Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-29 / 232. szám, szombat
1973. IX 29. 3 HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Monopóliumok szorításóban Jól fejlődnek Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai Tito—Koszigin találkozó A chilei dráma világvisszhangot keltett és az események gyűrűzésének hatása különösen érezhető a latinamerikai földrészen. A földrész viszonyai alakulásának negativ oldalait tekintve az utóbbi évek történésében bizonyos logikai következetességet fedezhetünk fel: egyes, ásványkincsekben gazdag országokban, ahol az észak-amerikai monopóliumok különösen érdekeltek, washingtoni sugallatra mozgolódnak a junták, hogy alkalmasnak látszó pillanatban eltávolítsák a nép érdekeit szem előtt tartó, antiimperialista és antimono- polista, oligarchia-ellenes irányzatú katonai vagy polgári kormányokat. Ennek voltunk a tanúi 1971-ben, amikor az ezredesek juntája Bolíviában megdöntötte Juan Jósé Torres tábornok népi kormányát s erről győződhettünk meg most a chilei fasiszta puccs kapcsán. Törvélnyszerűen felmerül az analógiás következtetés: vajon nem kell-e tartaniuk hasonló rendszerű amerikai államoknak a bolíviai és a chilei fordulat megismétlődésétől? A legérin- tettebb ország most Peru és Argentína. Ugyanakkor a bolíviai példa alkalmat ad betekinteni a junták anatómiájába is, mert szemmel látható változásokon mennek át, rendszerint erős jobbratolódás irányában. 9 Tábornokok és ezredesek A katonai junták hagyományosan hatalmi és elrettentő szerepet játszottak Latin-Ame- rikában. Kormányokat döntöttek meg és juttattak uralomra, úgy ahogyan az adott időben az uralkodó osztály és az általa kiszolgált észak-amerikai monopóliumok érdekeinek megfelelt. Szemléltető példája ennek Bolívia, ahol a legutóbbi 145 évben 200 államfordulat zajlott le és ma is bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy újabb puccs. Az utóbbi évtizedben Azonban a latin-amerikai hadseregek tisztikara is változott. Az objektív társadalmi fejlődés a hivatásos katonák megosztására is kihatott, a tisztikar polarizálódásához vezetett. Kialakult a nacionalista tisztek csoportja, amely politikai kérdésekben a nemzeti érdekek védelmének platformjára helyezkedve antiimperialista pozíciókat foglalt el. Természetesen hiba volna idealizálni szerepüket. Nacionalizmusuk elsősorban a nemzeti burzsoázia érdekeinek védelmét jelenti az észak-amerikai monopóliumokkal és a szekerükét toló hazai nagybirtokosokkal és nagyiparosokkal szemben. Más szempontból a katonai hivatás a vagyonos osztályok sarjainak kiváltsága. Érthető, hogy amennyiben ilyen tisztek egy népi, nemzeti kormányt támogatnak, elsősorban saját családjaik érdekeit tartják szem előtt. Ha aztán egy ilyen rendszer a radikális reformok útjára tér, akkor színt vall ez a réteg és a nagyburzsoázia szövetségeseként színre lépve bizonyos helyzetekben puccsot hajt végre a törvényesen választott kormány ellen. Ezt a differenciálódást láthattuk Chilében is. A Népi Egység koalíciójának hatalomra jutása után a reakció azzal mutatta meg nemtetszését, hogy meggyilkoltatta a haladó szellemű hadseregfőparancsnokot, René Schneider tábornokot. A kormány nem elég határozottan járt el. Néhány idősebb magas rangú tisztet, akire gyanú hárult, hogy kapcsolatban állott a merénylőkkel, nyugállományba helyeztek. Az egyes fegyvernemek élt« azonban nem történi meg a szükséges leváltás; a három év alatt történt személycserék nem akadályozták meg azt, hogy a hadsereg a reakció eszközévé válhasson. Valahogy glorifikálták, tabuként kezelték a hadsereget; még Prats tábornok, főparancsnok, Allende bizalmi embere is örökké ,/z hadsereg egységére" hivatkozott, és ezért nem lépett fel kellő eréUyel. A Népi Egység szocialista útkeresését az alkotmányosság megőrzése jellemezte. Bolíviában ún. népi parlament alakult, amely a társadalom leghaladóbb részét tömörítette bizonyos társadalmi ellenőrzés gyakorlása céljából, ezt azonban a Torrest elmozdító junta egyszerűen eltörölte, Chilében az üzemi munkásokat fel is fegyverezték, előre gondolván a meghatározatlan időben bekövetkezhető összecsapásra a népi erők és a reakció között. A parlamentben erős reakciós blokk obstrukciójával. majd frontális támadásával azonban mind több engedményt csikart ki a Népi Egység kormányától, amely a polgárháború elkerülése végett taktikai engedményeket tett, ám végül is kivették a fegyvert a munkásság kezéből, s így nem maradt ereje a junta elleni hatásos védekezésre. O A forradalmi gondolat ereje Sem Bolíviában, sem Chilében nem érvényesült következetesen az a megállapítás, amelyet a Clarin című haladó lap tett annak idején: „A demokrácia legjobb biztosítása a munkás vállán a puska“. A reakciós junta mindkét országban felülkerekedett. Ám valóban ura-e a helyzetnek? Hugo Banzer ezredes katonái diktatúrája immár két éve uralja Bolíviát. A 45 éves Hu go Bunzer-Suarez ezredes a legbefolyásosabb vagyonos rétegek érdekeit képviseli. Maga is német származású s Bolívia ban német telepesek kezében van az ipar 30 és a kereskedelem 23 százaléka. A több mint ötmillió lakosú (három és fél millió indián) ország után szegénységi sorrendben csak Haiti következik. Húszszázalékos a munkanélküliség ott, ahol gazdag természeti kincseket rejt a föld. Csakhogy mások veszik hasznukat. A bányászok és olajmunkások azonban még jól emlékeznek rá, hogy az állami kezelésbe vett és a COMIBOL állami vállalat felügyelete alá helyezett vállalatokban már kezdett emelkedni az életszínvonaluk, igéretteljes jövő bontakozott ki előttük. A két év alatti változások is oly mély nyomot hagytak bennük, hogy ragaszkodnak érdekeik pillanatnyilag egyetlen legális védelmezőjéhez, a szakszervezetekhez. Banzer juntájának két év alatt sem sikerült eltávolí- tania a szakszervezetek éléről a baloldali vezetőket. Banzer ezért a jelek szerint elvesztette vezető szerepét a juntában. Már két alkalommal, a legutóbb a nyáron szélső- jobboldali puccsot kíséreltek meg ellene, de az államcsínyt csírájában elfojtották. Az ezredes most azonban egy „baloldali puccs“ leleplezését szivárogtatta ki, hogy ezzel az ürüggyel igazolhassa újabb támadását a tömegek ellen. $ A chilei puccs után A chilei események aggasztóan hatottak a latin-amerikai közvéleményre. Elsősorban az Andok Paktum országainak közvéleményét gondolkoztatták el. Az évek óta óvatos reformok útját követő perui katonai kormány már készül a védekezésre, mert a különösen erős brazil nyomás hatására, washingtoni támogatással itt is emelgeti fejét a reakció. Perón, az újonnan megválasztott argentin elnök is óvatosan keresi a kibontakozást, bár antiimperialista és oligarchia-ellenes politikája a tömegek támogatását élvezi. Ugyanakkor más rendszerek, például az uruguayi Bordaberry-rendszer a chilei puccstói felbuzdulva újabb hadjáratot hirdetett a marxista baloldal ellen. A bonyolult helyzetben is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a latin-amerikai haladó fejlődés — ha nem is egyenes úton — tovább folytatódik, s a chilei juntának sem sikerül kiirtania a Népi Egység reformjainak emlékét, mint ahogy Torres szelleme is él a bolíviai dolgozók között. L. L. Belgrád — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hivatalos baráti látogatása során tegnap Bijedics jugoszláv miniszterelnök kíséretében Brioni szigetére utazott. Itt találkozott Joszip Broz Ti- tóval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével, jugoszláv államfővel. Eszmecseréjükön, amelyet megfigyelők egyöntetűen a látogatás legfonKairó — Egyiptomban a napokban emlékeznek meg Gamal Abdán Nasszer halálának harmadik évfordulójáról. Nasz- szer az újkori arab történelem kiemelkedő politikai egyénisége volt, csaknem két évtizedig állt az egyiptomi állam élén. Az egyiptomi politikai és gazdasági függetlenítési törekvések élén állott. Az elhunyt elnök sírjánál a kairói mauzóleumban hivatalos közéleti személyiségek és egyszerű polgárok emlékeztek meg az évfordulóról. Hazánkat Ľubomír Hanák nagykövet képviselte. Az évforduló alkalmából Anvar Szadat köztársasági elnök mondott beszédet. Moszkva — A Pravda terjedelmes cikkben emlékezik meg tosabb eseményének tartanak, külpolitikai kérdésekről és a két ország kapcsolatairól volt szó. Az eszmecsere után Tito elnök ebédet adott vendége tiszteletére. A szovjet kormányfő egy nappal meghosszabbítja jugoszláviai tartózkodásának idejét és vasárnap helyett hétfőn tér vissza Moszkvába. Nasszer halálának évfordulójáról. A cikk megállapítja, hogy Nasszer külpolitikai vonalvezetése a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal fenntartott sokoldalú baráti kapcsolatokon alapult. Nasszer annak ellenére folytatta ezt a politikát, hogy az imperialista reakciós körök el akarták szigetelni Egyiptomot a szocialista tábortól. Haladó politikájának bizonyítéka az 1971 májusában aláírt szovjet—egyiptomi együttműködési szerződés. A Szovjetunió önzetlen baráti segítsége rendkívül nagy jelentőségű volt Egyiptom önálló népgazdasága alapjainak lerakásánál. Az imperialista reakciós körök természetesen ellenszenvvel viseltettek Nasszer haladó politikája iránt. TANAKA japán miniszterelnök folytatja hivatalos tárgyalásait Párizsban. Tegnap fogadta őt Pompidou köztársasági elnök is. HÉTFŐN a szovjet fővárosba utazik az amerikai űrkutatási központ 47 szakembere, ahol — a szovjet—amerikai űrkutatási megállapodás értelmében — szovjet szakemberekkel tárgyalnak. OKTÓBER első hetében a NATO-erők hadgyakorlatot tartanak az északi- és a noirvég tenger térségében. A hadgyakorlat során kipróbálják a tengeralattjárók leküzdésének és a NATO észak-európai csapásmérő flottája légltámogatá- sának módszereit. BÉRKÖVETELÖ sztrájkot folytatnak a Michigan állambeli Detroit pedagógusai, annak ellenére, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítette munkabeszüntetésüket. BRIONI-szigetén ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Végrehajtó Bizottsága, amely Tito elnök irányításával a párt X. kongresz szusának előkészületeit vitatta meg. NAGY-BRITANNIA csökkenti Észak-írországban tartózkodó haderőinek létszámát. A tavalyi 21 000 főről 15 500-ra csökkenti katonáinak létszámát. BRANDT nyugatnémet kancellár Chicagóban beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy a szovjet- nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötése az európai feszültség egyik alaptétele. NEW ORLEANSBAN a bíróság elejtette a vádat Garrison ügyvéd ellen, aki Kennedy elnök meggyilkolásának körülményeit vizsgálva az amerikai hírszerző szolgálat vezető beosztású dolgozóit tette felelőssé az elnök meggyilkolásáért. A JAPÁN Kommunista Párt egyik vidéki székházában házilag készült bomba robbant. A párt képviselője a jobboldali szervezeteket tette felelőssé a támadásért. A KÍNAI Népköztársaság hivatalosan kérte felvételét a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagállamai közé. PORTUGÁLIÁBAN tegnap hivatalosan megkezdődött az október 28-án tartandó választási kampány. Az ellenzéki pártok nak most lehetősége nyílik az illegalitásból való kilépésre. A SZIBÉRIÁN keresztül vezető Róma—Tokió repülőjárat ez óv október 31-én nyílik meg — közölte az „Aeroflot“ szovjet légiközlekedési vállalat képviselője. KISSINGER új amerikai kül ügyminiszter elfoglalta hivatalát a washingtoni külügyminisz térium épületében. WALTER SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter Kanadában megbeszélést folytatott Sharp külügyminiszterrel, majd találkozott Trudeau miniszterelnökkel. A SZOVJET—AMERIKAI SALTtárgyalásokon a szovjet és amerikai küldöttség tegnap megtartotta újabb találkozóját. Kijárási tilalom Irakban Bejrut — Bagdadban és külvárosaiban pénteken hajnali 4 órakor kijárási tilalmat rendeltek el. Mint a bagdadi rádióban sugárzott belügyminisztériumi közlemény bejelentette, a kijárási tilalom további intézkedésig marad érvényben, s ezt biztonsági intézkedésként rendelték el az utóbbi napokban a fővárosban történt bűntettekkel kapcsolatban. A bejrúti jelentések szerint Irak lezárta a forgalom elől a bagdadi nemzetközi légikikötőt és az ország többi repülőterét. Az intézkedésről tájékoztatták az összes közel-keleti légitársaságokat. TANÁCSKOZNAK A SEATO KÜLÜGYMINISZTEREI New York — Tegnap tanácskozásra jöttek össze a Délkeletázsiai Szerződés Szervezetének (SEATO) tartozó tagállamok külügyminiszterei, hogy megvizsgálják a katonai tömb elmúlt évi tevékenységét. A tanács 18. ülésszakának napirendjére tűzték azoknak a világpolitikai fejleményeknek az elemzését is, amelyek messzemenően befolyásolják a SEATO jövőbeni működését. A külügyminiszterek igyekeznek a „kor szelleméhez“ igazítani a hidegháborús időszak szülte agresszív, Francia lapvélemény a müncheni tragédiáról Párizs — A L’Humanité cikkben emlékezik meg a müncheni egyezmény aláírásának 35. évfordulójáról. A lap arra fi- gyBlmeztet, hogy az NSZK-ban müg ma is léteznek olyan erők, amelyek a müncheni egyezmény szellemében ellenzik az európai enyhülési folyamatot és befolyásolják Villy Brandt kormányának politikáját. A cikk néhány korabeli jelszót idéz, mint például „Inkább Hitlert, mint a népi egységfrontot“ és egyéb szovjetellenes jelszavakat. A szégyenteljes egyezmény aláírása idején Franciaországban csupán a Francia Kommunista Párt tiltakozott a müncheni kapituláció ellen, mert tudatában volt annak, hogy a fasizNasszer halálának évfordulója imperialista katonai csoportosulást. A SEATO katonai erejét zömében a térségtől távoli országok, elsősorban az amerikai haderő jelenti. Az egyetlen, helyileg jelentékenyebb katonai erővel rendelkező állam Pakisztán. A Szovjetunió külügyminisztériuma 1954. szeptember 15-én így foglalt állást a SEATO létrehozásával kapcsolatban: „Az új katonai csoportosulás lényegét tekintve gyarmattartó hatalmak tömbje“. mus előli meghátrálás bátorítja a szovjetellenes erőket a demokrácia és a szocializmus elleni harcban. A cikk továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy a fasiszta veszéllyel ma is számolni kell és hangsúlyozza a Csehszlovákia és az NSZK közötti kapcsolatok normalizálását tartalmazó szerződés aláírásának szükségességét. Végezetül a cikk hangsúlyozza, hogy az FKP napjainkban a chilei fasizmus elleni harcban feltétlenül támogatja a chilei népet, és Chile gyilkosainak nevezi a terrorcselekmények elkövetőit. A cikk írója a sorozatos puccsista kegyetlenkedéseket a hitleri terroristák bűncselekményeihez hasonlítja. NIXON A KÉPVISELŐK OSTROMGYÜRÖJÉBEN Washington — Ojabb fordulat következett be az amerikai szenátusban a külföldön állomásozó amerikai csapatok létszám- csökkentése ügyében: csütörtökön 48:36 arányban törvényjavaslatot fogadtak el, amelynek értelmében 1975 végére 23 százalékkal kell csökkenteni az idegen területen lévő szárazföldi és légierő személyi állományát. Előzőleg szerdán a törvényhozók előbb jóváhagyták, majd egy megismételt szavazás során elutasították Mansfield demokrata párti szenátor javaslatát, amely három éven belül 40 szá- za'ékos létszámcsökkentésről szólt. A most elfogadott javaslat azt jelentené, hogy a külföldön állomásozó 471 ezer amerikai katonából 110 ezer két éven belül hazatér. A szenátusi szavazás azonban korántsem jelenti, hogy a törvényjavaslat megvalósul. Hátra van még a szavazás a képviselőházban, ahol konzervatívabb felfogás érvényesül, ezért várhatóan leszavazzák a szenátusi döntést. Ám mégha a javaslat ezen a fórumon keresztülmenne is, Nixon elnök minden bizonynyal él elnöki vétójával, hiszen korábban ismételten figyelmeztette a szenátust, hogy nem hajlandó elfogadni olyan döntést, amely „egyoldalúan csökkentené“ az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világban. Az amerikai képviselőház pénzügyi bizottsága törvényjavaslatot fogadott el, amely jelentősen kiszélesíti Nixon elnök jogkörét a kereskedelem vonatkozásában. A bizottság ugyanakkor megerősítette azt a két nappal ezelőtt hozott döntését, amely ezt a jogkört a szocialista országok vonatkozásában nem biztosítja az elnöknek, és a legnagyobb kedvezmény elvének megadását olyan feltételekhez köti, amelyek beavatkozást jelentenek a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió belügyeibe. Nixon elnök republikánus-párti kongresszusi vezetőkkel folytatott megbeszélésén állást foglalt a szovjetellenes képviselőkkel szemben. Közölte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének megtagadása a Szovjetuniótól „végzetes és tragikus" lehet a két ország kapcsolataira.