Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-12 / 217. szám, szerda
Érdemes becsületesen dolgozni A járás legjobb kombájnosa Németh Gyula nevét először d Kolárovóban (Gútáii) megtartott aratóünnepségen hallottam, amikor a legjobb eredményeket elért mezőgazdasági dolgozókról volt szó. A 48 éves kommunista a járás kombaJnosainak az idei versenyében az elsó helyen végzett. Felkerestem a kemény munkától edzett, napbarnította embert, hogy megismer kedjem vele és megtudjam, hogyan érte el sikerét. Szülőfalujában, Brestovecen (Szitáson/ lakik. Háza az árvíz után épült. Két lánya és egy unokája van. A község egységes földművesszövetkezetében kezdettől fogva (tizennégy éve) traktorosként dolgozik. Télen rendszerint gépjavítással foglalkozik. Aratás idején évek óta kombájnon teljesít szolgálatot. Méghozzá mindenki megelégedésére. A kombájnosok járási versenyét talán már korábban megnyerhette volna, de ezt az előző évek értékelési módszere nem tette lehetővé. Korábban ugyanis aszerint értékelték a komlxijnosok teljesítményét, hogy hány hektárt arattak le. Ez a módszer pedig Németh Gyula számára hátrányos volt, mert ü magas terméshozamú gabonatáblák aratása lassabban megy. Szilason pedig rendszerint magas a terméshozam. Az idei értékeléskor figyelembe vették a learatott gabona súlyát is. — Mennyit csépelt ki naponta átlagban? — A napi átlagom 600 métermázsa felett mozgott. A napi csúcsteljesítményem 726 méter- mázsa volt. Egyébként tíz-tizen- két hektárnyi gabonát arattam le naponta. Szerénységére vall, hogy azonnal figyelmeztet: az elért eredmény nemcsak az ő, hanem a szövetkezet érdeme is, hiszen kitűnő volt az idei termés. Ezért kitüntetésére az efsz is büszke lehet. Az aratóünnepélyen. az elismerő oklevélen kívül 1500 korona jutalmat is kapott. — Ez már a második jutalmam volt — mondja. Egyszer már kaptam 450 koronát;-még az aratás alatt. A járási szervek képviselői az első jutalmat utánam hozták a gabonaföldre. Én annak idején azt hittem, hogy többször nem kapok pénzjutalmat. A verseny megnyerésére sem gondoltam. Egyszerűen, lelkiismeretesen végeztem a munkámat. Mindezt olyan természetesen mondja, mint ahogy gondolja is. Nem véletlen, hogy a becsületes, mindennapi helytállást és példaadást magától értetődő feladatnak tekinti, hiszen kommunista, az efsz mellett működő üzemi pártszervezet tagja. Még azt is csak úgy mellékesen jegyzi meg, hogy az aratás idején napi 15—16 —17 olykor még ennél is több! — órát dolgozott. — Kimerítő munka volt az aratás, de már kipihentem magamat — mondja.- — Jelenleg szántok. Ezt ugyanolyan becsületesen kell végezni. Szerintem minden munkaszakaszon érdemes jól dolgozni. Nálunk rnegr becsülik az alaposan végzett munkát. Már többször kaptam külön jutalmat a teljesítményemért, de* sohasem azért dolgozom. S ha most nem kaptam volna ezt az 1500 koronát, akkor is lelkesen végezném a rám bízott feladatokat. Nemcsak a gabonaaratásban ér el kimagasló teljesítményt. Tavaly például 206 hektárról 143 vagon kukoricát takarított l>e ugyanazzal az SK—4 es kombájnnal, mellyel az idén a versenyt megnyerte. A kukori- cabetakaríláshoz azonban úgy— A gépi segítségnek mindig örülni kell - mond/a Németh Gyula (Németh István felv.) nevezett adaptert szerelnek a kombájnra. — Mi volt az idei aratáskor a legnagyobb élménye? Gondolkodás nélkül válaszol Ja: — Az, hogy öröm volt aratni, mert nem voltak dőlt gabonák. Alkatrészhiány miatt sem kellett bosszankodnom. A kisebb javításokat magam elvégeztem. Azt is megkérdeztem, hogyan lett traktoros, illetve kom bájnos? — Amikor a szövetkezetbe kerültem, már volt hajtási jo gosítványom, mivel korábban gépkocsivezetőként dolgoztam. Az efsz-ben traktorvezetéssel bíztak meg. Később megkérdezték, nem mennék e el kombájn- vezetői tanfolyamra. Elmentem, s nem bántam t meg. Ha újra kezdhetném, ismét ezt tenném. Fiatal koromban kézzel is arattam meg marokrakó aratógép- pel is. Akkor még eszembe sem jutott, hogy egyszer kombájnos leszek. Amikor megláttam az első kombájnt, nem idegenked tem tőle. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy tudtam, mit jelent kézzel aratni. Aki azt megpróbálta, nem nézhetett idegenkedve az első kombájnokra. A gépi segítségnek mindig örülni kell, kivált a mezőgazdaságban. Németh Gyula a munkáját szerető és a szakmájához értő ember. Helytállása követésre méltó. FÜLÖP IM KE A Haladás nevet viselő slá- rteckovcei társult szövetkezet határában a talajelőkészítő traktorok és a silókukorica betakarítását végző erőgépek dik- fálják a munka ütemét. A Hor-• ná Kráíová-i (Felsőkirályi) üzemrészlegen fejkendős asszonyok a 10 hektáron termelt fű- szerpaprika szedésével foglalatoskodnak, míg a Hájske-i részleg dolgozói a korai borszőlő Szüretelését végzik. Jozef Gajdoš mérnök, szövetkezeti elnök is nagyra értékeli a lelkes tagság igyekezetét. — Feladatainkat minden ágazatban kielégítően teljesítjük — mondotta — most azonban a legnagyobb súlyt a vetések elvégzésére helyezzük. Ez idén búzából átlagban 46 mázsás termést értünk el hektáronként, de jövőre már ötven mázsás hozammal számolunk. Az elnök bizakodó szavait a tettek is híven alátámasztják. Ötszáz hektáron, melyen kitűnő minőségű talajmunkát végeztek, akár holnap megkezdhetnék a búza vetését. Egyébként a gabonatermesztéshez fűződő becsületes viszonyuknak és helytállásuknak tulajdonítható, hogy az állami felvásárlási feladatok túlteljesítésén kívül a kolíni járás mezőgazdasági dolgozóinak felhívására a napokban további 200 tonna gabonát szállítottak a nitrai felvásárlási üzembe. Amikor az új kenyér ünnepén Nitrán a díszemelvény előtt elvonultak, transzparenseiken annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az ötéves terv feladatait három éven belül teljesítik. I th) Értekezlet a helyes táplálkozásról (CSTK) — Prágában tegnap megkezdődött a KGST tagállamoknak a gyermekek helyes táplálkozásával foglalkozó négynapos értekezlete, amelyet a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának megbízásából a Cseh Mezőgazdasági Akadémia Élelmiszeripari Kísérleti Intézete rendez. Az értekezleten részt vesznek Bulgária, Magyarország, Az NDK, ' Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — a gyermekek helyes táplálkozásával foglalkozó — szakemberei. Az értekezlet célja a szocialista integráció keretében megteremteni a nemzetközi együttműködést és a gyermekek számára készített termékek gyártásának, fejlesztésének és kísérleti kutatása eredményeinek az értékelése. Szőlőhegyen, gyümölcsösben... Akár Šafárikovo (Tornaija), akár Rimavská Sobota (Rimaszombat) felől érkezik az ember, a két város közötti útszakasznak körülbelül a felén felfigyelhet a hegyoldalakat túró földgyalukra, a szőlőt kötöző asszonyokra, vagy éppen a betonoszlopokat állítgató férfiak ra. A terület egy részét már betelepítették szőlővel és gyümölcsfákkal, de a lépcsőzetesen lefaragott domboldalak egyelőre még kopár hátukat mutogatják a napsugárnak. A szorgos munka a Bátkai Állami Gazdasághoz tartozó földterületeken folyik. A szőlőt kötözgető asszonyoktól megtudtam, hogy a gyümölcs- és szőlőtelepítés vezető jét, Kovács László mérnököt a gólyafészkes, ódon kastélyban találhatom. Egyenesen oda tartottam. A fészek lakója kíváncsian tekintett le a magasból, vajon mit kereshet itt ez az idegen? Kérdéseimet azonban nem hozzá, hanem az illetékesebbhez intéztem. — Kovács elvtárs, kinek a gondolata voll e gyümölcsös létrehozása? Mennyi területet telepítenek be, és hol tartanak a telepítési munkákban? — Állami gazdaságunk igazgatósága vetette fel a gondolatot, mert a dimbes-dombos területen nem tudunk semmiből sem különösebb eredményeket elérni. Csak legelőnek volt alkalmas ez a terület. Javaslatunkat a Bratislavai Szőlőtermesztési Kutatóintézet is támogatta, s a telepítési tervet az' egyik žilinai tervezőiroda készítette el. Az összesen 626 hektárnyi ültetvény a Balog folyó keleti oldalán fog húzódni, Bátka község határában 153 hektárt, Dulovo (Dúháza), Zip és Czakov (Czakó) falvak mellett pedig megosztva további 473 ha területet telepítünk be. A továbbiak során már az asztalon kiterített tervrajzon tanulmányozzuk a telepítési munkák menetét. Kovács mérnök a talajelőkészítési és gyümölcstelepítési munkálatok eddigi eredményeit emlékezetből mondja, nem is csoda, hiszen naponta kint van az ültetvényen. A talajelőkészítési munkákra 1971 őszén került sor. Ekkor jelentek meg először az Agrostav Jesenské n. v. dolgozói földgyalukkal és árokásó gépekkel. Az ő feladatuk többek között a vízvezeték-rendszer kiépítése, valamint a teraszositás. Az elmúlt év tavaszán a talajművelés következett, ezt köve- tóleg harminc hektáron már sor kerülhetett a törpealmafák ki- ültetésére. Ezzel egyidőben már a szőlő alá is előkészítették a talajt. Ez év tavaszán a szőlőre szánt 53 ha területből 17 hektárt sikerült betelepíteni. Az első szakaszban összesen 153 ha . területet telepítenek be, melyből 76 ha lesz a gyümölcsös. Az egyes parcellák közötti utak és a vízelvezető csatornák összesen 24 hektárt vesz nek igénybe. Az Agrostavnak szeptember végéig 100 hektár területet, az év végéig pedig az egész tervezett földterületei át kell adnia. — Mit tudhatnánk meg a beruházás költségvetéséről, valamint a várható jövedelemről? — A telepítési munkálatok összesen 37 millió koronába kerülnek, ebből hat és fél millió koronát fordítunk a talajelőkészítésre. Az 53 ha szőlő telepítése a támaszrendszerrel együtt a terv szerint 9 millió 277 ezer koronába fog kerülni. A gyü- mölcstelepítés tervezett költsége — szintén támaszrendszerrel — 21 millió korona. A teljes összegben benne szerepel a vízlevezető csatornák építési költ sége és a többi járulékos kiadás. Egy hektár szőlő telepítése tehát 95 ezer — a támaszrendszerrel együtt 175 ezer —, az alma telepítése 62 ezer, a meggy telepítése 25 ezer, a többi gyümölcsfajtáé szintén 20 —25 ezer koronába kerül. Összesen nyolc fajta szőlőt telepítünk, éspedig zöldveltelí- nit, fehér burgundit, leánykát, zöldszilvánit, rajnai rizlinget és saszlát, valamint kékfrankost és szentlőrincit. A szőlőtermést a luceneci (losonc) borászati üzem veszi majd át tőlünk, ahol aztán különböző márkájú és minőségű borokat készítenek belőle. A gyümölcsösben 36 ha tör peaJmát, 6 ha őszibarackot, ugyanennyi meggyet, 12 ha kajszibarackot és 8—8 ha ringlószilvát és diót telepítünk. A fajtákat a konzervgyárak igényei szerint válogatjuk össze, így aztán biztosítva lesz a rendszeres felvásárlás. Mindannak, amit itt felsoroltunk, 1978-tól kezdve 153 ha területről 4 millió 430 ezer koronát kell jövedelmeznie évente. Összehasonlítás céljából megemlíthetjük, hogy 1971-ig ezen a területen az 1 hektárról számított évi jövedelem 3555 koronát tett ki, s a telepítés után ez az összeg 33 085 koronára emelkedik. A tervek szerint a befektetett összeg tíz éven belül térül meg — fejezte be a tájékoztatást Kovács László elvtárs. Beszélgetés közben észreveszi az asztalon heverő fényképezőgépet, az órájára tekint és így szól: — Ha fényképezni is akar, — és úgy látom, hogy igen — akkor siessünk, hogy a feledie- ket még munka közben érjük. Motorkerékpárra ültünk, s a falut elhagyva mezei úton haladtunk tovább. Kovács mérnök megpillantotta a hegyoldalon dolgozó gépet és hátraszólt: „még kint vannak, nem késünk el." A meredekebb domboldalon azonban már a gép is megso- kallta a Kettős terhet és „beadta a kulcsot.“ Innen gyalogosan folytattuk az utat. Éppen „fajrontra“ érkeztünk. A tera- szosítással nagyjából már végeztek. Most a vízlevezető csatornát ássák. — Nem elég mély ez az árok — lép közelebb Kovács elv- társ ... beáll a gödörbe, vizs- gálgatja. Csóválgatja a fejét. — Valóban kicsi — ismeri be a gépkezelő —, de nem tud megbirkózni a gép ezzel a ke mény talajjal. Körülnéztünk még egy kicsit, majd a bátkai részleg felé vettük az irányt. Itt már előrehaladottabb állapotban találtuk a munkálatokat. A terepszemléhez Zeithaml Tibor szőlész és Ligárt András gyiimölcsész is hozzánk csatlakozott. Szőlőkötöző fiatal lányok és asszonyok mellett visz az utunk. A tavasszal kiültetett szőlők magassága már több helyen a másfél métert is eléri. A zöldveltlíni mellett megállunk, kísérőim nagy szakértelemmel vizseálenť^k a hajtásod... . nárom év múlva már teremni fognak. Egyelőre csak karók mellett neveljük a tőkéket, a vezetékek építése oszlophiány miatt l.é- sik. A félméteres jelzőkarókat gyorsan ki- kellett cserélni a gyors növekedés miatt — mondja a vincellér. A 17 hektár szőlőt három hét alatt ültették ki a hegyoldalra. A munkát korszerű fúrógép könnyítette meg. A talaj minősége kedvező a szőlő termesztésére, ez már a növekedésben is megmutatkozott. A gyümölcsös felé haladva kísérőim még elmondták, hogy az év folyamán hatszor permeteztek, négyszer kullivátoroztak, háromszor kapáltak és most kötözik a szőlőt másodszor. Később a tartóoszlopok hiányára terelődött a szó. — ilogy az évi tervet teljesíteni tudjuk, legalább 18 vagon cementre volna szükségünk. Sajnos csak 25 mázsa áll rendelkezésünkre, s nincs rá remény, hogy megszerezzük a hiányzó mennyiséget — mondja Ligárt András gyümölcsész, aki látogatásomkor társával együtt éppen a betont keverte, az oszlopokat állítgatta. Ilyenkor a munka nem nézi a szakképesítést, s ők gyakran dolgoznak lapáttal, betonnal egyaránt. Ebben a munkában főleg Nagy Viktor nyugdíjas tűnik ki szorgalmával. Idős kora ellenire minden munkát vállal. Traktoros, ácsmester, tetőépítő, betonkeverő egy személyben. Az alakuló szőlészetben és gyümölcsösben 15—20 személy dolgozik. Munkacsúcsok idején a munkások és brigádosok száma természetesen 200 sőt 300 személyre is növekedhet a szükségnek megfelelően. Már az Idén két fiatal szakmunkást kaptak Máté László és Vetrák Anna személyében, akik Hrušo- von (Körtvélyesen), illetve Vi- ničkyn (Szőlőskén) végezték iskoláikat. Ok máris hozzáláthatnak a gyümölcsfák és szőlőtőkék gondozásához. Az iskolában tanultakat bőven lesz itt módjuk alkalmazni. BORZI LÁSZLÓ Ligárt András és Zeithaml Tibor a tavasszal ültetett zöldveltelini táblában A tettek embere i
