Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-21 / 225. szám, penrtek

ÖRÖKSÉG VjM!v .jt w;,* '^^mmovan 1#!^! OBSTIPATäO, VAGYIS SZÉKREKEDÉS K öltészetünk sokszólamú orcheszterében mindig szerettem Csontos Vilmos csöndes furulyaszavát. Talán elfogult vagyok, mert amióta első verse a Bars című hetilap­ban, első verseskötete 1932-ben megjelent, tudom róla, hogy sohase szólalt meg hamis han­gon, műkedvelőre valló felszí­nes harsánysággal. Nem kértem tőle soha számon a metafórák szikrázását, a gondolatok me­rész tűzijátékát, a versnek éle­tünk újfajta üteméhez szabott riadóztató szilajabb ritmusát, mely korbácsol és cselekvési sürget. Szerettem halk szavú költé­szetét, mert egyetlen sorban nem lépett túl önmagán, meg­maradt korlátai közt szerényen — de sohasem szegényesen —, megmaradt vonzó egyszerűségé­ben, s bár az életében ’ nagyon e Imagányosodott, méltánytala­nul elfeledett Sinka Istvánt tartotta példaképének és mes­terének, nem másolta annak bartóki komor balladás hang­ját. De egyben rokonítható ve­le: a népiség vállalásában, a nép szeretetében. A mélyről indult el ő is, akár Sinka, ám emberibb, de­mokratikusabb viszonyok közt, s ez magyarázza lírája szelí- debb tónusát, meditáló hajla­mát. Már első versei faluja szűk határait próbálták széles­re tágítani, s egy küzdelmes munkáséletről vallottak kere­setlenül. Szeretem ma is lírájának fa­lusi ízeit, az élete delén túl járó költő csöndes számvetését, befelé fordulásának, s érzelmi elete szemérmes kitárulkozásá­nak őszi gyümölcseit. Ügy érzem költőnek, ahogy kezdettől meg- niutatokozott: szelídnek, forrás­tisztának, élete felhős és derűs állomásait sohasem idillikusán, de különösebb lázongások és lázadások nélkül megéneklő nők. TEJARATÁS A silókukorica betakarításá­ra azt szokták mondani, hogy ez „tejaratás“. Ezért ezt a mun­kát a mezőgazdászok legalább olyan figyelemben részesítik, mint a gabonabetakarítást, fő­leg ott, ahol a szakosított ál­lattenyésztés elsősorban a tej­termelésre irányul. így van ez a Mliečnói (Tejfalusi) Kék Du­na Efsz-ben is. Az egyik táblán Nagy László silókombájnja vágta a kaszá­ra érett takarmányt. A zöld- anyag elszállítását Nagy János, llideghéti Károly és Varga Ist­ván végezték, akik menet köz­ben váltották egymást, hogy a kombájnnak egy pillanatra sem kelljen megállnia. Érdeklődés­sel vizsgálgatjuk a lekaszált silókukorica minőségét. Az idei száraz időjárás bizony ezt a terményt sem kímélte. A tábla meglehetősen egyenlőtlen, fol­tos, néhol már teljesen kiszá­radt, de zömében még nedvdús, jól silózható. A levágott anya­got nem szállítják nagy távolság­ra, két bálázott szalmakazal kö­zött terítik szét. A silóanyagot Vithalm László traktoros nagy körültekintéssel tömöríti lánc­talpas traktorával. A munka menetéről Fehér Károly, az egyesült szövetkezet alelnöke és az összíizemi párt- bizottság elnöke nyújt tájékoz­tatást. Nagy szakmai gyakorlat­tal rendelkezik, a šamoríni (so­morjai) szövetkezetben több ve­zető funkciót töltött be, s a múlt év végéig, a vajkai, a bá- či, a mliečnói és a šamoríni szövetkezet egyesüléséig ő volt a šamoríni szövetkezet elnöke. Ma ez a négy szövetkezet 3297 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 2971 hektár a szántóföld. Mindez lehetővé teszi a racionális termelési módszerek bevezetését, a kor­szerű technika alkalmazását és a termelés szakosítását. „A szakosítás kérdéseiben ed­dig meg volt kötve a kezünk — magyarázza Fehér Károly — de ma már egészem más a helyzet. Ismerjük a táblák termőképes­séget, tudjuk, hogy mit és hol T avaly a Madách megjelen­tette a ma hatvanöt esz­tendős költő Gyalogút című önéletrajzi kötetét. Erről a prózájáról nemrég Szombathy Viktor, a SZEMKE (Szlovensz- kói Magyar Közművelődési Egyesület) egykori komárnói titkára, u Magyar Nemzetben megjelent meleg hangú recen­ziójában írja, hogy „birkalegel- tető, járgányhajtó, szörtarisz- nyás falusi gyereknek indult, majd ipari tanult — az egyik legszebbet, az asztalosságot —, végül elismert, igen tisztelt költi) lett.“ így volt valóban, ahogy nem zedéktársa írja. Hatesztendős volt, amikor édesapjának eleget kellett ten­nie az első világháború moz­gósítási parancsának. Katona lett a valcoló, sokféle munkát vállaló asztalossegéd is. A Sas-behívó őt is elérte, s az induló költő majd ott veszett a Don-kanyarban. önéletrajzi prózájában szerencsére nem a háborús élmények kerülnek előtérbe, mint inkább azok az események, amelyek arról ad­nak számot, hogy a szűkös ke­nyéren élő falusi fiút mi vezet­te a könyvhöz, mi adta a tol­lal a kezébe, hogy a forma kü­lönösebb ismerete nélkül vers­ben szóljon a benne lassan ki­alakuló világképről, érzés, és gondolatvilágáról. Líráját a háború tette tágab- bá, verseiben felcseng a humá­num hangja, s eljut a tiltako­zásig. A Keit itt a szó című, 1957-ben megjelent kötetének mondandója eszmei tekintetben meghaladja mindazt, amit ko­rábban alkotott. Es most az új kötet, az Örökség ötven ver­sében — kora indokolja — még dominálóbb számadási törekvé­se. Lépteit a bátran menőkhöz igazítja, ám a tűnt évek emlé­kei közt is szeret bolyongani, hogy dalaiból „szőtt szemfödőt teríthessen“ szépapjára, s a ka­érdemes vetni. Legjobb földje­ink a báči és a vojkai határ­ban vannak, itt a gabonater­mesztés kerül előtérbe, a mlieč- noi és a šamoríni határban vi­szont inkább takarmányter- mesztéssel foglalkozunk. Per­sze nem azért, mert itt gyen­gébbek a talajok, hanem első­sorban azért, mert itt öntöző­berendezéssel is rendelkezünk, és ezt a takarmánynövények jobban tudják hasznosítani. Egyébként az itteni kavicsos és homokos talajokon az idén ön­tözés nélkül jóformán semmi sem termett volna.“ Az alelnök szavaiból kiérez­hető, hogy ebben a szövet ke­zeiben a terméshozamok ala- kulásáTfcTr a víznek van a leg­nagyobb szerepe. A šamoríni gazdaságban 497 heklár terüle­tet öntöznek és 120 hektáron húgyleves öntözést vezettek be. Azt, hogy a gabonatermesztés­ben előírt feladataikat globáli­san is teljesítették, sőt túl is szárnyalták, elsősorban az ön­tözésnek köszönhetik. De be­széljen erről maga Fehér Ká­roly: „Bár Járásunk országos vi­szonylatban a legjobb eredmé­nyekkel dicsekedhet, a mi szö­vetkezetünk sajnos az idei szá­razság miatt zárkózott fel a legjobbak közé. Ennek ellené­re mi is az idén értük el ed­pott örökséggel úgy kíván sá­fárkodni, hogy a „szive kenye­ret növesszen“ és azt szétoszt­hassa. l/ötetének első ciklusa tel - jesen a múlté; a szét­széledő libafalkát kócostorral hajkurászó, a tarlót meztelen lábbal bekószáló gyerek korán tanulta megr hogy pattogjon az ostor, pattogjon, de soha na üssön — úgy használjam. (Az ostor éneke) A második ciklusban, a Ten gerzúgásbun a harc nehézségét énekli meg, reménységért kö nyörög és azért, hogy a tenger zúgása dalra tanítsa, háborgá sa valóságlátáshoz szoktassa. A Testamentum ciklusban egyszerűen, fellengős szavak nélkül ébredésről ad számot. Új dolgok történnek végre: törvényírásba kezdünk. Sorsunknak keskeny medrébe tágító árt eresztünk. (Eszme, te légy a forrás.) Ha régebben nem volt az idil­likus béke lírikusa, most új világunkban sem az. Hatvan fekete paripának érzi éveit, de nem válik pesszimistává, mert érzi: Ki tűzbe veti szívétr el nem ég! (Délután) És szava van a fiatal köl­tőkhöz is, Adyra emlékeztető szava: A szó, amit kimondtam (úgy lesz érthető, haj te is to­vább adod. Eddigi verseskötetei és ön­életrajzi prózája után ez az új gyűjteménye mutatja meg a ltgrokonszenvesebben a nép­pel összeforrot és ezért elkö­telezett költő arculatát. EGRI VIKTOR digi legjobb eredményünket a gabonatermesztésben. 755 hek­táron átlagosan 45,3 mázsa bú­zánk termett, harminc kilo­grammal több a tervezettnél. A šamoríni határban az idén elő­ször öntöztük a gabonatáblákat, de sajnos, csupán 240 hektárra jutott mesterséges csapadék. Az eredmény nem is maradt el. Ön­tözéssel az itteni homokos és kavicsos talajokon is megter­mett a 44—46 mázsa, s ugyan­ilyen talajviszonyok mellett ön­tözés nélkül csak 36 mázsás hozaznot tudtunk elérni. Na­gyon szép eredményeket érünk el azonban a szemes kukorica öntözéses termesztésében, ezért már a jövő évben inkább a ku­korica vetésterületét fogjuk nö­velni. Itt elsősorban az állale- nyésztési szakosítás szempont­jait követjük, ahol a szarvas- marha- és a sertéshizlalás, va­lamint a tejtermelés a fő irány­zatunk.“ Fehér elvtárs a továbbiakban még elmondta, hogy az idén az egyesült szövetkezetben ösz- szesen 336 heklár silókukoricát takarítanak be. Az öntözés itt is 40—50 százalékos többletet eredményezett. A šamoríni ön­tözött táblákról átlagosan 320 mázsát takarítottak be, a nem öntözött parcellákon viszont csak 200 mázsa termett. J. SLUKA Ez a kóros tünet sokféle betegséget kísérhet, főképpen az idősebb korosztályúaknái, de előfordulhat fiataloknál is. A székrekedés oka lehet a táplálék hibás összetétele. Fő­képpen a nagyon finom, bal­laszt nélküli táplálék válthat ki székrekedést, amely úgyszól­ván teljesen felszívódik, nem tartalmaz durva alkatrészeket, mint például a nyers gyümölcs, zöldség cellulózrészeit, vagy a keményebb húsok rostjait. Ezek a tápláléknak nehezen vagy egyáltalán nem emészthe­tő részei azért fontosak, hogy fokozottabb izommunkára (pe­risztaltikára) ingerük a bele­ket, ami elengedhetetlen előfel­tétele a normális széklelformá- lásnak. Ugyanígy székrekedéshez ve­zethet a hasfal elernyedtsége, gyengesége. Például mozgás­hiány következtében, amely a sokáig ágyhoz kötött betegek­nél gyakori, vagy az olyan egyéneknél, akik csak szellemi munkát végeznek és nem sportolnak. Itt a hasizmok nyo- móhatása lemarad, és nagyon megnehezül a széklet belekből való kiürítése. Nehéz fizikai munkát végző és sportoló egyé­neknek a székrekedés úgyszól­ván teljesen ismeretlen jelen­ség. Mit csináljon a székreke­désben szenvedő ember? Ha valakit székrekedés (obs­tipation) nyugtalanít, vagyis ha napokig nincsen széklete, és akkor is ha van, nagyon kis mennyiségű és száraz, amely­nek kiürítése a végbélből csak nagy fájdalmak árán lehetsé­ges, lehetőleg orvoshoz kell fordulnunk, aki megmondja a további teendőket. Ez annál is fontosabb, mivel a huzamos székrekedés, a szelek megállá­sához és a belekben felgyü­lemlett mérgező anyagok vérbe való felszívódásához vezethet, ami étvágytalanságot, fej- és gyomorfájást, hányingert, ide­gességet és általános kimerült­séget eredményezhet. Ebből is láthatjuk tehát, hogy a szék­rekedés nem egyszerű és kéz- legyintéssel elintézhető tünet, hanem megérdemli figyelmün­ket. Vagyis mit tegyen a szék­rekedésben szenvedő? 1. Elsősorban módosítsa táp­lálkozását, amelyben nagy súlyt helyezzen a friss, lehe­tőleg nyers zöldség- és gyü­mölcsfogyasztásra. Amint már említettem a gyümölcs és a zöldség sok emészthetetlen Szombaton 7 óra 25 perc­kor a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása Az őszi munkák küszöbén címmel sugároz riport­műsort, melyben szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői elmond­jak, hogyan készültek fel a ka­pásnövények betakarítására és a jövő évi gabonatermés megaiapo- zására. Johann Sebastian Bach 3. G-dúr Brandenburgi versenye, valamint Alekszandr Szkrjabin II. szimfó­niája szerepel a 10 óra 15 perc­kor kezdődő szimfonikus hang- versöny műsorán. A Szlovákiai Nőszövetség közel­gő kongresszusának előkészületei­ről számol be, továbbá a nevelő­szülők jogairól és kötelességeiről szóló új törvényt ismerteti 11 óra­kor a Női magazin. A prágai metró építésének helyzetével és a környezetvéde­lem kérdéseivel foglalkozik a 11 óra 40 perckor közvetített ipari műsor. Charles Gounod: Fauszt című operájából hangzanak el részle­tek 12 óra 10 perckor. A munkaerő-kérdés megoldásá­nak távlatait, az élelmiszeripar fejlődésének lehetőségeit, az ENSZ őszi ülésszakának várható ered­ményeit boncolgatja majd s beszá­mol egy, a napokban megjelent és a csehszlovákiai magyarok po­litikai, gazdasági és kulturális éle­tével foglalkozó könyvről a 13 órakor sugárzott Tükör. A 14 órakor jelentkező Kontak­tus a SZISZ KB ötödik plenáris üléséről tudósít, riportban ismer­teti a Veiké Űlany-1 (Nagyfödé- mes] Ifjúsági szervezet munkáját. anyagot tartalmaz, amely in- gerli a belek működését és megfelelő ritmusban váltja ki a székelési ingereket. A koszt­ból lehetőleg hagyjuk ki a szá­raz ételeket, mint a kekszei, kétszersül tét, kenyeret stb. Fo­gyasszunk sok folyadékot, fő­képpen aludtej formájában. Ez a javaslat különösen a nőkre és az öregekre vonatkozik. A folyadékhiány a belek tartal­mának besűrítéséhez vezet, ami azután természetesen székreke­désben nyilvánul meg. 2. Törődjünk kiadós mozgás­ról, főképpen akkor, ha ülő és szellemi munkát végzünk. A tornának főképpen a hasizmo­kat kell erősítenie. 3. Azért, hogy szervezetünk újból hozzászokjék a belek rendszeres és nehézségmentes kiürítéséhez, fel kell frissíte­nünk a székelési reflexeket. Reggel éhgyomorra igyunk meg egy pohár langyos vizet. Kezdetben hozzáadhatunk egy kávéskanálnyi enyhe hashajtó­hatású karlsbadi sót. Ezutáu egy fél óra múlva reggelizzünk meg és a reggeli után tegyünk a végbelünkbe egy glicerinkú- pot, amelyet a patikában kap­hatunk recept nélkül. Ezután legkésőbb 15 perc múlva meg­jelenik a székelési inger. Ennek segíthetünk hasmasszí rozássa l. Ha ez az eljárás sikertelen, az első napokban segíthetünk úgy is, hogy este lefekvés előtt megiszunk egy evőkanálnyi pa- raffinolajat, vagy Lafinolt. Ntt használjunk drasztikusabb has* hajlókat, mint például a riqi- mist, Laxylt, vagy fertőzésve- szélyes beöntéseket sem. Ha megjelenik a kívánt ha­tás, azonnal hagyjunk fel a karlsbadi só és a hashajtók használatával és csak mozgás* sál és diétával tartsuk rendben a székletünket. 4. Nagyon fontos, hogy u természetesen jelentkező széke* lési ingert sohase nyomjuk et akaratunkkal erőszakosan (pél­dául idegen házban, vonatban) és azonnal ürítsük ki beleinket, nehogy krónikus székrekedés fejlődjék ki.. Már a gyermeke­ket arra kell nevelni, hogy rendszeresen és lehetőleg min­dig ugyanabban az időben vé­gezzék el a székletüket. Leg­jobb, ha ez reggel, az iskolába menet előtt történik. E téren is kifizetődik a rendszeressége A zenés részben felvételek hang­zanak el a Bergend! és a Gene­rál-együttes műsorából. 15 óra 1(1 perckor: A szlovákiai táncdalszer1 zők galériája — Toperczer Géza. A 65 éves Eugen Suchoň nem" zetl művészt köszönti a Baran­golás Zeneországban műsora v a- sárnap Ö órakor. A sajtó eltérő szerepével fog­lalkozik a tőkés és a szocialista társadalomban a 9 órakor közve­tített Rádióegyetem. 9 óra 15 perckor részletek hang" zanak el Jacques Offenbach, Jo­hann Strauss, Jacobi Viktor éš Eduard Künnecke operettjeiből. 10 órakor: Boldog látomások .. . Irodalmi összeállítás az indián költészetből. 10 óra 20 perckor Aram Hacsaturján: d-moll hegedű- versenyét David Ojsztrah és a Szovjet Rádió és Televízió Szim fonikus Zenekara adja elő a szer zó vezényletével. Az autóbuszhíiíózat fejlődése a témája a 11 órakor közvetített publicisztikai műsornak. A Dunajská Streda-i (Dunaszer- dahely) Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolát mutatja be 13 órakor a Fiatalok a mikrofon előtt c. mű­sor. A 13 óra 40 perckor kezdődő Tarka szőttes c. zenés riportmű­sorban szó esik egy 131 éves asszonyról, a domicai barlangban látható érdekességekről, egy ja­pán kisregény megfilmesítéséről és egy ezermesterről. 14 óra 30 perckor a Fiatal elő­adóművészek című sorozat bemu­tatja a Szlovák—Zfnrgoratrió tag­jait.-elmá­Nagy László silókunibá jn ja megállás nélkül szúrja a takarmányt a pótkocsiba. (A szerző felvétele) Dr. JUHÁSZ ISTVÁN) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Csontos Vilmos versei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom