Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-01 / 208. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk VILÁGKONGRESSZUS ELŐTT... Október végén nyílik meg Moszkvában a béke-világkongresz- $zus, így tehát érthető, hogy az előkészületek immár teljes ütemben folynak. A résztvevő országokban sorra alakulnak a nemzeti előkészítő bizottságok. Erőteljes lendülettel halad a gyűjtés a kongresszus javára és a világ valamennyi államában folyik a kongresszusi eszmék terjesztése. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben milyen nagy jelentősége lesz a világkongresszusnak. Az utóbbi időszakban elért történelmi jelentőségű eredmények, a nemzetközi feszültség feloldására tett törekvések jól kitapinthatóan jelzik: ez év őszén teljes erejében bontakozik majd ki a világ haladó erői nek békeolfenzívája. 1973. IX. 1. Sikerek, eredmények A Béke-világianács munkáját figyelemmel kísérve könnyűszerrel vonhatjuk le a következtetést: a békeharcos erők szervezettsége olyan szintet ért el, amely valóban képes, illetve alkalmas arra, hogy eredményesen befolyásolja a különböző nemzetközi politikai folyamatokat. A béke erőinek világméretű összefogása például gátat vetett az Egyesült Államok léigereje korlátlan garázdálkodásának a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, majd arra kényszerítette Washingtont, vonja ki katonai alakulatait Dél Vietnamból. A Bé- ke-világtanács több akciót szervezett az indokínai népek megsegítésére, felemelte szavát a portugál gyarmatosítók kegyetlenségei ellen fekete Afrikában stb. Mégis legnagyobb érdemei közé sorolhatjuk, hogy a béke- harcnak valóban szervezett formát adott. Az egyes országokban működő bizottságok komoly tömegbázissal rendelkeznek és képesek a közvélemény befolyásolására. Érthető tehát, hogy a reakciós erők, a hadipari-komplexum köré tömörülő politikai csoportosulások mindent elkövetnek a békeharcos mozgalmak elszigetelése érdekében. Alapjában véve ide vezethető vissza a Fehér Ház „csendes többségről“ szóló elmélete is, amely a békeharcosok tömeg- megmozdulásait az utcai csőcselék garázdálkodásának a szintjére kísérelte meg redukálni. Persze, az imperialista köröket nem zavarják a jellegzetesen kispolgári, álhumanizmusba burkolózó, szamaritánuskodó akciók, viszont egyre jobban tartanak a tartalmában osztályharcos, megnyilvánulásaiban konkrét és célratörő megmozdulásoktól. És ez utóbbiakra egyre gyakrabban kerül sor. A mozgalom élén A Béke-világkongresszus helyszínének megválasztása is jelzi, hogy a mozgalom élén a Szovjetunió és a szocialista közösség országai haladnak. Nyilvánvaló ez, hiszen a béke elválaszthatatlan a szocializmus eszméitől. Egyébként ez a gondolat domborodott ki a szervező testület és a végrehajtó bizottság sajtóértekezletén is, amelyet a napokban tartottak meg a szovjet fővárosban Sean MacBride, a nemzetközi előkészítő bizottság alelnöke a szóban forgó sajtó- értekezleten többek között leszögezte: a világkongresszus ne csupán elvi nyilatkozatokat tegyen majd, hanem konkrét cse~ lekvési programokkal és javaslatokkal álljon a világ közvéleménye elé. Korunk békemozgalmát tehát egyre inkább a cselekvő aktivitás jellemzi. És éppen ennek az aktivitásnak adott hatalmas lendületet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának békeprogramja, amely a világpolitikai helyzet tudományos elemzéséből kiindulva, a békés egymás mellett élés lenini politikáját követve feloldotta a hidegháborús feszültséget és megfelelő feltételeket teremtett a különböző társadalmi berendezkedésű országok kapcsolatainak kibontakoztatásához. A szovjet békeof- fenzíva eredményeként kerülhetett sor az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres „beindítására“, a SALT- megbeszélések eredményes folytatására, az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások konkrét előkészületeire. A szóban forgó tárgyalások természetesen az európai realitások elismerését feltételezték. Nos, az ún. „német kérdéskomplexum" rendezése megnyitotta az utat ahhoz, hogy kontinensünk népei még közelebb kerülhessenek egymáshoz. A két- és többoldalú tárgyalások eredményeként valóban tekintélyesen bővültek a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés lehetőségei. Leonyid Brezsnyev bonni, washingtoni és párizsi m egbes z él ései n ek e red m én y e i az utolsó kétkedőket is meggyőzhették: u Szovjetunió, a szovjet nép őszintén óhajija a békét, nemzetközi politikai kon cepciójának homlokterébe mindenekelőtt a világbéke megszilárdítását, az általános és teljes leszerelést állítja. Tömbök alkonya A békeoffenzíva erőteljes kibontakozása, az első sikerek rendkívüli zűrzavart okoztak a „tömbök világában“. Ismeretes, hogy a Pentagon geostratégiájá- nak megfelelően a különböző katonai szövetségek rendszere hálózza be a földkerekséget. Kétségtelen, hogy a tömböknek ezen a precízen kidolgozott rendszerén egymás után keletkeznek az immár aligha befoltozható szakadások. Az ellentétek markánsan domborod tak ki a SEATO, az ANZUS és a CENTO ülésszakain, ám a megváltozott politikai széljárás nyomot hagyott a NATO „hajóján“ is. Ma már ott tartunk, hogy a kis Málta is megfricskázhatja a NATO vezérkar orrát. Mindez annak a célratörő és következetes politikai vonal- vezetésnek tulajdonítható, amelyet a Szovjetunió és a szocialista közösség országai valósítanak meg egyetemben a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalommal, a világ progresz- szív erőivel, haladó közvéleményével. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a szocialista országok védelmi ereje, az erők kiegyensúlyozottsága torkára fagyasztotta a szót a hidegháború bajnokainak. így például a szovjet flotta földközi-tengeri jelenléte, amely egyébként a Szovjetunió földrajzi helyzetét tekintetbe véve természetes, nem teszi lehetővé, hogy a NATO potenciálisan támogassa az izraeli héjákat ebből a térségből. És ez ez erőegyensúly rendkívül sokat jelent a békeharc hatékonyságának a vonatkozásában A Szovjetunió és a szocialista közösség országai tekintélyének növekedése, gazdasági bázisuk szilárdsága objektíve olyan világhelyzetet teremtett, amely kedvez a haladó mozgalmak előretörésének. Kilátások — feladatok Magától értetődően felvetődik a kérdés, vajon a béke világkongresszus a megtárgyalandó témakörökben milyen konkrét lépéseket, javaslatokat tehet. Kétségtelen, hogy a kongresszust kísérő kampány, amely egybeesik az Egyesült Nemzetek Szervezete soron következő ülésszakával is, még jobban tömöríti az erőket és hatékony eszközzé válik az imperializmus elleni küzdelemben. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy bár Vietnam földjéről kivonultak az amerikai katonák, ám nem szűnt meg teljesen a fegyverek ropogása, hogy a Közel-Keleten időről időre pattanásig feszülnek a húrok, hogy az afrikai gyarmatokon az őslakosság élet-halál harcot vív a gyarmatosítókkal stb. Ezek a tények kedvezőtlenül befolyásolják a nemzetközi politikai helyzetet. Itt, ezen a ponton szükséges, hogy a béke erői fokozzák harcukat, felemeljék szavukat az embertelenség, az imperialista agresszió ellen. fbpi) tmnm kispiiM! A moszkvai üzemekben a chilei riép támogatására több szolidaritási nagygyűlést tartottak. MERÉNYLETEK FUTÓSZALAGON Santiago — A chilei kereskedők és kisiparosok szövetsége befejezte a szabotőr teherfuvarozókat támogató sztrájkját és pénteken Chilében ismét felhúzta a redőnyt a 140 ezer kiskereskedő. A UPI — egyelőre meg nem erősített értesülésekből — tudni véli, hogy a megszakadt tárgyalások ismét folytatódnak a kormány és a teherfuvarozók között. Az eltelt 24 órában Chilében tucatnyi merényletre és pokolgépes akcióra került sor. A hivatalos jelentések szerint a terrorcselekményeket a Haza és Szabadság nevű fasiszta szervezet követi el, amely „általános offenzívat“ hirdetett „a kommunizmus eilen“. Santiago külvárosában egy száguldó gépkocsiból lövéseket adtak le a nemzeti megbékélést hirdető, haladó érzelmű Raul Silva chilei bíboros háza előtt posztoló őrszemre. A főváros másik pontján egy hadnagyot ért halálos lövés. Antofagastában egy rendőrtisztet támadott meg egy garázda csoport, Puente Állóban a kormányzó lakását érte dinamitos támadás. A hazafias teherautóvezetők mozgalma (MOPARE) 25—30 gépkocsiból álló konvojokban végzi a szállítást rendőri-katonai fedezet alatt. így jut a fővárosba a minap Chilébe érkezett „Radeberg“ NDK beli hajó rakománya is, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság lakossága a chilei nép iránti szolidaritás kifejezéseként küldött. Carlos Briones, a Népi Egység kormányának szocialista párti belügyminisztere Santi- agóban közölte: a kormány készen áll az ellenzéki kereszténydemokratákkal való párbeszéd felújítására. Cademartori, a kormány kommunista gazdaságügyi minisztere az ország gazdasági helyzetével foglalkozva aggodalmát fejezte ki az inflációs folyamat miatt. Közölte, hogy mintegy hatszáz „munkásfelügyelő“ végzi országszerte az árak ellenőrzését. Roscsin felszólalása Genf — A leszerelési bizottság nyári ülésszakának záróülésén felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője. A szovjet nagykövet a többi között hangoztatta: korunk egyik legfontosabb feladata, hogy mindenáron megerősítsük a fegyverzet korlátozása és a leszerelés területén elért megállapodásokat, arra törekedjünk, hogy ezekben minél több állam (elsősorban nukleáris hatalom) vegyen részt. Roscsin megjegyezte, hogy a vegyi fegyverek eltiltása kérdésében — az aktív vita ellenére — egyes nyugati hatalmak vonakodása miatt nem sikerült előbbre jutni. A másik fő problémával, a nukleáris robbantások eltiltásával kapcsolatban a szovjet nagykövet aláhúzta: a bizottságban folytatott vita ismét bebizonyította ennek a szovjet delegáció és több más delegáció által védelmezett tételnek a helyességét, hogy a földalatti nukleáris robbantások eltiltása ügyében történő előrehaladáshoz mindenekelőtt az államok politikai döntése szükséges. J. Martin, az Egyesült Államok képviselője említést tett arról, hogy a két hatalom fontos lépéseket tett és jelentős eredményeket ért el a nukleáris fegyverek korlátozásával kapcsolatos megállapodásban, s rámutatott, hogy az ebben a kérdésben 1972 májusában kötött szovjet—amerikai megállapodások nemzetközileg igen jelentősek. Kiemelte a nukleáris háború megakadályozásával kapcsolatos amerikai—szovjet megállapodás fontosságát. A leszerelési bizottság a záróülésen elfogadta az 1973. évi munkabeszámolót, amelyet az ENSZ közgyűlés 28.. ülésszaka elé terjesztenek. HENRY LOPES, a Kongói Népi Köztársaság közelmúltban kinevezett miniszterelnöke ösz- szeállította az új kongói kormányt és a névsort bemutatta a Marien Ngouabi államfő elnöklete alatt összeülő államtanácsnak. Az új kongói külügyminiszter David Charles Ganao lett. OTANIEMIBEN Helsinki közelében nemzetközi konferencia kezdődött a Közel-Keletről. A békeerők- moszkvai világkongresszusának előkészületei jegyében folyó tanácskozáson több ország, közöttük a Szovjetunió, számos arab ország és haladó izraeli szervezetek mintegy 100 képviselője vesz részt. DAVID BRUCE elutazott Pe- kingből. Hivatalos amerikai tájékoztatás szerint „rutinjellegű konzultációt“ fog tartani Henry Kissingerrel. A LEMP KB meghívására Varsóba érkezett a szíriai Baatli- párt négytagú küldöttsége, élén G. Szaddaknival, a párt vezetőségi tagjával. A küldöttséget a repülőtéren S. Kania, a LEMP KB póttagja, a KB titkára fogadta. STOCKHOLMBAN véget ért Dánia, Svédország, Finnország, Izland, Norvégia külügyminisztereinek konferenciája. A résztvevők üdvözölték az európai enyhülés általános irányvonalát és elégedetten nyilatkoztak az államközi kapcsolatok alakulásáról. Kissinger konzultációi Henry Kissinger kijelölt amerikai külügyminiszter, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója folytatja a külügyminiszteri tisztség átvételét előkészítő konzultációt. Az elmúlt három napban San Clemente-ben, a „kaliforniai Fehér Házban“ az amerikai diplomácia több jelentős képviselőjével tartott munkamegbeszélést. Fogadta Walter Sullivant, az Egyesült Államok Fülöp-szigeti nagykövetét, Philip Habib szöuli amerikai nagykövetet, A. Johnson „utazó“ nagykövetet, a SALT-tárgyalásokon résztvevő amerikai delegáció vezetőjét, L. D. Braun ammani nagykövetet, Paul McCloskey-t, a külügyminisztérium volt szóvivőjét, ciprusi nagykövetet és Richard Heimst, a CIA volt igazgatóját, az Egyesült Államok teheráni nagykövetét. Nixon fellebbez? Washington — Nixon elnök vezető jogtanácsosaival folytatott beható tanácskozás után úgy döntött, hogy a washingtoni Szövetségi Fellebbviteli Bírósághoz fordul fellebbezéssel Sirica főbíró szerdán közzétett végzésével szemben, amely elrendelte a Watergate-ügyre vonatkozó titkos fehérházi magnetofonszalagok átadását „zárt ajtók mögötti törvényszéki megvizsgálásra“. Jól tájékozott források szerint Nixon elnök 24 órai gondolkodás után elvetette egyik tanácsadójának azt a javaslatát, hogy fellebbezés helyett egyszerűen ne vegyen tudomást a washingtoni törvényszék főbírájának végzéséről, amelynek a bíróság fizikailag amúgyis képtelen érDiplomáciai Kék Könyv Tokió — A japán külügyminisztérium nyilvánosságra hozta 1973. évi diplomáciai Kék Könyvét, amely 1972 áprilisától 1973 márciusáig tekinti át a japán diplomáciai tevékenységet és a nemzetközi fejleményeket. A Kék Könyv méltatja az elmúlt évben tapasztalt, világot átfogó enyhülési folyamatot, így az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság, valamint az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak javulását, a vietnami tűzszünet megvalósítását, az Észak- és Dél-Korea közötti párbeszédet, a Kelet- és Nyugat-Európa közötti enyhülést, s „reális japán diplomáciát“ sürget. Rámutat: a japán diplomácia új szakaszba lépett, miután megoldott két fontos problémát. Okinawa ismét Japán fennhatósága alá került, s Japán és a népi Kína között diplomáciai kapcsolatok jöttek létre. Japánnak ki kell terjesztenie az emberbaráti segítségnyújtást Indokínára és más érintett országokkal együtt hozzá kell járulnia e térség háború utáni újjáépítéséhez. A Kék Könyv a japán—amerikai kapcsolatokról szólva leszögezi, hogy Japán „az Egyesült Államokhoz fűződő legszorosabb, legbarátibb kapcsolatainak fenntartása alapján“ fogja kifejteni diplomáciai tevékenységét. vényt szerezni az USA elnöké-! vei szemben. Más tanácsadók azonban hírek szerint úgy vélték, hogy az elnök, ugyanis, mint az alkotmányosság és törvényesség legfőbb őre, nem állíthatja az ország elé a bírói rendelkezés nyílt semmibevételének példáját. Ugyanakkor Nixon elnök elhárította azt a tanácsot is, hogy vigye az alkotmányjogi vitát közvetlenül a legfelsőbb bíróság elé a végső döntés meggyorsítása céljából. Ily módon előreláthatólag csak októberben kerülhet az ügy a legfelsőbb bíróság álé, amely fórum „határozott“ döntésének Nixon elnök ígérete szerint engedelmeskedni fog. Miközben a titkos magnószalagok kiadatásának ügye elindult tekervényes útjára, a Fehér Ház félreérthetetlenül jelt adott az ellentámadásra a szenátusi vizsgálóbizottság ellen. A Fehér Ház jogtanácsosai Sirica bírónak átadott beadványukban ezúttal első ízben azzal vádolták a szenátusi bizottságot, hogy túllépte alkotmányos jogkörét, amikor „bűnügyi vizsgálatot és bűnpert“ folytat a Watergate-ügyben. A kétpárti vegyes bizottságot létrehozó szenátusi határozat ugyanis felhatalmazta a bizottságot az 1972-es elnökválasztási kampány során elkövetett „állítólagos bűnös tevékenységek“ kivizsgálására. A Fehér Ház jogtanácsosai szerint azonban a kongresszusnak nincs alkotmányos hatalma arra, hogy bármely bizottságát bírói jellegű jogkörrel ruházza fel.
