Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-05 / 211. szám, szerda

AKARATTÓL ÁTFŰTÖTT LELKESEDÉSSEL Befejeződött Nitrán az új kenyér ünnepe. Elhalkult már a három napig tartó sereg­szemle ünnepi ritmusa, de né­hány sor erejéig utólag is ér­demes visszapergetni a ven­déglátó város meghitt ünnepi hangulatát, mely méltó kör­nyezetet biztosított ennek a jelentős társadalmi esemény­nek. A szlovákiai arató ünnepély­nek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy a földművesszövetkezetek tag­jai, az állami gazdaságok dol­gozói az idén 35 mázsára nö­velték a gabonafélék átlagos hektárhozamát, s a nyugat szlovákiai kerületben átlago­san 43, a Dunajská Streda-i I dunaszerdahelyi j járásban pedig 47 mázsás hozammal dicsekedhetnek. A kerület 11 járása közül hétben 40 má­zsán felül fizetett a gabona. Az ünnepség forgatagában olyan megjegyzések is előfor­dultak, hogy ez a siker nem lehet tartós és csupán a ked­vező időjárásnak köszönhető. Az élen járó gabonatermesz­tők azonban, akik magas ál­lami kitüntetésekben része­sültek, megcáfolták a kétel kedők baljóslatait. — Mi az időjárástól függet­lenül jó minőségű talajmun­kát végzünk, helyes talajerő gazdálkodást folytatunk, a ve­tések fejlődése alatt gondos növényápolást végzünk, s a gyors betakarításra is korsze­rűen felkészülünk. Ezek a 60 mázsás gabonahozamok bizto­sításának a legfőbb feltételei. E véleményüket az ünne­pély alkalmából többször is elmondották a medvedovói t medvei}, a kľúčovcei fkul- csodi), a Lúč na Ostrove i f nagylúcsi) szövetkezet, vala­mint a Gabčíkovói (Bősi) Ál­lami Gazdaság képviselői, aki­ket gyakran megállítottuk az aratóünnepély résztvevői. — Bárhogy is alakul az időjárás — mondották e be­szélgetések alkalmával —, ga­bonatermesztésünk fejleszté­sének távlatai szilárdak és el­érhetők. Ismerjük céljainkat, s tudjuk, hogy mit kell ten­nünk teljesítésük érdekében. Amikor a munka eredményeit értékeljük, ezek a tényezők is számításba jönnek a mér­leg serpenyőjében. Ahogy ün­nepi beszédében Ilusák elv­társ is mondotta, az aratóün­nepély véget ér, de ezzel nem fejeződik be a mezőgazdasági dolgozók munkája, az élet megy tovább, és nekünk újabb célokat kell kitűznünk. Hogy mi lesz a fontos a továbbiak­ban? Elsősorban tartani a ga­bonaprogram teljesítésében el­ért gyors ütemei, mint az ál lattenyésztés és az egész nép­gazdaság alapvető feladatát, így akarjuk teljesíteni a CSKP XIV. kongresszusának egyik fontos célkitűzését, sa­ját termelésből fedezni a la­kosság élelmiszer-szükséglet é- nek növekedési többletét. Akik jelen voltak a nitrai ünnepségeken és látták a me­zőgazdasági dolgozók akarat­tól átfűtött lelkesedését, azok nem kételkedhetnek ezekben a szavakban. A mezőgazdasá­gi termelők lelkesedése azért is indokolt, meri a jövő év­ben szép eredményekről akar­nak beszámolni, hiszen jövőre ünnepeljük a Szlovák Nemze­ti Felkelés 30. és szocialista mezőgazdaságunk építésének jubileumi 25. évfordulóját, s ezek az ünnepségek megsok­szorozzák a nemes célok el­éréséhez oly fontos akaratot. SZOMBATH AMBRUS Új gazdasági körzetek a Szovjetunióban A közelmúltban új gazdasági körzetbeosztást fogadtak el a Szovjetunióban, amely hét ösz- szevont gazdasági körzetre osztja fel az országot. A Szov­jet Állami Tervbizottság az or­szág 1990-ig terjedő távlati népgazdasági tervének kidolgo­zásakor már az új területi elv figyelembevételével gondosko­dik a termelőerők arányos el­osztásáról. A körzetek kialakí­tásánál a termelőerők fejlettsé­gi szintjét az új nyersanyag- források bevonási lehetőségét, valamint a feldolgozó ipar el­helyezkedését meghatározó energetikai és munkaerőténye­zőket vették figyelembe. A.’’ európai rész Északi- ér Középső vidéke hatalmas ipari potenciállal, ele korlátozott munkaerő és energetikai forrá­sokkal rendelkezik. Ez megha­tározza az iparfejlesztés továb­bi irányvonalát, amely a ter­melékenység növelésében és az ásványi kincsekben gazdag Ko­mi ASZSZK, valamint az Arhan- gelszki Terület gyorsított fej­lesztésében jelentkezik. Az európai rész Déli vidékein nagyobb lehetőség van a mező- gazdaságban felszabaduló mun­kaerők iparban való bevonásá­ra, különösen a Moldvai SZSZK, Nyugat-Ukrajna és a Kaukázus területén. A vízkészletek korlá­tozottsága miatt vízigényes iparágak a körzetben nem fej­leszthetők. Az Észak-Kaukázus- ban fontos űj feladat a nagy­üzemi öntözéses gabonaterme­lés megszervezése. Az Ural és a Volga-vidék egyes autonóm köztársaságai­ban lehetőség van a mezőgaz­daságban felszabaduló munka­erő foglalkoztatására. Az Urai­ban vízigényes iparágak kis mértékben fejleszthetők. A Vol­gán-túli területen öntözött ga­bonatermelést kell kialakítani. A körzet fontos gazdasági té­nyező je a kedvező közlekedés, amely a különböző területek közötti kapcsolat megteremté­sében jelentkezik. Szibériában a sok nyers­anyagtermelő iparág, energia- és vízigényes ágazat gyors ütemű fejlesztése akkor lehet­séges, ha a szükséges munka­erőt más területekről biztosíta­ni tudják. Távol-Keleten az iparfejlesz­tés gátló tényezője, hogy a te­rületen kevés a munkáskéz. A körzet előnyös földrajzi fekvé­se, a nyersanyag, és az energia­bőség, a gazdaság exportra va­ló specializációját eredményez­heti. Kazahsztán Szibériához ha­sonlóan bőséges nyersanyag- és energiahordozó készlettel ren­delkezik. A munkavállalók szá­mát és a vízkészlet korlátozott­ságát egyes iparágak telepíté­sénél nagy mértékben figye­lembe kell venni. A gabonater­melés növelése mellett az ál­lattenyésztés intenzitását lehet fokozni. Közép-Ázsiában kedvező le­hetőségek vannak az ipari po­tenciál növelésére. Fontos fel­adat a munkaerő szakképzésé­nek megoldása. A rendelkezés­re álló előrejelzésiek szerint a körzet lakossága a Szovjetunió összlakosságának 8 százalékát teszi ki jelenleg, az 1990-re 12 —14 százalékra emelkedik. Ezért a kialakult pamutipari komplexum tökéletesítése mel­lett könnyűipari, rádiótechni­kai, színesfémipari, energetikai ágazatok fejlesztésére van le­hetőség. A Szovjetunió hosszú távú ter­vének területfejlesztési szem­pontjai a szocialista nemzetkö­zi munkamegosztás és a szocia­lista integráció előnyeit is fi­gyelembe veszi. Ezek a ténye­zők jelentősen befolyásolják az államok közötti árucsere nagy­ságát és szerkezetét, a terme­lési kooperációk elhelyezését. — TERRA — Világszerte megszilárdulnak a szocializmus pozíciói KitíUíUítii nt érié ff (Folytatás az S. oldalról) lődésünk problémáira — és ha­sonlóképpen jártak el a testvé­ri szocialista országok többi kongresszusai is. Megállapíthat­juk, hogy a javaslatok főleg olyan feladatok megfqgalmazá- sához vezettek, amelyeknek megoldása nem csupán az erő, az energia és egész kollektívák munkaaktivitásának nagy össz­pontosítását igényli, hanem egyben megköveteli, az egész párt politikai és szervezési munkájának, az állami és gaz­dasági gépezet irányító tevé­kenységének magas színvona­lát. Elegendő megemlíteni köz­gazdaságunk fejlődésének igé­nyes programját, tervszerű nö­vekedésének biztosítását, vala­mennyi ágazatának intenzifiká- lásával, a társadalmi munka termelékenység folyamatos emelésével. A CSKP KB Politikai főisko­lájának 20 éves története pár­tunk történetének szerves ré­sze. Az iskola mindig egy volt a párttal, vele együtt átélte a jót és rosszat is. Ismert tény, hogy a CSKP KB Elnöksége 1970. márciusában jóváhagyta az iskola új kon­cepcióját, amelyben leszögezte, fejlesztésének alapvető elveit. Hangsúlyozza e koncepcióban, hogy a Politikai Főiskola a leg­felsőbb fokú pártoktatási inté­zet és a CSKP egyik alapvető elméleti munkahelye. Az iskola fő feladata a párthoz hűséges, sokoldalú, marxi—lenini kép­zettségű káderek nevelése, akik alakítani, megvalósítani tudják politikáját, ezt a politikát meggyőzéssel érvényre juttat­ják, védelmezik és akikben a marxista —leninista elméleti tu­dás és pártos tapasztalat tévé kény magatartássá alakul át a pártunk állal kitűzött felada­tok teljesítésénél. A CSKP KB múlt évi, októ béri ülése hangsúlyozta a Poli­tikai Főiskola kulcsjelentőségű szerepét nem csupán a pedagó­giai folyamat terén, hanem a központi pártbizottság lektori testületének munkájában, a pártpropagandában, s ugyan­csak a társadíi'mi tudományok fejlesztésben. Kétségtelen, hogy a CSKP KB Politikai Fő- \ iskolája a pártmunkahelyek rendszerében és az ideológiai típusú munkahelyek rendszeré­ben elfoglalt helyzetével jelen­tős szerepet köteles játszani a társadalmi tudományok terén is. Annál inkább, hogy az is­kola a társadalmi-tudományos területen a legkonszolidáltabb, legtapasztaltabb és legteljesebb munkahely, s elvárható tőle, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB Marxista—Leninista Intéze­tével együtt jelentős mértékben segít a fiatal tudománoys ká­derek nevelésében a társadal­mi-tudományos téren, a marxiz­mus—leninizmus elmélete pár­tosságának és forradalmi jelle­gének fenntartására irányuló igyekezetben s az egyes mun­kahelyeken ennek az elmélet­nek alkotó fejlesztésében. Vasárnap befejeződött a prá­gai önálló magyar mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiállí­tás. Ebből az alkalomból Kozma György, a kiállítás igazgatója, az alábbi nyilatkozatot adta la­punknak: A kiállítást harmincezren te­kintették meg. Nemcsak mező- gazdasági szakemberek, hanem a prágai lakosság is nagy ér­deklődést tanúsított a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- ipar termékei iránt. A vendég­könyv beírásai is tanúsítják, hogy termékeink népszerűek Csehszlovákiában, s irántuk to­vábbra is nagy az érdeklődés. A kiállítás ideje alatt szakem­bereink a növénytermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszer­ipar-fejlesztés kérdéseiről ta­nácskoztak csehszlovák kollé­gáikkal. A kiállításon 1 300 000 rubel értékben üzletkötésekre került AZ ŐSZ ELSŐ HÓNAPJÁNAK IDŐJÁRÁSA A meteorológia az őszi idő­szakot szeptember elejétől no­vember végéig jelzi. A csilla­gászok szerint viszont az ősz szeptember 23-án kezdődik. Az itt említett határidő közül bár­melyiket is vesszük, szélességi körünkben az ősz már ebben a hónapban jelentkezik. Gya­korlatilag abban nyilvánul meg, hogy gyengül a napsugarak in­tenzitása, hűvösebbek az éjsza­kák, reggel főleg a hegyvidé kék völgyeiben köd képződik Szeptemberben hazánkban túl­nyomórészt megállapodott az időjárás, csak átmenetileg za­varja rövidebb ideig tartó eső zés. Néha szeptemberben még zivatarok is előfordulnak. A havi normális csapadék szép temberben Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen | 44, Levicén (Léván) 54, Nitrán és Lučene- cen (Losoncon) 49, Košicén pe­dig 58 mm-nyi szokott lenni. Az említett átlagos csapadék mennyiséget az utóbbi 50 éves időszak adataiból számították ki. A szélsőségesebb éghajlati viszonyok közepette szeptem­berben az előrejelzett átlagnál több, vagy kevesebb a csapa­dék. 1946 rendkívül száraz szeptemberében Lučenecen pél­dául csak 1 mm-nyi, ám 1922- ben 158 mm-nyi csapadék esett. Az Ilyen rendkívül nagy elté­rések hazánkban csak elvétve fordulnak elő. Szeptemberben növekszik a legmagasabb nap­pali és a legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet közötti kü­lönbség. A legnagyobb hőmér­séklet megállapodott éghajlati viszonyok közepette 25 fok fö­lé is emelkedhet. Ezzel szem ben éjszaka, főleg a hónap utol­só 10 napjában, elég gyakran kisebb talajmenti fagyok is elő­fordulnak. Az idei szeptemberre a hosz- szú lejáratú előrejelzés szerint a következő időjárásra számít­hatunk: általában szokásos hő­mérséklet és csapadék várha­tó. Szeptember 10-ig változó felhőzet, helyi esők. Az éjsza­kai hőmérséklet 5 és 9, a nap­pali hőmérséklet 10—19, csök­kenő felhőzet esetén 22 fok kö­zött alakul. Szeptember 11-től 20-ig átmeneti felhőzet, regggel főleg a völgyekben köd. Az éj­szakai hőmérséklet 3—7, a nap­pali 20—23 fok között. Később sűrűsödik a felhőzet, helyi esők lehetségesek, a nappali hőmérséklet gyengén csökken. Szeptember 21-től 30-ig sűrűsö­dő felhőzet, esők, fokozatosan csökken a hőmérséklet. Az éj­szakai hőmérséklet 2—6, a nap­pali hőmérséklet pedig 12—16 fok között várható. Később csökken a felhőzet, s napköz ben kissé felmelegszik az idő. P. F. sor, amelyekben nagy szerepet játszott a magyar vetőmag irán­ti érdeklődés. Mind a csehszlovák, mind a magyar mezőgazdasági és élel­mezésügyi tárca képviselői igen pozitívan értékelték a kiállítást, amely amellett, hogy hozzájá­rult a kétoldalú kapcsolatok el­mélyítéséhez, értékes tudomá­nyos-műszaki tapasztalatcserére is alkalmat adott, s nem utolsó­sorban említhető a kereskedel­mi jelentősége is. Megtiszteltetésnek vettük, hogy kiállításunkat megtekin­tették a CSSZSZK kormányá­nak a tagjai: František Hamouz miniszterelnök-helyettes, dr. Bo­huslav Večera mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter, továbbá fosef Nágr cseh és fán janovic szlovák me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a csehszlo­vák gazdasági élet számos ve­zető személyisége. A becses vendégek között üdvözölhettük V. V. Mackevicset, a Szovjet­unió prágai nagykövetét, aki ugyancsak elismerését fejezte ki a látottakon. A Terimpex és a Monimpex konzerv-, illetve borbemutatói is sikeresek voltak. A cseh ven­dégek véleménye szerint a ma­gyar népi motívumokban gaz­dag „Piroska csárda“ hangula­tával és főleg ételeivel a kiál­lítás egyik érdekes színfoltja volt. Elismerés illeti ezért a Prága 7. kerületi „Raj“, illetve a budapesti „Pannónia“ Ven­déglátóipari Vállalatot,.amelyek együtt gondoskodtak az étte­rem üzemeltetéséről. (sm) A KITÜNTETÉS MÉG JOBB EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉRE KÖTELEZ Az idei nitrai országos arató­ünnepségen a trebišovi járás képviseletében Jozef Gazdik, a járási pártbizottság vezető tit­kára és jozef Mendel mérnök, a járási nemzeti bizottság elnöke vette át Gustáv Husák elvtárs­tól, a CSKP KB főtitkárától a trebišovi járásnak adományo­zott magas állami kitüntetést, a Munkaérdemrendet. fozef Gazdik elvtárs hazaér­kezése után néhány kérdésünk­re válaszolva így nyilatkozott: — Mérhetetlen öröm tölt el bennünket, hogy pártunk és kormányunk ilyen nagyra érté­keli járásunk kommunistáinak és többi dolgozóinak lelkes munkáját. Büszkék vagyunk arra, hogy járásunkat ilyen nagy megtiszteltetés érte. Mind­azok az eredmények, melyeket az utóbbi évek folyamán a me­zőgazdasági termelés, valamint a pártpolitikai munka egész te rületén elértünk, elsősorban en­nek a helyes politikai szervező munkának és dolgozóink oda­adó, lelkes munkájának ered­ménye. Igen fontos szerepet ját­szik a sikerek elérésében a megfontolt, a gyakorlatban be­vált új munkaformák és mód­szerek nagyobb méretű alkal­mazása is. Ezeknek a tényezők­nek köszönhetők, hogy például ebben az évben — az előző év­hez viszonyítva — hektáronként 9,1 mázsával növeltük a kalá­szosok hozamát; eddig a leg­több, 10 629 vagonra való ter­ményt termeltünk járásunk te­rületén. Az első félévben mező- gazdasági üzemeink dolgozói 200 százalékra teljesítették fel­ajánlásaikat közel 57 millió ko­rona értékben. Az év első hat hónapja alatt 13,50 literes tej­hozamot, a hízó szarvasmarhák­nál 0,88 kg-os napi súlygyara­podást értünk el. A kalászosok termelésében az idén elért 40,15 mázsás átlagos hektárhozam eléréséhez jelen­tősen hozzájárultak a nagy ho­zamú szovjet búzafajták, melyek termesztése nálunk egyre ked­veltebb lett. Az idén az őszi bú­zák vetésekor 96 százalékban ezeket a fajtákat használják já­rásunkban. Örömünkben szeretnénk osz­tozni járásunk mindazon dolgo­zóival, akik becsületes munká­jukkal hozzájárultak, nagyra értékelt sikereink eléréséhez és ahhoz, hogy ilyen nagy meg­tiszteltetésben lett részünk. Ezekben a napokban aktívaér­tekezletet tartunk, ezeken érté­keljük az eddigi eredményeket és megbeszéljük, milyen módon teljesíthetjük ötéves tervünk jö­vőbeni, reánk háruló igényes feladatait. A kitüntetés mind­annyiunkat még jobb eredmé­nyek elérésére kötelez, (kulik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom