Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-16 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.28, nyugszik: 18.03 Közóp-Szlovákla: 5.20, nyugszik 17.55 Kelet-Szlovákia: 5.12, nyugszik: 17.47 órakor. A HOLD kel: 19.12, nyugszik 9.59 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK EDIT — ĽUDMILA nevű kedves olvasóinkat 1753 ban hall meg GEORG W. KNOBELSDORFF német építész és festő, korának jelentős mestere (született: 1699) ■ 1818 ban születeti FRANCIS SEYMOUR HADEN angol rézkarcoló, a XIX. sz.-í európai grafika kiemelkedő egyénisége (t 1910) ■ 1888 ban született FRANS EEMIL SILLANPÄÄ Nobel-dfjas finn író (t 1964) ■ 1928 ban alakolt meg a Perui Kommunista Párt ■ 1953 ban balt meg ERICH MENDELSOHN né niet építész és szakíró, a jelentékeny modern német mesterek egyike (született: 1887). A következő tartalmából: Guernica Részlet Jász Dezső Hispániában című könyvéből így kezdődött — és ilyen a folytatás Makrai Miklós írása a csehszlovák gépipar évszázados fejlődéséről „Szigetország” a köztársaságban William Davenport franciaországi riportja A Munkás Újság Rotman Miklós írása Tettel és muzsikával Születésnapi beszélgetés Eugen Suchoň zeneszerzővel Életünk Balázs Béla művelődéstörténeti monográfiájáról Három ember Adol Rudnicki noveHáJa BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÖVETKEZETESEN A CSKP KB XIV. kongresszusanak határozata egyebek közt azt is tartalmazza, hogy a pártszervezeteknek és a kommunistáknak harcolniuk kell a kispolgári gondolkodásmód megnyilvánulásai ellen. Nem véletlenül emelte ki a kongresszus ezt a fontos követelményt, hiszen a kispolgári gondolkodásmód különféle változataival napjainkban is gyakran találkozhatunk. Nagy hiba lenne, ha ezt elhallgatnánk. Persze, az sem lenne helyes, ha eltúlozva látnánk ezt a problémát. Tény, hogy a szocializmus építése során nemcsak gazdasági téren értünk el kimagasló eredményeket, hanem az emberek tudatának megváltoztatása terén is. Ma már senki számára sem lehet vitás, hogy hazánk polgárainak túlnyomó többsége nemcsak egyetért a kommunista párt politikájával, hanem tevékenyen részt is vállal annak megvalósításában. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a szocialista erkölcs szabályainak megfelelően él, dolgozik és gondolkodik. Ennek elérése olyan eredmény, melyre méltán lehetünk és vagyunk büszkék. Az említett kispolgári gondolkodásmód a szocializmust építő társadalom emberének életelveivel természetesen nem férhet össze. Az előző társadalomban sokan tévesen úgy vélték, hogy a szocializmus építésének kezdetével az emberek gondolkodása azonnal teljesen megváltozik, s megszűnik a kispolgári gondolkodásmód. Ma már tudjuk, hogy ez naiv elképzelés, hiszen mindig akadnak olyanok, akik nem képesek egyéni érdekeiket alávetni a közös érdeknek. A kispolgári gondolkodásmód lényege ugyanis közvetlenül vagy közvetve mindig ez. Ebből az emberi fogyatékosságból származtatható le a kispolgári gondolkodásmód valamennyi mai megnyilvánulása is. Ezek közül csupán néhányat említünk meg, hiszen mindenki bosszankodhatott mór ennek a negatív emberi tulajdonságnak a külöböző változatai miatt. Ilyen a borravaló elvárása, a protekció érvényesítése bizonyos célok eléréséhez, a lekenyerezés, a jogtalan dicséretek és jutalmak kieszközölése, az előnyös anyagbeszerzés, vásárlás, a társadalmi munka elkerülése, a munkatársak rovására történő henyélés, a féktelen harácsolás stb. Olykor egészen elrettentő példák is előfordulnak — lakásüzérkedés, orvosi hivatássa] való visszaélés, közvagyon károsítása. Mindezek a jelenségek magától érthetően bosszantják az embereket. Minél becsületesebben végzi valaki a munkáját, annál jobban bántja a kispolgári gondolkodásmód bármely gya* korlati megnyilvánulása. A tulajdonképpeni károkon kívül tehát közvetett károkkal is jár ez a nem kívánt jelenség: nyugtalanságot idéz elő, jogos méltatlankodást, felháborodást vált ki. Az ellene való harc szükségessége tehát teljes mértékben érthető. Kézenfekvő a harc módja is: a kispolgári gondolkodás- mód egyetlen megnyilvánulása előtt sem szabad szemet hunyni. Következetesen le kell leplezni minden olyan megnyilvánulást, amely nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, a szocialista ember magatartásával. A kommunistáknak és a párt- szervezeteknek még határozottabban rá kell mutatniuk a hatáskörükben előforduló negatív jelenségekre. Természetesen a személyi példaadásnak és a nevelőmunkának is nagy szerepet kell játszania a kispolgári gondolkodásmód elleni szüntelen harcban. FÜLÖP IMRE KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ÚJ PÁRBESZÉD? Kongresszust tartott Brüsszelben az Atlanti Szerződés Társasága (ATA). A NATO vezető politikusait tömörítő szervezet befolyása a katonai tömb politikai vonalvezetésére közismert. Éppen ezért joggal tart érdeklődésre számot, vajon a brüsszeli kongresszus milyen álláspontra helyezkedett az időszerű nemzetközi politikai kérdésekkel összefüggésben. Az egyes felszólalások súlyponti problémáját természetesen a NATO „megváltozott szerepe“ alkotta. Nem vitás ugyanis, bogy a hidegháború korszakának lezárását követően, az európai enyhülési folyamat ígéretes kibontakozásának az idején az észak-atlanti katonai tömb irányítóinak is árnyaltabb, a realitásokhoz jobban igazodó koncepciót szükséges kialakítanak. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet további szakaszának az előestéjén tehát a NATO „agytrösztje“ szerfelett aktuálisnak tartotta néhány problémakör tisztázását. Mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nyugat Európa viszonya került „terítékre“. Richard Nixon a kongresszushoz intézett üzenetében ugyan hangsúlyozta: „az Egyesült Államok teljesíti az atlanti szövetség iránti kötelezettségeit és jelentékeny mértékben hozzájárul a kölcsönös védelemhez“, ez korántsem jelenti a teljes nézetazonosságot. Washington tudni' illik elvárja, hogy nyugat-európai szövetségesei mélyebben nyúljanak a zsebükbe. A kérdés most már az: mennyire mélyebbre? Illetve: ki milyen mélyen? ... Az elvekkel, persze távolról sincs ennyi probléma. Abban mindenki egyetértett Brüsszelben, hogy „alapvető fontosságú az érdekelt országok száma a szoros atlanti kapcsolat fenntartása.“ Viszont ennek a „szoros kapcsolatnak“ egyre borsosabb az ára. Nem csupán politikai, banem gazdasági vonatkozásban is. Nem titok, hogy egyes reálpolitikai vonalat követő kormányok és politikusok előtt paradoxként hangzik a gazdasági hozájárulások fokozása akkor, amikor egy állandó jellegű enyhülési folyamat van kibontakozóban. amikor a kontinensen szinte törvényszerűen az együttműködés bővítésének a lehetőségei állanak a különböző szintű eszmecserék gyújtópontjában. És itt bonyolódik ellentmondásokba Steinhoff altábornagy is, a NATO katonai bizottságának elnöke, amikor hangoztatja: „Egyes új fejlemények, mint például a biztonsági konferencia, a haderöcsökkentési tár" gyalások, valamint az Egyesült Államok és egyes nyugat-európai államok úgynevezett keleti politikája mind nehezebbé teszi, hogy a közvéleményt meggyőzzük a jelentős elrettentő erő fenntartásának szükségességéről.“ Függetlenül attól, hogy a múltban sem volt kit „elrettenteni“ — a hidegháborús propaganda inkább önmagát rémisztgette — a nyugati közvélemény logikája nyilvánvalóan a NATO agresszívebb szárnyának az elevenébe vágott. Nem érti, és nem is értheti, vajon a kelet —nyugati közeledés, az együttműködés bővülése miért kapja a fegyvercsörtetés kísérőzenéjét? További kényes pont az Egyesült Államok ún. „különlegesen fontos szerepe“. Már a puszta kérdésfelvetés is ironikusan hangzik: ki, mikor és miért biztosított az Egyesült Államoknak „különlegesen fontos szerepet“ az európai kontinensen, illetve kinek jó, ha ilyen szerepe van? ... Elképzelhető, hogy Henry Kissinger, aki külügyminiszteri kinevezésének szená* jsí vitája miatt nem vehetett részt a kongresszuson, az előbb} % hasonló kérdésekre utalva tett célzást egy ujabb tenger*>íirtáli — nyugat-európai párbeszéd megkezdésének a szükségességére. BALOGH P. IMRE Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára hétfőn látogatást tett a chropynéi (kroméfíii járás) Technoplast üzembenf ahol részt vett a Barex néven forgalomba hozott műbőrt előállító új üzemegység ünnepélyes átadásán (A ČSTK felvétele) A baráti hadseregek III. nyári spárták iád jának részvevői a hét elején a prágai ČKD üzemben találkoztak a dolgozókkal, amelyen megjelent Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára is (A ČSTK felvételo) Vincent Mihalíknak, a Szlovák Tudományos Akadémia kosicet Kőzettulajdonságokát Kutató Intézete igazgatójának a köztársasági elnök a Munka Vörös Csillag Érdemrendet adományozta az idei bányásznap alkalmából a kutatás terén elért 20 éves sikeres munkájáért. A kitüntetést Vojtech Filkorn akadémikus, az SZTA alelnöke adta át a kitüntetettnek {A ČSTK felvétele) E heti karikatúránk Portugál tábornok sajtókonferenciája Még egy perc és bebizonyítom, semmi sem igaz a vádakból (Vorwärts) 1973. IX. 10. 2 wmmm 1973. szeptember 16.
