Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-06 / 212. szám, csütörtök

T naring Táncegyüttes A Sefiai (s/.ínai) Rozmaring Táncegyüttes az idén is nagy sikert aratott a gnmbasegi (gombaszögi) országos dal- ás tánciinne­péiyen. S Z.Ü,U.Kk NEVELŐK F Ó RUM A Elvszerüen, következetesen Tánccsoportjaink és tánc­együttesein k között szép szám­mal akadnak olyanok, amelyek már évek óta rendszeresen te­vékenykednek. Közéjük tartozik a CSEMADOK seňai (szinai) helyi szervezetének Rozmaring Táncegyüttese is. A népi tán­cok kedvelőinek tudomásuk van arról, hogy ez a csoport első díjat nyert az idei želie­zovcei (zselízi) országos nép- művészeti fesztiválon, azonban azt már kevesen tudják, hogy milyen utat tett meg ennek a sikernek az eléréséig. Nézzük, hogyan formálódott, milyen ne­hézségekkel küzdött, mely vá­rosokban és falvakban, illetve r< ndezvényeken lépett fel és elsősorban kiknek köszönhető a sikeres szereplés. Az együttes „elődje“ egy hat—nyolc tagú tánccsoport volt, melyet még az ötvenes óvek elején Hámorovszky Mária ás néhány társa alakított. Csak lányok szerepeltek benne, akik alkalomszerűen karikatáncokat adtak elő. 1955-ben Erős Pálné lett a táncosok vezetője, aki fiúkat is igyekezett bevonni a csoportba. Az összejövetelek rendszeressé váltak, a tevékeny- ! ág fellendült. Persze nem ment minden zökkenő nélkül. Kezdet­ben a szereplők maguk varrták a kosztümjeiket, s mivel zene­karuk nem volt, tánc közben énekeltek. A próbák a régi kul- túrházban vagy az iskolában folytak, azonban egyik hely sem volt megfelelő. Az előbbi- ,ben télen nem fűtöttek, az utób­biban minden alkalommal egy sereg padot kellett a helyéről elmozdítani hogy táncolhassa­nak. A gondok közül elsőként a próbateremmel kapcsolatosak oldódtak meg. Az ötvenes évek végén ugyanis új művelődési otthon épült a faluban, s a pró­bák azóta itt folynak. Az utób­bi években kosztümöket is vá­sárolhatnak, illetve varrathat­nak maguknak, mert a járási népművelési központból és a CSEMADOK KB-tól anyagi tá­mogatást kapnak. Nem tudják viszont fedezni az egyre gyako­ribbá váló utazásokkal kapcso­latos kiadásokat. Éppen ezért szeretnék, ha pártfogásába ven­né őket a helyi egységes föld­művesszövetkezet. Eddig csak egy alkalommal nyújtott nekik segítséget, pedig a szüleik közül többen a közösben dolgoznak. Az évente mintegy ötvenezer — az idén 48 000 koronát — kitevő kulturális alapot a vezetőség­nek elsősorban az aktív kultu­rális tevékenység támogatására kellene fordítania. Ahhoz, hogy egy tánccsoport együttessé fejlődjön, többek kö­zött jó tánckoreográfiák, jó ze­nészek és jó táncosok kellenek. Erős Pálné és Mura Ferencné, a tánccsoport későbbi vezetője ezt csak az utóbbi években kezdte tudatosítani. Egy ideig mindketten megelégedtek azzal, hogy a táncosok egy—egy meg­szokott, vagy legalábbis ismert lépésekből összeállított tánc­kompozíciót adjanak elő, azon­ban később már igyekeztek együttműködni neves táncko­reográfusokkal. A magyarorszá­gi Miskolcról például Ba­logh Sándor táncpedagógus a CSEMADOK KB-ról pedig Quitt­ner János nyújtott segítséget Borsod megyei illetve szilicei és más táncok alapján készített koreográfiákkal. A táncosoknak — mint mon­dottuk — zenészeik nem voltak, ezért énekeltek. Csakhogy fá­rasztó volt egyszerre táncolni is, énekelni is. A próbákon még csak megfelelt a zongorakísé­ret, de a fellépéseken ez már kevésnek bizonyult. Ezért a múlt évben néhány lelkes asz- szony segítségével éneklőcso­portot alakítottak — akkor vet­te fel a tánccsoport a Rozma­ring Táncegyüttes nevet —, melynek segítségével bármelyik idegen zenekar könnyen meg­tanulja dalaikat, s el tudja őket játszani a fellépéseken. Persze ez csak ideiglenes megoldás. A jövőbén a táncosok szeretnének egy olyan zenekarral együttmű­ködni, amely nemcsak pénzért hajlandó játszani, hanem a kul­túra iránti szeretetből is. Problémák tehát az évek so­rán akadtak bőven, s bár ezek nagy részét már sikerült meg­oldani, most is van belőlük. Az eredmények viszont így is szá­mottevőek. Kezdetben a csoport csak a faluban lépett fel, ké­sőbb Moldava nad Bodvoun — ez volt az első „házon kívüli“ fellépés —, aztán Streda nad Bodrogomon. 1957 óta minden évben szerepelt a drienoveci (somodi) járási és — egy ese­ten kívül — a želiezovcei or­szágos népművészeti fesztivá­lon, valamint a gombaszögi or­szágos dal- és táncünnepélyen. Ezenkívül fellépett — néhány helyen többször is — Malý Ho- rešon (Géresen), Fifakovón (Füleken), Východnán, Svidní-. ken, Medzilaborcén (Mezőlabor- con), Levočán, Nižný Lanecon (Alsóláncon), Buzicán (Buzl- tán), Janikon (Jánokon), Dvor- níkyban (UdvarnokonJ és más helyeken. Közben a csoport tagjai állan­dóan cserélődtek. Eddig mint­egy 120-an váltották egymást. Voltak, Illetve vannak közöttük olyanok, akiknek a nevét meg kell említenünk, mert sokat tet­tek a tánccsoport fejlődéséért. Hámorszky Mária például — azonkívül, hogy jó szervező és jó táncos volt — a ruhákat is segített megvarrni. Sokat segí­tett Csurilla Erzsébet és Juhász László is. Néhány családból az évek folyamán több gyermek is szerepelt. A Harbuľák családból például öt. Most kettő táncol közülük. Két régi táncospár — Svenk Ferenc és Labancz Éva, valamint Koncsol Endre és Ba- bacsi Ilona — összeházasodott. Az egyik régi táncosnak már a lánya táncol az együttesben. Megemlítjük azt is, hogy egy ideig a szomszédos Mllhosť (Migléc) községből is jártak a csoportba táncolni. Az együttes jelenlegi tagjai közül egyesek közép-, illetve tanonciskolába járnak, mások dolgoznak, legtöbbjük a Kelet- szolvákiai Vasműben. A nyár fonyamán a diákok és a tanon- cok közül néhányan brigád­munkában vettek részt. Szedlák Béla például, aki a košicei egyes számú tanonciskolában villanyszerelői szakmát tanul és Janov László, aki lakatosnak készül, a helyi egységes föld­művesszövetkezetben. A tánco­sok közül egyébként megemlít­jük Babacsi Lászlót, a szólód táncost, Vojcsik Jánost és Dzsuga Imrét, akik ha hazalá­togatnak, még most is táncol­nak, továbbá Gyurka Tibort és Miro Paškrobot, akik a legfia­talabbak. A tánccsoport, illetve a tánc- együttes vezetői rendszeresen gondoskodnak a táncosok tudá­sának a gyarapodásáról. Né­hánynak például lehetővé tet­ték, hogy járhassanak a köz­ponti koreográfiái iskolázásra, továbbá a CSEMADOK járási titkársága által rendezett tánc- tanfolyamokra. Az itt szerzett tapasztalatokat a táncosok a jö­vőben bizonyára hasznosítják. TÖZSÉR LAJOS Az új tanév céljainak eléré­se igényes követelményeket tá­maszt az iskolákat irányító szervekkel és a pedagógusok­kal szemben. Iskolaügyi dolgo­zóink a saját munkaterületü­kön a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi határozatainak a következetes megvalósításáért fáradoznak. Plavy Dezső elv­társsal, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási párt­bizottság ideológiai osztályának dolgozójával arról beszélget­tünk, milyen főbb feladatok há­rulnak a pártdokumentum alap­ján az iskolai szervekre, — Az elmúlt iskolaévben já­rásunkban jelentős eredménye­ket értünk el az iskolaügy te­rén: megszilárdult az iskola po­litikai jellege, magasabb szintre emeltük az eszmei-politikai ne­velőmunkát, minőségi javulást értünk el az oktató-nevelő­munkában. Az új tanévben to­vább fejlesztjük az iskola szo­cialista jellegét, a tanulóifjú­ság kommunista nevelését. A járási pártbizottság a határoza­tok érvényre juttatását az is­kolai pártalapszervezetek és irányí.tó szervek, valamint a tö­megszervezetek, az FSZM, a SZISZ stb. közreműködésével biztosítja. A plenáris ülés anya­gával valamennyi iskolában pe­dagógiai ülésen ismerkednek meg a tanítók. Az iskolák tan­terveik összeállításánál a saját feltételeikre vonatkoztatva app­likálják a párthatározat egyes pontjait. Célunk az, hogy to­vább szilárduljon iskoláinkon az ifjúság marxista—leninista szellemű' nevelése. Megkülön­böztetett figyelmet fordítunk a munkásmozgalmi dokumentu­mok összegyűjtésére. Ebbe a munkába bevonjuk a pionírszer­vezet és a szülői munkaközös­ségek tagjait is. Elsőrendű fi­gyelmet szentelünk a kommu­nista, a világnézet és erkölcsi nevelés kérdéseinek, valamint a szocialista hazafiság és prole­tár internacionalizmus szelle­mében történő nevelőmunká­nak. Az elmúlt években intenzí­vebbé vált iskoláinkban a tudo- mányos-ateista propagációs te­vékenység. A pedagógusok és a kommunista szülők bevonásá­val sikerült elérni, hogy erre a tanévre több mint hat százalék­kal csökkentettük a hitoktatás­ra jelentkezők számát. A haza­fiasságra és internacionalizmus­ra nevelés szempontjából igen jelentősek az iskolák mellett lé­tesített regionális történelmi és munkásmozgalmi emlékszobák és vörös sarkok. A járásban már tíz iskolában van ilyen em­lékszoba, további 34-ben pedig vörös sarkokat létesítettek. Ily módon a tanulók megismerked­hetnek a CSKP küzdelmével, a felszabadulás Utáni építőmun­kával. Ezért valamennyi iskolá­ban folyamatban van az anyag összegyűjtése, mely a tanév so­rán kerül elrendezésre. Tudatosítjuk — mondotta a továbbiakban Plaví elvtárs —, hogy az iskolák nevelőmunká­ját komplex módon kell értel­mezni, a nevelés tehát nem korlátozható csupán a polgári nevelés óráira, vagy az iskolán kívüli tevékenységre. A társa­dalomtudományi tantárgyakban nagyobb súlyt helyeznek a ne­velési célok kidomborítására. A polgári nevelés, honvédelmi nevelés, a történelem és az iro­dalmi nevelési órák lehetővé teszik a hazafiasságra és inter­nacionalizmusra nevelés elmé­lyítését. Járásunkban ezeket a tantárgyakat képesített tanerők oktatják, akiknek többsége párt­tag. így pl. a honvédelmi neve­lést oktató 33 pedagógus közül 20 tagja a pártnak. A szlovák és magyar tannyelvű iskolák­ban egyaránt nagy figyelmet fordítunk a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek köz­ti testvériség és együvétartozás ápolására. Jelenleg járásunkból 21 iskola tart fenn baráti kap­csolatot szovjet iskolákkal; a levelezésbe közel 1600 tanuló kapcsolódott be. Ez hozzájárul az orosz nyelv oktatása színvo­nalának emeléséhez, s egymás életének a jobb megismerésé­hez. Az új tanévben is arra tö­rekszünk, hogy bővüljenek kap­csolataink, mert ez nevelési céljaink megvalósításában is je­lentős támaszt jelent. — A párt júliusi plenáris ülése foglalkozott az iskolai és családi nevelés egységessé téte­lével. Mit tesznek a járásban ennek megvalósítása érdeké­ben? — Tudjuk, hogy csakis vala­mennyi nevelési tényező egysé­ges hatásával érhetők el a