Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-18 / 248. szám, csütörtök
1973. X. IB. 3 A CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG AKTÍV KÖZREMŰKÖDÉSE A SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUSOK Várna — Szerdán délelőtt is plenáris üléssel folytatta munkáját Várnában a harmadik napja ülésező Vili. szakszervezeti világkongresszus. Tegnap a lengyel és a magyar küldöttség vezetőinek felszólalására került sor. Viliam Kožik, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a küldöttség tagja elmondotta, hogy a csehszlovák küldöttség igen aktívan részt vesz a szakszervezeti világ- kongresszus munkájában. A 20 tagú csehszlovák küldöttség tagjai számos albizottságban fejtenek ki konkrét munkát. Kožik elvtárs a továbbiakban hangoztatta, hogy a világkongresszuson résztvevő küldöttek körében igen kedvező légkör és elvtársi hangulat uralkodik. Szinte kivétel nélkül nagyra értékelik a nemzetközi helyzetben beállt lényeges enyhülési folyamatot, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Szovjet—dón csúcstárgyalások Moszkva — Jörgensen dán miniszterelnök a Szovjetunióban tett látogatása során megbeszélést folytatott a szovjet vezetőkkel. Koszigin miniszterelnök és Jörgensen miniszterelnök a szovjet—dán kapcsolatok további fejlesztésének távlatairól tárgyalt. A dán kormányfőt kedden fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is, akivel szintén a közös kapcsolatokról és a közös érdekű időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió és Dánia tovább fejleszti hagyományossá vált baráti kapcsolatait és gyümölcsöző együttműködését a nemzetközi enyhülés, Európa és a világ békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. Tegnap Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Jörgensen miniszterelnököt. A nyílt, baráti eszmecsere sorún a két államférfi az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről és a nemzetközi helyzetről tárgyalt. A kambodzsai kérdés a közgyűlés napirendjére kerül New York — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügyrendi bizottsága 11 szavazattal 2 ellenében és 10 tartózkodással elfogadta, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Norodom Szihanuk vezette kambodzsai királyi nemzeti egységkormány törvényes jogainak helyreállításáról folytatandó vitát. Az ügyrendi bizottságban a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország képviselőin kívül még Kína, Kamerun, Guayana, Libanon, Mexikó, Sri Lanka, Tanzánia és az Arab Emirátusok Államszövetsége szavazott az indítványra. Ellene adta le szavazatát az Egyesült Államok és Fidzsi. Mint ismeretes, Norodom Szihanuk herceget 1970-ben államcsínyen mozdították el a hatalomból. Helyét azóta az amerikai támogatást élvező Lón Nol-rezsim bitorolja az ENSZ-ben. A kambodzsai királyi nemzeti egységkormány vezetője minisztereivel együtt Pekingben tartózkodik. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldöttségének vezetője átnyújtotta Kurt Waldheim főtitkárnak a gazdasági, szociális és kulturális kérdésekről kötött szerződések ratifikációs okmányait, amelyeket az utóbbi időben a Szovjetunió számos országgal kötött. NÉHÁNY SORBAN GRECSKO marsallt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét 70. születésnapja alkalmából másodízben tüntették ki az Aranycsillag Érdemrenddel. A NORVÉG parlament Nobel- bizottsága az 1973. évi Nobel- békedíjat Le Dúc Thonak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának és Kissinger amerikai külügyminiszternek adományozta. VASÁRNAP Ausztria szavazó polgárainak több mint 40 százaléka járul az urnákhoz, miután Bécsben városi, Felső- Ausztriában pedig tartományi választásokat tartanak. A FRANCIA nemzetgyűlés tegnapra virradó éjjel első olvasásban megszavazta az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot, amellyel a köztársasági elnöki megbízatást 7 évről 5 évre csökkentenék. AZ AMERIKAI külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kissinger külügyminiszter valószínűleg a közel-keleti helyzetre való tekintet nélkül október végén Kínába utazik. KUBÁBAN egy fegyveres férfi támadást intézett két havannai nagykövetség vezetője ellen. A fegyveres férfi foglyul ejtette a belga nagykövetet. VARSÚBAN tegnap megkezdte tanácskozásait a szocialista országok 4. nemzetközi afri- kanista konferenciája. KALEVI SORSA, finn miniszterelnök szerdán egyhetes ..fél- hivatalos“ látogatásra Jugoszláviába érkezett. KITTIKACSORN, Thaiföld lemondott miniszterelnöke az Egyesült Államokba utazott, ahol az amerikai kormánytól letelepedési engedélyt kapott családjával együtt. AZ SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a Szovjet Tudományos Akadémia 250. jubileumának megünnepléséről, amelyre 1974-ben kerül sor. A NYUGAT-BERLINI Baden- Württenberg tartományában levő vállalatoknál a gépipari munkások tömegsztrájkba kezdtek az országban tapasztalható drágaság szüntelen növekedése miatt. A SZOVJETUNIÓBAN felbocsátották a Kozmosz-sorozat új, 601. tagját. A mesterséges hold műszerei kifogástalanul működnek. KEDDEN éjszaka Belfast katolikus negyedében egy gépkocsiból leadott lövéssorozat megölt egy rendőrt és megsebesített egy 12 éves kislányt. RÓMÁBAN megkezdődött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, amely a szociális reformok és a demokratikus jogok kiszélesítésének problémáit vitatja meg. AZ ENERGIAVÁLSÁG miatt nagy mértékben növekedett az Egyesült Államokban a mikrohullámmal működő tűzhelyek iránti kereslet. HATNAPOS hivatalos látogatásra Ausztráliába érkezett II. Erzsébet angol királynő. NIXON elnök a kongresszushoz intézett üzenetében bejelentette, hogy számos külföldi országgal, elsősorban a Szovjetunióval nagyarányú kutatási együttműködés kezdődött a tudomány és az egészségügy számos szakaszán. A Kinai Kommunista Párt X. kongresszusáról A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE (A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük. | A pekingi vezetők a X. kongresszus után ismét feltárták irányvonaluk lényegét a népek imperialistaellenes felszabadító mozgalmával kapcsolatban, amikor a chilei forradalmi-demokratikus átalakulás támogatásáról szóló esküdözéseikkel ellentétben, alkura léptek a chilei nép hóhéraival. Most, amikor kiújult a közel- keleti háború, a pekingi vezetők rágalomhadjáratot indítottak a szovjet-arab barátság ellen, arra törekednek, hogy aláássák ezt a barátságot és ezáltal objektíve előmozdítsák az Izraeli agresszorok és imperialista pártfogóik hódító törekvéseit. ‘ Miközben a Szovjetunió és a többi szocialista ország önfel- áldozóan folytatja a történelmi csatát a feszültség enyhítéséért, a tartós békéért és a népek biztonságáért, a KKP X. kongresszusa a feszültség fokozásának és a háborúra való felkészülésnek az irányvonalát demonstrálta. A maoisták egész felforgató tevékenységük élét a Szovjetunió ellen irányítják, de az igazi kommunisták, a nemzeti felszabadulás és a demokrácia ügyének harcosai tudják, hogy Pekingnek ez a szovjetellenes tevékenysége végső soron az egész világ-szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom érdekeivel szemben ellenséges. A kínai vezetőség képmutatóan megkísérli, hogy úgy állítsa be a dolgot, mintha a Szovjetunió és Kína között valamiféle „nemzeti" ellentétekről lenne szó. Valójában a maoisták a szociálsovinizmus álláspontjából támadják a marxizmus—leninizmus elveit és hadat viselnek a kommunisták 1957, 1960 és 1969-es nemzetközi tanácskozásain, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, az imperializmus ellen vívott harc kollektiven kidolgozott programja ellen. A X. kongresszus okmányainak szövegéből látható, hogy a maoisták jelenleg nejn tartják a maguk számára időszerű veszélynek az imperializmus agresszív cselekményeit. A Kínai KP IX. kongresszusán kihirdették, hogy egyenlő alapokon kell harcolni a két szuperhatalom ellen, most viszont a hangsúlyt a Szovjetunió, mint a „fő ellenség" elleni harcra helyezték. Még azt sem átalották, hogy mellőzzék az előző kongresszus ama megállapítását, miszerint „az amerikai imperializmus mind a mai napig megszállva tartja Tajvan kínai területét". A kongresszus anyagaiban van néhány harcias mondat az imperializmus címére. Ennek oka abban rejlik, hogy a Peking által folytatott és az imperialista reakcióval találkozó irányvonalat jogosan bírálták a forradalmi erők körében, a haladó nemzetközi közvélemény széles köreiben és ez aláásta Kína tekintélyét a harmadik világban, ahol a maoisták vezető szerepre tartanak Igényt. A maoisták külpolitikai koncepcióinak tényleges elfogadhatatlansága egyértelműen megnyilvánult az el nem kötelezett országok nemrég tartott algíri konferenciáján. Mindez bizonyos mértékig korlátozta a pekingi vezetők lehetőségeit, hogy tovább flörtöljenek az imperializmussal, s arra késztette őket, hogy időnként antiimperialista jelszavakat is hangoztassanak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kínai vezetőség bizonyos részének arra irányuló mesterkedése, hogy elvtelenül szövetkezzenek az imperializmussal, feltétlenül ellenállásba ütközik a kínai kommunisták, a kínai dolgozók részéről. A „szovjet fenyegetés“ madár- ijesztőjét előráncigálva a maoisták háborús pszichózis szításával próbálják az országban elvonni a nép figyelmét a belső problémákról és nehézségekről. A nemzetközi enyhülés feltételei közepette egyre nyilvánvalóbbá lesz Peking szovjetellenes irányvonalának természet- ellenessége. A Szovjetunió következetesen konkrét kezdeményezésekre törekszik a KNK-val való kapcsolatok normalizálására és gyakorlati lépéseket tesz ebben az irányban. Az SZKP XXIV. kongresszusa hivatalosan a Szovjetunió egyik külpolitikai céljának nyilvánította ezt a rendezést. Az SZKP konstruktív Irányvonala még nyilvánvalóbban leleplezi a maoista vonal kártékonyságát a kínai nép nemzeti érdekei, a szocializmus építésének érdekei szempontjából. A KKP X. kongresszusa politikai beszámolójának szerzői ez alkalommal sem tudtak valamiféle érvet felhozni a szovjetellenes irányvonaluk megalapozására, és mindezt szóáradatba, gyanúsításokba és nyílt rágalmakba rejtették. A KKP X. kongresszusán az egyik főspekuláció a szovjet részről Kínát érő „váratlan támadás“ fenyegetéséről szóló állítás volt. Ezzel kapcsolatban érdemes néhány tényre emlékeztetni. A kínai vezetők már hosszú évek óta egy „északról jövő fenyegetésről" lármáznak, hivatkozva „a szovjet—kínai határ mentén történt szovjet csapatösszevonásra". Viszont éppen a kínai vezetőség már a hatvanas évek elején parancsot adott csapatai összevonására és a „népfelkelők" mozgósítására a Szovjetunió határa mentén. Azóta a kínai vezetők tudatosan átváltoztatták a szovjet—kínai határt, amely korábban a két hatalmas nép barátságának és testvériségének határa volt, egy olyan határrá, amelyen ezernyi kisebb és nagyobb provokációt szerveztek, sőt fegyveres ösz- szetűzéseket is. így fest a dolog a valóságban. És Ilyen körülmények között még Pekingben üvöltöznek az „északról jövő fenyegetésről"! Az imperialista propaganda, a különböző rendű és rangú anti- kommunisták kapva-kaptak Peking koholmányain, és híreket terjesztenek egy állítólagos „Kínát fenyegető szovjet nukleáris megelőző csapásról". Bizonyos reakciós, imperialista körök nyíltan vagy rejtve a maoista vezetőket a szovjetel- lenesség további fokozására ösztökélik, szítják a szenvedélyeket, és a kínai vezetőkben megvalósíthatatlan reményeket táplálnak. Világos, hogy az ilyen tevékenység provokatív jellegű és egyáltalán nem tanúsítja folytatói előrelátását. A Szovjetunió és Kína közötti konfliktushelyzet keletkezése nemcsak e két ország érdekeinek, hanem más államok érdekeinek is ártana. Pekiugben annyira eimerültek a hazugság alkalmazásában, hogy saját országuk és a józan ész igazi éidekeive! ellentétben, elvetik a Szovjetunió minden javaslatát, amely a bizalom és a jószon szédsdg légkörének heiyrs?á lítását célczza a szovjet-kínai kapcsolatokban. Csou En-laj nyilvánvalóan hallgatói teljes tájékozatlanságára számítva a Kongresszuson ezt kérdezte: „Vajon (Kína — a Pravda megjegyz.) át kell, hogy adja a szovjei revízionistáknak a Nagy Faltól északra eső valamennyi területét, hogy megmutassa helyeslését a nemzetközi helyzet enyhülése iránt és kész ségét a kínai—szovjet kapcsolatok megjavítására? (! J" Azonban — mint mondják — a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. Az egész világ, köztük e provokatív kérdés feltevői mindenekelőtt jól tudják, hogy a Szovjetunióban soha senki nem támasztott és nem támaszt valamiféle területi követeléseket a Kínai Népköztársasággal szemben. Erre vonatkozóan megvannak a szovjet kormány hivatalos nyilatkozatai. Ha a kínai vezetők valójában aggódnak országuk biztonságáért és jószomszédi kapcsolatok létrehozását kíváui-ák a Szovjetunióval, akkor miért vetették el a legmagasabb szintű találkozásról szóló javaslatokat, az 1950. évi barátsági, szövetségi és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés érvényesítéséről szóló javallatot, olyan szerződés megkötését az erő alkalmazása ól való lemondásról, amely magában foglalja a hagyományos és a rakétanukleáris fegyvereket és egy sor más hasonló tartalmú javaslatot? Végül a kínai vezetők miért nem méllóztattak válaszolni arra a fontos szov’el kezdeményezésre, amely június közepén azt javasolta Kínának, hogy kössenek meg nem támadási szerződést a Szovjetunió és a KNK között, amelynek szövege kötelezné a felekel, hogy nem támadják meg egymást semmiféle fegyverrel a szárazföldön, a tengeren és a levegőben, és nem is fenyegetőznek ilyen támadással? Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára Alma Atá- ban és Taskentben mondott beszédében a kínai vezetőkhöz azzal a felhívással fordult, hogy józanul tekintsenek a szovjet— kínai kapcsolatok helyzetére. Ezek a beszédek ismét megerősítették az SZKP változatlan elvi irányvonalát, amelyet a XXIV. kongresszus határozott meg. Ez a maoizmus elmélete és gyakorlata mint a leniniz- mussal szemben álló ellenséges áramlattal való határozott küzdelmet, egyesíti a KNK-val fenntartott államközi kapcsolatok normalizálására való készséggel, ezen túlmenően a szovjet—kínai barátság helyre- állítására való készséggel. Mélységes meggyőződésünk szerint ez megfelelne mind a szovjet, mind pedig a kínai nép érdekeinek, a béke még szélesebb érdekeinek, a szocializmus és a haladás érdekeinek az egész világon. Leonyid Brezsnyev elvtárs szeptember 24-én Taskentben mondott beszédében hangsúlyozta: „A Szovjetuniónak nincsenek semmiféle területi követelései a KNK-val szemben, és kapcsolataink a szuverenitás, az egyenjogúság tiszteletbentartásának, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletéből kiindulva építi. Ha a KNK vezetői készek tettekben Is megvalósítani a KKP X. kongresszusának politikai beszámolójában foglalt kijelentést, amely szerint a Kína és a Szovjetunió közötti nézeteltéréseknek nem kell zavarniuk a két ország kapcsolatainak normalizálását a békés egymás mellett élés öt elve alapján, hogy a Kína és a Szovjetunió közötti határkérdéseket tárgyalásos úton, békésen kell rendezni, mindenféle fenyegetést kizáró feltételek között“ — ez megértésre és készségre talál szovjet részről. De vajon elég realizmussal és előrelátással rendelkeznek-e Kína vezetői? — ez a kérdés. Mint már hangsúlyoztuk, a KKP X. kongresszusa nem nyújt alapot arra, hogy bármiféle elvi változásra következtessünk a kínai vezetés politikai irányvonalában. E változások szükségességét azonban a szocializmus objektív érdekei a Kínai Népköztársaság dolgozóinak érdekei, gazdasága és kultúrája fejlődésének érdekei diktálják. Végső soron ez az objektív szükségszerűség kétségkívül utat tör magának. Nem szükséges annak bizonyítása, hogy minden ilyen jellegű, mozgás pozitív visszhangra találna a nemzetközi kommunista mozgalomban és az egész forradalmi mozgalomban.
