Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-06 / 212. szám, csütörtök
események margójára . «MaŕíSii» NYIKOLA] PODGORNI], a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Hirohide Iszidát, a japán parlament Japán—Szovjet Baráti Társaságának elnökét. A baráti eszmecsere során a felek a szovjet—japán kapcsolatok kérdéseit érintették. AZ NDK—NSZK határbizott- pág legutóbbi ülésén hozott határozat értelmében a két ország munkacsoportjai megkezdték a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság határvonalának kijelölését. a gdanski városháza dísztermében megkezdődött a balti-tengeri országok diplomáciai értekezlete, hogy megtárgyalja és elfogadja a Baltikum halállománya és élővilága védelméről szőlő szerződést. A konferencián dán, finn, NDK- és NSZK-beli, svéd és szovjet küldöttség, valamint a KGST a FAO, az ICEF és néhány más nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A NÉMETORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK [KPD) legalizálásáért küzdő központi munkakör nyílt levélben arra sürgette Willy Brandt nyugatnémet kancellárt, hogy szálljon síkra a párt betiltásának hatálytalanításáért. PATRICK MOYNIHAN, az Egyesült Államok indiai nagykövete bejelentette, hogy India jelentősen csökkentette az otttanuló amerikaiak létszámát. A jelenlegi 550 amerikai diák helyett a jövőben csak 20-an tanulhatnak indiai főiskolákon. AZ ENSZ felszóllította a világszervezet székhelyén működő diplomatákat, hogy a New York-i levegő tisztábban tartása érdekében csökkentsék magánautóik használatát. A CSÁDI NEMZETGYŰLÉS Fort Lamyban tartott rendkívüli ülésszakának küldöttei határozatukban feltétlen támogatásukról biztosították Francois Tom- balbaye köztársasági elnököt, az újonnan alakult nemzeti mozgalom, a Kulturális és Társadalmi Forradalomért elnevezésű párt főtitkárát. EGON BAHR az NSZK tárca nélküli minisztere és Günter Gaus, államtitkár az NSZK jövendő berlini képviseletének vezetője Nyugat-Berlinben Klaus Schütz kormányzó polgármesterrel a ,,várost érintő időszerű politikai kérdésekről“ tárgyalt. TO DOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke fogadta Nyikolaj Faggye- jevet, a KGST titkárát. A CHILEI KÖZPONTI BANK leértékelte az escudot. Az új intézkedés értelmében 1 dollár az eddigi 300 escudo helyett 350 escudót ér. A leértékelés nem vonatkozik az exportcikkekre, közöttük a rézre. BELGIUM legnagyobb iparvidékén csaknem 10 000 munkás sztrájkol. Liége környékén a hét elejétől beszüntette a munkát az állami tulajdonban lévő kohászati és fémipari üzem mintegy 8000 dolgozója. MARIEN NGOUABI a Kongói Népi Köztársaság elnöke szeptember 10—12-e között hivatalos látogatást tesz Líbiában. A CGT és a CFDT a két francia szakszervezeti szövetség vezetői elhatározták, hogy pénteken országos akciónapot rendeznek. Ennek keretében országszerte munkabeszüntetések lesznek, Párizsban pedig tüntető felvonulást rendeznek. Az akciónak célja, hogy sürgessék a kormányt, végre rendezzék a dolgozók érdekeinek megfelelően a LiP gyár problémáját. BESANCONBAN újabb találkozóra került sor Henry Giraud, a kormány megbízottja és a LIP-gyárl dolgozók képviselői között. A találkozó után a szak- szervezetek egyik képviselője kijelentette, hogy a keddi megbeszélésen „egy kis lépés történt előre“. Bulgária azon országok közé tartozik, melyeknek nemzeti jövedelme állandóan növekszik. Az 1939. évivel összehasonlítva nemzeti jövedelme 6,3-szor növekedett. 1971 és 1975 közölt 45—50 százalékos növekedéssel számolnak. Az elmaradott agrárország rövid időn belül ipari agrárországgá változott. Az ipari és a mezőgazdasági termelés 81,4: :18:6 arányban oszlik meg, ellentétben az 1939. évi 21,9:78,1 aránnyal. Bulgária ma a szocialista társadalom építésén dolgozik. Az ország már régen túllépte az átlagos világszintet a villamos energia felhasználásában és előállításában. Az 1939. évi 266 millió kilowattóra előállításával szemben a múlt évben ez a mennyiség meghaladta a 22 milliárd kilowattórát. 1975- ben 31—32 milliárd KWó előállítását tervezik. 1944-ben az ország városainak 96,5 százaléka falvainak pedig 11,5 százaléka volt villamosított. Jelenleg a városok 100 százaléka és a falvak 95 százaléka van ellátva villamos energiával. A Duna mellett épül nemcsak az ország, hanem a Balkán-félsziget első atomerőmüve, a „Kozloduj“. Az erőmű kezdő kapacitása 880 megawatt lesz, bővítése után pedig ennek kétszerese. BULGÁRIA GAZDASÁGA SZÁMOKBAN Az energiaegyensúly javítása szempontjából épül a szovjet— bolgár távolsági gázvezeték. Egy részét már a jövő évben üzemije helyezik; évi kapacitása 3—4 milliárd km3 földgáz lesz. A gépipar Alkotja az ipari termelés 20 százalékát, az ország exportjának pedig 40 százalékát. A gépipar modern technikai szinten működik, amit az is bizonyít, hogy termékeit 80 országba exportálja. Bulgária hajókat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, és orvosi műszereket gyárt. Egyre nagyobb jelentősége van a modern gépipari termékek gyártásának — automata gépeket, agregátokat, elektronikus berendezéseket és műszereket állít elő. Híresek a bolgár emelő gépek. Növekszik az elektronikus számítógépek gyártása is. Bulgária 1975-ben 500 millió leva értékben állít majd elő különféle elektronikus berendezéseket. Az ország iparosításában nagy jelentősége van a fejlődő kohászatnak. Színes fémek előállításában Bulgária világ- viszonylatban az egyik első helyen áll. Bulgária területén több kohóipari központ létesült az utóbbi időben. A Szófia mel lett lévő „Kremikouci“ kohó kombinát a legnagyobbak kö zé tartozik Európában. Bulgáriának modern vegyipa ra van. Nagy kombinátjai van nak a kőolaj feldolgozására, cement, műtrágya, műanyag stb. gyártására. Devnya mellett nem messze Várnától épül Európa egyik legnagyobb vegyi kombinátja. A vegyiüzemek 1975-ben 12— 13 millió tonna kőolajat fognak feldolgozni. Gyors fejlődésnek indult a gyógyszeripar is. Sikeresen fejlődik az ipar többi ága is. Gyökeresen megváltozott a vasúti és közúti közlekedés, modern légi közlekedés és tengeri hajózás alakult ki. A Lengyelországban vendégeskedő csehszlovák nemzetgyűlési küldöttség a varsái Színház téren koszorút helyez el a Nike emlékműnél. A háttérben a varsói Operaház épülete. (Caf felvétele) FEGYVERES TÁMADÓK Szaúd-Arábía párizsi nagykövetségén Párizs — A párizsi rendőrség bejelentése szerint szerdán három fegyveres nagy lövöldözés közepette behatolt Szaúd- Arábia párizsi nagykövetségére és túszokat ejtve elbarikádozta magát. Az első jelentések szerint a lövöldözés során egy személy megsérült. Az arabul beszélő támadók több nagykövetségi dolgozót fogságba ejtettek, és egy Jordániában börtönben tartott palesztin személy szabadonbocsátását követelik. Köve telik továbbá, hogy valamelyik arab légitársaság hat órán belül bocsásson rendelkezésükre egy repülőgépet. A kuwaiti nagykövetségen bejelentették, hogy a kuwaiti és a szaúd i nagykövet telefonon tárgyalásokat folytatott az eddig még nem azonosított kommandóval. A szaúdl nagykövetség épületét mintegy háromszáz főnyi rendőri erő körülvette. GARRISGN - HIVATALOS BOSSZÚ ÁLDOZATA —New