsak kásában is találtak ilyen fémből készült „férgeket“. Teljes volt a botrány és nagy volt a megdöbbenés, a nyomozás megindult — aztán szépen elaludt és az egész ügyre rányomták a „bizalmas“ jelzést. De vajon ki „tenyészti ezeket a férgeket“ Olaszországban, a NATO tagállamában? Első a CIA, amely éppen Rómában létesített egy lehallgatóközpontot. Az olasz politikai rendőrségnek három, a katonai titkos szolgálatnak két ilyen állomása van. Emellett nem lehet megfeledkezni az újfasiszták tevékenységéről sem! És ezzel kapcsolatban kínálkozik egy nagyon kézenfekvő összehasonlítás: 1964 nyarán Giovanni de Lorenzo tábornok, a SIFAR katonai hírszerző és kémelhárító szolgálat) akkori vezetője, a Kereszténydemokrata Párt legfelső köreinek a jóváhagyásával államcsínyt készített elő és a siker érdekében lehallgattatta sok ezer állampolgár magánbeszélgetéseit. A „tücsköket“ akkor is bevetették. És De Lorenzo 1971 óta az újfasiszta tábor oszlopos tagjai (NBI) Ma már természetesen senki sem kételkedik a képek valódiságában, az érdeklődés egyre nagyobb, viszont ez pusztulással fenyegeti az ősök műalkotásait. A francia állam eddig már 10 millió frankot fordított arra, hogy a föld alatti múzeumot a korszerű technika segítségével megvédje és épségben tartsa. 'Végül kénytelenek voltak a Lascaux-barlangot elzárni a nyilvánosság elől, ma már csak tudósok kereshetik fel kutatási célból. A turisták azóta a kisebb barlangokat ostromolják, nem törődve azzal, hogy azokban nincsenek épített utak, nincs villanyvilágítás, viszont a vezető háta mögött — saját nevük kezdőbetűit is bevéshetik az őskőkori vadászok sziklafestményei alá. De annak ellenére, hogy a tömeges invázió, a léghuzat és a vandalizmus pusztító hatású, a szakembereknek az a javaslata, hogy a látogatókat tiltsák ki a barlangokból, ellenállásba ütközött. Ugyanis számos barlang magántulajdonban van és a tulajdonosok elsőrendű célja nem az, hogy az őskőkori művészet alkotásait sértetlenül őrizzék meg a jövő nemzedékek számára, hanem csak a belépődíjakból származó nyereséget hajszolják. Az illetékes hatóságok most egy új megoldást találtak: felépítik a Lascaux-barlang pontos mását. Minden valósághű lesz, minden folyosó, minden szikla, minden állatfestmény, de minden csak másolat lesz. Mohammed al-Dibet egy elkóborolt kecske vezette a legelőről a sziklaüreghez, amelynek mélyén a qumrani közösség irattekercsei rejtőztek. A Lascaux-barlang felfedezése egy kutyának köszönhető. /WOCHENPOST) 16 a Szociáldemokrata Munkás- és Kisparasztszövetség tagja. Ezt a hegemóniát a polgári pártok 28 év óta nem tudják megdönteni. Ennek a sokszor emlegetett „baloldali uralomnak“ köszönhető, hogy Turku- ban van a legtöbb óvoda, hogy 1971-ben éppen ebben a városban épült fel Skandinávia legkorszerűbb sportcsarnoka. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy Turkuban igen kedvezően alakulnak a lakásviszonyok. Bár ez sok nehézséggel jár, mivel Finnország gazdasági fejlődése földrajzilag nem egyenletes és ezért minden évben igen sok ember húzódik az iparilag fejletlen északról Helsinkibe, Tamperébe és mindenekelőtt a „vörös Tur- kuba“. (W) Alläs ■ A Fiľakovo-i (Füleki) Városi Nemzeti Bizottság azonnali, esetleg megegyezés szerinti belépéssel a polgári ügyek intézésére felvesz dolgozót — önálló előadót. Felvételi feltételek: Teljes középiskolai végzettség, 9 év szakmai gyakorlat és a szlovák, valamint magyar nyelv tökéletes ismerete. Havi fizetés: 1400.—tói 2100.— koronáig. Az iskolai végzettséget, - a szakmai gyakorlatot igazodó okmánnyal ellátott kérvényt legkésőbb 1973. 10. 31-ig kérjük a következő címre küldeni: Mestský národný výbor Fiľakovo 928 21. okres Lučenec. ÚF-165 B Vennénk nagyobb családi házat (befejezetlent is) Dunaszerdahely en. Cím a hirdetőirodában. 0-1167 B Topolníkyra Zsolder József- nének hetvenedik születésnapja alkalmából szívből gratulál Jóska és családja. Ú-1170 A „vörös“ Turku Férgek a telefonban APR0MROETES
