Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-18 / 222. szám, kedd
ÉPÍTÉSZEK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSA Szeptember 24—29-e között Bratislavában rendezik meg a szocialista országok építészeinek második nemzetközi értekezletét, amelyen hazánkon kívül részt vesznek Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyel- ország, Mongólia, a Szovjetunió, az NDK, Jugoszlávia és Kuba képviselői. Az említett rendezvénnyel kapcsolatban a Szlovák Építészek Szövetségének székházában tegnap sajtó- tájékoztatót tartottak, amelyen Ivan Michalec építész, ä szövetkezet elnöke és Dušan Boháč építész, az előkészítő biSzóvá tesszük Reggeli tej nélkül Reggel fél kilenc. Türelmetlenkedő emberek állnak a sorban a tejcsarnok előtt. Kezükben üres kanna, tejre várnak. Reggel fél hétkor, sőt korábban kezdődött a „sor“, hiszen a tej reggelihez kell. Illetve kellene, hiszen a reggelizés ideje már régen elmúlott, akinek a tejre szüksége lett volna, már régen traktoron ül, falat rak, hivatalos ügyet intéz, tanít. Az óvodások kockái már egymás mellé sorakoznak, az iskolások figyelmesen hallgatva a tanító magyarázatát, az iskolapadban ülnek. Megindult a munka mindenütt, csak a tej nem érkezett meg a tejboltba. így igen sokan reggeli nélkül, vagy csak „valamit harapva“ indultak el otthonról. Igaz, nem a legjobb hangulatban, ami bizonyos mértékben befolyásolja munkájukat is. A tejbolt előtt még ott a türelmetlen sor, mely ugyan már régen felbomlott, hiszen állandóan az utat lesik: nem jön-e még a tejeskocsi? Otthon talán magára hagyva vár a gyerek, haza kellene menni, de hát akkor holnapra se lesz tej. Nincs más megoldás: várni kell. De vajon miért kell egy-két liter tejre órák hosszat, 8—9 óráig várni? Ki a felelős azért, hogy egyes községek nem kapják meg idejében a tejet? A tejcsarnok vezetője, Cservócs Ferencné így magyarázza a helyzetet. — A tejet azelőtt Šahyból (Ipolyságról) kaptuk, amely 20 kilométerre van községünktől, Vinicától (Ipolynyéktől). Akkor zottság elnöke tájékoztatták az újságírókat. Ismertették az értekezlet három fő napirendi pontját, majd vázolták azokat a feladatokat, amelyeket az építészeknek és a tervezőknek a jövőben kell megoldaniuk. Elmondották, hogy az első szimpózium óta eltelt három év alatt a szövetség elmélyítette nemzetközi kapcsolatait, amelyek a jövőben minden bizonnyal visz- szatükröződnek majd az építők munkáján is. A szimpózium alkalmából két tematikus kiállítás megrendezésére is sor kerül. -njmindig idejében itt volt a tej. Most, amikor Krupináról kapjuk, bizony gyakori a késés. Igaz, a távolság is 60 kilométer körül van, de nem ez a késés oka, hisz nem is olyan régen hajnali ölkor már itt volt a tej. Ám mióta a másik, a „keleti“ vonalon kapjuk a tejet, általában csak 8 óra körül érkezik. A krupinai üzem sofőrhiányra hivatkozik, nincs aki szállítsa a tejet. Hát ami azt illeti, ez igen komoly ok, de semmi esetre sem elfogadható magyarázat arra, hogy egy 2300 lakosú község, (s bizonyára más községek is) ne kaphassák meg idejében a tejet, amely főleg reggelihez kell. Egyetlen „sofőrprobléma“ miatt reggeli nélkül induljanak el a gyerekek az óvodába és az iskolába vagy a felnőttek a munkába? De nem mindegy a tejcsarnok vezetőjének sem, hiszen naponta 500—600 liter tejet kell eladnia, s ha a vásárlók hazamennek, ott marad a tej, melyből másnap már aludttej lesz. A mezőgazdasági üzemeket a tejtermelés fokozására ösztönzik az illetékes szervek, a kitermelt árut pedig nem vagyunk képesek idejében ejuttatni a fogyasztókhoz, ami által az elértéktelenedik, tönkremegy. A fogyasztók nem jutnak hozzá, s felháborodottan mondanak véleményt a szervezésről, amely sok esetben nemcsak a tejüzemet érinti. Ez pedig nem kívánatos dolog. Bizonyára az illetékesek találnak — kell hogy találjanak — megoldást, hiszen naponta Ismétlődő, és sokakat érintő fogyatékosságról van szó. BÖJTŰS JÁNOS 1973. IX. 18. vatolt egy évnél. A Handlovai Szénbányákban azonban európai viszonylatban is a legnehezebb feltételekkel kell megküzdeni. Az ötödik, jobb esetben a hatodik hónap végén ott már használhatatlanok a különben nem drága cipők. Nagyobb mennyiség beszerzése azonban komoly nehézségekbe ütközik. A kiskereskedelmi forgalomba egyetlen pár sem kerül belőlük. Így szükségmegoldásként egyszerű bakancsokat vásárolnak a bányában dolgozók. Ez ugyan ellentétben áll a munkabiztonsági előírás szabályaival. Viszont a fejtést sem lehet beszüntetni az új szállítmány megérkezéséig. A másik, szerencsére kisebb problémát a védősisakok kis választéka jelenti — mondja a nyolcadik részleg 305 bányásza nevében a szakszervezeti műhelybizottság elnöke. — A jelenleg használt sisakok minőségével sem lehetünk elégedettek. Amikor Magyarországra, a dorogi bányászok közé látogatunk, velük ugyanis, csakúgy, mint a lengyel elvtársakkal, baráti kapcsolataink vannak, e tekintetben mindig irigyeljük előnyösebb helyzetüket. Véleményem szerint a rendszeres gyűléseken teljesen indokolt bányászaink felháborodása, hiszen nem luxuscikkekről van szó. Egyetértek Ladislav Pernica véleményével. Egyetértenek az illetékesek is. A bányászbakancs és a korszerű védősisak azonban előreláthatólag néhány hónapig még továbbra is hiánycikk marad. Ezt pedig, sajnos, a föld mélyében elkötelezetten dolgozókról való nagyfokú egészségügyi, szociális és kulturális gondoskodással sem lehet teljes egészében pótolni. Miközben a panaszokat jegyzetelem, észrevétlenül nyílik az ajtó. Négy jól megtermett fiatal vájár lépi át a küszöböt. Tisztára mosakodva és átöltözve jönnek. Ha valahol a városban találkoztam volna velük, véletlenül sem gondoltam volna arra, hogy bányászok. Most is csak az erős kézszorításuk engedi sejtetni foglalkozásukat. — Seikel Peter — mondja halkan a legfiatalabbnak látMezej Alexander szó. Aztán a többiek is kezet nyújtanak. — Vítek Štefan. — Zérer Alojz. — Mezej Alexander. Körülüljük az asztalt és általános, mindennapi témákról kezdünk beszélgetni. Közben figyelem az arcokat, a mozdulatokat. Kissé elcsodálkozom azon, hogy különösebb fáradtság nem látszik rajtuk. Pedig a 480 méteres mélységben, ahol igazi férfimunkával nyolc órát töltenek el naponta, az egyéb nehézségeken kívül több mint harminc fokos a meleg. Amikor erre célzok, a brigádvezető elneveti magát. — Hozzászoktunk már ahhoz. Néhány hónap után az Ilyesmit fel sem veszi az ember. Ml Az alapos és következetes munka eredménye ELÉN JÁRNÁK A KOMMUNISTÁK Főleg nők dolgoznak a szövetkezetben • Felkarolják a fiatalokat • Minden évben tematikus társasutazás a Szovjetunióba • Öntözéssel 30—40 százalékkal növelhetnék a terméshozamot Egy-egy üzem termelési eredményei attól is függnek, milyen eredményes az üzem pártszervezete, milyen aktívak a kommunisták. Ezt a régi felismerést igazolja a Modrai Efsz is, melynek 39 tagú üzemi szervezete élen jár a kezdeményezésben. Természetesen példás a pártonkívüli szövetkezeti tagok aktivitása is. Az efsz-nek összesen 1113 tagja van, zömében nők. A jelenlegi közös gazdaság ez év elején egyesült a közigazgatásilag Modrához tartozó Královái Efsz-szel. Említettük, hogy a szövetkezet tagjainak nagy része nő. A pártszervezetben azonban egyelőre fordított az arány, de igyekeznek a jövőben a nőket is nagyobb számban megnyerni a pártmunka- számára. A tagjelöltek közül egy nő. Egyébként a tagjelöltek többsége a termelésben dolgozó fiatal. A pártszervezet a tagsági alap megfiatalítását előre kidolgozott terv szerint végzi, s évente 5—7 fiatalnak előlegezi a bizalmat. A 24 éves Eduard Preehtl munkabiztonsági technikus, a SZISZ üzemi szervezetének elnöke is a párttagjelöltek közé tartozik. — Nálunk a szövetkezetben igen kedvezőek a fiatalok politikai fejlődésének a feltételei — mondja a SZISZ-elnök. — Én is itt határoztam el, hogy belépek a pártba. Állandóan azt tapasztaltam, a párttagok azon fáradoznak, hogy a szövetkezetben jól menjenek a dolgok. Nálunk senkit sem hagynak „elaludni“, mindenki kibontakoztathatja tudását, érvényesítheti igyekezetét. A vezetőség mindenben támogatja a fiatalokat. Egy párttagnak állandó feladata a SZISZ-szerve- zet támogatása. Az ifjúsági szervezet beszélgetésein, előadásain a kommunisták is szívesen vesznek részt. Egyik legeredményesebb rendezvényünk az az egyhetes kirándulás volt, melyen megismerkedtünk a Szlovák Nemzeti Felkelés empedig már valamennyien évek óta itt dolgozunk. Meglepődött tekintetem látva a fiatal kommunista gyorsan hozzáfűzte, hogy nemrégen múlt harminc éves. Ha pedig az aknában töltött évek számát nézzük, akkor már a többiek sem éppen fiatalok. Seikel Peter tizenhárom évvel ezelőtt, Vítek Štefan még korábban, Zérer Alojz 1951 őszén, Mezej Alexander pedig egy évvel később került a bányába. Valamennyien szakiskolát végeztek. Már ott összeszoktak a többiekkel is. Kapcsolatuk a műszak után sem ér véget. Szabad idejük nagyobb részét kötelezettségvállalásaik teljesítésére fordítják. A februári győzelem 25., illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulójának tiszteletére a „Saját magunknak“ elnevezésű környezetfejlesztési akció keretében több mint tízezer korona értékű munkát végeztek a brigád tagjai. Szükség esetén szombat- vasárnaponként is leereszkednek az aknába. Mostanában ritkán engednek maguknak szabadnapot. A folyosó hosszabbítása közben kemény kőzettömbből álló nehéz szakaszhoz érkeztek. A tervteljesítésben ez jelentős lemaradást okozhatna. Az ilyesmi azonban mindeddig ismeretlen fogalomnak számít náluk. Ügy tanulták az idősebbek-, tői, hogy ha munkáról van szó, akkor a handlovai bányászok körében elveszítik ünnepi jellegüket a vasár- és az ünnepnapok. A hosszú kötélpályákon percnyi pontossággal találkozó csilléket olyankor sem engedik megállítani. így diktálja ezt a bányászbecsület. LALO KÁROLY lékeiveil. A szervezeten kívül álló fiatalok is voltak velünk a kiránduláson. Az utazás költségét és az ellátás egy részéi a szövetkezet térítette meg. A SZISZ üzemi szervezetének jelenleg 34 tagja van, de a közeljövőben mintegy ötvenre szeretnénk emelni tagjaink számát. Főleg a kráľovái fiatalok bevonásával. Az általánosan szép eredményeket a pártszervezet és a szövetkezet elsősorban az alapos munkának köszönheti. Például a kommunisták a CSKP XIV. kongresszusának határozatát nagyon részletesen lebontották saját feltételeikre. Megjelölték a kongresszus határozatából és a KB plénumainak határozataiból rájuk háruló feladatokat. Mégpedig területek szerint — a pártélet, a párt gazdaságpolitikája, a növény- termesztés, a szőlőtermesztés és a gépesítés terén elvégzésre váró feladatokat jelölték ki. Minden feladatot határozatba foglalnak a kommunisták, s konkrétan leszögezik, ki (vagy kik) és mikorra köteles azt elvégezni. Minden egyes tagnak kötelessége szűkebb munkakörnyezetében megmagyarázni a dolgozóknak a fontos feladatok maradéktalan elvégzését. A határozatok teljesítését rendszeresen ellenőrzik. A kommunisták és a tagjelöltek a határozatok teljesítéséből rájuk háruló kötelességeken kívül egyéb konkrét pártfeladatokat is teljesítenek. Az egyik tagjelölt például azt kapta feladatul, hogy szervezzen szocialista munkabrigádot a gépkezelők közt. A szőlészeti csoportban is megszervezik a jövőben a szocialista munkabrigádot. A szocialista versengés különösen a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére lendült fel a szövetkezetben. A kötelezettségvállalások összértéke 542 000 korona. Minden munkahely dolgozóinak képviselője aláírta a vállalt kötelezettséget. A szocialista kötelezettségvállalás végső értékelésére az év végén kerül sor. Egyelőre megvannak a feltételei az adott szó teljesítésének. A tejtermelés tervének teljesítése azonban gondot okoz. Az aratás sikeres elvégzése érdekében külön versenyt is hirdettek. Versenyben álltak a kombájnosok, a gabonaszárítók, a szalmapréselők, a szalmabeta- karítók, a tarlóhántók és a ka- zalrakók. A verseny végeredményének ünnepélyes kihirdetésére és a jutalmak átadására az aratási ünnepségen került sor. összesen 3600 korona jutalmat osztottak ki. Nagy fontosságot tulajdonít az üzemi szervezet a pártművelődésnek, melyben a kommunistákon és a tagjelölteken kívül a vezető tisztségben működő pártonkívüliek, csoportvezetők és adminisztrátorok is részt vesznek. Továbbá azok a fiatalok, akiknek tagfelvételére számít a pártszervezet. Tavaly közgazdasági alapismeretekkel (mezőgazdasági irányzat) foglalkoztak a pártoktatás részvevői. Ez idén a második évfolyam anyagával ismerkednek meg. Három tag a marxizmus—leninizmus esti egyetemének a hallgatója, s egyben helyi előadók is. A szövetkezet tagjainak sokoldalú művelődéséről és szórakozásáról jól gondoskodik az efsz. — Minden egyes tagra hét kulturális rendezvény jut évente — tájékoztat M. Famlerovd kulturális és káderügyi felelős, a pártbizottság tagja. — Minden télen megszervezzük a szövetkezeti iskolát, melynek keretében szakelőadások hangzanak el. Ugyancsak minden esztendőben szervezünk tematikus társasutazást a Szovjetunióba. Éppen ma indultak negyvenen szövetkezetünkből tanulmányi kirándulásra Siófokra. Minden évben kirándulást szervezünk valamely tenger partjára. Idén Jugoszláviában voltunk. Jártunk már Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Lengyelországban, az NDK-ban. Természetesen hazánk szépségeiv . is megismerkedünk. Idősebb tagjaink megkedvelték az egynapos kirándulásokat. A kirándulásokon annyi szép élirényt szerzünk, hogy aztán az egész évben van mire emlékeznünk. Mindez persze csak a gazdasági-termelési feladatok maradéktalan teljesítésével képzelhető el. A pártszervezet minden egyes ülésén gazdasági kérdések megtárgyalása is szerepel. Negyedévenként nyilvános taggyűlést is tart a pártszervezet. Legutóbb júniusban az aratási gépek előkészítésével és a járási pártkonferencia által kitűzött feladatok teljesítésével foglalkozott a nyilvános taggyűlés. Legközelebb egyebek közt a szüret politikai és szervezési kérdéseinek a biztosítása és a sajtónapról való megemlékezés szerepel a nyilvános gyűlés napirendjén. A pártszervezet valamennyi dolgozó előtt igen nagy tekintélynek örvend. Ennek egyebek közt az is az oka, hogy a szervezet nagyon szigorúan jár el, ha tagjai közül valaki megszegi a munka- fegyelmet. A szervezet eredményeinek eléréséhez nagyban hozzájárul, hogy a jelenlegi pártbizottság — az elnökkel az élen — igen következetes munkát végez. A pártbizottság minden fontosabb kérdést megtárgyal még mielőtt a gazdasági vezetőség foglalkozna vele. A gazdasági vezetőség tanácskozásain mindig részt vesz valaki a pártbizottság tagjai közül. A Modrai Efsz valóban szép eredményeket ér el, de azokat még fokozni is lehetne. — 30—40 százalékkal növelhetnénk évente a terméshozamot, ha lehetőségünk nyílna az öntözésre — mon.lja Vincent Glasa mérnök, az efsz elnöke. — Ez 4—5 millió korona hasznot jelentene évente. Szövetkezetünk, s a környék többi mezőgazdasági üzeme számára a legnagyobb gondot a vízhiány okozza. Ezt mindenképpen meg kell oldani. Persze erre saját erőnkből képtelenek vagyunk. Ezért áldásos lenne, ha a Mezőgazdasági Minisztérium és a többi illetékes szerv hozzájárulna ahhoz, hogy a következő ötéves tervben vizet biztosítsanak szövetkezetünknek. Ugyanez vonatkozik Pezinok és Dubová határának az öntözésére is. Mintegy 2000—3000 hektár területről van szó. Egyelőre nem tudjuk, honnan nyerhet* nénk vizet. Talán Senecről (Szencről), vagy a Kis-Duná* ból, esetleg a Feketevízből a kanális felduzzasztásával. Éppen most készítettünk el egy alapanyagot a minisztérium számára, melyben indokoljuk a víz biztosításának a hasznosságát. Főleg a szőlészetünk öntözéséről lenne szó. A modrai az ország legnagyobb szőlőtermesztő szövetkezete. Az efsz 1850 hektárnyi területéből 700 hektáron szőlőt termeszt. Ha vizünk lenne, a takarmánynövényeket, esetleg a gabonaféléket is öntözni tudnánk. Az öntözéssel megváltozna a talaj vízgazdálkodása. Tapasztalataim szerint ezen a vidél en tíz esztendőből nyolc szárazt kettő pedig közepes. Reméljük, az illetékesek figyelembe veszik a modraiak konkrét és valóban sokatmondó érveit, s a következő ötéves tervben megvalósulnak célkitűzéseik. FÜLÖP IMRE