Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-09 / 188. szám, csütörtök
MAGYAR MŰVÉSZ CSEHSZLOVÁKIÁRÓL (II.) Prágai felfedező sétánkat az elragadó Malá Stranán kezdtük. Itt sorakoznak a reneszánsz és barokk épületek legszebb példányai. Végigsétálva a Tamás utcán, belépünk a Wallenstein palota kapuján. Ragyogó napsütésben úszó hatalmas kertben találjuk magunkat. Terjedelmes virágágyak között sorakoznak a nagy holland mester, Adrién de Vries alkotta szobrok. Az eredeti példányokat a harmincéves háború végén svéd katonák elhurcolták. Szerencsére a megmaradt öntőminták alapján sikerült újraalkotni a most látható szobrokat. Ha elevenek lennének, úgy ők is élvezhetnék a nagy zeneművészek muzsikáját, amely a zenei hetek alatt a Salla Terrenából, ebből a hatalmas profán barokk oszlopcsarnokból kiárad. Prága megismeréséhez jó lábak és jó szemek szükségesek. Képtelenség lenne észrevétlen hagyni a Vitus templom gótikus erdejét, a homlokzati részt a két hatalmas toronnyal, a belsejében bárom hajóra osztott térség szinte elérhetetlen magasságban egybefutó bordázatát. Ezzel ellentétesek az Aranyművesek utcájának liliputi házai. A Mozart utcán a Bertramka villa barokkos kapuját átlépve megszűnik minden külső zaj. Itt a felséges nyugalmú csendet csak az ősi fák susogása, a madárkák rövid füttyei zavarják meg. Ebben az intim környezetben komponálta Mozart az opera- irodalom egyik legnagyobb remekét, a Don Giovanni-t. A Slavínről, az elesett szovjet hősök temetőjéből remek látvány a nyugati irányban fekvő és a várost uraló vár a négy saroktornyával. Itt a magaslaton sok fiatal tartózkodik, tanulnak, társalognak. Közben élvezik az alattuk fekvő város gyönyörű látványát. Bővítik tudásukat Három évvel ezelőtt a CSKP lučeneci (losonci) járási vezetősége, de főleg a füleki Ko- vosmalt üzemi pártvezetősége kezdeményezésére megkezdődtek a marxizmus—leninizmus magyar nyelvű esti egyetemén az előadások. A kezdet igen nehéz volt, kevés magyar nyelvű szakirodalom állt rendelkezésünkre, nehéz volt előadókat biztosítani. A kezdeti nehézségeket leküzdve egy 28 tagú kollektíva kezdte meg a tanulást. Többségük a Kovosmalt üzem dolgozója, a füleki és a losonci magyar tannyelvű iskolák tanárai és tanítói voltak. Az iskola szervezői és elindítói közül ki kell emelni dr. Szako László tanárt, Bábela Károlyt, a Füleki Vnb elnökét, Hronec Józsefet, de még sorolhatnék több nevet is. Most, amikor a 28 hallgató átesett a záróvizsgán, értékelhetjük igazán a hároméves munka eredményét. A végzett hallgatók közül 12-en vörös diplomát szereztek, de a többiek is jó eredménnyel végeztek. A vizsgák eredményeit Ďuroš elvtárs, a CSKP losonci (luče- neci) járás politikai iskolájának a vezetője értékelte. A vizsgabizottságon kívül jelen volt Beňo József elvtárs, a füleki Kovosmalt üzemi pártszervezetének az elnöke, mint az egyik vizsgáztató csoport elnöke és Tankina elvtárs, a CSKP losonci járás ideológiai titkára. Ďuroš elvtárs a vizsgaeredmények kihirdetése után hangsúlyozta, hogy ezzel a hallgatók munkája nem ért véget. Az itt tanultakat tovább kell gyü- mölcsöztetniük a fiatalok körében mind a munkahelyeken, mind az iskolákban, hogy fiataljaink marxista—leninista szellemben nevelkedhessenek. SZTANO LÄSZLÖ KULTURÁLIS HÍREK □ YVES BOISSET, a harmincnégy éves francia rendező, aki legutóbb nagy sikert aratott A merénylet című bátor antiimperialista filmjével (Y. Montand főszereplésével), befejezte legújabb, R. A. S. (Semmi újság a fronton) című filmjét, amelyet Tunéziában forgatott és amely 1956-ban játszódik Algériában. A film három fiatal katonáról szól — az egyik kommunista, a másik anarchista, a harmadik apolitikus polgárifjú —, akik az események nyomása alatt lassan odáig jutnak, hogy megtagadják a katonai szolgálatot. □ A ROYAL SHAKESPEARE COMPANY négynapos, nagy sikerű vendégjátékon mutatkozott be Cipruson. A világhírű brit együttes a kuriumi amfiteátrum szabadtéri színpadán a tragikus sorsú dán királyt, Hamlet tragédiáját adta elő. □ A Ľ ARC című francia folyóirat Aragon-különszámot adott ki, melyben három világhírű haladó poéta, név szerint Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő, Rafael Alberti, az argentínai emigrációban élő spanyol lírikus és Jánnisz Ritszosz, a modern görög költészet úttörője, a Holdfényszonáta szerzője köszönti a vele rokon szellemű nagy francia költőt. A külön- szám közli még Roman Jakobson, a kiváló nyelvész elemzését Aragon lírai nyelvezetéről; valamint Antoine Vitéz, Raymond Jean és sok más francia író tanulmányát. □ GOETHE-EMLÉKMŰZEUM nyílt Rómában a Via del Cor- són levő Deutsche Bibliothek (Német Könyvtár) rendezésében. A múzeumban kiállították a nagy német költő kéziratainak fotókópiáit, műveinek számos nyelvű kiadványait, személyi tárgyainak fényképeit. Októberben újabb Goethe-kiállí- tást nyitnak Rómában, melyen a költő műveit illusztráló rajzokat, festményeket, karikatúrákat láthatja majd a nagyközönség. □ ZEFFIRELLINEK, az irodalmi remekművek szerelmesének legközelebbi terve: a Pokol megfilmesítése. Előzetes becslések szerint a film nyolcmillió dollárba fog kerülni s a rendező öt-hat ország pénzügyi támogatására számít, hogy 1974 tavaszán hozzákezdhessenek a forgatáshoz. KÖZÖS ÉRDEK Az oktatás legfőbb feladata megtanítani a gyermekeket a helyes fogalomalkotásra és a gondolkodásra. A gondolkodás fejlesztése azonban nemcsak az iskolában történik, hanem sokkal korábban megkezdődik már a családban, később folytatódik a játszótéren, az utcán, és mindenütt ott, ahol a gyermek tapasztalatokat szerez. A korszerű oktatás hatékonysága szempontjából ezek a hatások az iskolait kivéve sokszor a véletlenen múlnak és rendszertelenek, mert a fogalomalkotás nem olyan követelményrendszer, határozott feladat és célrendszer szerint történik, mint az iskolában. Ennek ellenére semmiképpen sem szabad lebecsülni ezeket a lehetőségeket. Különösen a szülők tehetnek igen sokat annak érdekében, hogy gyermekük már kiskorától kezdve elsajátítsa a helyes fogalomalkotás módját és a helyes gondolkodás alapelemeit. A fogalomalkotás, mint a gondolkodás alapfelétele, már nagyon korán megkezdődik a gyermek nevelése során. A csecsemőápolásról szóló szakkönyvek azt tanácsolják az anyáknak, hogy a csecsemővel mindjárt a születés után sokat kell beszélgetni, illetve beszélni hozzá. Az ápolással járó műveleteket szóval is kísérni kell, sőt fokozatosan bele kell abba vonni magát a csecsemőt is. Ez a fogalomalkotás egyik kezdeti formája. E követelmény fontosságát igazolja az a közismert tény is, hogy azok a gyermekek, akikkel csecsemőkoruk óta sokat foglalkoztak, szellemi képességeikben, beszélőképességben túlszárnyalják az ingerszegény környezetben nevelkedő gyermekeket. A gyermeki fogalomalkotás és gondolkodás sajátosságairól viszonylag sokat tudunk. Számos kutató vizsgálta azok törvényszerűségeit, és fejlesztésük módszertani kérdéseit is elég részletesen kidolgozták már (Kelemen, Várkonyi, Mérei, Vi- gotszkij, Elkonyin, Dávidov, Piaget, Kopecký stb.). A továbbiakban csak néhány olyan lehetőségre hívjuk fel a figyelmet, amelyeket ha a szülők kihasználnak, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az iskolai oktatás megkönnyítéséhez, továbbá a gyermek érdeklődésének és személyiségének a sokoldalú fejlesztéséhez. Elsősorban az alsótagozatos tanulók fogalmainak és gondolkodásának a családban történő fejlesztési lehetőségeire mutatunk rá. A gyermek iskolába kerülve már elég gazdag fogalmi anyaggal rendelkezik. E fogalmak jellegüket tekintve köznapi fogalmak, de mint arra több kutató rámutatott (Piaget, Zankov, Vigotszkij stb.), az intézményes nevelés során elemi tudományos fogalmakat is elsajátít a gyermek. A gyermek Togalmainak nagy részét a környezetében élő felnőttektől szerzi, vagy a teleko- munikációs eszközök révén jut hozzájuk. Ez a tény magában rejti annak a veszélyét, hogy az elsajátított fogalmak és gondolkodási formák nem épülnek konkrét és eléggé széles tapasztalati bázisra, hiányosak, nem teljesek és sokszor helytelen általánosításon alapulnak. Az elsajátítás verbális jellegű; a gyermek ugyan ismeri a fogalmat és használja is, de tartalmával nincs tisztában. E hibák kiküszöbölésében a szülők és általában a felnőttek is segíthetnek az iskolának. A segítséget ugyan megnehezíti, hogy a szülők általában nem tudják pontosan, milyenek a tantervi követelmények, ezért csak nagy általánosságban lehet tanácsot adni a segítség- nyújtás jellegét illetően. A szülők legtöbbször úgy tudják meg, hogy a gyermek számára valamilyen fogalom nem világos, ha kérdéseivel ostromolja őket. Más eset, amikor ők maguk ismertetnek meg vele egy- egy új fogalmat. További eset, amikor a gyermek tévén vagy rádión keresztül jut kapcsolatba az új fogalommal, s meg akarja azt ismerni. A fogalomalkotást akkor segíthetik elő a szülők, ha egy- egy fogalom elsajátításához megfelelő tapasztalati anyagot biztosítanak a gyermek számára. Bármilyen fogalom elsajátításáról legyen is szó, a helyes elsajátítás alapvető feltétele a tapasztalati bázis biztosítása. A szülőknek ugyan sok lehetőségük kínálkozik arra, hogy ezt a bázist létrehozzák. A gyermek helyes értelmi fejlődését szem előtt tartva ne sajnálják az időt és fáradságot, hogy türelmesen megmagyarázzák a dolgok, a tárgyak és jelenségek lényegét, és adjanak módot gyermeküknek arra, hogy saját maga szerezzen közvetlen tapasztalatot a fogalmakban visz- szatükrözött valóságról. A megfelelő tapasztalati anyagot a gyermek közvetett formában, kérdezgetéssel, vagy közvetlen megfigyeléssel, érzékeléssel, manipulációval szerzi meg. Helytelen tehát, ha a gyermeket szándékosan megakadályozzuk abban, hogy közvetlenül észlelje az egyébként semmi veszélyt nem jelentő manipulációk végzését vagy ha kérdéseire ideges türelmetlenséggel vagy egyáltalán nem válaszolunk. A szülők segítsége akkor lesz hatékony, ha a fogalomalkotásban és a gondolkodás fejlesztésében irányítják a gyermek megfigyeléseit. A családban a mindennapok számtalan lehetőséget kínálnak a legkülönbözőbb dolgok, jelenségek megfigyelésére. A gyermek ugyan önkéntelenül, irányítás nélkül is megfigyeli az őt érdeklő vagy erős felszólító jelleggel bíró dolgokat, tárgyakat, az ilyen megfigyelések azonban nem mindig módszeresek. A szülők segítsége tehát elsősorban e vonatkozásban szükséges. Mint mondottuk, a megfigyelés igen fontos feltétele, hogy a lényeges és lényegtelen kiemelésével záruljon. A gyermek fogalmait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy azok sokszor a dolgok és jelenségek lényegtelen jegyeit tükrözik, s nem a lényegeseket. A szülők és felnőttek segítsége tehát abban jelenthet sokat, hogy a dolgok és jelenségek megnevezésénél, az új fogalmak elsajátításakor a fogalom leglényegesebb jegyeire hívják fel a gyermekek figyelmét. Ez a segítség a szemléletileg könnyen hozzáférhető lényeges jegyek kiemelésével kezdődhet, majd a későbbiekben az elvontabb fogalmi jegyek megfigyelteté* seire is ki lehet terjeszteni. A gondolkodás alapfeltétele, hogy az építőelemként felhasznált fogalmak bizonyos rendszert alkossanak, azaz, hogy az egyes fogalmak alá és föléren- delési viszonya világos legyen a gyermekek számára. Kezdetben a fölé és alárendelési viszony feltárása csak szűk tárgykör fogalmai között lehetséges, melyek a közvetlen érzékelés számára hozzáférhetők, később azonban, mint ezt a kutatások igazolják (Lénárd, Vigotszkij, Elkonyin, Dávidov, Kelemen) az iskolai oktatás hatására elvont szinten is lehetséges, sőt kifejezetten kívánatos a rendszerezés. A szülők által e téren nyújtott segítség akkor lesz igazán eredményes, ha szoros együttműködést fejtenek ki az iskolával, a tanítókkal. A kölcsönös együttműködés során a tanítók megismertethetnék a szülőkkel azokat a legfontosabb tantervi követelményeket, amelyeket egy-egy fogalomkörben el kell érni, vázolnák a típushibák okait és azokat a módszereket, amelyek segítségével a szülők segíthetnék a hibák felszámolását. A fogalomalkotás kialakítása és a gondolkodás fejlesztése igen összetett folyamat. Teljességre mi sem törekedtünk, csak néhány vonatkozását említettük a problémakörnek. Elsősorban azokat a lehetőségeket vázoltuk, amelyek megfelelő kihasználásával hozzájárulhatnánk az iskolai megismerés megkönnyítéséhez és az ésszerű gondolkodás fejlesztéséhez. Ez pedig nemcsak szülői, hanem állampolgári kötelességünk is. KULACS DEZSŰ 1973. VIII. 9. SZU LÖK, N EVELŐK FÓR U M;A
