Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-16 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
ÍL. *'“* 3$ "».‘SF ** §g *5 Í«hS r'li S g* SSá* Jr *SS *»ea»S *»B p| Jg i* Ä5 l&l^ *g S -® sí »8S £ # 5T“ &® ''.Sä a £ s I iS asS 3® sl »S Sí gg ä 11 IIa s & s feipfidgpp«iip úszókörökben. A sportkémek néhány hónap múlva jelentették: semmi újdonság, nem valami új technika eredményezte a világrekordokat, hanem a kemény, rendszeres edzésmunka, kiegészítve gimnasztikával, súlyzó- és légzési gyakorlatokkal. A Konrads testvérek időszaka két három évig tartott. Az ausztrál liai úszósport nekik köszönhette, hogy feljutott a csúcsokra. Az ő példájuk nyomán kezdte el ezer és ezer fiatal rendszeresen látogatni az uszodákat. Hasonló volt a helyzet Japánban is. Az amerikaiak nem tétlenkedtek. Az egyetemek és a középiskolák, valamint a gazdag úszóegyletek kivetették hálójukat vidékre, keresni kezdték a tehetséges gyerekeket. Nem a 18 éves úszókat, hanem az igazán tehetséges 8—10—12 éveseket. Az a 14 esztendős gyerek, aki a 100 métert 70 másodpercnél rosszabb idő alatt úszta, nem jöhetett számításba. Tehát az amerikaiak kezdték el először sorozatban keresni a „csodagyerkeket“ és ennek köszönhetik, hogy Belgrádig konkurrencia nélkül álltak a . világon. Az Egyesült Államokban a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) közlése szerint 600 ezer úszó van, ebből 570 ezer age groupban, tehát fiatalkorúak. Amerikában annyira népszerű és olyan hagyományokkal rendelkezik az úszás, hogy a szülők már hároméves gyereküket úszómesterhez viszik, szinte összekötik a bölcsőt az uszodával. Amerikai szakkörökben azt mondják, hogy abból a gyermekből lesz jó úszó, aki már hároméves korában képes lebegni a víz felszínén. Amerikában ez a „felvételi vizsga“ is. Az oktatás egészen sekély vízben, teljesen kötetlen formák között kezdődik Amikor a hárcwneszten- dős gyerekek már megbarátkoztak a vízzel, hátra kell szegniök a fejüket, hátra kell, lassan dőlniük, s megvárni, míg a víz a testet feldobja. Ezek a gyerekek hátonfekve, széttárt karokkal percekig lebegnek a vizen, úgy, hogy a lábujjuk a levegőben van, Az apróságok utolsó „szigorlatja“ a vízbeugrás, lehetőleg előretolt fejjel. A „kiöregedett“ gyerekeket aztán szétkapkodják a különböző klubok. És itt kezdődik a 'kemény edzésmunka. írni/ olvasni — és úszni! i Aki a tengerentúlon járt eddig, mindenki csodálta az amerikai módszereket, a feltételeket, az edzőket és magukat az amerikai úszókat. Évekkel ezelőtt lenne méltóbb: mind a hét női világcsúcsot (100 m gyors: Ender 57,54, 400 m vegyesúszás: Wegner 4:57,51, 100 m hát: Richter 1:04,99, 4X100 vegyes váltó: NDK 4:16,81, 200 m pillangó: Kother 2:13,76, 800 m gyors: Calligarts 8:52,97, 4X100 gyors váltó 3:52,45] európai uszóuők érték el. Mintha csak nekik lett volna „szabad“ világrekordoi lavítani. És milyen világrekordokat! Wegner például az első nő, aki öt percen belül tette meg a 400 méteres vegyes úszást, s E'nder több mint háromnegyed másodpercet javított a 100 m gyors világcsúcson, amely jelenleg 57,54 másodperc. Egyszerűen- fantasztikus! A VB női úszószámainak éremeloszlása a következő: NDK 10 arany, 5 ezüst és 2 bronz, USA 3 — 7 — 4, Olaszország 1 — 0 — 2, Szovjetunió 0 — 1 0, Hollandia 0 — 1—1, NSZK 0 — 0 — 2, Magyarország 0 — 0 — 1, Kanada 0 — 0 — 1 Japán 0 — 0 — 1. H árom évvel ezelőtt a barcelonai úszó Európa- bajnokság után — amikor kontinensünk versenyzői hat világ- és huszonnyolc Európa re kordot állítottak fel — hangzott el a jelszó, a figyelmeztetés: „Amerika, vigyázz!“. Ekkor állítólag az egyik európai újságíró a következő szavakkal fordult amerikai kollégájához: „Kedves kollégám, ha ez így folytatódik, le kell majd zárni az amerikai határo kat“. A tudósítások tanúsága szerint erre a megjegy Zésre a tengerentúli tollforgató nem a legnyugod labb hangnemben reagált . . . Persze lehet, hogy az eset nem történt meg és hogy a figyelmeztetést sem mondták ki hangosan, de Ha már a számoknál tartunk, nézzük meg, hogyan is íródott át az egyéni számok világcsúcslistája, hiszen a jugoszláv fővárosban 11 számban javították meg a világrekordot. FÉRFIAK: 100 m gyors: Spitz (amerikai) 51,22 mp. 200 m gyors: Spitz (a) 1:52,78 p. 400 m gyors: Démont (a) 3:58,18 p 1500 tn gyors: Holland (ausztrál) 15:31,85 p. 100 m pillangó: Spitz (a) 54,27 inp. 200 m pillangó: Spitz (a) 2:00,70 p. 100 m hát: Matthes (NDK-beli) 56,31 p. A férfiszámokban az Egyesült Államok még megtartotta vezető pozícióját, de az NDK-n, Svédországon és Ausztrálián kívül, — amelyek Münchenben is szereztek elsőséget — Belgrádban egy-egy aranyérmet „lopott“ az USA-tól Magyarország, Kanada és Anglia is. Tehát míg a nők versenye az NDK— Egyesüli ÄUaiftok párharcra szorítkozott, addig a férfiaknál több nemzet úszói is „asszisztáltak“, mert hét ország versenyzői osztozkodtak az aranyérmeken: USA 8 — 8 — 4, NDK 2 — 1 — 4, Ausztrália 1 — 2 — 2, Magyarország 1 — 1 — 0, Svédország 1—0 — 1, Anglia 1 — 0 — 1, Kanada l - 0 — 1, Az NDK—Egyesült Államok belgrádi nagy úszó párharcának összesített végeredménye: NDK 12 — 5 — 6, E,'gyesült Államok 11 — 15 — ö. A számok önmagukért beszélnek . .. NDK'beli Richter világrekorddal nyerte Belgrádban a 100 méteres női hátűszást tény és való: a barcelonai EB „Európa ébredése“ «olt. De nemcsak felébredt kontinensünk, hanem a gyorsított fejlődés útján utána is eredt, az „utolérhetetlen“ Amerikának. És a hároméves „hajsza“ sokak számára meglepő eredménnyel járt: a vasár na Belgrádban befeleződött I. úszó, müugró és vízilabda világbajnokságon Európa, jobban mondva az NDK lányai nem csak hogy befogták a tengerentúliakat, hanem le is „körözték“ őket és a férfiak Is mértek egy két fájó csapást az amerikai úszókra. NDK—Egyesült Állomok 12:1! A barcelonai EB után Don Gambril, a neves amerikai szakember kijelentette: „Európa gyorsítja lépteit! Van némi fogalmam arról, hogy mire képes egy európai úszó, ha nagyon komolyan veszi ezt a sportot. Szélesítenünk kell az alapokat...“ Don Gambrill szavait azonban akkor nem vették komolyan az Újvilágban, túlzott óvatoskodásnak tartották. És csakugyan, a kontinensbajnokság után két év el megrendezett olimpia Gambrill ellenfeleit Igazolta, mert Münchenben Európa csak négy első helyezést szerzett, mind a négyet a férfi számokban (Matthes és Larsson). A müncheni olimpiai játékokon így oszlottak meg az aranyérmek az úszószámokban: USA 17, Ausztrália 6, NDK, japán és Svédország 2—2. Az Utrechtben rendezett idei női úszó Európa Kupa után szinte biztosra lehetett venni, hogy kontinensünk a „gyengébb nem“ révén nagyon kemény diió lesz Belgrádban az amerikaiak számára; ugyanis az NDK úszónői ahány versenyben elindultak, annyiszor javítottak világ illetve Európa-csúcsot. És annál is inkább az NDK lányaira szavaztak a szakemberek, mert köztudott dolog, hogy az USA-ban minden olimpia után megkezdődik az őrségváltás, s ez az átmenet még a hatalmas erőtartalékkal rendelkező országban sem megy zökkenők nélkül. Nem is ment, de azért ilyen „totális“ NDK-sikerre senki sem számított az I. úszó, műugró és vízilabda VB-n. Mii is történt Belgrádban? Nézzük csak a számokat. A 14 női szám közül 10>et az NDK nyert meg, az esetek többségében kettős győzelmeket aratva. Három alkalommal amerikai és egyszer olasz úszómű állt a dobogó legfeLsőbb fokán. És ami a legflgye200 m hát: Matthes (NDK beli) 2:01, 87 p 100 m mell: Hencken (a) 1:04,02 200 m mell: VVilkie (angol). 2:19,28 p. 2ÜÖ m vegyes: Larsson (svéd) 2:07,17 p. 400 m vegyes: Hall (a| 4:30,81 p. NŐK 100 m gyors: Ender ('NDK beli) 57,54 mp. 200 in gyors: Gould (ausztrál) 2:03,56 p. 400 m gyors: Rothammer (a) 4:18,01 p. 800 tn gyors: Calligaris (olasz) 8:52,97 p. 100 m pillangó: Ender (NDK-beli) 1:02,31 p. 200 m pillangó: Kother (NDK-beli) 2:13,76 p. 100 m hát: Richter (NDK-beli) 1:04,99 p. 200 m hát: Belote (a) 2:19,19 p. 100 m mell: Carr (a) 1:13,59 p. 200 m mell: Ball (am) 2:38,5 p. 200 m vegyes: Hübuer (NDK beli) 2:20,51 p. 400 in vegyes: Wegner (NDK beli) 4:57,51 p. Bölcsőből oz uszodába Amint a belgrádi eredményekből kitűnik, Amerika nem vigyázott eléggé nagyhatalmi pozíciójára. Vagy talán azt gondolta, hogy az őrségváltás következtében beállt viszonyok közepette is olyan még az előnye Európával szemben, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti öreg kontinensünk részéről? Valószínűleg elszámította magát; de azért egyáltalán nem lehet csak azzal magyarázni az amerikai úszók relatív sikertelenségét, hogy Spitz mellett egy teljes válogatottra való versenyzőjük hagyta abba az úszást. Nem. Látnunk kell elsősorban a tervszerűen és következetesen irányított NDK úszósportjának a rohamos fejlődését. Az Egyessült Államok nagyhatalmi pozíciója az úszásban az izomember John Weismüller óta tart. Ha volt is olyan időszak, amikor az amerikaiak stagnáltak, amikor új nagyhatalmak tűntek fel — főleg az ausztráliak, akik az Újvilággal nemcsak a teniszben, hanem az úszásban is konkurrálni kezdtek — ez csak átmeneti jelenség volt. Tizenhárom—tizennégy évvel ezelőtt azonban pánik tört ki a tengerentúlon, amikor jelentkeztek az úszó „csodagyerekek“ a két ausztrál Konrads-testvér személyében, akik egy hónap leforgása alatt tizenegyszer javították meg a világ rekordokat. Mi történik? — tették fel a kérdést az amerikai ellátogatott az Újvilágba Roland Matthes is, az NDK négyszeres olimpiai, kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnoka is. Ö nem ájuldozott a Santa Clara-i uszóparadicsomban látottaktól: „Mint ahogyan nem léteznek csodák, az amerikai úszók felkészülésének sincs valamilyen különleges rejtelme. Amit itt láttam, nem újdonság számomra. Szerintem minden normális, mert az amerikai felkészülési módszerek nem sokban különböztek a mieinktől .. .“ Tehát már a hatvanas esztendők végén hasonló módszerekkel dolgoztak az NDK-ban, mint a tengerentúlon! Legalábbis erre enged következtetni Matthes nyilatkozata. De hogyan is edzettek azelőtt Európában? Miért nem értek el az európai úszók olyan eredményeket, mint a tengérentúliak? Elsősorban talán azért, mert kontinensünkön megközelítőleg sem fektették olyan hangsúlyt az iskolai testnevelésre, mint az Újvilágban. Nemcsak a tizenévesek testnevelésére gondolunk, hanem főleg a tizen aluliakkal való foglalkozásra, mert valahol itt kell kezdeni az alapok lerakását, természetesen megfelelő hozzáértéssel. És az utóbbi években — amint ezt az eredmények mutatják, — ilyen tekintetben az NDK-ban jutottak a legtovább. Az NDK általános iskoláiban ráadásul kötelezővé tették az úszást! Ez nemcsak a minőségi sport fellendülésének az érdekében történt, hanem az egészséges nemzedék kialakításának a szempontját is szem előtt tartották. Mert az úszás nemcsak világcsúcsokat eredményezhet, hanem harmonikusan, egészségesen fejleszti a testet is. Gondoljunk csak az ókori Görögország azon időszakára, amikor csak azokat ismerték el, akik írni, olvasni — és úszni tudtak! A feltételek következtében az európai úszók jóval idősebb korban érték el a világszínvonalat. Ez logikus és érthető: a társadalom csak azon legjobb egyénekbe „invesztált“, akik már eredményeket is felmutattak. Ezeknek a száma pedig — az előbb említett okok miatt — jóval kisebb volt mint az USA-ban. Az élversenyzők felkészítése tehát Európában a későbbi korban kezdődött meg. Aztán az NDK-ban rájöttek, hogy a 6—8 éves úszóknak, kell a feltételeket biztosítani, mert a világszínvonal eléréséhez 6—8 év kemény munkájára van szükség, s ezt a munkát korán kell kezdeni. Az első nemzedék most érettségizett Belgrádban. Kitűnőre! A végkövetkeztetés világos: csak az az út járható! TOMI VINCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorki) utca 10. Telefon: 169, 312-52, 32301, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550 18, sportrovat: 505 29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat,^ Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanskélio nábrežie 13/A, II. emelet, telt»" fon: 551-83. 544-51. Előfizetési dij havonta 14,70 korona, n Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hlrlnpszolgálat, Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedjcia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
