Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. X. 14. Beszélgetés VIKTOR SEDLÁČEK rendőrszázadossal, a Rimavská Sobota-i Járási Közlekedés- rendészeti Szolgálat parancsnokával EGY JÁRÁS KÖZLEKEDIK A központi adatokból megtudtuk, hogy a Ri­mavská Sobota-i (rimaszombati) járásban ked­vező eredményeket érnek el a biztonságos köz­úti közlekedés terén. Annak ellenére, hogy a motorizmus gyors ütemű fejlődése ezt a járást sem kerüli ki, vagyis itt is egyre több a gépjár­művek száma, sűrűsödik a közúti forgalom. Meg­kértük Viktor Sedláöek rendőrszázadost, hogy adjon részletesebb helyzetképet a járás közleke­déséről. Első kérdésünk a balesetstatisztikára vonatkozott. — A kedvező értékelésre az adatok valóban okot adnak, de nyomban hozzá kell tennem, hogy csak összegezésükben. A félévi mérleg azért mondható jónak, mert a múlt év ugyan­ezen időszakához viszonyítva a közúti balesetek száma 137-ről 123-ra, a halottak száma 9-ről 3-ra, a súlyosabb és a könnyebb sérülések szá­ma 77-ről 67-re csökkent. A gazdasági kár is kevesebb volt, mégpedig 127 300 koronával. • Hogyan alakult a helyzet ezután, a fő turistaidényben? — A múlt évi turistaidényhez viszonyítva ál­talában szintén javulást értünk el. Ez év júliu­sában járásunk területén 41 autóbaleset történt — ugyanannyi, mint tavaly —, de az idén — az említett hónapban — csak egy személy vesztet­te életét, míg tavaly kettő. Kevesebb volt a sé­rültek száma és az anyagi kár is. Augusztusban 32 autóbalesetre került sor (tavaly ebben a hó­napban 41 volt), életét egy személy vesztette (hasonlóan, mint a múlt év augusztusában), az anyagi kár viszont több mint 200 000 koronával kevesebb. Kisebb volt a súlyosan sérültek száma is. Az utolsó hónapot — szeptembert — illetően még nem tudok végleges adatokat mondani. Szeptember 20-ig járásunkban csupán 11 autó­baleset történt... Tény viszont, hogy az őszi időjárás lényegesen befolyásolja az autóbalese­tek számának a növekedését. Már érezzük ... • Az általános statisztikai adatokból ítél­ve tehát valóban eredményekről beszélhe­tünk. Mi minden járult hozzá elérésükhöz? — Nehéz lenne mind felsorolni. Meg kell azonban említenem a biztonságos közúti közle­kedés hónapját — áprilist —, amely keretében országos viszonylatban (tehát nálunk is) több akciót szerveztünk, járásunkban — hasonlókép­pen, mint az ország más területein — a közle­kedésrendészet nagyobb aktivitást fejtett ki, szi­gorúbban ellenőrizte a közlekedés résztvevőit, aminek járásunkban is meglett az eredménye — többek között 11-gyel csökkent az autóbalesetek száma. Természetesen ehhez hozzájárultak azok az akciók, rendezvények is, amelyeket különféle szervezetekkel együtt rendeztünk. Az akciók rendkívül hasznosaknak bizonyultak. • A motorizmus gyors ütemű fejlődése a közlekedésrendészettől is megköveteli, hogy nagyobb aktivitást fejtsen ki a közúti fegye­lem megszilárdítása érdekében ... — E követelménynek igyekszünk eleget tenni. Ezt az alábbi adatok szemléltetik: az első fél év­ben 4574 szabálysértést regisztráltunk, vagyis 345-tal többet, mint a" múlt év ugyanezen idősza­kában. Ez azt jelenti, hogy több és szigorúbb el­lenőrzést végeztünk, ami a balesetmegelőzésre irányul. A helyszínen 1582 esetben róttunk ki bírságot a közlekedési szabályok megsértéséért — közel százezer korona értékben. SajnoS, emelkedtek a komolyabb szabálysértések, ame­lyeket a törvény értelmében a fegyelmi bizott­ságnak kellett megtárgyalnia. • Milyen a balesetek és a szabálysérté­sek okainak a sorrendje a járásban? — A kérdéssel kapcsolatban szóvá kell tennem, hogy a legtöbb balesetet a személygépkocsive­zetők okozzák, őket követik a gyalogosok és a kerékpárosok. Örömünkre szolgál viszont, hogy a legkevesebb balesetet okozók közé a trak­torosok tartoznak. A balesetokozó szabály- sértések pedig a következők: az első helyen a gyorshajtás, a második helyen az alkoholfogyasz­tás, a harmadik helyen az előzés és a negyedik helyen az elsőbbségadás elmulasztása szerepel. Itt ismét meg kell jegyeznem, hogy az ellenőr­zések folyamán — természetesen — ezekre a szabálysértésekre helyezzük a fő súlyt. • Az adatokból kiderül, hogy a járásban az országostól bizonyos tekintetben eltérő a helyzet. Részletezze ezeket az eltéréseket. A bevezetőben azt mondottam, hogy járá­sunkban csupán az alapvető statisztikai adatok kedvezőek. Arról van ugyanis szó, hogy a bal­esetokok sorrendjében nálunk a súlyosabb okok vannak előtérben. Két tényre gondolok. Az egyik a nálunk negyedik helyen szereplő elsőbb­ség a d á s elmulasztása. A szóban forgó idő­szakban ebből az okból hattal több balesetet regisztráltunk, mint tavaly. A mi viszonyaink között ez lényeges növekedést jelent. S ez ne­hezen magyarázható, mert ha jól meggondolom, járásunkban alig akad olyan kereszteződés, más szóval: olyan közlekedési helyzet, ahol ez a té­nyező különösebb problémát okozhatna ... Ha ennek ellenére mégis növekszik az autóbalese­tek száma, akkor valószínűleg közel állok a va­lósághoz, ha azt mondom, hogy gépjárműveze­tőink — e tekintetben — nem ismerik a leg­alapvetőbb közlekedési szabályokat sem. Másodikként említem, de valójában a legna­gyobb problémát jelenti számunkra — az al­kohol. Járásunkban a balesetokok statiszti­kájában a második helyen szerepel — sajnos, már évek óta — és országos viszonylatban is a legelőkelőbb helyen szereplők között vagyunk. Annak ellenére, hogy a közlekedési szabályzat szó szerint kimondja: „A járművezetőknek az indítás előtt és haladás közben tilos sze­szes italokat fogyasztania“. A probléma megoldása érdekében már eddig is számos intézkedést foganatosítottunk, s az ellen­őrzéseket a jövőben is fokozni fogjuk. Tudjuk azt is, hogy a gépkocsivezetők főleg az esti és az éjszakai órákban fogyasztanak alkoholt. Arra számítanak, hogy ebben az időszakban a forgal­mi rendőrség nem folytat intenzív ellenőrzést és büntetlenül megszeghetik a közlekedési szabá­lyokat. Nem gondolnak viszont arra, hogy az alkoholfogyasztás fokozza a balesetveszélyt, és nem mindenkor sikerül épen, egészségesen cél­ba érni, vagy a kockázatot büntetlenül meg­úszni. A gépjárművezetők ilyen magatartása fe­lelőtlen, szándékos törvénysértést jelent, ezért a törvény szigorával lépünk fel mindenkivel szemben, aki vezetés előtt vagy vezetés közben szeszes italt fogyaszt. Az első fél évben 135 it­tas gépkocsivezető jogosítványát tartottuk visz- sza, ami mintegy száztíz százalékkal több, mint a múlt év első hat hónapjában volt. Ebből 19 esetben — a Bíintetőtörvénykönyv 201. paragra­fusa értelmében — feljelentést tettünk, a többi esetet pedig a fegyelmi bizottságban tárgyaltuk meg. Tudjuk, hogy a legsúlyosabb autóbalesetek­re éppen az alkoholfogyasztás következtében kerül sor, ezért egyre több preventív ellenőr­zést végzünk az esti és az éjszakai órákban is. Természetesen az ügyet szolgálná, ha a gépjár­művezetők jobban tudatosítanák törvénybe üt­köző cselekedeteiket, azt, hogyha ittasan ülnek a volán mögé, lényegében öngyilkossági és gyil­kossági kísérletet végeznek. Mert az alkohol nagyon rossz tanácsadó... # A legtöbb baleset forrása — hasonlóan, mint országos viszonylatban — a járásban is a gyorshajtás. A járás útviszonyai viszont a száguldozásra nem nagyon adnak alkalmat... — Mint ismeretes, egyre nagyobb teljesítmé­nyű gépjárművek kerülnek a közúti forgalomba. A gépkocsivezetők egy része nem veszi figye­lembe az útviszonyokat, és a motorból ott is ki akarja hozni a maximumot, ahol arra nincs mód. E tekintetben a legnagyobb problémát — és a legtöbb balesetet is — a kezdők és azok a gép­kocsivezetők okozzák, akik hosszabb ideig nem vezettek, így nem rendelkeznek megfelelő gya­korlattal. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha el­végezték a tanfolyamot és zsebre tették a „friss“ jogosítványt, akkor már kipróbálhatják, mit tud az új kocsi, s korlátlanul száguldozhatnak, ka- lózkodhatnak. A közutakat összetévesztik a ver­senypályával, s ez a tévedés gyakran végzetes. • Befejezésül még egy kérdés: mit taná­csol a közúti orgalom résztvevőinek a kö­vetkező időszakban? — Elsősorban is azt, hogy következetesen tartsák meg a közlekedési szabályokat. Vezesse­nek óvatosan, körültekintően. Vonatkozik ez a kezdő és a már tapasztalt gépjárművezetőkre ép­pen úgy, mint a kerékpárosokra és a gyalogo­sokra. Ez a követelmény általános érvényű. Aki volán mögé ül, tudatosítsa az óriási felelősséget önmaga és embertársai iránt, mondjon le a csá­bító, de az útviszonyoknak nem megfelelő se­bességről, s a szeszes Ital fogyasztásáról veze­tés előtt és közben. Az őszi időjárás és a me­zőgazdasági termékek betakarítása következté­ben a közutak csúszósak, balesetveszélyesek! Mindent összevetve: balesetmentes közlekedést!!! Feljegyezte: KEREKES ISTVÁN A LEGÚJABB ZSIGULI MŰSZAKI ADATAI A szállítható személyek száma: 5 A bejáratott kocsi legnagyobb sebessége a legnagyobb fo­kozatban, vízszintes, egyenes, száraz, sima aszfaltburkolatú úton 150 km/óra. A teljesen terhelt kocsi által leküzdhető maximális emelke­dő sebességfokozatonként, száraz, sima és szilárd burkolatú úton, helyből induláskor: I. fokozatban ..........................36 % 1! . fokozatban . . . . * . 20 % III. fokozatban..........................12 % IV. fokozatban...........................7 % A bejáratott kocsi üzemanyag-fogyasztása nyáron, legna­gyobb sebességfokozatban, legnagyobb terheléssel, 80 km/óra egyenletes sebesség mellett maximálisan 9—10 liter/100 km* A terhelt kocsi felgyorsulási ideje 100 km/ő sebességre 19 mp. Szabad magasság a mellső futómű alatt....................... ........................175 mm a hátsóhíd alatt 170 min a motor olajteknője alatt...................*...........................182 inra A fordulókor átmérője 10,4 m. A gépkocsi száraz önsúlya (terhelés, benzin, olaj, hűtőfolya« dék, pótkerék és szerszámok nélkül)........................ 965 kg A gépkocsi menetkész önsúlya........................................ 1020 kg A gépkocsi menetkész súlya teljes terheléssel . . . 1420 kg Hasznos terhelés (5x70 + 50) = 400 kg. MOTOR Négyhengeres, négyütemű, soros, vízhűtéses, benzinüzemű. Hengerűrtartalom 1451 cm3, furat 76 mm, löket 80 mm. A 8,8:1 kompresszióviszonyú motor legnagyobb teljesítménye 75 DIN LE 5600 ford/p-nél, max. forgatónyomatéka 10,8 mkp 3500 ford/p-nél. Az üresjárati fordulatszám percenként minimálisan 700. Gyújtási sorrend 1—3—4—2. A motor felülszelepelt, fe- lülvezérelt (OHC), a vezérműtengelyt duplasoros lánc hajtja. A motor kenési rendszere kombinált. A fogaskerekes olaj­szivattyúval szállított olaj nyomása a főtengely névleges fordulatszáma és 85 Celzius fok hőmérsékleten 3,5 — 4,5 kp/cm2, üresjárati fordulatszáma legalább 0,7 kp/cm2. Az olajszűrő cserélhető, papírbetétes. Az olajnyomás értékét mu­tatós műszer és ellenőrzőlámpa jelzi. A porlasztó kétturkú, -esőáramú, hideg-meleg évszak szerint állítható beszívónyílás- sal, cserélhető papírbetéttel. A porlasztó konstrukciójában az üresjárati fúvókarendszert és a fúvókák méreteit kivéve meg­egyezik a VÁZ—2101 típuséval. Ezek jellemzése néhány főbb adat: légtorok..................................» . i *....................... 23 24 fő fúvóka....................................................s t . í . 1,35 1,40 ür esjárati fúvóka...................«*<»•««. 0,50 0,80 fő légfúvóka' ...... 1,70 1,90 takarékfúvóka ....*** * . s » . * . — 1,80 gyorsítószívató fúvóka ...««** s s . . 0,50 — az úszó és az alátéttel ellátott porlasztófedél közti távolság 7,5 + 0,25 Az üresjárati fúvókát — a gyújtás levétele után — elektro­mágneses szelep zárja le. A motor hűtése zárt rendszerű folyadékhűtés, áttetsző nyo­más-kiegyenlítő tartállyal. ERŐÁTVITEL Hidraulikus működtetésű, egytárcsás száraz tengelykapcso­ló. A sebességváltó négy előremeneti fokozata szinkronizált. Az áttételek I. 3,75; II. 2,30; III. 1,49; IV. 1,00 és a hátramenet 3,87:1. A sebességváltóház hátsó fedelébe van beleépítve a hátra-» meneti lámpa kapcsolója. A differenciálmű áttétele 4,1:1. FUTÓMŰ Mellső futómű: független kerék-felfüggesztésű, lengőkarral, csavarrugóval, teleszkópos, hidraulikus lengéscsillapítóval és kereszt-stabilizátorral. Hátsó futómű: merev hátsóhíd, csavarrugóval, teleszkópos, hidraulikus lengéscsillapítóval hossz- és keresztirányú kitá- masztó rudakkal (lengőkarokkal). A futómű konstrukciója nem változott, azonban a lengés- csillapítók belső mechanizmusa, a csillapítási jellemzői élté* rőek a VÁZ—2101 típusétól. Kerekek: A sajtolt keréktárcsák négy anyával rögzíthetők, méretjelzésük 5)—13. A gumiabrortcs szovjet gyártmányú töm­lős, radiál szerkezetű. Méretjelzése 165—13. FÉK Üzemi (láb) fék hidraulikus működtetésű vákuumos szervó-» val, kétkörös. Mindkét mellső keréken tárcsafék, egymással szemben két hidraulikus munkahenger, mindkét hátsókeréken dobfék, automatikus hézag-utánállítással. A hátsó fékkörbe a hátsóhíd terhelésétől függő nyomásszabályozó van beépítve* A fékfolyadékszintnek a megengedett szint alá csökkenésé­re a műszerfalon jelzőfény hívja fel a figyelmet. A rögzítő, illetve kézifék a hátsó kerekekre hat, mechanikus szerkezetű- A kézifékkar az osztott első ülések között van, behúzott ál­lapotát villogó fény jelzi. A kézifékkar formája módosult. BARABÁS BÉLA. gépészmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom