Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-13 / 244. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK ÚJ szó KÖZEL-KELETI LÁNGOK /UKúlt szombat óta ismét fellángoltak a harcok a Közel- Keleten. Az 1967 óta rendezetlen helyzet, a viszály elfajulása oda vezetett, hogy két arab ország — Egyiptom és Szíria öt további arab testvérállam, köztük Marokkó, Tunézia és Szudán támogatásával felszabadító harcot vív Izraellel a megszállt arab területek visszaszerzéséért. Az 1967. évi izraeli agresszió óta a Szovjetunió és a többi Szocialista ország, a haladó politikát folytató békeszerető államok nemegyszer sürgették az ENSZ-ben, bírja rá a világszervezet Izraelt a megszállt arab területekről való kivonulásra és a közel-keleti viszály békés politikai rendezésére, hogy az valamennyi nép és az egyetemes világbéke érdekeinek is megfeleljen. Egyetlen békés kezdeményezésnek, felhívásnak, ENSZ-halározatnak sem volt foganatja, mert az izraeli agresz- szorok nyeregben érezve magukat, dacoltak a világ közvéleményével. Sőt, provokációikkal, a megszállt területeken való otthonos berendezkedésükkel még ki is hívták az arab és a világközvéleményt, végsőkig fokozva az elűzött palesztin lakosság elkeseredését, ami aztán szorosan összefüggött az arab terroristák megmagyarázható, de nem igazolható nemzetközi akcióival. 1973. X. 13. Megváltozott erőviszonyok A kiújult közel-keleti ellenségeskedés első, általánosan elismert tapasztalata: az arab országok többen vannak és főként egységesebbek, mint 19ö7-ben voltak, másodszor, nem hatnapos villámháborúról van szó, hanem egy hosszadalmas háború kilátásaival kell számolni. Ami a katonai szempontokat illeti, a felszabadító harcot vívó arab országok rendezték soraikat, egységesebbek, mint 1967-ben, s nem utolsó sorban tökéletesebb a felszerelésük és kiképzésük, amiben jelentős része van a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségének. A kairói AI-Ahram írta a harcok megújulásának napjaiban: „hogy az arab országok sokat tanultak a hatnapos háborúban elszenvedett vereségükből s az azóta eltelt hat év alatt felkészültek „elvesz tett területeik és nemzeti méltóságuk visszaszerzésére“ A jelenlegi hadműveletek kezdetén az izraeli taktika a hallgatás volt, a helyzet komolyságának leplezése. Fokozatosan került sor a tartalékosok mozgósítására és a háborús helyzettel összefüggő egyéb rendkívüli intézkedésekre. Ilyen intézkedés volt például miniszteri posztokon álló tartalékos tábornokok behívása tényleges szolgálatra. Hadba állították köztük azt a Bar-Lev tábornokot is, akiről az 1969-ig kiépített, bevehetetlennek, a Közel-Kelet Maginot-vonalának nevezett erődítésrendszert nevezték el. Ez a „bevehetetlen erőd“ ma már csak a térképen létezik: a Sinai-félszigeten előnyomuló egyiptomi csapatok elfoglalták és lerombolták. A 238 millió dollár költséggel épült erődítésrendszer nem békés célokat szolgált. m Világos szerepek Asszad szíriai elnök jelentette ki a hadműveletek első napjaiban: „Nem azért viselünk háborút, hogy gyilkoljunk, hanem hogy meg ne öljenek bennünket“. Találó megállapítás és a szocialista országok teljes mértékben osztják ezt a felfogást. Világosan kifejezi ezt a szovjet kormány nyilatkozata, amely egyszersmind a válságból kivezető utat is megmutatja: „Az, ami most a Közel-Keleten végbemegy, teljes mértékben alátámaszt ja azt a vitathatatlan igazságot, hogy az állandó fe- szültségi góc felszámolása és e térség valamennyi állama és népe számára a megbízható, szavatolt béke megteremtése elképzelhetetlen minden, Izrael által megszállt, arab terület teljes felszabadítása és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása nélkül... A Szovjetunió, elítélve Izrael hódító politikáját, határozottan támogatja az arab államoknak az Izrael által 1967-ben megszállt összes arab területek felszabadítására vonatkozó jogos követeléseit.