Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-12 / 217. szám, szerda

Érdemes becsületesen dolgozni A járás legjobb kombájnosa Németh Gyula nevét először d Kolárovóban (Gútáii) megtar­tott aratóünnepségen hallottam, amikor a legjobb eredményeket elért mezőgazdasági dolgozók­ról volt szó. A 48 éves kommu­nista a járás kombaJnosainak az idei versenyében az elsó he­lyen végzett. Felkerestem a ke­mény munkától edzett, napbar­nította embert, hogy megismer kedjem vele és megtudjam, ho­gyan érte el sikerét. Szülőfalujában, Brestovecen (Szitáson/ lakik. Háza az árvíz után épült. Két lánya és egy unokája van. A község egysé­ges földművesszövetkezetében kezdettől fogva (tizennégy éve) traktorosként dolgozik. Télen rendszerint gépjavítással fog­lalkozik. Aratás idején évek óta kombájnon teljesít szolgá­latot. Méghozzá mindenki meg­elégedésére. A kombájnosok já­rási versenyét talán már ko­rábban megnyerhette volna, de ezt az előző évek értékelési módszere nem tette lehetővé. Korábban ugyanis aszerint érté­kelték a komlxijnosok teljesít­ményét, hogy hány hektárt arat­tak le. Ez a módszer pedig Né­meth Gyula számára hátrányos volt, mert ü magas termésho­zamú gabonatáblák aratása las­sabban megy. Szilason pedig rendszerint magas a termésho­zam. Az idei értékeléskor figye­lembe vették a learatott gabona súlyát is. — Mennyit csépelt ki napon­ta átlagban? — A napi átlagom 600 méter­mázsa felett mozgott. A napi csúcsteljesítményem 726 méter- mázsa volt. Egyébként tíz-tizen- két hektárnyi gabonát arattam le naponta. Szerénységére vall, hogy azonnal figyelmeztet: az elért eredmény nemcsak az ő, ha­nem a szövetkezet érdeme is, hiszen kitűnő volt az idei ter­més. Ezért kitüntetésére az efsz is büszke lehet. Az aratóünne­pélyen. az elismerő oklevélen kívül 1500 korona jutalmat is kapott. — Ez már a második jutal­mam volt — mondja. Egyszer már kaptam 450 koronát;-még az aratás alatt. A járási szer­vek képviselői az első jutalmat utánam hozták a gabonaföldre. Én annak idején azt hittem, hogy többször nem kapok pénz­jutalmat. A verseny megnyeré­sére sem gondoltam. Egyszerű­en, lelkiismeretesen végeztem a munkámat. Mindezt olyan természetesen mondja, mint ahogy gondolja is. Nem véletlen, hogy a becsü­letes, mindennapi helytállást és példaadást magától értetődő feladatnak tekinti, hiszen kom­munista, az efsz mellett műkö­dő üzemi pártszervezet tagja. Még azt is csak úgy melléke­sen jegyzi meg, hogy az aratás idején napi 15—16 —17 olykor még ennél is több! — órát dol­gozott. — Kimerítő munka volt az aratás, de már kipihentem ma­gamat — mondja.- — Jelenleg szántok. Ezt ugyanolyan becsü­letesen kell végezni. Szerintem minden munkaszakaszon érde­mes jól dolgozni. Nálunk rnegr becsülik az alaposan végzett munkát. Már többször kaptam külön jutalmat a teljesítmé­nyemért, de* sohasem azért dolgozom. S ha most nem kap­tam volna ezt az 1500 koronát, akkor is lelkesen végezném a rám bízott feladatokat. Nemcsak a gabonaaratásban ér el kimagasló teljesítményt. Tavaly például 206 hektárról 143 vagon kukoricát takarított l>e ugyanazzal az SK—4 es kombájnnal, mellyel az idén a versenyt megnyerte. A kukori- cabetakaríláshoz azonban úgy­— A gépi segítségnek mindig örülni kell - mond/a Németh Gyula (Németh István felv.) nevezett adaptert szerelnek a kombájnra. — Mi volt az idei aratáskor a legnagyobb élménye? Gondolkodás nélkül válaszol Ja: — Az, hogy öröm volt aratni, mert nem voltak dőlt gabonák. Alkatrészhiány miatt sem kel­lett bosszankodnom. A kisebb javításokat magam elvégeztem. Azt is megkérdeztem, ho­gyan lett traktoros, illetve kom bájnos? — Amikor a szövetkezetbe kerültem, már volt hajtási jo gosítványom, mivel korábban gépkocsivezetőként dolgoztam. Az efsz-ben traktorvezetéssel bíztak meg. Később megkérdez­ték, nem mennék e el kombájn- vezetői tanfolyamra. Elmentem, s nem bántam t meg. Ha újra kezdhetném, ismét ezt tenném. Fiatal koromban kézzel is arat­tam meg marokrakó aratógép- pel is. Akkor még eszembe sem jutott, hogy egyszer kombájnos leszek. Amikor megláttam az első kombájnt, nem idegenked tem tőle. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy tudtam, mit jelent kézzel aratni. Aki azt megpróbálta, nem nézhetett idegenkedve az első kombájnok­ra. A gépi segítségnek mindig örülni kell, kivált a mezőgaz­daságban. Németh Gyula a munkáját szerető és a szakmájához értő ember. Helytállása követésre méltó. FÜLÖP IM KE A Haladás nevet viselő slá- rteckovcei társult szövetkezet határában a talajelőkészítő traktorok és a silókukorica be­takarítását végző erőgépek dik- fálják a munka ütemét. A Hor-• ná Kráíová-i (Felsőkirályi) üzemrészlegen fejkendős asszo­nyok a 10 hektáron termelt fű- szerpaprika szedésével foglala­toskodnak, míg a Hájske-i rész­leg dolgozói a korai borszőlő Szüretelését végzik. Jozef Gajdoš mérnök, szövet­kezeti elnök is nagyra értéke­li a lelkes tagság igyekezetét. — Feladatainkat minden ága­zatban kielégítően teljesítjük — mondotta — most azonban a legnagyobb súlyt a vetések el­végzésére helyezzük. Ez idén búzából átlagban 46 mázsás termést értünk el hektáron­ként, de jövőre már ötven má­zsás hozammal számolunk. Az elnök bizakodó szavait a tettek is híven alátámasztják. Ötszáz hektáron, melyen kitűnő minőségű talajmunkát végez­tek, akár holnap megkezdhet­nék a búza vetését. Egyébként a gabonatermesztéshez fűződő becsületes viszonyuknak és helytállásuknak tulajdonítható, hogy az állami felvásárlási feladatok túlteljesítésén kívül a kolíni járás mezőgazdasági dolgozóinak felhívására a na­pokban további 200 tonna gabo­nát szállítottak a nitrai felvá­sárlási üzembe. Amikor az új kenyér ünne­pén Nitrán a díszemelvény előtt elvonultak, transzparenseiken annak a meggyőződésüknek ad­tak kifejezést, hogy az ötéves terv feladatait három éven be­lül teljesítik. I th) Értekezlet a helyes táplálkozásról (CSTK) — Prágában tegnap megkezdődött a KGST tagálla­moknak a gyermekek helyes táplálkozásával foglalkozó négy­napos értekezlete, amelyet a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának megbízásából a Cseh Mezőgazdasági Akadémia Élelmiszeripari Kísérleti Intéze­te rendez. Az értekezleten részt vesznek Bulgária, Magyaror­szág, Az NDK, ' Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — a gyermekek helyes táplálkozásával foglal­kozó — szakemberei. Az érte­kezlet célja a szocialista integ­ráció keretében megteremteni a nemzetközi együttműködést és a gyermekek számára készített termékek gyártásának, fejlesz­tésének és kísérleti kutatása eredményeinek az értékelése. Szőlőhegyen, gyümölcsösben... Akár Šafárikovo (Tornaija), akár Rimavská Sobota (Rima­szombat) felől érkezik az em­ber, a két város közötti útsza­kasznak körülbelül a felén fel­figyelhet a hegyoldalakat túró földgyalukra, a szőlőt kötöző asszonyokra, vagy éppen a be­tonoszlopokat állítgató férfiak ra. A terület egy részét már be­telepítették szőlővel és gyü­mölcsfákkal, de a lépcsőzetesen lefaragott domboldalak egyelő­re még kopár hátukat mutogat­ják a napsugárnak. A szorgos munka a Bátkai Állami Gazda­sághoz tartozó földterületeken folyik. A szőlőt kötözgető asszonyok­tól megtudtam, hogy a gyü­mölcs- és szőlőtelepítés vezető jét, Kovács László mérnököt a gólyafészkes, ódon kastélyban találhatom. Egyenesen oda tar­tottam. A fészek lakója kíván­csian tekintett le a magasból, vajon mit kereshet itt ez az ide­gen? Kérdéseimet azonban nem hozzá, hanem az illetékesebb­hez intéztem. — Kovács elvtárs, kinek a gondolata voll e gyümölcsös létrehozása? Mennyi területet telepítenek be, és hol tartanak a telepítési munkákban? — Állami gazdaságunk igaz­gatósága vetette fel a gondola­tot, mert a dimbes-dombos terü­leten nem tudunk semmiből sem különösebb eredményeket elér­ni. Csak legelőnek volt alkal­mas ez a terület. Javaslatunkat a Bratislavai Szőlőtermesztési Kutatóintézet is támogatta, s a telepítési tervet az' egyik žili­nai tervezőiroda készítette el. Az összesen 626 hektárnyi ül­tetvény a Balog folyó keleti ol­dalán fog húzódni, Bátka köz­ség határában 153 hektárt, Du­lovo (Dúháza), Zip és Czakov (Czakó) falvak mellett pedig megosztva további 473 ha terü­letet telepítünk be. A továbbiak során már az asztalon kiterített tervrajzon ta­nulmányozzuk a telepítési mun­kák menetét. Kovács mérnök a talajelőké­szítési és gyümölcstelepítési munkálatok eddigi eredményeit emlékezetből mondja, nem is csoda, hiszen naponta kint van az ültetvényen. A talajelőkészítési munkákra 1971 őszén került sor. Ekkor je­lentek meg először az Agrostav Jesenské n. v. dolgozói földgya­lukkal és árokásó gépekkel. Az ő feladatuk többek között a víz­vezeték-rendszer kiépítése, va­lamint a teraszositás. Az elmúlt év tavaszán a talaj­művelés következett, ezt köve- tóleg harminc hektáron már sor kerülhetett a törpealmafák ki- ültetésére. Ezzel egyidőben már a szőlő alá is előkészítették a talajt. Ez év tavaszán a szőlő­re szánt 53 ha területből 17 hektárt sikerült betelepíteni. Az első szakaszban összesen 153 ha . területet telepítenek be, melyből 76 ha lesz a gyümöl­csös. Az egyes parcellák közöt­ti utak és a vízelvezető csator­nák összesen 24 hektárt vesz nek igénybe. Az Agrostavnak szeptember végéig 100 hektár területet, az év végéig pedig az egész tervezett földterületei át kell adnia. — Mit tudhatnánk meg a be­ruházás költségvetéséről, vala­mint a várható jövedelemről? — A telepítési munkálatok összesen 37 millió koronába ke­rülnek, ebből hat és fél millió koronát fordítunk a talajelőké­szítésre. Az 53 ha szőlő telepí­tése a támaszrendszerrel együtt a terv szerint 9 millió 277 ezer koronába fog kerülni. A gyü- mölcstelepítés tervezett költsé­ge — szintén támaszrendszer­rel — 21 millió korona. A teljes összegben benne szerepel a víz­levezető csatornák építési költ sége és a többi járulékos kia­dás. Egy hektár szőlő telepítése tehát 95 ezer — a támaszrend­szerrel együtt 175 ezer —, az alma telepítése 62 ezer, a meggy telepítése 25 ezer, a többi gyümölcsfajtáé szintén 20 —25 ezer koronába kerül. Összesen nyolc fajta szőlőt telepítünk, éspedig zöldveltelí- nit, fehér burgundit, leánykát, zöldszilvánit, rajnai rizlinget és saszlát, valamint kékfrankost és szentlőrincit. A szőlőtermést a luceneci (losonc) borászati üzem veszi majd át tőlünk, ahol aztán különböző márkájú és minőségű borokat készítenek belőle. A gyümölcsösben 36 ha tör peaJmát, 6 ha őszibarackot, ugyanennyi meggyet, 12 ha kaj­szibarackot és 8—8 ha ringló­szilvát és diót telepítünk. A fajtákat a konzervgyárak igé­nyei szerint válogatjuk össze, így aztán biztosítva lesz a rend­szeres felvásárlás. Mindannak, amit itt felsoroltunk, 1978-tól kezdve 153 ha területről 4 mil­lió 430 ezer koronát kell jöve­delmeznie évente. Összehason­lítás céljából megemlíthetjük, hogy 1971-ig ezen a területen az 1 hektárról számított évi jö­vedelem 3555 koronát tett ki, s a telepítés után ez az összeg 33 085 koronára emelkedik. A tervek szerint a befektetett összeg tíz éven belül térül meg — fejezte be a tájékoztatást Kovács László elvtárs. Beszélgetés közben észreveszi az asztalon heverő fényképező­gépet, az órájára tekint és így szól: — Ha fényképezni is akar, — és úgy látom, hogy igen — akkor siessünk, hogy a feledie- ket még munka közben érjük. Motorkerékpárra ültünk, s a falut elhagyva mezei úton ha­ladtunk tovább. Kovács mérnök megpillantotta a hegyoldalon dolgozó gépet és hátraszólt: „még kint vannak, nem késünk el." A meredekebb domboldalon azonban már a gép is megso- kallta a Kettős terhet és „bead­ta a kulcsot.“ Innen gyalogo­san folytattuk az utat. Éppen „fajrontra“ érkeztünk. A tera- szosítással nagyjából már vé­geztek. Most a vízlevezető csa­tornát ássák. — Nem elég mély ez az árok — lép közelebb Kovács elv- társ ... beáll a gödörbe, vizs- gálgatja. Csóválgatja a fejét. — Valóban kicsi — ismeri be a gépkezelő —, de nem tud megbirkózni a gép ezzel a ke mény talajjal. Körülnéztünk még egy kicsit, majd a bátkai részleg felé vet­tük az irányt. Itt már előreha­ladottabb állapotban találtuk a munkálatokat. A terepszemlé­hez Zeithaml Tibor szőlész és Ligárt András gyiimölcsész is hozzánk csatlakozott. Szőlőkötöző fiatal lányok és asszonyok mellett visz az utunk. A tavasszal kiültetett szőlők magassága már több helyen a másfél métert is eléri. A zöldveltlíni mellett megál­lunk, kísérőim nagy szakérte­lemmel vizseálenť^k a hajtá­sod­... . nárom év múlva már teremni fognak. Egyelőre csak karók mellett neveljük a tőkéket, a vezetékek építése oszlophiány miatt l.é- sik. A félméteres jelzőkarókat gyorsan ki- kellett cserélni a gyors növekedés miatt — mond­ja a vincellér. A 17 hektár szőlőt három hét alatt ültették ki a hegyoldalra. A munkát korszerű fúrógép könnyítette meg. A talaj minő­sége kedvező a szőlő termesz­tésére, ez már a növekedésben is megmutatkozott. A gyümöl­csös felé haladva kísérőim még elmondták, hogy az év folya­mán hatszor permeteztek, négy­szer kullivátoroztak, háromszor kapáltak és most kötözik a szőlőt másodszor. Később a tar­tóoszlopok hiányára terelődött a szó. — ilogy az évi tervet teljesí­teni tudjuk, legalább 18 vagon cementre volna szükségünk. Sajnos csak 25 mázsa áll ren­delkezésünkre, s nincs rá re­mény, hogy megszerezzük a hiányzó mennyiséget — mondja Ligárt András gyümölcsész, aki látogatásomkor társával együtt éppen a betont keverte, az oszlopokat állítgatta. Ilyenkor a munka nem nézi a szakképe­sítést, s ők gyakran dolgoznak lapáttal, betonnal egyaránt. Eb­ben a munkában főleg Nagy Viktor nyugdíjas tűnik ki szor­galmával. Idős kora ellenire minden munkát vállal. Trakto­ros, ácsmester, tetőépítő, beton­keverő egy személyben. Az alakuló szőlészetben és gyümölcsösben 15—20 személy dolgozik. Munkacsúcsok idején a munkások és brigádosok szá­ma természetesen 200 sőt 300 személyre is növekedhet a szük­ségnek megfelelően. Már az Idén két fiatal szakmunkást kaptak Máté László és Vetrák Anna személyében, akik Hrušo- von (Körtvélyesen), illetve Vi- ničkyn (Szőlőskén) végezték is­koláikat. Ok máris hozzáláthat­nak a gyümölcsfák és szőlőtő­kék gondozásához. Az iskolá­ban tanultakat bőven lesz itt módjuk alkalmazni. BORZI LÁSZLÓ Ligárt András és Zeithaml Tibor a tavasszal ültetett zöldveltelini táblában A tettek embere i

Next

/
Oldalképek
Tartalom