Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-22 / 226. szám, szombat

1973. IX. 22. 5 FEGYVERREL A FASIZMUS ELLEN A bolgár proletariátus antifasiszta felkelésének 50. évfordulója Bulgáriában országszerte a napokban emlékeznek meg az 1923-as szeptemberi felkelés 50. évfordulójáról. A szeptem­beri felkelést a világtörténelem az első fasisztaellenes tömeges megmozdulásként tartja szár mon. A fasizmus Bulgáriában vi­szonylag korábban jutott hata lomra, mint Európa többi, ké­azonnal kapcsolatot teremtett a Bolgár Földművesszövetséggel, valamint más bolgár demokra­tikus pártokkal és együttműkö­désre, közös akciókra szólítot­ta fel őket. A kommunista párt ugyanis már ekkor a közös fel­lépésben látta az egyedüli megoldást, amely eszközül szol­gálhatott a fasiszta kormány megdöntésére. A Bulgár Kommunista Párt Központi Bizottságának ütése, amelyen ■ felkelés megindításáról döntöttek. sőbb fasizált államában. Az el ső világháború befejezése után egészen 1923. június 9-ig a Bolgár Népi Földműves szövet­ség kormánya volt a hatalmon, élén Alekszandr Sztambolinsz- kival. A szárnyait bontogató fasizmus e napon döntő lépés­re szánta el magát. Véres pucs- csot hajtottak végre és a bol­gár politikai élet színpadán megjelent Alekszandr Cankov és rettegett fasiszta kormá­nya. Az új fasiszta kormány kegyetlen, ellenvetést nem törő, rettegett diktatúrát vezetett be az ország demokratikus és haladó erőinek felszámolására. A börtönökben a politikai fog­lyok ezrei sínylődtek. Az egy­szerű becsületes bolgár parasz­tokat soha el nem követett bűntetekkel vádolták, gyanúsít- gatták és üldözték. Bulgáriában a helyzet való­ban tarthatatlan volt és kése­delem nélkül cselekedni kellett. A néptömegek hamarosan hal­latták hangjukat. A fasiszta terrorra rövid időn belül, még június folyamán felelt az or­szág népe. Országszerte — Ple- venben, Sumenban, Tarnovoban, és másutt — fegyveres moz­galmak bontakoztak ki az ural­mon lévő fasiszta kormány el­len. Ezt a júniusi felkelési hul­lámot hamarosan letörte a ke­gyetlen fasiszta diktatúra, mi­vel az egésznek nem volt egy­séges szervezett jellege. A Bolgár Kommunista Párt ve­zetősége behatóan és részletesen elemezte a kialakult politikai helyzetet. A BKP határozott: antifasiszta felkelést szervez a munkások és parasztok köré­ben. Végcélul tűzte ki a mun­kás-paraszt kormány hatalom­ra juttatását. A párt vezetősége A tervezett felkelés előké­születei átgondoltan, megfon­toltan folytak júliusban és au­gusztusban. A lehetőségekhez mérten felfegyverezték a kom­munistákat, munkásokat és fa­lusi parasztokat, akik egyaránt gyűlölték a fasizmust. A felke­lés szeptember 22-én éjjel tört ki és csaknem egész Bulgária területére kiterjedt. A fegyve­res fasiszta alakulatok a rend­őrség, a fasisztákat támogató hadsereg minden erejükkel a végsőkig védekeztek. A fegyve­res forradalmi mozgalom leg­erősebben Északnyugat-Bulgá­riában bontakozott ki. Bulgá­ria ezen területén a felkelést a nemzetközi kommunista mozga­lom elismert kommunista ve­zetői, Vaszil Kolárov és Georgi Dimitrov irányították. A felke­lést azonban a fasiszta fegyve­res erők vérbefojtották. Annak ellenére, hogy a szép temberi felkelés végső célját tulajdonképpen nem érte el, jelentősége óriási a bolgár tör­ténelem további alakulása szempontjából. A forradalmi mozgalom elmélyítette az áthi­dalhatatlan szakadékot a bol­gár burzsoázia és a nép kö­zött. A mozgalom ezenkívül hozzájárult a munkás paraszt egység megerősítéséhez is. A felkelésből rengeteg hasznos tanulságot merített a Bolgár Kommunista Párt további tevé­kenysége során. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a bol­gár nép elsőként lépett fel ha­tározottan az éledező fasizmus ellen. A szeptemberi felkelés jelentősége túllépi Bulgária ha­tárait, mert egész Európa szá­mára impulzust adott a fasisz­ta rémuralom elleni harc meg­indításához. Az összefogás eredménye Termelési és községfejlesztési feladatok megvalósítása Minden olyan pártszervezet, mely olyan községben létesült, ahol nincs külön falusi párt- szervezet, csak üzemi a szövet­kezet mellett, kettős feladatot lát el: törődik a mezőgazdasági üzem termelési feladatainak tel­jesítésével és a községfejleszté- sel egyaránt. Ez persze rendkí­vül széles körű munka, hiszen megköveteli a kommunisták és a pártonkívíiliek aktivizálását mind a mezőgazdasági üzem­ben, mind a faluban. Ilyen feladatot lát el a galán­tai járás Reca (Rété) községé­nek szövetkezete mellett műkö­dő, 27 rendes és 17 regisztrált tagot számláló üzemi pártszer­vezete is, melynek tevékenysé­géről Dóka Gáborral, a szerve­zet elnökével beszélgettünk. Dóka elvtárs egyébként az efsz növénytermesztési csoportjának a vezetője. Egyebek közt el­mondta, hogy még mindig nem minden helybeli kommunista jelentkezett az üzemi szervezet­ben regisztrálás végett. Olyan párttagokról van szó, akik nem a galántai járásban dolgoznak, s ez nehezíti a regisztrálás be­fejezését. A mulasztás tehát el­sősorban a még nem jelentke­zett párttagokra és azokra az üzemi szervezetekre vonatkozik, amelyekbe ezek a tagok tartoz­nak. Egyébként a rétéi szer­vezel mindig meghívja gyűlései­re a regisztrált tagokat, akik többnyire részt is vesznek az efsz mellett működő üzemi szervezet kommunistáinak a ta­nácskozásain. Sőt, a regisztrált tagok pártfeladatokat is telje­sítenek a faluban, például tár­sadalmi munkában vesznek részt. Részvételük a pártszerve­zet akcióiban, illetve a gyűlése­ken a téli hónapokban valame­lyest megcsappan, aminek az az oka, hogy télen a délutáni órákban tartják a gyűléseket. Az alapszervezet tagjai zö­mében férfiak, a nőtagok szá­ma mindössze négy. Férfi a szervezet két tagjelöltje is, akik közül az egyiket tavaly, a má­sikat ebben az évben vette fel a szervezet. Mind a kettő a termelésben (az egyik gépjaví­tó, a másik traktoros) dolgozik. A pártszervezet tagjainak nagy része a szövetkezetben dolgo­zik. Egy kommunistának párt­feladata a SZISZ falusi szerve­zetének a támogatása. A párt­szervezet tagállományának az ifjúsági szervezetből való fel- töltése nem valósítható meg, mert a SZISZ-tagok nagy része nem a szövetkezetben dolgozik, s a pártba munkahelyükön sze­melik ki közülök az arra ér­demeseket. Az ifjúsági szerve­zet öt tagját a pártszervezet bekapcsolta a pártoktatásba. Rajtuk kívül részt vesznek a pártoktatásban a helyi tömeg­szervezetek elnökei, akiknek mintegy a fele kommunista. A párttagok közül egy esti egyetemre jár, a többi az alap­kör tagja. Az iskolázást egy járási és két helyi lektor veze­ti. Az egyik helyi előadó a boldogi (boldogfai) pártszerve­zetben is kisegít. Ebben az év ben a pártoktatást ugyanúgy szervezik meg, mint tavaly: a II. évfolyam anyagával folyta­tódnak az előadások. Az efsz-nek az állattenyész­tés, de főleg a tejtermelés az erőssége. Ebben a járás legjobb szövetkezetei közé tartoznak. Gabonatermésük ez idén köze­pes volt. 1974. január 1-től a helyi szövetkezet egyesül a Veľký Grob-i (Nagygurabi) és a Boldogi (Boldogfai) Efsz-szel. Ottjártunkkor a pártszervezet fiatal elnöke éppen várta az\ említett szövetkezetek képvise­lőit, akikkel az egyesülés rész­letkérdéseiről kellett tárgyal­nia. A helyi tagok megértették az egyesülés fontosságát, ami abból is látszik, hogy többen érdeklődnek, mikor valósul meg. Említettük már, hogy az üze­mi pártszervezet egyben a köz­ségfejlesztést is fontos felada­tának tekinti. Eddig sikeresen halad a faluban a választási program egyes pontjainak a megvalósítása. Tavaly átadták rendeltetésének az új művelő­dési házat, melynek értéke 1 248 000 korona. Korszerűsítet­ték a község közvilágítását és műutat építenek. Az év végére elkészül az új ravatalozó is. — Hogyan használják ki az új művelődési házat? — érdek­lődöm Dóka Gábortól. — Ott tartják összejövetelei­ket a tömegszervezetek — tá­jékoztat a pártelnök. — A CSE­MADOK helyi szervezete szín­darabot tanult be, melyet több­ször is előadott, mégpedig nagy sikerrel. Esztrádműsort is lát­hattak a helyi lakosok a mű­velődési házban. Az ifjúsági szervezet gyakran rendez tea­esteket. A SZISZszervezetnet két zenekara is van. — A lakosság szívesen vesz részt a választási program meg* valósításában? — Igen — válaszolja hatá­rozottan Dóka elvtárs. — Ez a képviselők aktivitásának is kö­szönhető. A társadalmi munká­ra mindig a nemzeti bizottság képviselői hívják meg a lako­sokat. Nőképviselőink különö­sen aktívak. Dicséri! «i tömegszervezetek tevékenységét is. Kivált a Vö­röskereszt és a Nőszövetség he­lyi szervezetét emeli ki. Az utóbbinak az élén párttag áll. A pártszervezet propaganda- tevékenységéről szólva megtud­juk, hogy a- faluban négy fali­tábla áll, melyeknek kezelése a szervezet egyik tagjának a pártfeladata. Jól kihasználják a helyi hangszórót is, melyben az aratás alatt, az állami ünne­pek alkalmából magyar és szlovák nyelvű adás hangzik el. A rétéi kommunisták és pár- tonkíviiliek figyelemre méltó eredményei annak is köszön­hetők, hogy a járási szervek törődnek a munkájukkal, szoros kapcsolatban állnak egymással. A pártszervezet élvezi a helyi lakosság bizalmát és támogatá­sát. Ügyes-bajos dolgaikban az emberek bizalommal fordulnak tanácsért, illetve támogatásért a pártszervezethez. A helyi üz­letek vezetői is olykor kérik a pártszervezet segítségét az áruellátás maradéktalan biztosí­tása érdekében. Szóvá kell ten­ni viszont, hogy a nyilvános gyűléseken a lakosság létszá­mához viszonyítva kevesen vesznek részt. Pedig azokon mindig olyan kérdésekről van szó, melyek mindenkit érde­kelhetnek. Reméljük, a jövőben ezen a téren is megmutatko­zik a rétéi lakosság aktivitása. FÜLÖP IMRfi MEGÉRDEMELT GONDOSKODÁS A Banská Bystrica-i Vnb kép­viselői városfejlesztési és egyéb jeliegű feladataik követ­kezetes teljesítésén kívül nagy gondot fordítanak arra is, hogy kényelmes környezetben és gondtalanul