York — A New Orle- ans-i Szövetségi Bíróságon augusztus 20-a óta folyik az eljárás John Garrison ügyész ellen, aki annak idején saját kezdeményezésére kivizsgálta John Kennedy elnök meggyilkolásának körülményeit. A vád tanúi közül eddig egyetlen egy sem tudott olyan tényeket felsorakoztatni, amelyek alátámasztanák a „megvesztegethetőséggel és illegális játékka szinók fedezésével“ vádolt Gar rison bűnösségét. Az amerikai sajtó részleteket közöl £-ra vonatkozóan, hogy miképpen készítették elő az „ügyet“. Garrison hivatalában lehallgató készülékeket szereltek fel, hogy kompromittáló anyagot gyűjthessenek. A hatóságok fenyegetésekkel próbálták rábírni volt munkatársait, hogy terhelő vallomást tegyenek ellene. Az újságok felhívják a figyelmet arra a körülményre is, hogy Garrison ügyészi tisztségét, amelyet választás útján nyert el, 1962 óta tölti be. Csak elismerést kapott a New Orleans-i alvilággal folytatott harcáért, egészen addig, amíg — az egyik lap kifejezése szerint — „nem kezdett azzal foglalkozni, ami nem az ő dolga“, vagyis Kennedy elnök meggyilkolása körülményeinek kutatásával. Moszkva — Alma-Atában megnyílt az ázsiai és afrikai országok íróinak 5. nemzetközi konferenciája. A két kontinens haladó szellemű íróinak ez a most már 15 esztendős hagyományokkal rendelkező fóruma minden eddiginél szélesebb lesz. Az alma-atai konferencián az előzetes adatok szerint több mint 80 ország irodalmi életének mintegy 300 képviselője vesz részt. Vendégként számos amerikai, európai és ausztrá liai író is jelen lesz. A valamennyi résztvevőt foglalkoztató nagy politikai és társadalmi kérdéseken kívül a konferencián az afrikai és ázsiai országok mai irodalmi életének kérdéseit is megvitatják. A tanácskozás napirendjének első pontját így fogalmazták meg: „Ázsia és Afrika irodalma a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, az im perialista aqresszió ellen, a cionizmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés el leni harcban. Az afroázsiai or száqok íróinak feladatai ebben a küzdelemben“. A megnyitó ülésen felolvasták Leonyid Brezsnyev üdvözletét, majd Georqij Markov, a szovjet írószövetség első titká ra, D. Kunajev, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Kazahsztáni KP KB első titkára, Juszef el Szibaiaz Afroázsiai írószövetség főtitkára és más hivatalos személyiségek mond tak beszédet. Leonyid Brezsnyev üdvözletében rámutat: „A nemzetközi kapcsolatoknak a különböző társadalmi be rendezkedésű államok békés egymás mellett élésének elveire történő átállása időszakában a kapcsolatok fejlődése és a szellemi értékek gyümölcsöző cseréje újabb lehetőségeket nyúit Ázsia és Afrika alkotó értelmiségének, hogy aktívan részt vegyen a békéért, a nemzeti felszabadításért és a társadalmi igazságért küzdő erők egységének további erősítésé ben. “ Perón Argentína jövőjéről Juan Domingo Perón, az argentin elnöki tisztség várományosa a televízió nyilvánossága előtt is körvonalazta terveit. Kijelentette: ha győztesként kerül ki a szeptember 23-1 választásokból, akkor az ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormányt kíván alakítani. Létrehozták az állami végrehajtó tanácsot, amelyben szintén helyet kapnak az ellenzék képviselői. A tanács az elnök mellett működő konzultatív testület lesz. A napokban Perón gazdasági szakértőkkel tárgyalt és meghatározta jövőbeni gazdasági programját. Mindenekelőtt sürgősen intézkedni kíván az országot sújtó évi 80 százalékos infláció megfékezésére és 1 milliárd 900 millió dollárra kívánja csökkenteni a 3 milliárd dolláros államadósságot. Perón szigorú lépéseket helyezett ki látásba a spekuláció felszámolására. A külgazdasági kapcsolatok terén kiemelte a Kubával, Algériával és Kínával folytatandó kereskedelmi és pénzügyi akciók jelentőségét. Afroázsiai írókonferencia Alma-Atában HENRY KISSINGER U j lakója van a State De- partmentnek Henry Kissinger személyében. Hónapok óta latolgatják: Kissinger, avagy Rogers, ám a Fehér Ház a legutolsó pillanatig cáfolt, s alaptalannak minősítette a találgatásokat. Egészen addig, míg Nixon elnök be nem jelentette, az ötvenéves Henry Kissingert, nemzetbiztonsági főtanácsadóját bízza meg a külügyminiszteri tisztséggel. Egyesek szerint a levegőben lógott, hogy „Nixon császár Bismarckja“ elfoglalja a külügyminiszteri posztot, az időpont megválasztásában azonban szerepe lehetett annak, hogy Nixon elnök régi barátja, Rogers volt külügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelentette: „jogilag nem világos“ Nixon álláspontja a Watergate-ügyben és ezzel nem ért egyet. A neves jogász és egykori igazságügyminiszter szavai aligha lelkesíthették a Watergate-botrány- nyal küszködő, s a jelek szerint ellentámadásba lendülő Fehér Házat ... A nagyhir- telen bejelentett változás azonban senkit sem lepett meg. Néhány hete annak, hogy a Kissinger, avagy Rogers találgatásról a New York Times ezt írta: „Kissinger nem nyilatkozik, de egész Washington tudja, boldogan megkoronázná látványos karrierjét azzal, hogy külügyminiszter lesz.“ A „megkoronázás“ megtörtént, s Kissinger bevonult a State Depart- rnent-be. Kissingernek jónéhány éve vezető szerepe van az amerikai külpolitika meghatározásában. Olyannyira, hogy maguk a honatyák is észrevették, Rogers csupán cégére az amerikai külpolitikának. Minden lényeges kérdés megoldása Kis- singerre várt. Az ő nevéhez fűződik a párizsi Vietnam-meg* állapodás, melynek Le Dúc Tho és Kissinger volt a főszereplője, s a „pekingi nyitást“ is ő tervezte meg. Ö volt a végrehajtója a nemzetközi politikában nagy szerepet játszó, s a feszültség enyhülését lényegesen előmozdító szovjet—amerikai csúcstalálkozó amerikai részről történő előkészítésének. Erről a közelmúltban így nyilatkozott: „Mindig nagy fontosságot tulajdonítottam a Szovjetunióval való új kapcsolatok problémájának. Azt mondanám, hogy nem kisebbet, mint a Kínához való közeledésnek és a vietnami háború befejezésének“. Nem ő az első, aki elnöki tanácsadóként a Fehér Ház legfőbb bizalmasa. A diplomácia története számon tartja Harry Hopkins szerepét Franklin D. Roosevelt politikájának kialakításában, vagy Bundy tevékenységét, aki Kennedy elnök főtanácsadója volt. A különbség viszont nemcsak annyi köztük, hogy Kissinger az első, aki a legtöbb időt tölti az elnökkel (állítólag napi 3—4 órátj, hanem abban is megnyilvánul, hogy míg Hopkins- nak egy titkárnője volt,_ Henry Kissingernek 120 tagú „agytrösztje“ van, 2,3 millió dollár évi költségvetéssel. Nyugat-Európa úgy reagált a szerepváltásra, jó az, ha olyan ember kezébe kerül a külpolitika irányítása, aki eddig is meghatározója volt annak. A honatyák csupán attól féltek, vajon a külügyminiszter—főtanácsadó — korábbi beosztását is megőrizve — nem bújik-e ki az ellenőrzés alól. Kissinger megnyugtatta őket, nem fog visszaélni főtanácsadói beosztásával ... U j szerepében most nemcsak azt várják tőle, hogy a külügyminisztérium elbürokratizálódott gépezetét megújítsa, hanem azt is, hogy a realitások szellemében az együttműködés s a kelet—nyugati egyensúly felismert elve legyen az amerikai külpolitika fő iránya. F. Z.