kommunista nevelés céljai. Ezért befolyásolni kell a szülők tudatát és a családi légkört, s a kétvágányú nevelés kiküszö­bölésére kell törekedni. Intéz­kedéseket dolgoztunk ki a szü­lők körében végzendő pedagó­giai propangada színvonalának emelésére. A szülők körében fi­gyelmet fordítunk a tudomá­nyos világnézeti nevelésre; fel­használjuk erre az osztályfőnö­kök szülői látogatásait, a szülői értekezleteket is. A szülői ér­tekezleteken rendszeresen elő­adást tartunk a világnézeti és eszmei nevelés kérdéseiről, a párt céljairól, aktuális politikai kérdésekről, a kétvágányú ne­velés ártalmasságáról stb. Na­gyobb mértékben fogunk tá­maszkodni a kommunista szü­lőkre, akiket még jobban be­vonunk a szülői munkaközössé­gek ténykedésébe. E tekintet­ben nagy feladatok hárulnak a tömegszervezetekre is; ezeknek minden lehetőséget fel kell használniuk a határozatok kö­vetkezetes teljesítésére. — A párthatározat a CSKP XIV. kongresszusa határozatával összhangban hangsúlyozza az Iskolák oktató-nevelőmunkájá­nak a javítását, a tanítás új formáinak és módszereinek az alkalmazását, a pedagógusok politikai és szakmai továbbkép­zését. Mit tesznek önök ennek érdekében? — Korunkban már nem lehet régi, hagyományos módszerek­kel sem tanítani, sem tanulni. Az oktató-nevelőmunka eredmé­nyességét, színvonalának eme­lését jelentősen befolyásolja a pedagógus és a tanulók kRm-! viszony, a személyi példamuta­tás. A járási iskolai ellenőrző szervek nagy súlyt helyeznek az új oktatási formák és mód­szerek alkalmazására. Járásunk­ban megkülönböztetett figyel­met fordítunk a magyar tan­nyelvű iskolák szlovák nyelvok­tatására. Az elmúlt 4—5 évben ugyan jelentős eredményeket ériünk el, a színvonalat azon­ban még emelni kell. Ahol er­re megvannak a feltételek, be­vezetjük a csoportos tanítást, mert kisebb közösségben a ta­nulóknak és a pedagógusnak több lehetősége van a közvet­len kapcsolat felvételére, a be­szédkészség fejlesztésére. Ezt célozza a szlovák nyelvi társal­gási órák számának a növelés« is. Szorgalmazzuk a matemati­ka tanítását, mely kulcsfontos­ságú a pályaválasztásra törté­nő előkészítés szempontjából. Különös figyelmet fordítunk a munkásszármazású tanulók to­vábbtanulásának szorgalmazásá­ra és a szociális összetétel kö­vetkezetes betartására. A pedagógusok eszmei-politi­kai továbbképzésének elmélyíté­se érdekében ebben az évben megszervezzük a politikai isko­lázást. Az elmúlt tanévben szer­zett tapasztalatok igazolják, hogy az iskolázások segítséget nyújtanak a pedagógusoknak is­kolai és iskolán kívüli munká­jukban. A kommunista pedagó­gusok pártiskolázáson vesznek részt, közülük többen a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mén folytatják tanulmányaikat — Ebben a tanévben több év­forduló megünneplésére kerül sor: az egész tanév munkáját az SZNF 30. évfordulója, Fučík halálának 30., Ján Nálepka ka­pitány halálának 30., a Cseh­szlovák föderáció ötödik, a csehszlovák—szovjet barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 30., Lenin elvtárs halálának 50., a pionfrszervezet megalakulásának 25. és a mező- gazdaság kollektivizálásának 25. évfordulója határozza meg. A jubileumok jó alkalmat nyúj­tanak arra, hogy az ifjú nem­zedék nevelésében elvszerüen és következetesen valósítsuk meg pártunk júliusi plenáris ülésének határozatait. Babacsi László és Csurilla Erzsébet — az együttes szólistái. (iTóthpál Gyula felvételei) SVINGER ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom