Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

A kolibai stúdióban befejező dÖU a REJTETT FORRÄS ~mü színes szlovák film forgatása. A Lőcsei Pál mester életéről szóló alkotást VLADIMÍR BAHNA ren deži, Lúdo" Zúbek ismert müve alapján. A középkorban élt mes­ter életéről az utókor meglehe­tősen keveset tud, fennmaradt gazdag életműve azonban egy kivételes tehetéségü művészre vall. A film a mester emberi drámáján keresztül a kor törté­nelmi légkörét is érzékelteti és bemutatja a művész alkotómű­helyét is. \ ' ■<;'- Az új szlovák film főbb szere peif jeles .-színészék játsszák: ŠTEF;ÁN KVÍETIK. CTIBOR FIL ČÍK, MICHAL DOCOLOMAN- SKÝ, MIKULÁS HUBA, MAGDA VÄSÄRYÖVÄ, KAROL MACHA IA és mások. A képen: Lőcsei Pál »hiéstér (Ctibor Filcík) mun ka közben, £ / . ' - ’ . ^ IANUUÜNK A RAIZFILMEK6ÖL NYILATKOZAT AZ NDK RÖVIDFILMGYÁRTÁSÁRÓL Wolfgang Körnicke, az NDK rö­vidfilmstúdiójának igazgatója az alább közölt nyilatkozatban beszá­mol az NDK rövidfilmgyártásának új szervezeti formáiról és arról, ho­gyan alakul a szocialista országban a televízió és a rövidfilm viszonya. — A televízió fejlődése nagyobb feladatok elé állítja a kisfilmgyár- tást. Az új körülmények szükséges­sé tették országunkban a termelés gyökeres átszervezését. A dokumentum-, ismeretterjesztő-, oktató- és rajzfilmtermelést egyet­len stúdióban egyesítettük. A stú­dión belüli munkafelosztást pedig a készülő filmek rendeltetése ha­tározta meg. A három fő termelési osztály: a mozihálózat számára ké­szülő kisfilmek osztálya, a televíziós filmek osztálya és a különféle szo­cialista vállalatok és intézmények rendelésére készülő filmek osztálya. Ez utóbbi készíti az oktatófilmeket is. Ezeken kívül még dolgozik egy külön csoport, a Kamera DDR, amely Jochen Hadaschich vezetésé­vel kizárólag a külföldnek szánt kisfilmeket gyártja. A stúdióban ké­szül a heti filmhíradó is. Ez az új szervezeti struktúra na­gyobb mozgási szabadságot biztosít számukra, és lehetővé teszi mind a felszerelés, mind a művész- és szakembergárda képességeinek jobb kihasználását. Kialakult a rendezők „szakosítása“, ez azonban nem zárja ki az új műfajokkal való kísérle­tezés lehetőségét. Évi termelésünk körülbelül 680 kis­film, és a politikai publicisztikától a gyermekfilmekig és az iskolai ok­tatófilmekig minden műfajt felölel. A televízió számára készülő kisfil­mek száma 300, a külföldre szánt filmeké 10—12, az oktatófilmeké 50 körül mozog. A dokumentumfilm-termelésben a legnagyobb nehézségnek azt tar­tom, hogy a televízió és a mozik számára készülő filmek közötti kü­lönbséget mindmáig nem sikerült tisztázni. Nem szabad a mozivász­non ugyanazt nyújtani a nézőnek, amit már otthonában, a képernyőn is naponta láthat. A tévé igen rossz hatással van a dokumentumfilme­sek munkájára: a filmek túl hosszúk, képanyaguk szegényesebbé vált, vi­szont annál több bennük a szöveg. A „dumáló fejek“ problémája ná­lunk is éppoly aktuális, mint bárhol a világon. A dokumentumfilmnek dinamikusabbnak, modernebbnek, koncentráltabbnak kell lennie, s mó­dot kell találni olyan témák feldol­gozására, melyek egy ember sorsá­ban, munkájában — az egész nép életét tükrözik. A tévéfilmekkel jobban meg va­gyok elégedve — ezekben sok a jó, élénk szemre valló szellemes zsur­nalisztikái meglátás. A dokumen­tumfilmek ezzel szemben sokszor a sietség, kapkodás nyomait viselik, érződik rajtuk a rendezők túlterhe­lése, „időzavara“, a téma mélyreha­tó tanulmányozásának hiánya. Ki­utat kell keresnünk ebből a hely­zetből. Ami engem, személyesen illet: igyekszem minél szorosabb együtt­működést kialakítani a dokumentum- film-rendezők és a rajzfilmrendezők között. Meggyőződésem, hogy a grafikai lehetőségek ismerete, a rajzfilm stilizáltságának végletes sűrítési kényszerének megismerése sokat segíthet a kisfilmrendezőkön, rávezetheti őket az elavult formák­tól, elavult munkastílustól való el­szakadás útjára. Szeretném megérni azt az időt, amikor a nézők úgy mennek majd moziba kisfilmeket, dokumentum­filmeket nézni, ahogyan manapság a játékfilmek vonzzák őket... m Ftlt-ffLE KÖNNYŰZENE Közös produkcióban A magyar és a szovjet televízió közös könnyűzenei műsort készített. A műsor három blokkból áll, s mind­három — fele-fele arányban magyar és szovjet számokból. Az első rész folklór .műsor. Az Ecseri lakodalmast Szekszárdi Néptánc Együttes mutatja be, a Pjatnyickij együttes pedig legnép­szerűbb tánckompozícióival szere­pel. A második részben operettdalo­kat hallhatunk-láthatunk. A magyar operettdalokat szovjet énekesek, a szovjet számokat pedig magyarok — Felföldi Anikó, Kovács Zsuzsa, Le- hoczky Zsuzsa, Németh Sándor, Far­kas Bálint és Harsányi Frigyes — adják elő Körmendi Vilmos feldol­gozásában. A harmadik rész tánczenei szá­mokból tevődik össze, és hasonló­képpen >mint >az operetteknél, a szovjet tánczenei számok énekesei magyarok — Kovács Kati, Zalatnay Sárolta, Koós János, Korda György —, a magyar számoké pedig szovjet énekesek lesznek. Az estet Lehoczky Zsuzsa és Lev Levcsenko közös dala fejezi be. A fülbemászó dal címe: Fele-fele, szerzője Körmendi Vilmos. Egyéb­ként az est műsorvezetője is Le­hoczky Zsuzsa és Lev Levcsenko. A műsor előreláthatólag ősz vé­gén, színes adásban kerül a képer­nyőre. Rendező: Csenterics Ágnes, vezető operatőr: Szirtes Tamás. TATJANA SZAMOJLOV/A (a képen) új filmjének címe: Nincs visszatérés; A. Szclti kov rendezi a Moszfilm-stý- dioban. A Nincs visszatérés hcsnöje, Anasztaszija haza- varja férjét háború után, de az nem akar visszatérni hoz- "íp: nyomorék lett a háború ban, s nem akar a szeretett asszony terhére lenni. Az asz- szony azonban mindent meg tesz férje visszatéréséért. □ lvo Tornán befejezte a Lö­vések Mariánske Láznéban cí­mű film forgatását. Az alkotás cselekménye a háborút követő években játszódik és az 1933- ban orvul meggyilkolt Theodor Lessing filozófus és publicista, német politikai emigráns gyil­kosának kézre kerítéséről, az ügy kivizsgálásáról szól. □ A Dolgozók Filmfesztivál­jának nyári szakaszában mű­sorra tűzött filmeket 1 051 591 néző tekintette meg (Szlovákiá­ban a látogatottság 606 571 volt). A látogatottságot tekint­ve első helyen van Košice, majd Prešov, Nitra, aztán Bra­tislava következik. A legsik&- resebb film az Egy forró nyár krónikája volt; ezt követi a Katarína Padychová vétke, majd A kis nagy ember és a Quei- mata. □ A Malombra című olasz film története a múlt század­ban játszódik; hősnője Marina di Malombra, egy szegény árva leány, akit gazdag rokonai, Ormenga grófék magukhoz vesznek. A leány, egy lázas be­tegség után, a régi faliszek- rényben leveleket talál; vala­mennyit egy hajdani Ormengo grófnő írta, akit bezárva tar­tottak a kastélyban. A leány lassan úgy érzi, hogy azonosul a tébolyult asszonnyal... A Malombra főszerepét Marina Malfatti játssza. □ Glenda Jackson, a világ­hírű angol színésznő először forgat Olaszországban. Ö játsz- sza Damiano Damiani rendező II sorriso del grande tentatore című filmjének főszerepét. □ Pokolraszállás címmel Sar- kadi Imre novelláiból kélszít tévéjátékot Esztergályos Ká­roly, a budapesti televízió ren­dezője. A film tulajdonképpen fiktív életrajz, Sarkadi két no­velláját ötvözi egybe. Az alko­tás főszerepét Kozák András játssza. □ „Olyan szép, hogy nem is lehet igaz“ — mondhatnánk stílszerűen Valérie Perrine amerikai filmszínésznőről, ö játssza ugyanis az Ötös számú vágóhíd című filmben Montana Wildhacket, aki csak egy kép­zeletbeli bolygón, a vágyak vi­lágában létezik..: □ Stephane Audran, az érde­kes arcú francia színésznő játssza A hold és az udvara cí­mű új olasz film főszerepét. A külső felvételek Velencében és Luccában készülnek. Stéphane Audran orvosnőt alakít a film­ben. □ Marc Simenon rendező (egyébként az író Simenon fia) és felesége, Myléne De- mongeot (aki egyébként világ­hírű színésznő), „Kangorou Films“ néven saját vállalatot alapított. Kanadában forgatták a Quand c’est parti, c’est parti című filmet, ezen a nyáron pe­dig a Les assassins étonnés-t. Mind a kettőnek természetesen Myléne Demongeot a főszerep­lője ... • • • □ Bácskai L^uró István ren­dező Keménykalap és krumpli- orr címmel háromszor egyórás televíziós filmet forgat a gyer­mekek számára, Csukás István forgatókönyve alapján. BULGAKOV - BEMUTATÓ Moszkvában bemutatták a Mihail Bulga­kov Iván, a rettentő című színdarabja alap­ján készült színes, zenés filmkomédiát. A MOSZFILM-stúdió új produkciója gyors tempójú, vérbő szatíra. A film alkotói, a forgatókönyvírók és a rendező megőrizték az eredeti koncepciót. A történések sorrendje, s Bulgakov éles iró­niája változatlan maradt. A cselekményt azonban a harmincas évek elejéről a jelen­be helyezték. Ez a filmnek új aspektust ad. A történés így napjainkról szól, jelenünk fonákságait kritizálja. A filmbemutató nagy sikerének előzetes jele: a film két daláról készült hanglemez egy nap alatt elfogyott az üzletekben, s már­is sláger lett. 1973. X. 21. 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom