Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

ŐK SEM MARADNAK LE Gyakran panaszkodnak a ki­sebb iskolák pionírjai, főleg azok, akik falusi iskolába jár­nak, ahol csak az 1—5. évfo­lyamba járó tanulók soraiból szervezhetik meg a pionírcsa­patot, hogy lemaradni!k, mert eleve hátrányos helyzetben van­nak a nagyobb iskolák pionír­jaihoz viszonyítva. Legutóbb, amikor Komárom ban jártunk, belátogattunk a járási pionírházba, s megkér­deztük Máriást László igazgató elvtársat, hogy mennyire helyt álló ez a panasz. Magyarázatát így kezdte: — Az úgynevezett kisiskolák pionírjai nehezebb helyzetben vannak, de ... És a de után következett au- uak ismertetése, hogy mit tesz a járási pionírház vezetősége a kisiskolák pionírjai érdekében, í^em általános szólamokat han­goztatott, hanem tényekről be­szélt. Akármilyen kis létszámú is a csapat, tevékenysége attól függ, hogy a csapatvezető mi­lyen mértékben járatos a pionír- mozgalom problémáinak megol­dása terén. Legfontosabb tehát u csapatvezetők tájékoztatása. Komáromban ezt úgy oldották meg, hogy a kis létszámú csa­patok vezetői számára külön módszertani értekezleteket ren­deztek. Bencsik Vilmos elvtárs és munkacsoportja már régóta foglalkozik ezzel a témakörrel, tehát összegyűjtötték a szüksé­ges módszertani anyagot, rend­szerezték íiz eddigi tapasztala­tokat, s csak azután hívták ösz- sze az illetékes csapatvezetőket. A pionírház vezetősége még arról is gondoskodott, hogy a csapatvezetők írásban kapja­nak módszertani segédanyagot. Egyébként Weinberger Pál elv­társ, aki tapasztalt pedagógus, csapatvezető, kapta feladatul, hogy a csapatvezetők rendsze­res munkaértekezleteken, meg­beszéléseken foglalkozzanak a felmerülő problémákkal. így azután már augusztus végén megkezdte tevékenységéi az a „parancsnokság“, melynek fela­data a kis létszámú csapatok vezetőinek tájékoztatása, irányí­tása. A hangsúly talán azon van, hogy csak ez a feladata en­nek a parancsnokságnak. Lényegében tehát mintegy megkülönböztetett figyelemmel törődnek azzal, hogy ezek a csapatok, ha nehezebb körül­mények közölt is, de a pionír­mozgalom feladatait színvona­las tevékenység során oldják meg. A módszertani értekezle­teket ugyanis rendszeresítették. Augusztus vége óta már a har­madik munkaértekezletet is megtartották. A járásban több kis létszámú csapat vezetője olyan tevékeny­séget fejt ki, hogy a csapat munkáját nem lehet más jel­zővel illetni, mint példás. Ilyen az őrsúj falusi iskola csapatának munkája Kosztolányi Júlia pio­nírvezető irányításával. De több példát is fel lehetne sorolni. Nincs tehát okuk a panaszra azoknak a pioníroknak sem, akik kisebb, falusi iskolák csa- patjaiban tevékenykednek. Szá­mukra is biztosították a jó mun­ka feltételét. Ök sem maradnak le. HA|DÜ ANDRAS SZÉP VOLT A NYÁR... Már hatodikos vagyok, legfontosabb feladatomnak a tanulást tartom, eddig mindig tiszta egyes bizt>- nyítványom volt. Az idei nyárra azért szívesen visz- szagondolok. A tanév végén rajunk, vagyis osztályunk kiránduláson vett részt. Banská Bystricán, Zvolen- ban és Sliáčon jártunk. A nyári vakációban pedig Piešťanyban, Bojnicén és Štúrovóban (Párkányban) voltam kiránduláson. Még soha oly sokat nem utaztam, mint az idén nyáron Közben levelezőtársakat is szerez­tem. Bratislavában Méry Ka­talin, Schmidt Zsuzsanna pedig magyarországi levele­zőtársam. fó meleg volt az idei nyár, de ez nem okozott számom­ra különösebb gondot, mert községünkben éppen a -ii házunk előtt van a játszótér, ahol még fürdőmedence is van. Bármikor fürödhettünk, napozhattunk. Közben segí­tettünk szüléinknek a házi munkában és könyveket ol­vasgattunk. Szép volt a nyár. MOT.NÄR MARGIT HÚZZ, HŰZZ ENGEMET...! Régies, népies ez a cím, de pontosan ez volt a címe annak a műsornak is, me­lyet a budapesti Kossuth Rá­dió sugárzott az egyik va­sárnap délelőtt. A műsor­ban Kolárovo (Gúta), Imely, Veiké Olany (Nagyfödémes), Naszvad, Trstice (Nádszeg) községekben gyűjtött atta- tódalokat, mondókákat, ki­számoló versi kéket, énekes gyermekjátékokat hallot­tunk. Összekötőszövegét dr. Kovács Ágnes szerkesztette. Egyébként a gútai születésű Harmatit Lajosné, Viirüss Kornélia tanítónő gyűjtésé­ből való versikék, dalok és gyermekjátékok szerepeltek a műsorban. (tar JÁN CAREK MIT TUDNAK AZ ÁLLATOK? .4 POK Fonalat sző minden helyre, falra, fűre, fára, hegyre, szövi, fonja, terjesztgeti, csöllőzgeli, ejlegeli... — Nem minden légy olyan kába, hogy behullik hálójába, amely ügyes, s szót fogad, kijátssza a [jókokat. A HANGYA Hangyánk csupa sietség, mindig munkah\zban ég. Kövön, bogon, fű között rohan, mini az üldözött. — Miért cipel tűlevelet? Hangyalakot építenek. Nem is lakót, palotát: szár. folyosót, száz szobát. A MÉH Ti mit tudtok, kicsi rnéhekt Virágból gyűjtjük a mézet. Véle kasba sietünk s lépvárakat emelünk. Minden sejtben napfény lelke sűrű aranymézben ég, egy percig se éhezzenek az újszülött méhecskék! Fordította: SIPOS GYOSZQ FARKAS ROZSA: TÜNDI BABA Amikor Terézke hazahozta a kis Tündi babát, csak beszaladt a szobába, letette az asztal szé­lére és már futott is tovább, mert labdázni hívták a többiek. Tündi baba meglepetten, fé­lénken nézett körül a gyermekszobában. A he- verőn Mackó ült. Csendben, méltóságteljesen. Parányi babakocsiban Pólyás baba szunnyadt. A kis szekrém/ tetején egymás mellett álltak a Kéményseprő, Piroska, a Bohóc, és Kati baba. Mindenkinek odaköszönt. Senki sem fogadta köszöntését, csak a Bohóc biccentett a fejével, s megcsörrent a csörgője. Később a babák be­szélgetni kezdtek egymás között. — A haja kócos, mégis oly büszke — mond­ta Kati baba. — Maszatos az arca, és olyan bamba — álla­pította meg a Kéményseprő, — még én is tisz­tább vagyok... — Sáros a keze, fúj! — kiáltotta Piroska, —> majd szólok este a farkasnak, kapja be! Felriadt a Pólyás baba. — Oá, oá ... Mi történt? Nem értette, mert a többiek egymás szavába vágva ilyesmiket mondtak: Nem fogadjuk bel Menjen innen! Piszkos, maszatos és sáros! — Hadd mondja el, hogy honnan került ide — asitította őket Mackó. — Csak azért perlekedtek, mert féltek, hogy Terézke veletek többé már nem fog játszani >— mondta a Bohóc és Tündi baba felé fordult, — beszélj, mondj el mindent! Erre azonban már sor nem kerülhetett, mert bejutott Terézke, felkapta Tündi babát és ki­vitte. A babák összenéztek és csendben várták, hogy mikor jönnek majd vissza. Alig telt el fél óra, Terézke visszajött, s Tündi babát az asztal közepére állította — No kis Tündi, már megmostulak, meg fésül­telek, új ruhát adtam rád, szép vagy. Illő, hogy bemutatkozz társaidnak, mert ezentúl velük együtt fogunk játszani. Azután magukra hagyta a babákat. — Messziről kerültem ide — kezdte a bemu tatkozást Tündi baba. —- Egy kislány volt a gazdám, aki sohasem mosott kezet. Amikor pc dig már maszatos volt az arcom, piszkos volt a ruhám, eldobott... Szerencsére egy néni megtalált és Terézkének adott. Így kerültem ide. Szeretném, ha jó pajtások lennénk ... Arcocskája fénylett. Selymes, fésült haján fény csillogott. Ruhája is tündöklött. Megilletődtek a babák. — jó pajtások leszünk — dörmögte a Mackó. A többiek pedig ilyesmiket mondtak: Miért-ne? Itt ülsz majd köztünk! Gyere ide, a szekrényre! Gyere játszani! Már szégyellték, hogy olyan elhamarkodottan rossz véleménlyt mondtak az előbb Tündi ba­báról. jóvá akarták tenni tévedésüket. A pionírok érdekéken Radzovce (Ragyolc) községtől mintegy 6 km- re esik Abroncsos-puszta, ahol pionírtábort épí­tett a fifakovói (füleki) Béke Bútorgyár az al­kalmazottak gyermekei számára. Egyszerre löü pionír táborozhat itt. Az idén három csoportban táboroztak, tehát 500 gyermek nyaralt ebben a pionírtáborban. Jelentős tehát a faluból a táborba vezető út. Megértették ezt a község vezetői, lakosai, hisz a választási programba többek között a táborba vezető út portalanítá­sát is beiktatták. Már megkezdték a munkát, mintegy 2500 méter hosszan portalanftott út vezet a táborba, s tekintettel a pionírok érde­kére, szeretnék minél előbb befejezni ezt a munkát. FUTÖ KATALIN I I I 1 II I I I I I I I Kati, meg a Pista ÍGY KELLETT VOLNA Rajgyűlésen is fontos követelménye a viselkedésnek a he­lyes testtartás, mozdulataink tökéletessége. Akár ülünk, akár állunk. A múltkor Pista mindkét kezét zsebre dugta, s testtartása hanyag volt, tehát ő vétett hibát. Rájött persze. Nézzétek meg most a képetl Egyébként nem is esik nehe­zére a helyes testtartás, hiszen rendszeresen sportol... Baráti látogató érkezett a pio­nírházba. Elmondta, hogy mi­lyen volt az élet huszonöt esz­tendővel ezelőtt, amikor isko­lájukban megalakították a pio­nírcsapatot. A beszélgetés vé­gén autogramot kértek tőle. Pista arra kérte, hogy írja be nevét a raj krónikájába. Kati pedig levette vörös nyakken dőjét, s arra kérte, hogy az örökíróval a nyakkendő szöve­tére írja rá nevét a látogató. Feladat: írjátok meg, hogy ki vétett az illemszabályok ellen, Kati, vagy Pista? Miért? A szeptember 9-én feladvá­nyunk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Volkovics Judit, Ip. Predmostle (Ipolyhídvég), Fejes Aranka, (Vlky (Vők), Tolnai Klára, Le­vice (Léva), Spányik Jolán, Horná Králová (Felsőkirályi), Markotán Péter Lučenec. (Lo­sonc), KÉPES RE|TVENYSOROZATUNK ^ ILLIK NEM ILLIK UJ FELADVÁNYUNK i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom