Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-09 / 188. szám, csütörtök

MAGYAR MŰVÉSZ CSEHSZLOVÁKIÁRÓL (II.) Prágai felfedező sétánkat az elragadó Malá Stranán kezdtük. Itt sorakoznak a reneszánsz és barokk épületek legszebb példá­nyai. Végigsétálva a Tamás utcán, belépünk a Wallenstein palota kapuján. Ragyogó napsütésben úszó hatalmas kertben találjuk magunkat. Terjedelmes virágágyak között sorakoznak a nagy hol­land mester, Adrién de Vries alkotta szobrok. Az eredeti példá­nyokat a harmincéves háború végén svéd katonák elhurcolták. Szerencsére a megmaradt öntőminták alapján sikerült újraalkot­ni a most látható szobrokat. Ha elevenek lennének, úgy ők is élvezhetnék a nagy zeneművészek muzsikáját, amely a zenei he­tek alatt a Salla Terrenából, ebből a hatalmas profán barokk oszlopcsarnokból kiárad. Prága megismeréséhez jó lábak és jó szemek szükségesek. Kép­telenség lenne észrevétlen hagyni a Vitus templom gótikus erde­jét, a homlokzati részt a két hatalmas toronnyal, a belsejében bárom hajóra osztott térség szinte elérhetetlen magasságban egybefutó bordázatát. Ezzel ellentétesek az Aranyművesek utcá­jának liliputi házai. A Mozart utcán a Bertramka villa barokkos kapuját átlépve megszűnik minden külső zaj. Itt a felséges nyugalmú csendet csak az ősi fák susogása, a madárkák rövid füttyei zavarják meg. Ebben az intim környezetben komponálta Mozart az opera- irodalom egyik legnagyobb remekét, a Don Giovanni-t. A Slavínről, az elesett szovjet hősök temetőjéből remek lát­vány a nyugati irányban fekvő és a várost uraló vár a négy saroktornyával. Itt a magaslaton sok fiatal tartózkodik, tanulnak, társalognak. Közben élvezik az alattuk fekvő város gyönyörű látványát. Bővítik tudásukat Három évvel ezelőtt a CSKP lučeneci (losonci) járási veze­tősége, de főleg a füleki Ko- vosmalt üzemi pártvezetősége kezdeményezésére megkezdőd­tek a marxizmus—leninizmus magyar nyelvű esti egyetemén az előadások. A kezdet igen nehéz volt, kevés magyar nyelvű szakiro­dalom állt rendelkezésünkre, nehéz volt előadókat biztosíta­ni. A kezdeti nehézségeket le­küzdve egy 28 tagú kollektíva kezdte meg a tanulást. Több­ségük a Kovosmalt üzem dol­gozója, a füleki és a losonci magyar tannyelvű iskolák ta­nárai és tanítói voltak. Az iskola szervezői és elin­dítói közül ki kell emelni dr. Szako László tanárt, Bábela Károlyt, a Füleki Vnb elnökét, Hronec Józsefet, de még sorol­hatnék több nevet is. Most, amikor a 28 hallgató átesett a záróvizsgán, értékel­hetjük igazán a hároméves munka eredményét. A végzett hallgatók közül 12-en vörös diplomát szereztek, de a töb­biek is jó eredménnyel végez­tek. A vizsgák eredményeit Ďuroš elvtárs, a CSKP losonci (luče- neci) járás politikai iskolájá­nak a vezetője értékelte. A vizsgabizottságon kívül jelen volt Beňo József elvtárs, a fü­leki Kovosmalt üzemi pártszer­vezetének az elnöke, mint az egyik vizsgáztató csoport elnö­ke és Tankina elvtárs, a CSKP losonci járás ideológiai titká­ra. Ďuroš elvtárs a vizsgaered­mények kihirdetése után hang­súlyozta, hogy ezzel a hallga­tók munkája nem ért véget. Az itt tanultakat tovább kell gyü- mölcsöztetniük a fiatalok kö­rében mind a munkahelyeken, mind az iskolákban, hogy fia­taljaink marxista—leninista szellemben nevelkedhessenek. SZTANO LÄSZLÖ KULTURÁLIS HÍREK □ YVES BOISSET, a harminc­négy éves francia rendező, aki legutóbb nagy sikert aratott A merénylet című bátor antiimpe­rialista filmjével (Y. Montand főszereplésével), befejezte leg­újabb, R. A. S. (Semmi újság a fronton) című filmjét, amelyet Tunéziában forgatott és amely 1956-ban játszódik Algériában. A film három fiatal katonáról szól — az egyik kommunista, a másik anarchista, a harmadik apolitikus polgárifjú —, akik az események nyomása alatt lassan odáig jutnak, hogy meg­tagadják a katonai szolgálatot. □ A ROYAL SHAKESPEARE COMPANY négynapos, nagy si­kerű vendégjátékon mutatko­zott be Cipruson. A világhírű brit együttes a kuriumi amfi­teátrum szabadtéri színpadán a tragikus sorsú dán királyt, Hamlet tragédiáját adta elő. □ A Ľ ARC című francia fo­lyóirat Aragon-különszámot adott ki, melyben három világ­hírű haladó poéta, név szerint Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő, Rafael Alberti, az argen­tínai emigrációban élő spanyol lírikus és Jánnisz Ritszosz, a modern görög költészet úttörő­je, a Holdfényszonáta szerzője köszönti a vele rokon szellemű nagy francia költőt. A külön- szám közli még Roman Jakob­son, a kiváló nyelvész elemzé­sét Aragon lírai nyelvezetéről; valamint Antoine Vitéz, Ray­mond Jean és sok más francia író tanulmányát. □ GOETHE-EMLÉKMŰZEUM nyílt Rómában a Via del Cor- són levő Deutsche Bibliothek (Német Könyvtár) rendezésé­ben. A múzeumban kiállították a nagy német költő kéziratai­nak fotókópiáit, műveinek szá­mos nyelvű kiadványait, szemé­lyi tárgyainak fényképeit. Ok­tóberben újabb Goethe-kiállí- tást nyitnak Rómában, melyen a költő műveit illusztráló rajzo­kat, festményeket, karikatúrá­kat láthatja majd a nagykö­zönség. □ ZEFFIRELLINEK, az iro­dalmi remekművek szerelmesé­nek legközelebbi terve: a Po­kol megfilmesítése. Előzetes becslések szerint a film nyolc­millió dollárba fog kerülni s a rendező öt-hat ország pénzügyi támogatására számít, hogy 1974 tavaszán hozzákezdhessenek a forgatáshoz. KÖZÖS ÉRDEK Az oktatás legfőbb feladata megtanítani a gyermekeket a helyes fogalomalkotásra és a gondolkodásra. A gondolkodás fejlesztése azonban nemcsak az iskolában történik, hanem sokkal korábban megkezdődik már a családban, később foly­tatódik a játszótéren, az utcán, és mindenütt ott, ahol a gyer­mek tapasztalatokat szerez. A korszerű oktatás hatékonysága szempontjából ezek a hatások az iskolait kivéve sokszor a vé­letlenen múlnak és rendszerte­lenek, mert a fogalomalkotás nem olyan követelményrend­szer, határozott feladat és cél­rendszer szerint történik, mint az iskolában. Ennek ellenére semmiképpen sem szabad lebe­csülni ezeket a lehetőségeket. Különösen a szülők tehetnek igen sokat annak érdekében, hogy gyermekük már kiskorá­tól kezdve elsajátítsa a helyes fogalomalkotás módját és a helyes gondolkodás alapele­meit. A fogalomalkotás, mint a gondolkodás alapfelétele, már nagyon korán megkezdődik a gyermek nevelése során. A cse­csemőápolásról szóló szakköny­vek azt tanácsolják az anyák­nak, hogy a csecsemővel mind­járt a születés után sokat kell beszélgetni, illetve beszélni hozzá. Az ápolással járó műve­leteket szóval is kísérni kell, sőt fokozatosan bele kell abba vonni magát a csecsemőt is. Ez a fogalomalkotás egyik kezdeti formája. E követelmény fontosságát igazolja az a közismert tény is, hogy azok a gyermekek, akik­kel csecsemőkoruk óta sokat foglalkoztak, szellemi képessé­geikben, beszélőképességben túlszárnyalják az ingerszegény környezetben nevelkedő gyer­mekeket. A gyermeki fogalomalkotás és gondolkodás sajátosságairól viszonylag sokat tudunk. Szá­mos kutató vizsgálta azok tör­vényszerűségeit, és fejlesztésük módszertani kérdéseit is elég részletesen kidolgozták már (Kelemen, Várkonyi, Mérei, Vi- gotszkij, Elkonyin, Dávidov, Piaget, Kopecký stb.). A továbbiakban csak néhány olyan lehetőségre hívjuk fel a figyelmet, amelyeket ha a szü­lők kihasználnak, jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak az is­kolai oktatás megkönnyítésé­hez, továbbá a gyermek érdek­lődésének és személyiségének a sokoldalú fejlesztéséhez. El­sősorban az alsótagozatos tanu­lók fogalmainak és gondolko­dásának a családban történő fejlesztési lehetőségeire muta­tunk rá. A gyermek iskolába kerülve már elég gazdag fogalmi anyaggal rendelkezik. E fogal­mak jellegüket tekintve közna­pi fogalmak, de mint arra több kutató rámutatott (Piaget, Zankov, Vigotszkij stb.), az in­tézményes nevelés során elemi tudományos fogalmakat is elsa­játít a gyermek. A gyermek Togalmainak nagy részét a környezetében élő fel­nőttektől szerzi, vagy a teleko- munikációs eszközök révén jut hozzájuk. Ez a tény magában rejti annak a veszélyét, hogy az elsajátított fogalmak és gon­dolkodási formák nem épülnek konkrét és eléggé széles ta­pasztalati bázisra, hiányosak, nem teljesek és sokszor helyte­len általánosításon alapulnak. Az elsajátítás verbális jellegű; a gyermek ugyan ismeri a fo­galmat és használja is, de tar­talmával nincs tisztában. E hibák kiküszöbölésében a szülők és általában a felnőttek is segíthetnek az iskolának. A segítséget ugyan megnehezíti, hogy a szülők általában nem tudják pontosan, milyenek a tantervi követelmények, ezért csak nagy általánosságban le­het tanácsot adni a segítség- nyújtás jellegét illetően. A szü­lők legtöbbször úgy tudják meg, hogy a gyermek számára valamilyen fogalom nem vilá­gos, ha kérdéseivel ostromolja őket. Más eset, amikor ők ma­guk ismertetnek meg vele egy- egy új fogalmat. További eset, amikor a gyermek tévén vagy rádión keresztül jut kapcsolat­ba az új fogalommal, s meg akarja azt ismerni. A fogalomalkotást akkor se­gíthetik elő a szülők, ha egy- egy fogalom elsajátításához megfelelő tapasztalati anyagot biztosítanak a gyermek számá­ra. Bármilyen fogalom elsajátí­tásáról legyen is szó, a helyes elsajátítás alapvető feltétele a tapasztalati bázis biztosítása. A szülőknek ugyan sok lehetősé­gük kínálkozik arra, hogy ezt a bázist létrehozzák. A gyer­mek helyes értelmi fejlődését szem előtt tartva ne sajnálják az időt és fáradságot, hogy tü­relmesen megmagyarázzák a dolgok, a tárgyak és jelenségek lényegét, és adjanak módot gyermeküknek arra, hogy saját maga szerezzen közvetlen ta­pasztalatot a fogalmakban visz- szatükrözött valóságról. A meg­felelő tapasztalati anyagot a gyermek közvetett formában, kérdezgetéssel, vagy közvetlen megfigyeléssel, érzékeléssel, manipulációval szerzi meg. Helytelen tehát, ha a gyer­meket szándékosan megakadá­lyozzuk abban, hogy közvetle­nül észlelje az egyébként sem­mi veszélyt nem jelentő mani­pulációk végzését vagy ha kér­déseire ideges türelmetlenség­gel vagy egyáltalán nem vála­szolunk. A szülők segítsége akkor lesz hatékony, ha a fogalomalkotás­ban és a gondolkodás fejleszté­sében irányítják a gyermek megfigyeléseit. A családban a mindennapok számtalan lehető­séget kínálnak a legkülönbö­zőbb dolgok, jelenségek meg­figyelésére. A gyermek ugyan önkéntelenül, irányítás nélkül is megfigyeli az őt érdeklő vagy erős felszólító jelleggel bíró dolgokat, tárgyakat, az ilyen megfigyelések azonban nem mindig módszeresek. A szülők segítsége tehát elsősor­ban e vonatkozásban szükséges. Mint mondottuk, a megfi­gyelés igen fontos feltétele, hogy a lényeges és lényegte­len kiemelésével záruljon. A gyermek fogalmait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy azok sokszor a dolgok és jelenségek lényegtelen jegyeit tükrözik, s nem a lényegeseket. A szülők és felnőttek segítsége tehát abban jelenthet sokat, hogy a dolgok és jelenségek megneve­zésénél, az új fogalmak elsajá­tításakor a fogalom leglénye­gesebb jegyeire hívják fel a gyermekek figyelmét. Ez a se­gítség a szemléletileg könnyen hozzáférhető lényeges jegyek kiemelésével kezdődhet, majd a későbbiekben az elvontabb fogalmi jegyek megfigyelteté* seire is ki lehet terjeszteni. A gondolkodás alapfeltétele, hogy az építőelemként felhasz­nált fogalmak bizonyos rend­szert alkossanak, azaz, hogy az egyes fogalmak alá és föléren- delési viszonya világos legyen a gyermekek számára. Kezdet­ben a fölé és alárendelési vi­szony feltárása csak szűk tárgykör fogalmai között lehet­séges, melyek a közvetlen ér­zékelés számára hozzáférhetők, később azonban, mint ezt a ku­tatások igazolják (Lénárd, Vi­gotszkij, Elkonyin, Dávidov, Ke­lemen) az iskolai oktatás ha­tására elvont szinten is lehet­séges, sőt kifejezetten kívána­tos a rendszerezés. A szülők által e téren nyújtott segítség akkor lesz igazán eredményes, ha szoros együttműködést fej­tenek ki az iskolával, a tanítók­kal. A kölcsönös együttműkö­dés során a tanítók megismer­tethetnék a szülőkkel azokat a legfontosabb tantervi követel­ményeket, amelyeket egy-egy fogalomkörben el kell érni, vá­zolnák a típushibák okait és azokat a módszereket, amelyek segítségével a szülők segíthet­nék a hibák felszámolását. A fogalomalkotás kialakítása és a gondolkodás fejlesztése igen összetett folyamat. Teljes­ségre mi sem törekedtünk, csak néhány vonatkozását em­lítettük a problémakörnek. El­sősorban azokat a lehetősége­ket vázoltuk, amelyek megfe­lelő kihasználásával hozzájá­rulhatnánk az iskolai megisme­rés megkönnyítéséhez és az ésszerű gondolkodás fejleszté­séhez. Ez pedig nemcsak szü­lői, hanem állampolgári köte­lességünk is. KULACS DEZSŰ 1973. VIII. 9. SZU LÖK, N EVELŐK FÓR U M;A

Next

/
Oldalképek
Tartalom