“ A világ mind több állama támogatja az arab népek igazságos jogait, azt, hogy mint az Izvesztyija kidomborította, minden szuverén állam elidegeníthetetlen joga területe sérthetetlenségének és épségének védelme. Ez a felfogás az ENSZ-ben Is mindinkább érvényesül, s Izrael kormánya a maga terjeszkedési, hódítási terveiben egyre inkább elszigetelődik. Izrael népe is keserves tapasztalatain ismeri fel kormánya kiilandor politikájának tragikus következményeit. A világszervezetben persze még akadnak diplomaták, akik most, hogy az erőviszonyok változása folytán fordult a kocka s a hadiszerencse az arab erőknek kedvez, egyszeriben a két nagyhatalom felelősségének hangoztatásával állnak elő. A Szovjetunió és a szocialista országok álláspontja kezdettől fogva világos volt: „A Szovjetunió mindig is az igazságos, tartós közel-keleti béke meg- győzódéses híve volt és az is marad. Annak a híve, hogy e határainkhoz oly közeli térség minden országa és népe számára szavatolt legyen a biztonság. Mi változatlanul készek vagyunk hozzájárulni ilyen bé ke biztosításához" — mint ezt Brezsnyev elvtárs a Tanaka japán kormányfő tiszteletére adott fogadáson kijelentette. Nézzük, milyen álláspontra helyezkedik a másik nagyhatalom, az Egyesült Államok. Washington a közel keleti helyzettel kapcsolatban is folyvást hangoztatta a „béke megteremtésének szükségességét“, ugyanakkor a legkorszerűbb fegyver- szállítmányokkal támogatta azt az Izraelt, amely a Biztonsági Tanács ismert 242. számú határozatától kezdve minden béketeremtő javaslatot és kezdeményezést visszautasított. Pártunk és kormányunk nyilatkozata a legutóbbi közel-keleti eseményekkel kapcsolatban úgy jellemezte Tel-Aviv politikáját, hogy ez veszélyes játék a tűzzel. Ezt a „háború peremén táncolás“ politikáját csakis Washington védnökségével űzhette Izrael. Hová vezetett ez a konok politika, napjaink eseményei igazolják. £ Békére várva A közel-keleti konfliktus ki- újulása kétségtelenül zavaróan hat a nemzetközi feszültség utóbbi időben tapasztalható enyhülésére. Washington egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, nyilván valamilyen fordulatra vár a hadieseményekben. A béke erői azonban nem várhatnak, a béke ügye nem tűr halasztást. Az el nem kötelezett országok ENSZ-csoport- ja maradéktalan támogatásáról biztosította Egyiptom és Szíria hősi küzdelmét és készek érvényt szerezni az el nem kötelezettek algíri konferenciáján elfogadott közel-keleti politikának. Ugyancsak a Béke-világta- nács elnöksége síkra szállt az arab népek ügye mellett. Az agresszió áldozatainak megsegítése és az arab népek ügyét támogató nemzetközi szolidaritási értekezlet összehívása mellett indítványozza, hogy szakítsák meg a kormányok diplomáciai kapcsolataikat Izraellel, ha az nem hajlandó haladéktalanul kivonulni az összes megszállt arab területekről. A közel-keleti béke megteremtése csak igazságos, méltányos rendezés lehet, tehát szó sem lehet az 1967 utáni határok visszaállításáról. Kadhafi Líbiájának távolmaradása a harcoktól viszont egybehangzó megállapítások szerint azt jelenti, hogy a szélsőséges, fanatikus ezredes, az izraeli állam megsemmisítését hirdető líbiai vezető és az arab népek reális erőit képviselő Szadat egyiptomi elnök és mások között stratégiai nézeteltérések vannak. L. L. 30 éves a lengyel néphadsereg Varsó —»■ Varsóban, Bydgoszcz- ban, Gdyniában, Poznanban és Wroslawban pénteken délelőtt tüzérségi ütegek 24 díszsortüze köszöntötte a lengyel néphadsereg megalakulásának 30. évfordulóját. A 30. évfordulón Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter napiparancsot adott ki. „Leninónál kezdődött az a harc, amelynek legfontosabb szakasza hazánk fölszabadítása, méltó befejezése pedig a berlini csatában való részvételünk volt. Lenino a szovjet—lengyel fegyverbarátság alapköve“ — hangoztatja a napiparancs. Varsóban pénteken ünnepélyes őrségváltás volt az Ismeretlen Katona sírjánál. A városokban és falvakban megkoszorúzták a lengyel és szovjet hősi emlékműveket. Befejeződött az ENSZ-közgyűlés általános virága Elítélik Izrael magatartását New York — Az Izrael által provokált újabb közel-keleti háború árnyékában fejeződött be csütörtökön az ENSZ -közgyűlés 28. ülésszakának általános politikai vitája. A vita utolsó napján arab és skandináv államok, fejlődő és iparilag élenjáró országok, különböző politikai irányzatokat követő kormányzatok képviselői szinte egybehangzóan, kemény szavakkal ítélték el Izraelnek a szomszédos arab országok ellen elkövetett fegyveres provokációit és terrorpolitikáját. Ebben a szellemben szólalt fel a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Svédország, Finnország külügyminisztere és Líbia delegátusa a csütörtök délelőtti vitában. Csütörtökön délután beszédet mondott Mohammed El-Zaj- jat, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminisztere. Közölte, hogy a nap folyamán Kairóból kapott értesülései szerint eddig 500 ember vesztette életét a légitámadások során, amelyeket izraeli repülőgépek hajtottak végre Port Saiid, továbbá a Nílus deltájának helységei és Kairó' elővárosai ellen. Az izraeli agresszió nyomán csak még jobban erősödött az arabok elszántsága, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek Izrael törvénytelen, rablókhoz illő politikájának — hangsúlyozta El-Zajjat. „Egyiptom nem azért harcol, — mondotta — mert biztos a győzelemben. Egyiptomnak nincs más választása, mert nem törődhet bele területeinek tartós izraeli megszállásába. Egyiptom mindig is tiszteletben tartotta az ENSZ alapokmányában rögzített elveket, a világszervezet határozatait és ajánlásait, de nem tűri, hogy diktáljanak neki. Nem tűri, hogy tartós megszállással leigázzák, nem hajlandó beletörődni területeinek jogtalan elfoglalásába“. Az ENSZ 10 tagállama — Algéria, Felső-Volta, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál, Csád, Tunézia, Brazília és Jugoszlávia csütörtökön határozati javaslatot terjesztett a világszervezet közgyűlésének gazdasági és pénzügyi bizottsága elé. A javaslatban arra hívja fel a világ iparilag fejlett országait, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges intézkedéseket az aszály sújtotta országok támogatására. Csütörtökön délután a világ- szervezet székhelyén megbeszélést tartottak az arab országok külügyminiszterei és állandó ENSZ-kiildöttségeinek vezetői. Az ülésen elhatározták utasításokat kérnek kormányuktól arra vonatkozóan, hogyan reagáljanak az Izraelbe irányuló esetleges további amerikai fegyverszállításokra. Az ülésen Buteflika algériai külügyminiszter hangoztatta: az Egyesült Államoknak tartózkodnia kell attól, hogy további fegyverekkel lássa el Izraelt, ha valóban azt akarja, hogy a Közel-Keleten megvalósuljon a tényleges biztonság és béke. Sajtóértekezletet tartott csütörtökön este az ENSZ székhelyén Abba Eban izraeli külügyminiszter. Egyebek között azt mondotta, hogy az új közel-keleti háborúban szenvedett izraeli veszteségek az ország lakosságának számához viszonyítva „tragikusak“, közelebbi adatokat azonban nem volt hajlandó közölni e veszteségekről. Ellentmondásoktól hemzsegő nyilatkozatában ugyanakkor próbálta kedvező színben feltüntetni az izraeli csapatok katonai helyzetét. Azt állította, hogy a háború okozta „sokkot“ kiheverték, és teljes erővel folyik a mozgósítás. A Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát teljesen figyelmen kívül hagyva úgy nyilatkozott: kormánya kész „tűzszünetet aláírni, amelynek értelmében a hadviselő felek visszatérnének az 1973. október 6. előtti állásaikba“. Ezzel egyértelműen jelezte, hogy Izrael — a BT határozatával ellentétben — nem hajlandó kivonni csapatait az általa megszállt arab területekről. Beiktatták Perónt Buenos Aires — Pénteken közép-európai idő szerint 15.45 órakor iktatták be harmadszor fuan Domingo Perónt Argentína elnökévé. A 78 éves tábornok a kongresszus két házának együttes ülésén tette le Raul Lastiri, a képviselőház elnöke, jelenleg az ország ideiglenes elnöke előtt a hivatali esküt, s vette át tőle a hatalom jelvényét, a parancsnoki botot és az elnöki bandázst. Perón eskütétele alkalmából rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak egész Argentínában. Eleinte még a gyülekezési tilalmat is be akarták vezetni a hatóságok, később azonban ettől eltekintettek és a peronista mozgalom tömegbázisát alkotó Argentin Általános Munkásszövetség, valamint az elnököt támogató középpártok Perón melletti tüntető felvonulásokra szólították fel a híveket. A főváros házait már csütörtökön beborították a kék-fehér nemzeti zászlók. A kormány épülete körül harckocsik sorakoztak fel, a levegőben a hadsereg helikopterei köröztek. A Perón hivatalos hatalomátvételét megelőző órákban a kormány állami ellenőrzés alá vonta az ország rádió- és televízióadóit és rendeletben tiltotta be „a marxista és szélsőséges propaganda“ terjesztését. Perónt a szeptemberben megtartott választásokon, a leadott szavazatok 62,8 százalékával választották meg az ország elnökévé, a kommunista párt és több más baloldali szervezet támogatásával a szélsőjobb és a szélsőbal ellenében. A PENTAGON ENGEDMÉNYEKET CSIKART KI Washington — Az amerikai szenátus és képviselőház tagjaiból alakult egyeztető bizottság jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Pentagon a követke-ző költség- vetési évben 21,3 milliárd dollárt költhet fegyvervásárlások- ra, katonai célú kutatásokra és új fegyverfajták kidolgozására. Jó néhány korlátozó módosítást, amelynek célja a mostani pénzügyi évben 85 milliárd dollárt elért katonai költségvetés megnyirbálása volt, a Pentagon beavatkozása és a szenátorokra nehezedő nyomás következtében elvetettek. A szenátorok ós képviselők kompromisszumos állásfoglalása révén az amerikai hadügyminisztérium újabb engedményeket csikart ki magának. A hadsereg létszáma mindössze 43 ezerrel csökken, és 203 millió dollár értékben lehetőség nyílik Izraelnek történő fegyvervásárlási hitel folyósítására is. BORISZ PONOMARJOV, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja és a Központi Bizottság titkára az SZKP Központi Bizottságának moszkvai székházéban találkozott Gustavo Ma- chadóval, a Venezuelai KP elnökével és Alcidez Rodriguez- zel, a párt politikai bizottságának tagjával. Megvitatták a chilei katonai junta terrorját és síkra szálltak a chilei kommunisták és hazafiak harcával való széles körű nemzetközi szolidaritás mellett. AGUSTINO NOVELLA, az Olasz KP Politikád Bizottságának tagja és Antonio Rubbi, a Központi Bizottság tagja az SZKP Központi Bizottságában eszmecserét folytatott Borisz Ponomarjovval a nemzetközi helyzet, a kommunista világmozgalom kérdéseiről és pártjaik tevékenységéről. TEGNAP volt 25. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között diplomáciai kapcsolatok létesültek. A Szovjetunió elsőként ismerte el a fiatal köztársaságot és vette fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. V. OLAF norvég király Brat- telit, a Norvég Munkáspárt vezérét bízta meg kormányalakítással a jobboldali Korvald-kor- mány lemondása után. TANAKA japán miniszterelnök; tegnap felszólalt a délkeletázsiai országok tömörülésének gazdasági fejlesztéséről tárgyaló miniszteri értekezleten. Kijelentette, hogy szándékában van ellátogatni több délkelet* ázsiai országba, hogy elősegít* se a kölcsönös megértést. ígéretet tett, hogy Japán a jövőben a nemzeti érdekeknek legjobban megfelelő gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt a fejlődő országoknak. AZ AMERIKAI szenátus külügyi bizottsága elfogadta Nixon elnök jelölését, amelynek értelmében az Egyesült Államokat Stanley Resor képviseli majd a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő fordulóján. AZ ETIÚP kormány úgy döntött. hogy bezárja az ország területén levő Kagnew amerikai támaszpontot. A rádióhírközlési központként használt ikatonai támaszpontnak 1974. június 1-én kell bezárnia kapuit. Eddigi működése annak a megállapodásnak az alapján történt, amelyet a két kormány még 1953-ban kötött és amelynek érvénye 1978- ig tartana. A JAPÁN kormány úgy döntött, hogy október 19-i hatállyal nagykövetséget létesít az NDK- ban és a VDK-ban. TOKIÓBAN a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Japánból és több nyugat-európai országból érkezett 50 tudós öt meteorológiai mesterséges bolygó felbocsátásának programját tárgyalja. ANGLIA fizetési mérlegének hiánya háromnegyed év alatt elérte a 715 millió fontot, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva 95 millió fonttal több. Ki lép Agnew helyébe? Washington — Nixon amerikai elnök Camp David-i nyaralójába utazott, hogy teljes fiJ gyeimét a Spiro Agnew lemondása nyomán előállt alelnökvál- ság megoldásának szentelhesse. Kérésére mindkét pártbeli. kongresszusi képviselők zárt borítékokban jutatták el hozzá azoknak a politikusoknak a neveit, akiket a legmegfelelőbbeknek tartanának az alelnöki tisztségre. Washingtonban időközben egyre erőteljesebb ellenzék alakul ki az egyik valószínű favorit, Connally volt pénzügyminiszterrel, a demokratából lett republikánus politikussal szemben. Jelölését vezető demokrata párti politikusok élesen ellenzik, a republikánusok pedig arra figyelmeztetnek, hogy Connally esetleges jelölése szakadást idézne elő mindkét párt soraiban.
