Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-05 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
BESZÉLGETÉS A PARLAMENTBEN A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája mezőgazdasági és élelmezésügyi bizotságának együttes ülése után készült ez a felvétel a Szjövetségi Gyűlés folyosóján. Balról: V. Vondľouš, J. Gibas, R. Bubeník, R. Zahradník és J. Cervinka ^ (Kvéta Venušová felvételei) — A képviselőik tudatában vannak annak, hogy a szakosítás és a koncentráció, jelentőségét tekintve, joggal hasonlítható a CSKP IX. kongresszusa után megvalósított kollektivizálási szakaszhoz. Figyelemre méltó eredmény az is, hogy minden járásban, az állattenyésztés és a növénytermesztés szakaszán célszerű vállalatközi kooperációs mintaüzemek létesülnek. Az egyes járásokban folyamatban van a szakosítás és a kooperáció, valamint a koncentrálás 1985-ig szóló távlatainak a kidolgozása. Az egyesített szövetkezeti vállalatokban az állattenyésztés terén ötször-hatszor nagyobb a munka termelékenysége, mint az efsz- ekben, vagy az állami gazdaságokban, s az egy dolgozóra eső bruttó jövedelem kb. hatezer koronával nagyobb, mint a szövetkezetekben. A képviselők előtt világos, hogy a koncentrálás és a szakosítás nagyon igényes feladat. Egyes járásokban úgymond egyszerűbben és gyorsabban akarják megvalósítani a szakosítást és a kooperáció létrehozását, s e cél érdekében tömeges méretekben láttak a mezőgazdasági üzemek egyesítéséhez. De a koncentrálás és a szakosítás nem lehet végcél, csupán eszköz a tudományos ismeretek alkalmazásához, a tartalékolk mozgósításálhoz, azzal a célkitűzéssel, hogy mezőgazdaságunk olyan termelési többletet érjen el, amely fedezné az élelmiszerfogyasztási többletet. A képviselők tudatosítják, hogy a különböző gazdasági eredményeket felmutató üzemek összevonása sokszor új problémákat és kockázatot vethet fel nemcsak műszaki, szervezési és termelési vonalon, ds társadalmi téren is, hiszen az ilyen változás befolyással van az ember életstílusára, helyzetére mind a termelésben, mind a társadalomban. Nagyobbak lesznek az igények a szakképzettségre, megváltozik az egyes települések jelentősége és szerepe, ami kihatással van a közszolgáltatásokra, a kereskedelmi hálózatra, a közlekedésre és nem utolsósorban az iskolahálózatra is. Tehát ez a kérdés nemcsak a mező- gazdaság Ugye, hanem valamennyi ágazaté, az egész társadalomé. A mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos kérdéseket tehát a fenti tényezők ismeretében kell meghozni, összhangban a falvak életkörnyezete fejlesztésével és védelmével. Bizottságaink tagjai választókörzeteikben mindezek tudatában szentelnek maximális figyelmet a mezőgazdasági termelés szakosításával, koncentrálásával és a koope- rálással kapcsolatos kérdések helyes megválaszolásának. @ Milyen a bizottságok munkaterve az év második felére? — Szeptemberben a beruházási és a szarvasmarha- tenyésztési koncepció végrehajtását vizsgáljuk felül, októberben a képviselők számára a mezőgazdaságirányítási rendszer gazdasági eszközeiről és az efsz- elk jutalmazási rendszeréről tervezünk szemináriumot. Decemberben az 1974. évi költségvetési javaslat megvitatásán kívül a bizottságok megvitatják az áprilisi plénum és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozatainak teljesítéséről szóló jelentést, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi állami végrehajtási terv feladatait. Köszönöm az interjút. SOMOGYI MÁTYÁS 1973. VIII. 5. ® Másfél év telt el a parlamenti választások, illetve az állandó bizottságok megalakulása óta. Milyen munkát végzett ez idő alatt a két kamara mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága? — Bevezetőben szeretném hangsúlyozni, hogy bizottságaink, mint törvényhozó testületünk kamaráinak kezdeményező és ellenőrző szervei, tevékenységükben CsefhSzlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatából indulnak ki, amely tömören így fejezhető ki: úgy megszilárdítani a szocialista termelési kapcsolatokat, hogy a mezőgazdasági termelés az eddiginél tökéletesebben elégítse ki a lakosság szükségleteit. A fő feladat ezen belül az alapvető élelmiszerfogyasztási többletnek saját termelés alapján való fedezése. A bizottságok 1972 és 1973 folyamán fontos, egész szocialista mezőgazdaságunk további fejlődését érintő kérdéseket vitattak meg üléseiken. Napirendre került a mezőgazdasági gépgyártás és szállítás kérdése, megvitatták a mezőgazdaság fejlesztési programját, megtárgyalták a takarmányipar nyersanyag- és gyártási koncepcióját, valamint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos gazdasági intézkedések egész sorát. A bizottságok többek közt nagyon részletesen megvitatták a járási és a (kerületi mezőgazda- sági igazgatóságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet « Szövetségi. Gyűlés a múlt év júniusában fogadott el. Rendkívüli figyelmet szenteltek az efsz-ek VIII. országos kongresszusa előkészítésének is. A bizottságok tagjai választókörzetükben felméréseket végeztek, tanácskoztak a mezőgazdasági intézmények vezetőivel. A tapasztalatokat megvitatták, s ajánlás formájában megküldték a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, valamint az illetékes irányító szerveknek. Elmondható, hogy a bizottságok ajánlásai nem maradtak visszhang nélkül, s bekerültek a kongresszus dokumentumaiba. A bizottságok ülésem gyakori vendég a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki gondoskodik arról, hogy tárcája, a bizottságok kérésére, Ikellő időben kidolgozza és megküldje az ülések tárgysorozatához szükséges alapanyagokat. Itt említem meg, hogy nagyon jó a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságaival való együttműködés is. # Foglalkozást tekintve, mili/en a bizottságok tagságának a megoszlása? — A két bizottság túlnyomórészt a mezőgazdaság valamelyik területén dolgozó képviselőkből tevődik össze. Szövetkezeti tagok, efsz-elnökök, agronóinusok, közgazdászuk, tervezők, mezőgépipari doTgozók, mezőgazdasági vállalatok dolgozói, vezetői, valamint közéleti személyiségek is tagjai a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának. Ezekben a bizottságokban a cseh és a szlovák képviselőkkel együtt hasznos munkát fejtenek ki a magyar nemzetiségű képviselők is. A Nemzetek Kamarája bizottságának elnökhelyettese például Erős Vendel, a Csallóközaranyosi Efsz gépjavítója, s ennek a bizottságnak a munkájából veszi ki részét Renczés Sándor képviselő Is, a Felsőpatonyi Efsz elnöke. A Népi Kamara bizottságában, cseh és szlovák képviselőtársaival együtt dolgozik Fekete József, a čalovói (nagymegyeri) nagyihizlalda igazgatója, Madarász Sándor, a Lenártovcei (lénártfalvaij Vörös Csillag Efsz elnöke és Mészáros Irén, a Muzslai Béke Efsz tagja. A Népi Kamara bizottságának élén Imrich Janec mérnök, a Bytčai Efsz elnöke áll, a Nemzetek Kamarája bizottságának elnöke pedig René Zahradník, a Kroméríži GTÁ igazgatója. # Május végén Kroméŕííban, a CSNT és az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságainak részvételével együttes ülést tartott a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája mezőgazdasági bizottsága. Miért választották a munkaülés színhelyéül éppen Kroméríit? — Amint ismeretes, mezőgazdaság-fejlesztésünk középpontjában a kooperáción és a koncentráláson alapuló szakosítás áll. A kroméríži járásban a képviselők tapasztalhatták, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés eme progresszív formáját nemcsak a mező- gazdasági üzemek vezetői támogatják: magukévá tették ezt a gondolatot a mezőgazdasági dolgozók tömegei is. A képviselők a gyakorlatban tanulmányozták itt az 1971 óta működő kooperációs egységeket, nagy érdeklődéssel tekintettek a járás két új közös szövetkezeti üzemének, a téšnovicei sertéshizlalda és a vsetulyi takarmányszárító működésére. A téšnovicei nagyhizlaldában pl. tízezer malacot csupán hat etető gondoz, s egy dolgozó termelékenysége pénzben kifejezve, eléri az évi ötmillió koronát. A Roštíni Efsz- ben egy dolgozó ötven fejőstehénről gondoskodik, noha általában az efsz-ekben egy etetőre 14—18 tehén esik. A tehénistállót a Kroméríži GTÁ tervezte, s az egy fejőstehén istállózására eső befektetés nem haladta meg az 17 500 koronát! A bizottságok a kroméríži járásban a gyakorlatban ellenőrizték, hogyan valósítják meg ebben a csehországi viszonylatban is magas termelékenységű járásban a XIV. pártkongresszus határozataiból eredő, a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés továbbfejlesztésére irányuló feladatokat. A bevált tapasztalatok és a pozitív eredmények más járásokban is alkalmazhatók. 0 Június közepén a két bizottság megvitatta a mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrálásának koncepciótervezetét a nemzeti köztársaságok és kerületek viszonylatában. Milyen a képviselők állás- foglalása ehhez a tervezethez? A napilapok gyakran adnak hírt a Szövetségi Gyűlés állandó bizottságainak üléseiről, amelyeken a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája képviselői választókörzeteikben szerzett tapasztalataik alapján megvigazdasági és élelmezésügyi állandó bizottságainak munkájáról lesz szó. Parlamenti tudósítóink kérdéseire JÄN GIBAS mérnök, ,q népi kamara és a nemzetek Kamarája me- mÖ^ élelmeZéSÜ9VÍ bizottságai JÄN GIBAS. mérnök