Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-06 / 212. szám, csütörtök
T naring Táncegyüttes A Sefiai (s/.ínai) Rozmaring Táncegyüttes az idén is nagy sikert aratott a gnmbasegi (gombaszögi) országos dal- ás tánciinnepéiyen. S Z.Ü,U.Kk NEVELŐK F Ó RUM A Elvszerüen, következetesen Tánccsoportjaink és táncegyüttesein k között szép számmal akadnak olyanok, amelyek már évek óta rendszeresen tevékenykednek. Közéjük tartozik a CSEMADOK seňai (szinai) helyi szervezetének Rozmaring Táncegyüttese is. A népi táncok kedvelőinek tudomásuk van arról, hogy ez a csoport első díjat nyert az idei želiezovcei (zselízi) országos nép- művészeti fesztiválon, azonban azt már kevesen tudják, hogy milyen utat tett meg ennek a sikernek az eléréséig. Nézzük, hogyan formálódott, milyen nehézségekkel küzdött, mely városokban és falvakban, illetve r< ndezvényeken lépett fel és elsősorban kiknek köszönhető a sikeres szereplés. Az együttes „elődje“ egy hat—nyolc tagú tánccsoport volt, melyet még az ötvenes óvek elején Hámorovszky Mária ás néhány társa alakított. Csak lányok szerepeltek benne, akik alkalomszerűen karikatáncokat adtak elő. 1955-ben Erős Pálné lett a táncosok vezetője, aki fiúkat is igyekezett bevonni a csoportba. Az összejövetelek rendszeressé váltak, a tevékeny- ! ág fellendült. Persze nem ment minden zökkenő nélkül. Kezdetben a szereplők maguk varrták a kosztümjeiket, s mivel zenekaruk nem volt, tánc közben énekeltek. A próbák a régi kul- túrházban vagy az iskolában folytak, azonban egyik hely sem volt megfelelő. Az előbbi- ,ben télen nem fűtöttek, az utóbbiban minden alkalommal egy sereg padot kellett a helyéről elmozdítani hogy táncolhassanak. A gondok közül elsőként a próbateremmel kapcsolatosak oldódtak meg. Az ötvenes évek végén ugyanis új művelődési otthon épült a faluban, s a próbák azóta itt folynak. Az utóbbi években kosztümöket is vásárolhatnak, illetve varrathatnak maguknak, mert a járási népművelési központból és a CSEMADOK KB-tól anyagi támogatást kapnak. Nem tudják viszont fedezni az egyre gyakoribbá váló utazásokkal kapcsolatos kiadásokat. Éppen ezért szeretnék, ha pártfogásába venné őket a helyi egységes földművesszövetkezet. Eddig csak egy alkalommal nyújtott nekik segítséget, pedig a szüleik közül többen a közösben dolgoznak. Az évente mintegy ötvenezer — az idén 48 000 koronát — kitevő kulturális alapot a vezetőségnek elsősorban az aktív kulturális tevékenység támogatására kellene fordítania. Ahhoz, hogy egy tánccsoport együttessé fejlődjön, többek között jó tánckoreográfiák, jó zenészek és jó táncosok kellenek. Erős Pálné és Mura Ferencné, a tánccsoport későbbi vezetője ezt csak az utóbbi években kezdte tudatosítani. Egy ideig mindketten megelégedtek azzal, hogy a táncosok egy—egy megszokott, vagy legalábbis ismert lépésekből összeállított tánckompozíciót adjanak elő, azonban később már igyekeztek együttműködni neves tánckoreográfusokkal. A magyarországi Miskolcról például Balogh Sándor táncpedagógus a CSEMADOK KB-ról pedig Quittner János nyújtott segítséget Borsod megyei illetve szilicei és más táncok alapján készített koreográfiákkal. A táncosoknak — mint mondottuk — zenészeik nem voltak, ezért énekeltek. Csakhogy fárasztó volt egyszerre táncolni is, énekelni is. A próbákon még csak megfelelt a zongorakíséret, de a fellépéseken ez már kevésnek bizonyult. Ezért a múlt évben néhány lelkes asz- szony segítségével éneklőcsoportot alakítottak — akkor vette fel a tánccsoport a Rozmaring Táncegyüttes nevet —, melynek segítségével bármelyik idegen zenekar könnyen megtanulja dalaikat, s el tudja őket játszani a fellépéseken. Persze ez csak ideiglenes megoldás. A jövőbén a táncosok szeretnének egy olyan zenekarral együttműködni, amely nemcsak pénzért hajlandó játszani, hanem a kultúra iránti szeretetből is. Problémák tehát az évek során akadtak bőven, s bár ezek nagy részét már sikerült megoldani, most is van belőlük. Az eredmények viszont így is számottevőek. Kezdetben a csoport csak a faluban lépett fel, később Moldava nad Bodvoun — ez volt az első „házon kívüli“ fellépés —, aztán Streda nad Bodrogomon. 1957 óta minden évben szerepelt a drienoveci (somodi) járási és — egy eseten kívül — a želiezovcei országos népművészeti fesztiválon, valamint a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen. Ezenkívül fellépett — néhány helyen többször is — Malý Ho- rešon (Géresen), Fifakovón (Füleken), Východnán, Svidní-. ken, Medzilaborcén (Mezőlabor- con), Levočán, Nižný Lanecon (Alsóláncon), Buzicán (Buzl- tán), Janikon (Jánokon), Dvor- níkyban (UdvarnokonJ és más helyeken. Közben a csoport tagjai állandóan cserélődtek. Eddig mintegy 120-an váltották egymást. Voltak, Illetve vannak közöttük olyanok, akiknek a nevét meg kell említenünk, mert sokat tettek a tánccsoport fejlődéséért. Hámorszky Mária például — azonkívül, hogy jó szervező és jó táncos volt — a ruhákat is segített megvarrni. Sokat segített Csurilla Erzsébet és Juhász László is. Néhány családból az évek folyamán több gyermek is szerepelt. A Harbuľák családból például öt. Most kettő táncol közülük. Két régi táncospár — Svenk Ferenc és Labancz Éva, valamint Koncsol Endre és Ba- bacsi Ilona — összeházasodott. Az egyik régi táncosnak már a lánya táncol az együttesben. Megemlítjük azt is, hogy egy ideig a szomszédos Mllhosť (Migléc) községből is jártak a csoportba táncolni. Az együttes jelenlegi tagjai közül egyesek közép-, illetve tanonciskolába járnak, mások dolgoznak, legtöbbjük a Kelet- szolvákiai Vasműben. A nyár fonyamán a diákok és a tanon- cok közül néhányan brigádmunkában vettek részt. Szedlák Béla például, aki a košicei egyes számú tanonciskolában villanyszerelői szakmát tanul és Janov László, aki lakatosnak készül, a helyi egységes földművesszövetkezetben. A táncosok közül egyébként megemlítjük Babacsi Lászlót, a szólód táncost, Vojcsik Jánost és Dzsuga Imrét, akik ha hazalátogatnak, még most is táncolnak, továbbá Gyurka Tibort és Miro Paškrobot, akik a legfiatalabbak. A tánccsoport, illetve a tánc- együttes vezetői rendszeresen gondoskodnak a táncosok tudásának a gyarapodásáról. Néhánynak például lehetővé tették, hogy járhassanak a központi koreográfiái iskolázásra, továbbá a CSEMADOK járási titkársága által rendezett tánc- tanfolyamokra. Az itt szerzett tapasztalatokat a táncosok a jövőben bizonyára hasznosítják. TÖZSÉR LAJOS Az új tanév céljainak elérése igényes követelményeket támaszt az iskolákat irányító szervekkel és a pedagógusokkal szemben. Iskolaügyi dolgozóink a saját munkaterületükön a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi határozatainak a következetes megvalósításáért fáradoznak. Plavy Dezső elvtárssal, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási pártbizottság ideológiai osztályának dolgozójával arról beszélgettünk, milyen főbb feladatok hárulnak a pártdokumentum alapján az iskolai szervekre, — Az elmúlt iskolaévben járásunkban jelentős eredményeket értünk el az iskolaügy terén: megszilárdult az iskola politikai jellege, magasabb szintre emeltük az eszmei-politikai nevelőmunkát, minőségi javulást értünk el az oktató-nevelőmunkában. Az új tanévben tovább fejlesztjük az iskola szocialista jellegét, a tanulóifjúság kommunista nevelését. A járási pártbizottság a határozatok érvényre juttatását az iskolai pártalapszervezetek és irányí.tó szervek, valamint a tömegszervezetek, az FSZM, a SZISZ stb. közreműködésével biztosítja. A plenáris ülés anyagával valamennyi iskolában pedagógiai ülésen ismerkednek meg a tanítók. Az iskolák tanterveik összeállításánál a saját feltételeikre vonatkoztatva applikálják a párthatározat egyes pontjait. Célunk az, hogy tovább szilárduljon iskoláinkon az ifjúság marxista—leninista szellemű' nevelése. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a munkásmozgalmi dokumentumok összegyűjtésére. Ebbe a munkába bevonjuk a pionírszervezet és a szülői munkaközösségek tagjait is. Elsőrendű figyelmet szentelünk a kommunista, a világnézet és erkölcsi nevelés kérdéseinek, valamint a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében történő nevelőmunkának. Az elmúlt években intenzívebbé vált iskoláinkban a tudo- mányos-ateista propagációs tevékenység. A pedagógusok és a kommunista szülők bevonásával sikerült elérni, hogy erre a tanévre több mint hat százalékkal csökkentettük a hitoktatásra jelentkezők számát. A hazafiasságra és internacionalizmusra nevelés szempontjából igen jelentősek az iskolák mellett létesített regionális történelmi és munkásmozgalmi emlékszobák és vörös sarkok. A járásban már tíz iskolában van ilyen emlékszoba, további 34-ben pedig vörös sarkokat létesítettek. Ily módon a tanulók megismerkedhetnek a CSKP küzdelmével, a felszabadulás Utáni építőmunkával. Ezért valamennyi iskolában folyamatban van az anyag összegyűjtése, mely a tanév során kerül elrendezésre. Tudatosítjuk — mondotta a továbbiakban Plaví elvtárs —, hogy az iskolák nevelőmunkáját komplex módon kell értelmezni, a nevelés tehát nem korlátozható csupán a polgári nevelés óráira, vagy az iskolán kívüli tevékenységre. A társadalomtudományi tantárgyakban nagyobb súlyt helyeznek a nevelési célok kidomborítására. A polgári nevelés, honvédelmi nevelés, a történelem és az irodalmi nevelési órák lehetővé teszik a hazafiasságra és internacionalizmusra nevelés elmélyítését. Járásunkban ezeket a tantárgyakat képesített tanerők oktatják, akiknek többsége párttag. így pl. a honvédelmi nevelést oktató 33 pedagógus közül 20 tagja a pártnak. A szlovák és magyar tannyelvű iskolákban egyaránt nagy figyelmet fordítunk a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közti testvériség és együvétartozás ápolására. Jelenleg járásunkból 21 iskola tart fenn baráti kapcsolatot szovjet iskolákkal; a levelezésbe közel 1600 tanuló kapcsolódott be. Ez hozzájárul az orosz nyelv oktatása színvonalának emeléséhez, s egymás életének a jobb megismeréséhez. Az új tanévben is arra törekszünk, hogy bővüljenek kapcsolataink, mert ez nevelési céljaink megvalósításában is jelentős támaszt jelent. — A párt júliusi plenáris ülése foglalkozott az iskolai és családi nevelés egységessé tételével. Mit tesznek a járásban ennek megvalósítása érdekében? — Tudjuk, hogy csakis valamennyi nevelési tényező egységes hatásával érhetők el a kommunista nevelés céljai. Ezért befolyásolni kell a szülők tudatát és a családi légkört, s a kétvágányú nevelés kiküszöbölésére kell törekedni. Intézkedéseket dolgoztunk ki a szülők körében végzendő pedagógiai propangada színvonalának emelésére. A szülők körében figyelmet fordítunk a tudományos világnézeti nevelésre; felhasználjuk erre az osztályfőnökök szülői látogatásait, a szülői értekezleteket is. A szülői értekezleteken rendszeresen előadást tartunk a világnézeti és eszmei nevelés kérdéseiről, a párt céljairól, aktuális politikai kérdésekről, a kétvágányú nevelés ártalmasságáról stb. Nagyobb mértékben fogunk támaszkodni a kommunista szülőkre, akiket még jobban bevonunk a szülői munkaközösségek ténykedésébe. E tekintetben nagy feladatok hárulnak a tömegszervezetekre is; ezeknek minden lehetőséget fel kell használniuk a határozatok következetes teljesítésére. — A párthatározat a CSKP XIV. kongresszusa határozatával összhangban hangsúlyozza az Iskolák oktató-nevelőmunkájának a javítását, a tanítás új formáinak és módszereinek az alkalmazását, a pedagógusok politikai és szakmai továbbképzését. Mit tesznek önök ennek érdekében? — Korunkban már nem lehet régi, hagyományos módszerekkel sem tanítani, sem tanulni. Az oktató-nevelőmunka eredményességét, színvonalának emelését jelentősen befolyásolja a pedagógus és a tanulók kRm-! viszony, a személyi példamutatás. A járási iskolai ellenőrző szervek nagy súlyt helyeznek az új oktatási formák és módszerek alkalmazására. Járásunkban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a magyar tannyelvű iskolák szlovák nyelvoktatására. Az elmúlt 4—5 évben ugyan jelentős eredményeket ériünk el, a színvonalat azonban még emelni kell. Ahol erre megvannak a feltételek, bevezetjük a csoportos tanítást, mert kisebb közösségben a tanulóknak és a pedagógusnak több lehetősége van a közvetlen kapcsolat felvételére, a beszédkészség fejlesztésére. Ezt célozza a szlovák nyelvi társalgási órák számának a növelés« is. Szorgalmazzuk a matematika tanítását, mely kulcsfontosságú a pályaválasztásra történő előkészítés szempontjából. Különös figyelmet fordítunk a munkásszármazású tanulók továbbtanulásának szorgalmazására és a szociális összetétel következetes betartására. A pedagógusok eszmei-politikai továbbképzésének elmélyítése érdekében ebben az évben megszervezzük a politikai iskolázást. Az elmúlt tanévben szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az iskolázások segítséget nyújtanak a pedagógusoknak iskolai és iskolán kívüli munkájukban. A kommunista pedagógusok pártiskolázáson vesznek részt, közülük többen a marxizmus—leninizmus esti egyetemén folytatják tanulmányaikat — Ebben a tanévben több évforduló megünneplésére kerül sor: az egész tanév munkáját az SZNF 30. évfordulója, Fučík halálának 30., Ján Nálepka kapitány halálának 30., a Csehszlovák föderáció ötödik, a csehszlovák—szovjet barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 30., Lenin elvtárs halálának 50., a pionfrszervezet megalakulásának 25. és a mező- gazdaság kollektivizálásának 25. évfordulója határozza meg. A jubileumok jó alkalmat nyújtanak arra, hogy az ifjú nemzedék nevelésében elvszerüen és következetesen valósítsuk meg pártunk júliusi plenáris ülésének határozatait. Babacsi László és Csurilla Erzsébet — az együttes szólistái. (iTóthpál Gyula felvételei) SVINGER ISTVÁN