töltsék napjaikat a város idős polgárai. A Szlovák Nemzeti Felkelés egykori köz­pontjának több mint 50 000 la­kosa közül 6700 a nyugdíjas. Számukra az utóbbi időszakban évente átlagosan 62 millió ko­rona nyugdíjat kézbesítenek a postások. Támogatásukra azon­ban jelentős pénzösszeget for­dít a városi nemzeti bizottság is. A nyugdíjasok házia fenn­tartási költségeinek fedezésén kívül nyugdíjkiegészítést és többféle más segítséget biztosí­tanak az arra rászorulóknak. Ilyen címen több mint félmillió koronát fizetnek ki évente. A nyugdíjasok számára be­rendezett szociális intézetek, illetve a kórházi férőhelyek esetleges hiányával számolva már korábban ápolószolgálatot szerveztek a városban. Ez idő tájt négy hivatásos egészség- ügyi dolgozó és 27 önkéntes ápoló külön is gondoskodik az egyedül élő idős emberek foko­zott egészségvédelméről és ké­nyelméről. Ezzel kapcsolatban szintén említést érdemel, hogy az iskolák pionírjai ugyancsak rendszeres látogatóknak számí­tanak a nyugdíjasok körében. Énejükhöz mérten ők is min­denben segítségükre vannak. A soron következő időszakra ezen a téren újabb komoly cé­lok elérését szorgalmazzák a vnb képviselői. A közeljövőben sorra meglátogatják a nyugdí­jasokat, megvizsgálják Lakás- körülményeiket: és szükség esetén konkrét intézkedéseket foganatosítanak megjavításuk érdekében. —ly— CONECO ’7 3 Molnár János felvétele Az Incheba külkereskedelmi vállalat és a prágai TES (Ústav technických a ekonomických tslužieb) szervezésében rendezik meg a „CONECO ’73“ nemzet­közi kiállítást a Kultúra és Pi­henés Parkjában Bratislavában. Sorrendben ez már a negyedik ilyen kiállítás, amelyen a leg­modernebb, leggazdaságosabb és legújabb építkezési anyago­kat mutatják majd be az ér­deklődőknek. A hangsúly ezek­nek az anyagoknak a gazda­ságosságán van, innen szárma­zik a kiállítás elnevezése is: Construction-Economy, azaz CONECO. Az eddigi három ilyen kiál­lítást Prágában rendezték meg. A mostani kiállítást is az előb­biek mintájára készítették elő, de az illetékesek sok újat is igyekeztek vinni a kivitelezés­be. Igyekeztek hangsúlyozni a XIV. pártkongresszus céljait az építkezésekkel, de főleg a la­kásépítésekkel kapcsolatban. Nagy jelentőségű a kiállítás a családi házak építését és kar­bantartását illetően is, hisz az építő megismerkedhet új épít­kezési anyagokkal és szerszá­mokkal. Külön sarkot rendez­tek be a G pavilonban a házi ezermesterek, a barkácsolók számára is. „Csináld magad“ jelszó alatt a legmodernebb anyagokat és szerszámokat mu­tatják be e hasznos és világ­szerte egyre jobban terjedő hobby hódolóinak. A legnagyobb érdeklődés azonban az építészeti szakem­berek, beruházók, tervezők, alapanyag-gyártók, építészek részéről várható. Hazaiak és külföldiek részéről egyaránt, hisz a szocialista országokon kívül több fejlett ipari ország is képviselteti magát. A kiál­lítás egyik célja, hogy a szo­cialista gazdasági integrációt és tapasztalatcserét hangsúlyoz­za, amely a mai fejlett társa­dalomban elengedhetetlenül szükséges. A több mint száz hazai vál­lalat mellett mintegy harminc külföldi vállalat képviselteti magát a kiállításon, amely szeptember 26-án nyílik meg és október 6-ig tart. SZTROPKAY A. ŐSZ A KIKÖTŐBEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom