Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-02 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

Sz. Govoruhin szovjet rendező Robinson Crusoe élete és kalandos története címmel filmre viszi D. Defoe világhírű regényét. “A film főszerepét, Robinson alakját Leonyid Kuravlev játssza.

( Johann Strauss zeneszerző életéröl készített látványos és természetesen igen sok szép melódiát tartalmazó f szuperprodukciót i> Metro—Goldwyn pS^Öyer stúdió. A nagy KERINGŐ életrajzfilmben a zeneszerzőt Horst Buchholz játssza, szerelme- sét pedig Mary Costa.

□ A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓ kétrészes színes filmet készített Leoš Janáčeknak, a modern cseh zene világhírű mesterének életéről és munkásságáról. Az alkotás nemcsak a nagy muzsikus életpályáját és zeneszerzői munkásságát mutatja be, hanem részletesen foglalkozik Janáček kulturális szervezői tevékenységével, a cseh nép társadalmi és nemzeti küzdelmeiben betöltött fontos szerepével is. A film teret szán a karmesternek, a karigazgató- nak, a cseh orgonaiskola megalapítójának és tanárának. A filmet 1974-ben tűzik műsorra.

□ ORSON WELLES színészt keres Sancho Pauza szerepére, hogy folytathassa az Akim Ta- miroff halála miatt félbeszakadt Don Qoijote-film forgatáI ] A NAGY SPANYOL RENDEZŐ, Luis Bunuel, aki külföldön él, de néha hazájában is forgatott, kijelentette, hogy többet nem készít filmet Spanyol- országban, tiltakozásul az ellen, hogy a cenzúra kivágott néhány részletet A burzsoázia diszkrét bája című filmjéből.

□ AZ ELMÚLT ÉVBEN Oscair- dijjal kitüntetett Liza Mine-lli játssza a főszerepet Az emlékezet filmje című alkotásban, amely a kulturális ügyek miniszterévé nemrég kinevezett Maurice Druon regénye alapján készült; rendezője a színésznő apja, Vincente Minelli.

□ ZEFJRELLINEK, az irodalmi remekművek szerelmesének legközelebbi terve: a Pokol megfilmesítése. Becslések szerint a film 8 millió dollárba fog kerülni s a rendező 5—6 ország pénzügyi támogatására számít, hogy 1974 tavaszán hozzákezdhessen a forgatáshoz.

□ AKIRA KUROSAWA Toshi- ru Mifune közreműködésével a Moszfilm stúdióban készít filmet.

□ MARK DONSZKO], a szov- jei filmművészet nagy öregje nemrég fejezte be a Krupszka- ja életéről szóló filmjét: legközelebbi művében Gorkij és Sal- japin barátságát eleveníti fel.

□ EL1A KAZANRÓL érdekes mű jelent meg a párizsi Stock kiadónál. Michel Ciment francia újságíró beszélgetéseit tartalmazza a világhírű amerikai filmrendezővel és regényíróval, aki elmondja törökországi gyermekkorát, bevándorlását a nagy 1929 es válság idején, a roosevelti New Deal-korszakra vonatkozó emlékeit, a dühöngő maccartyzmussal kapcsolatos fájdalmas élményeit s közben visszapillant saját, izgalmas és tanulságos pályájára, a Group Theatre harcaira, a negyvenes években alapított Actors Stúdióra, a híres Miller- és Williams filmek forgatására.

□ SZERGEJ GERASZIMOV, a nálunk is jól ismert neves szovjet rendező, több mai témájú film alkotója ezúttal történelmi játékfilmet forgat. Alekszej Tolsztoj regénye alapján filmet készít Nagy Péter cárról és a XVII—XVIII. századi orosz társadalomról.

1973. IX. 2.

Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmstábjával 10 000 kilométeres útra indult: ezen az utazáson forgatja az Ezeregy éjszaka című legújabb filmjét. A rendező két hónapig forgat Afrikában és Ázsiában, s az arábiai éjszakák ról szóló mesék hőseit néhány nem hivatalos színész, valamint a helyszínen a lakosság kö réből kiválasztott szereplők fogják alakítani. A felvételek legnagyobb része Jemenben, Nigériában, Eritreában, Iránban és Indiában készül.

Pasolini azzal magyarázza a nagy utazás szükségességét, hogy az Ezeregy éjszaka meséinek heterogén gyűjteménye három kulturális szálból szövődik össze: perzsa, egyiptomi és indiai. Azt állítja, nincs szándékában egzotikus stílusú mesefilmet alkotni, s ezért a környezet, a részletek és a pszichológia szempontjából egyaránt valóságos keretek közé akarja helyezni ezeket az elbeszéléseket.

Pasolini új filmje egy trilógia harmadik része: az első a Boccaccio műve alapján készült Dekameron, a másik pedig a Chaucer nyomán forgatott Canterbury mesék. A rendező szerint a trilógia harmadik részét nem arra szánta, hogy szórakoztassa a közönséget, hanem hogy az úgynevezett harmadik világ problémáira terelje a figyelmet.

Kurosawa a Szovjetunióban forgot filmet

Az Ezeregy éjszaka meséi filmen

A vihar kapujában című világhírű japán film rendezője, Aktra Kurosawa hetek óta a Szovjetunióban tartózkodik; szerződést írt alá a Moszfilm stúdióban, itt forgatja majd új filmjét, Arszenyiev Az Usszurijszk vidéke mélyén című könyve alapján.

Akira Kurosawa interjút adott Moszkvában a film előkészületeiről, és arról, miért a Szovjetunióban forgatja új filmjét:

— Kétrészes, színes, szélesvásznú film készítését tervezem. A forgatókönyvet Jurij Nagibin írja. Munkatársaim azok lesznek, akikkel évtizedek óta együtt dolgozom. Az operatőr Takao Szailo. Ez lesz egyébként a huszonhetedik filmem.

• Miről szól az új alkotás?

— Hőse, Derszu, a tengerparti tajga szülötte, aki szinte eggyé vált a természettel. Soha sem volt lakása, egész életét az erdőben töltötte, vadászattal foglalkozott, télen pedig ideiglenes jurtát épített magának faháncsból, nyáron pedig a szabad ég alatt aludt. Ez a regényhős élő személy volt; Vlagyimir Arszenyjev etnográfus és utazó 1902-ben találkozott vele a Lefu folyónál. Különös ember volt, akinek embert bája, természetes észjárása, tiszta erkölcsi normái, emberszerJwte, önzetlensége és igazság- szeretete már évtizedeikkel ezelőtt, a könyv első olvasásakor megdöbbentett és magával ragadott. Makszim Gorkij így irt a könyv megjelenésekor a szerzőhöz: „Tisztelt Vlagyimir Arszenyjev! Könyvét nagy gyönyörűséggel olvastam. A kétségtelenül nagy jelentőségű tudományos értékéről nem is szólva, megragadott a mű ábrázoló ereje. Önnek sikerült Brehmet és Coopert egyesíteni magában.“

• Ügy tudjuk, hogy a közelmúltban alkotói válságot élt at? Igaz ez?

— 1965-ben nagyon sok ajánlatot kaptam külföldről, filmforgatásra, de egyetlen ajánlatot sem fogadtam el. Nekem nem tetsző forgatókönyveket, színészeket akartak rámerőszakolni. Végül 1966-ban ráálltam egy hollyvoodi javaslatra. De ez a munka is félbeszakadt. Producerem a saját ízlését akarta érvényesíteni. Ezt követően a Fox-társasággal kötöttem szerződést. Itt megnyirbálták alkotói szabadságomat. Csak üzleti célokat tartottak szem előtt. S mert elveimet nem adtam föl, ezt a munkát is abba kellett hagynom. Ekkor a burzsoá sajtó elterjesztette rólam, hogy alkotói válságban vagyok, idegösszeroppanásom van.

® Miért nem Japánban forgatja filmjeit?

— A japán filmgyártás helyzete adhat erre választ. Japánban öt nagy társaság foglalkozik filmgyártással. Az egyik, éppen a közelmúltban csődbe jutott, szerencsére. Tőlük függetlenül szinte semmit sem lehet csinálni, velük pedig csak kommersz filmeket. Egyedül nincs lehetőség a munkára, nincs, aki pénzt adjon a for gatáshoz. A legnagyobb gondunk az állami támogatás hiánya, a hatóságok közömbössége. A filmesek Japánban a szó legszorosabb értelmében véve, szegény emberek, még akkor is, ha dolgoznak. A fizetésük rendkívül alacsony. Az, hogy filmjeim az egész világ előtt Japánt képviselik, az államnak tökéletesen mindegy. A képzőművészek, az írók munkáját még valamennyire értékelik, de a filmrendező a japán társadalomban — figyelmen kívül marad.

• Miért döntött úgy, hogy filmjét a Szovjetunióban forgatja? Csak azért, mert orosz író müvéből készül?

— Nem. Harminc esztendővel ezelőtt, amikor először olvastam Arszenyjev könyvét, rendezőasszisztens voltam. Már akkor gondoltam a könyv megfilmesítésére. Évekkel ezelőtt először Japán északi részén akartam forgatni, de a környezetei nem találtam megfelelőnek, s a leglényegesebb: Japánban nem kaptam megfe lelő támogatást sem. Most a Moszfilm megteremtette az alkotómunka minden szükséges feltételét, sőt az is lehetővé vált, hogy az eredeti helyszínen Usszurijszk-vidékén forgathassak. Uj fii mem hőse állal az emberi önzetlenség szépségéről és a természet közegében élő ember boldogságáról akarok beszélni. Japánban a szemünk láttára bomlanak szét az emberi kapcsolatok, a szemünk láttára pusztul a növény- és állatvilág, már szinte nincs kihez szóljunk, maholnap nincs honnan lélegzetet vennünk. Húsz év múlva Japánban, különösen a fővárosban, lehetetlenné válik az élet. Ezt kell világgá kiáltanom, amikor új filmemmel a szépségről beszélek. |mn)