Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-05 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

az idei motocross-viLagoajnoKsag juramain szereplő CZ 25U-es sportgép. Ü1ABB TÍPUSÚ TEREP-MOTORKERÉKPÁROK A strakonicei ČZ-motorkerék- párokhoz nem egy motocross világbajnok neve fűződik. Em­líthetjük a szovjet Viktor Arbe- kovot, a belga Robert Noelit és De Costert, valamint az NDK- beli Paul Fridrichst. A győzel­mes évek után azonban bizo­nyos pangás állt be, az élver­senyzők „átültek“ más márkák­ra, s a kishitűbbek már-már pálcát törttek a ČZ gépek fö­lött. A strakonicei konstruktő­rök azonban intenzíven dolgoz­tak. Meg kell jegyezni, hogy a külföldi megrendelők érdeklő­dése abban az időszakban sem csökkent, amikor a ČZ-moto- cross gépek a futamokban nem szerepeltek az első helyeken — sőt ellenkezőleg, az érdek­lődés állandóan növekedett. Így például 1970-ben 2000, 1971­ben 2900, 1972-ben 8500 moto- cross-gép hagyta el a strakoni­cei szerelőszalagot. Az idén pedi^g már 15 500 versenygépe't gyártanak. A Strakonicei Motorkerékpár - gyar — leszűrve az utóbbi két évben lebonyolított versenyek tapasztalatait — az idén több újdonsággal jelentkezik a 250 —500 kcm-es géposztályban. Ki­indulva a gépek hagyományos megbízhatóságából, fokozzák a motorteljesítményt s nagyoibb gondot fordítanak esztétikai ki­vitelezésükre is. Továbbá bő­vítik a terep-motorkerékpárok típussorát, éspedig a 125 és a 175 kcm-es gépekkel. A sportgépek néhány műsza­ki adata: a 125, a 250 és a 380 kcm-es gépek váza krommolíb- den csőből készül, hasonlókép­pen, mint a lengővilla, melynek csőfalvastagsága eltérő. A sár- hányókat speciális ABS plaszti­kus anyagból sajtolják. A 10,5 literes üzemanyagtartály lemez­ből, az ülésváz rétegezett üveg­rostból készül. Tekintettel az egyre fokozódó sebességre és a nehezebb terepviszonyokra, a gépekre DID jelzésű abroncso­kat szerelnek, amelyek nagyban hozzájárulnak a kerékszilárd­sághoz. 'Megerősítették az első hordozóvilla falát, nagyobb a rúgó átmérője, s általában jobb rugózási tulajdonságokkal ren­delkeznek. A könnyűöntvények­ből készült alkatrészek Ikiese- rélhetők. A 125 kcm-es gép ada­tai: motorja egyhengeres. lég­hűtéses, a henger alumínium- öntvényből készül, furat/löket 55/52 mm. A kétkörös dugattyú­kat a Týnecl Metaz nemzeti vállalat gyártja. Az ötfokozatú sebességváltó fogaskerekeit speciális POLDI-acélból készí­tik. A motor teljesítménye 20 LE 8200/perc fordulatszámnál. A magasabb géposztályba sorolt motorok felépítése hasonló, csupán a motor űrtartalmát megszabó alkatrészek módosul­nak. így a 250 kcm-es motor­kerék furat/lökete 70/64 mm. A motor teljesítménye 35 LE 7200 fordulatszámnál, sebességváltó­ra ötfokozatú, s az egyes átté­telek eltérnek a 125-ös típus­tól. A hengervezérlés, a kipu­fogó-rendszer módosításával, va­lamint új gyújtásrendszer al­kalmazásával a 250-*esek lénye­gesen rugalmasabbá váltak, s teljesítményük is növekedett. Az 500 kcm-es géposztályba so­rolt 380 kcm-es sportgép motor­jának furat/lökete 82/72 mm, teljesítménye 48 LE 6600/perc. fordulatszámnál A gépnek négyfokozatú sebességváltója van. E vázlatos adatokat talán még azzal bővíthetnénk ki, hogy valamennyi motornál más- más típusú porlasztót alkalmaz­nak: a 125 kcm-es gépen JIKOV, a 250 kcm-es gépen MIKUNI s a 380 kcm-es gépen BING rend­szerű porlasztó található. Mint az elmondottakból is ki­derül, a Strakonicei Motorke­rékpárgyár konstruktőrei nem ülnek az évekkel ezelőtt szer­zett babérokon. Azon szorgos- lkodnak, hogy a ČZ-véd jegy to­vábbra is az első helyeken sze­repeljen a világversenyek me­zőnyében. Eez törekvésükben természetesen nincsenek egye­dül. Nagyban hozzájárul a sike­rekhez a Csehszlovák Autógyá­rak többi üzeme is, mint példá­ul a České Budéjovice-i Motor, a tábori Jiskra. a Vysoké Mý- to-i Karosa, a Týneci Metaz stb. S a Gottwaldovi Vörös Október nemzeti vállalattal való jó együttműködés eredménye az is, hogy a versenygépéket új tí­pusú abroncsokkal szerelhetik fel, amelyek további tökéletesí­tése a gottwaldoviak gyártási tervében szerepel. A kutatási és fejlesztési munkákkal természe­tesen Strakonicén sem álltak le. Programjukban szerepel többek között a plasztikus műanyagok még nagyobb méretű kihaszná­lása. Ezentúl pedig figyelem­mel kísérik az idei motocross világbajnokságon szereplő gé­peket, s a tapasztalatokat hasz­nosítani akarják az említett sportgépek további korszerűsí­tésénél. Termelés és export a statisztika tükrében A vezető tőkésországok múlt évi személyautó­termeléséről és exporteredményeik alakulásáról a nemzetközi sajtóban mostanáig rendkívül ke­vés híranyag jelent meg. A nyolc ország által elért főbb eredmények csak a szakfolyóiratok „száraz“ statisztikai adataiból összegezhetők. A nyolc vezető tőkésország 1972-ben 4,3 szá­zalékkal állított elő és 2,2 százalékkal exportált több személygépkocsit, mint 1971-ben. A legjobb eredményeket mind a termelés, mind az export terén Franciaország érte el. A 8 ország által előállított mennyiségből 12,2 százalékkal (1971-ben 11,5 százalékkal], az exportból 20,) százalékkal (1971-ben 19,2 százalékkal] részese­dett. Az export aránya a termelésből 55,2 szá­zalékot (1971-ben 55,0 százalékot] tett ki. Anglia a termelésben a 2., míg az exportban a 8. helyezést érte el. Ezzel az eredménnyel az össztermelés 7,8 százalékát (7,5 százalék) és az export 7,9 százalékát (9,2 százalék] jelenti, míg az előállított mennyiségnek a 31,8 százalékát (40,9 százalék) értékesítette külföldön. japán a termelésben a 3., az exportban a 4 helyet vívta ki a ranglistán. A vezető országok termeléséből 16,4 százalékkal (15,8 százalék), az exportból 18,2 százalékkal (16,9 százalék) része­sedett, és a gyártott mennyiség 35,6 százalékát (34,9 százalék) értékesítette külföldi piacain. Svédország a termelés terén a 4., az export ban a 7. helyet érte el. Termelése 1,3 százalék­kal (1,2 százalék), exportja-2,4 százalékkal (2,7 százalék) szerepel, és az előállított mennyiség­ből 61,3 százalékot (72,4 százalék) adott el kül földön. A kanadai termelők a termelésben az 5., az exportban a 6. helyet érték el. Termelésben 4,7 százalékkal (4,7 százalék), exportban 10,9 száza­lékkal (10,6 százalék) részesedtek, ami egyben az általa előállított mennyiségnek a 74,1 száza lóka (74,5 százalék). Olaszország az össztermelésből a 6., az export ban az 5. helyet foglalta el. A termelése 7,2 szá zalékkal (7,1 százalék), az exportja 8,5 százalék kai (8,3 százalék 1 részesedett a nyolc orszá? vo­lumenéből. Az export az általa előállított many­nyiség 38,1 százalékának (38,1 százalék) felelt meg. Az USA konszernjei a 8 ország termelésének növekedési üteméből a 7., az exportban a 2. hely­re kerültek. Ezzel az eredménnyel az összterme­lésből 30,6 százalékkal (36,5 százalék) és az ex­portból 5,4 százalékkal (5,2 százalék) részese­dett. Az export részesedése a termelésből 4,9 szá­zalékot (4,5 százalék) ért el. Az NSZK gyárai az össztermelésből a 8., az exportból a 7. helyezést érték el. Termelésük a 8 ország volumenéből 14,4 százalékkal (15,7 százalék), exportjuk 25,8 százalékkal (27,9 szá­zalék) részesedett. A gyártott személygépkocsik 57,7 százaléka (33,8 százalék) jutott a külföldi piacokra. A termelés fokozására mérsékelő hatást vál­tottak ki az 1969 óta tartóssá vált alapanyag- és félkészáru-áremelkedések. Ehhez kapcsolódik az egyes országok részéről egyre nagyobb mérték­ben megkövetelt biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása is. E követelmények előte­rébe kerülése é>s kielégítése ugyancsak az árak emelkedéséihez vezetett. Kedvezőtlenül befolyásolta a nyolc ország együttes termelését a dollárválság is, amelynek első hulláma már 1972 augusztusában, majd a második decemberben jelentkezett. A legjobb eredményt elért Franciaország rugal­mas termelési és kereskedelempolitikájának kö­szönheti mostani sikereit. A szocialista országok­kal való együttműködési készsége is nagymér­tékben segítette piaci pozícióinak megerősödé­sét. Az 1973. év végének kilátásai mind a termelés, mind az export terén a múlt évinél valamivel kedvezőbbnek ítélhetők meg. A termelés 4,5—5 százalékos, az export 5—6 százalékos bővülésé­vel számolhatunk. Ez azonban csak abban az esetben következhet be, ha a devizapiac az év folyamán valamelyest stabi’izálódik. ha a sze­mélyautók átlagárai 3—4 százaléknál többet nem emelkednek, s ha a gyárak rugalmasabb terme­lést és exportpolitikát folytatnak. FIGYELMEZTETŐ ADATOK Képzeljünk el egy temetőt 327 fejiavat, a a ouu^muK iolött zokogó hozzátartozókkal Szomorú, szívet marcangoló lát­vány ... S ilyen látványban részesülnénk, ha a Szlovákia köz­útjain elhunytakat egy helyen és egy időben temetnénk .. A féléves autóbaleset-statisztikáról van szó, melynek szomo­rú és sajnálatos mivoltát az alábbi konkrét adatok szemlélte­tik: a szlovákiai közutakon az év első felében összesen 8287 autóbaleset történt, vagyis 527-tel több, mint az elmúlt év ugyanezen időszakaiban. A balesetek következtében 3891 sze­mély sérült meg és 327 személy vesztette életét — tizenhárom­mal több, mint 1972 első felében. Az anyagi kár 59 032 750 koronát tett ki, ami szintén több a tavalyinál mégpedig 4 191 810 koronával. A legszomorúbb statisztikai adat — az elhunytak száma. Szomorú főleg azért, mert fölöslegesen „áldozták fel“ erő­teljes életüket. Lényegében apróságokon buktak meg, icipici mulasztások áldozataivá váltak: nem tartották meg a közleke­dési szabályzat egy-egy paragrafusát. A baleset általában ilyen „icipici“ mulasztás következménye. Egyszer sikeres, máskor tragikus kimenetelű. S ha ez így folytatódik az év második felében is, nemigen lehetünk derűlátók — a 327 haláleset nem jósol semmi jót, ugyanis a közúti közlekedés a második fél év kezdetén válik intenzívebbé — főleg júliusban és au­gusztusban sűrűbb, s ennek megfelelően n hónaDok­ban a balesetek száma is növekszik. Elgondolkodtató tény ez, s emellett a gazd^sagi kár is igen tetemes. A hat hónap alatt „elveszett“ közel hatvanmillió ko­rona — nagy összeg. Gondoljuk csak meg, mi mindent lehetne ezen a pénzen építeni, mondjuk a motorizmus fejlesztése terén. Például: egy gyorsszervizt másfél millió koronáért felépítünk. Vagyis a fél év alatt negyven ilyen szervizt herdáltunk el. És éppen az autósok a megmondhatói, milyen szükség lenne rájuk ... Ez azonban az éremnek csupán az egyik oldala. A má­sik oldalon ismét megjelenik a 327-es szám, a halottak száma — a család, a hozzátartozók, s a társadalom számára szinte mérhetetlen veszteség. Az éremnek ezen az oldalán vannak a sérültek is (3891). Ha egy-egy sérülés ápolására csupán két műszakot számítunk — a munkából való kiesés több mint 62 000 munkaórát jelent. S ennyi idő alatt szintén jelentős értékeket lehet kitermelni! Mindehhez természetesen még hozzá kell számítani a betegállományért kifizetett összeget. Mindent összevetve — nagy összegekről van szó. Idekívánkozik a kérdések sora: miért mindez, kikre hárul a felelősség, mi feltételezi a helyzet javulását stb. Mint már többször is hangsúlyoztuk, a baleseteket a szabálysértés okoz­za. Vagyis az okokat az emberekben, az autóvezetőkben kell keresnünk. Azokban, akik fegyelmezetlenül vezetnek, s a tár­sadalom célkitűzéseit képviselő közlekedési szabályokat meg­sértik. Akik elméletben ugyan kiválóan vizsgáznak, a gyakor­latban azonban szándékosan nem akarják, vagy nem tudják megtartani a közlekedést szabályozó előírásokat. íme néhány szemléltető példa: (va’amennyi júniusban történt) — egy sze­mélygépkocsivezető — Vojany községben — elgázolt egy nyolc­éves kislányt (a helyszínen meghalt), s egy 14 éves fiú súlyo­san megsérült. Az autóbaleset oka: a gépkocsivezető alkohol- fogyasztás után gyorsan hajtott. A szabályok tudatos megsér­téséről van szó. Másik eset: egy motorkerékpáros — Zlaté Moravce környékén — nem adott elsőbbséget a főúton haladd gépkocsinak, és a helyszínen meghalt. Ismét feltehetjük a kérdést: miért? Ha megtartotta volna a szabályokat, ma is közöttünk, az élők sorában lehetne... Nehéz az esetet „meg­magyarázni“, hasonlóképpen, mii.t a következőt: 51 éves asz- szony halt meg a helyszínen, akit egy Dolný Kubín-1 járási traktoros ütött el. A baleset oka. a traktoros részeg volt! A balesetek lényegében nem változtak: 1. a gyorshajtás, 2. az elsőbbségadás elmulasztása, 3. az alkoholfogyasztás. A féléves bnlesetstatisztikát azért tettük szóvá, hogy autósaink elgondolkozzanak az adatok fölött, és járuljanak hozzá a biz­tonságosabb közúti közlekedéshez. (kerekes) JOGOSÍTVÁNY - HÁROM NAP ALÍTT Három nap alatt szerezhetnek gépkocsivezetői jogosítványt azok az érdeklődők, akik részt vesznek a gottwaldovi Codok által szervezett tanfolyamokon. Az Idén hat ilyen tanfolyamot szerveznek s az érdeklődők az egész országból jelentkezhet­nek. A tanfolyam előnye, hogy rendkívül rövid idő alatt sze­rezhető meg a jogosítvány. Főleg olyan dolgozók jelentkezne1', akik valamilyen okból nem vehetnek részt a hosszú lejáratú oktatásban. Az eddigi eredmények kiválóak — a résztvevők jelesre vizsgáztak. Kiváló gépkocsivezető Környezetében nagy megbecsülésnek örvend a bratic»a/ai Magasépítő Vállalat gépkocsivezetője — Füsí Imre. A vál? latnál 1960-ban vállalt először munkát, mint rakodómunkás. De nem sokáig, mert 1962-ben sikeresen elvégezte a gépkocsi- vezető-tanfolyamot. Azóta sok víz folyt le a Dunán és Füs> elr társból kiváló gépkocsivezető lett. Munkájával nagy megbecsü­lést szerzett a vállalatnál. Felettesei is elismerő szavakkal nyilatkoznak róla. Jó munkájáért már többször részesítették pénzjutalomban. De nemcsak feladatait teljesíti pontosan, ha­nem a rábízott Tatra 138-as gépkocsit is mindig üzemképes állapotban tartja. És kezdettől fogva balesetmentesen közleke­dik. Füsi elvtárs 34 éves, négy gyermek apja. Pastuchy (Patas) községből jár be dolgozni. Kiváló munkájával rászolgál a di­cséretre. A képen Füsi Imre (jobbról) és Naev János rakodó- munkás " «7/VBÖ bEia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom