Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-02 / 182. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1973. augusztus 2. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA I» XXVI ÉVFOLYAM 182. szám Ára 50 fillér KÖZLEMÉNY a szocialista országok pártvezetöinek baráti találkozójáról I. A Krím-félszigeten július 30— 31-én megtartották a szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek talál­kozóját," amelyen részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom munista Párt Központi Bizottsá gának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke; Gustáv llusák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon ti Bizottságának első titkára; Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz ponti Bizottságának első titká­ra, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára; Ni­colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke; Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára és Konsztantyin Katu- sev, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára. A találkozó résztvevői tájé­koztatták egymást pártjuk éle­téről és tevékenységéről, szo­cialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gaz­dasági és ideológiai együttmű- ködés kérdéseit. Átfogó véle­ménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi problémákról is. II. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának ve­zetői megállapították, hogy az 1972 júliusában megtartott krím-félszigeti találkozó óta eltelt Idő alatt jelentős sikere­ket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozataiban foglalt külpo­litikai célkitűzések, a testvér- pártok kongresszusain elfoga­dott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának béke­programja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztár­saság teljes nemzetközi elisme­rése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcso­latainak rendezése, Kuba nem­zetközi pozícióinak megerősö­dése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sike­res kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tarto­zó országok békeszerető politi­kája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában az egész nemzetközi helyzet ja­vításában nagy szerepet töltöt­tek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képvise­lőivel az utóbbi időben megren­dezett találkozói és tárgyalá­sai. Leonyid Brezsnyev tájékozta­tást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kong­resszuson elfogadott békeprog­ram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékeny­ségéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövet­ségi Köztársaságban és Francia- országban nemrégiben tett lá­togatásáról, a lezajlott tárgya­lásokról és a megkötött megál­lapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyez­ményről. A testvérpártok veze* tői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Közpon­ti Bizollsága főtitkárának sze­mélyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános követ­keztetést, hogy az egész nem­zetközi helyzetben jelentős po­zitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elis­merésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesednek a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok a szocialista és a ka­pitalista országok között; ked­vezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések szá­mára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel meg­szilárdítani a nemzetközi szín­téren végbemenő pozitív válto­zásokat, következetesen megva­lósítani a megkötött egyezmé­nyeket és szerződéseket, szünte­lenül előrehaladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítet­ték azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előké­szítő konzultációk és az euró­pai értekezlet első szakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvér­pártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek valóban tar­tós európai béke megteremtésé­be vetett nagy reményeiket fű­zik, amennyiben megvan a rész­vevőkben a jóakarat, már eb­ben az évben teljes egészében (Folytatás a 2. oldalon) Gazdag és változatos program Kurt Waldheim csehszlovákiai tartózkodása második napián (CSTK)— Dr. Ľubomír Štrou­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnö­ke, kedden este a prágai Hrzán- palotában díszvacsorát adott dr. Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának a tiszteletére. A két vezető személyiség a vacsorán pohárköszöntőt mon­dott. A prágai Károly Egyetemen Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára hivatalos csehszlovákiai látogatásának második napján feleségével és kíséretével együtt tegnap dél­előtt a prágai Károly Egyetem­re látogatott. Az ősrégi Károly Egyetem Hazafiak termében, amelyben egybegyűlt a Károly Egyetem tudományos tanácsa, vezetősé­ge, s a tiszteletbeli vendégek élükön Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszterrel, dr. Bedrich Svestka, a Károly Egyetem rek­tora, a Csehszlovák Tudományos. Akadémia levelező tagja mon­dott beszédet. Többek között hangsúlyozta: „A Károly Egyetem tudomá­nyos tanácsa megtiszteltetés­nek tartja, hogy az ősrégi Ká­roly Egyetemen üdvözölheti dr. Kurt Waldheim urat, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének jelentős képviselőjét — főtitká­rát.“ Nagy figyelemmel kísérjük mindazokat a lépéseket, ame­lyeket világviszonylatban a bé­ke, a biztonság és az együttmű­ködés érdekében tesznek. Főtit­kár úr, ezért értékeljük annyira az ün igyekezetét e cél elérésében, tisztelettel szem­léljük, milyen következetesség­gel és céltudatossággal érvé­nyesíti az életben az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának az elveit. Engedje meg, hogy a Tudo­mányos Tanács mai ülésén leg­mélyebb meggyőződésünk, és az ön iránt, valamint az ön személyében az Egyesült Nem­zetek Szervezete iránt táplált érzéseink kifejezéseként át­nyújtsam önnek a Károly Egye­tem arany emlékérmét.“ Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, ezt követően köszö­netét mondott a jelentős meg­tiszteltetésért, és azért, hogy a Károly Egyetem Tudományos Tanácsa lehetővé tette számá­ra e történelmi jelentőségű egyelem meglátogatását. Említést tett arról is, hogy az európai biztonságról és együttműködésről a közelmúlt­ban Helsinkiben megtartott ér­tekezlet nagy reményeket kelt a népekben. Hangsúlyozta, hogy az európai feszültség fokozott enyhülése e földrész határait túlszárnyaló jelentőségű. „A világtörténelem nem köny- nyű, ám mégis reményteljes korszakát éljük“ — mondotta dr. Kurt Waldheim. Megemlítet­te, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szót ad a kisebb nemzeteknek is, visszatükrözi azokat a forradalmi változáso­kat, amelyek a világon 1945 óta bekövetkeztek. Ezzel kapcsolat­ban felszólította a Károly Egye­tem képviselőit és hallgatóit, hogy munkájukkal járuljanak hozzá az ENSZ-nek a világbé- (Folytatás a 2. oldalon) Meghalt Waller Ulbricht elvtáis Berlin — Az NSZEP Köz­ponti Bizottsága, az NDK Ál­lamtanácsa, Minisztertaná­csa, a Népi Kamara Elnök sége és a Nemzeti Front Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge mély fájdalommal tudat­ja, Walter Ulbricht elvtárs, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Államtanácsának elnö­ke szerdán, 1973. augusztus 1-én 12.55 órakor elhunyt. Walter Ulbricht halála an­nak következtében állt be, hogy szíve felmondta a szolgálatot — hangzik a Berlinben kiadott orvosi köz­lemény, amelyet hét orvos írt alá. Walter Ulbricht az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, az NDK Államtanácsának elnöke 1893. június 30-án lip csei munkáscsaládban szüle­tett. Asztalosinasként tagja lett a Szocialista Munkásif­júsági Szövetségnek, 1912- től 1918-ig a Német Szociál­demokrata Párt tagja volt. Az első világháború idején katonai szolgálata alatt há­borúellenes propagandáért letartóztatták és bebörtönöz ték. 1918-ban lagja lett a Spar­tacus Szövetségnek, 1918— 1919-ben alapító tagja a Né­met Kommunista Pártnak és a lipcsei pártvezetőség tagja. 1923 óta az NKP Központjá­nak a (későbbi Politikai Bi­zottságnak) tagja és titkára volt. Amikor politikai tevékeny­sége miatt 1923-ban elfogató parancsot adtak ki ellene, illegalitásba vonult és a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának megbízásából 1925-ig Auszt­riában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban tevékeny kedett. Közeli fegyvertársa volt Ernst Thülmannak ab­ban az időben, amikor az NKP marxista—leninista tü- megpárttá fejlődött. 1928-tól 1933-ig az NKP képviselője volt a birodalmi gyűlésben. A Központi Bizottság tit­káraként az NKP illegális te­vékenységét irányította s amikor a Gestapo elfogató­parancsot adott ki ellene, a pártvezetőség határozata alapján 1933 októberében Franciaországba, később Csehszlovákiába és a Szov­jetunióba emigrált. 1934-ben és 1935-ben Wilhelm Pieck- kel együtt döntő mértékben részt vett a német munkás- osztály akcióegysége meg­újítási programjának kidol­gozásában — e program a fasizmus ellen, antifasiszta népfront megteremtésére irányult. 1936-tól 1938-ig részt veti a spanyol polgárháborúban. 1938-tól 1943-ig az NKP-t képviselte Moszkvában a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságában. Alapító tagja volt a Szabad Németország Nemzeti Bizott­ságának, amelynek kereté ben politikai tevékenységet fejtett ki a fronton és a ha­difogoly-táborokban. 1945 áprilisában gazdasá­gi és államépítési kérdések­kel bízták meg a központi bizottságban. A Német Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága és a Német Szociál­demokrata Párt Központi Bi­zottsága közös munkabizott­ságának tagjaként döntő mértékben részt vett a két párt egyesítésének előkészí tésében. 1946 áprilisában a Német Szocialista Egység párt megalakulása után a Politikai Bizottság tagja, 1950-től 1971-ig a Központi Bizottság főtitkára, illetve el­ső titkára volt. Erről a tiszt­ségéről előrehaladott kora miatt 1971 májusában le­mondott. Ekkor a párt elnö­kévé választották. Az NDK Államtanácsának 1960 szeptemberében történt megalakulásától elnöke volt egészen haláláig. A béke és a népek barát­sága, a szocialista államok testvéri együttműködése te­rén szerzett nagy érdemei elismeréséül a Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel, Oimitrov-renddel tüntették ki és további magas nemzet­közi kitüntetésekben része­sült. A Kari Marx-érdemrend háromszoros kitüntetettje, a Munka Hőse cím viselője. Az NDK számos további érdem­rendjével és érdemérmével tüntették ki. Kairó elítéli az amerikai vétót Olajháború a láthatáron? Kairó — Az egyiptomi par lament nyilatkozatban ítélte el a Biztonsági Tanács közel-ke­leti vitájában alkalmazott ame­rikai vétót, amely meghiúsítot­ta a megszállt arab területek kiürítését és a palesztinai nép jogainak tiszteletben tartását sürgető határozattervezet meg­szavazását. A nemzetgyűlés egyben fel­szólította a világ parlamentjeit, hogy ítéljék el az Egyesült Ál­lamokat, mert az a vétó alkal­mazásával szándékosan eltorla­szolta az igazságos, a nemzet­közi jog és az ENSZ-alapok- mány elvein nyugvó békéhez vezető utat. Szadat elnök üzenetei és a parlament állásfoglalása egy­aránt azt bizonyítják, hogy Egyiptom a Biztonsági Tanács ülését követően nem tekinti le­zártnak nemzetközi diplomáciai kampányát. Sőt új erőfeszíté­seket tesz az amerikai—izraeli összefonódás leleplezésére és el­szigetelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom