Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-30 / 206. szám, csütörtök

Politikai agitáció csücsmunkák ideién A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaság területén működő pártszervezetek jelen­tős hányada a téli időszakban intenzívebb politikai tevékeny­séget folytat, mint a mezőgaz- lasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi em­bernek a téli hónapokban több a szabad ideje, könnyebben mozgósítható, szívesebben láto­gatja az összejöveteleket. Min­denképpen politikai hiba lenne, ha a téli időszak nyújtotta ked vező lehetőséget a pártszerve­zetek kihasználatlanul hagynák Ám az a szemlélet is káros — akár kimondva, akár kimondat­lanul —, hogy télen politizá­lunk, nyáron és ősszel pedig dolgozunk. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai mun­ka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevékenység el­engedhetetlen feltétele az ered­ményes munkának. A politikai munkára — agitá- cióra, tájékoztatásra stb. — az év minden szakában egyaránt szükség van. A politikai munka végzésében azonban figyelembe kell venni a körülményeket. Például azt, hogy a mezőgazda- sági dolgozók többsége a csúcs­munkák idején a földeken te­vékenykedik, későn, fáradtan tér haza. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már mind több a gép a szántóföldeken, a gyü­mölcsösökben, a kertészetekben. A munka legnehezebbjét már a gépek végzik, de ezeket is em­berek működtetik, s gyakran nem éppen a legkedvezőbb fel­tételek között. Az aratás példá­ul már nem igényli az egész falu apraja-nagyját, annak gondja 5—10 kombájnosra, ugyanennyi gépkocsivezetőre, kisegítő személyzetre hárul. A jelen időszakban végzik mező- gazdasági üzemeinkben az őszi betakarítási munkák előkészüle­teit. A cukorrépa, a burgonya és a kukorica gyors betakarí­tása éppen olyan pontos mun­kaszervezést követel, mint az aratás. Ezt a politikai munka szempontjából is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági idénymun­kák időszakában több okból sem célszerű egyszerre sok em­bert összehívni. Egyrészt ezzel sok embert vonnak el a párt- szervezetek a mezőgazdasági munkától, másrészt a szervezés­re fordított energia is többnyi­re csak kis mértékben haszno­sul. Ugyanis ilyenkor rendsze­rint kevesebben jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek leg­inkább szólni akarnak. Célrave­zető viszont a kisebb csoportok­kal — munkahelyek, brigádok, munkacsapatok — való foglal­kozás. Könnyebben biztosítható az egy-egy munkahelyen dolgo zók, vagy azonos munkafolya­matot végzők megjelenése. A politikai téma is egységesebb lehet, mert általában azonos foglalkozású és érdeklődési kö­rű embereket érint. A szövetkezetek tagságát és az állami gazdaságok dolgozóit állandóan informálni kell a na­pi jellegű politikai és gazdasá­gi problémákról. A szövetkezet tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a társadalom és a közös gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott mezőgazdasági dolgozó erezhet mély felelősséget a társadalom­mal és üzemének gazdálkodásá­val szemben. Például a trebišo­vi járásban levő Kráľovský Chl- mec-i (Királyhelmeci) Állami Gazdaságban az ilyen beszélge léseket az ebédidő alkalmával tartják. Ez a módszer nagyon jól bevált, hiszen nem a ráfor­dított idő hossza a lényeges, hanem a tájékoztatás tartalma és ténye. A mezőgazdasági munkák időszakában a politikai munka tartalmának is igazodnia kell a körülményekhez. Mi legyen a politikai munka tartalma? Ezt szövetkezete, mezőgazdasági üzeme válogatja. A pártszerve­zetek vezetőségei számára en­nek meghatározásában a min­dennapi problémák pontos elemzése legyen az „iránytű“. A téli időszakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés során mérlegeljék a kitűzött célokat. A határban erre nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy-egy kollektí­va figyelmét az aktuális ese­ményekre, munkájuk jelentősé­gére, a munkavégzés körülmé­nyeinek a kérdéseire stb. Ilyen vonatkozásban lehet a politikai munka tartalmát a felmerülő aktualitások és a napi problé­mák alapján megközelíteni. Az élő szónak különösen a csúcs­munkák időszakában van nagy hatása. A csoportos beszélgeté­sek, tájékoztatók során a dol­gozók is nyilváníthatják véle­ményüket. Felhívhatják a veze­tőség figyelmét a munkaszerve­zés fogyatékosságaira, a mun­kakörülmények megjavításának szükségességére és még sok mindenre. A politikai agitációs munká­nak azonban további hasznos formái is lehetségesek. A rožňa­vai (rozsnyói) járásban levő Plešiveci Egységes Földműves­szövetkezetben például az írá­sos tájékoztatásra is komoly gondot fordítanak. Havonta egy­szer üzemi újságot adnak ki, a szezonmunkák ideje alatt pe­dig hetente kétszer üzemi hír­adókban értesítik a tagságot a munkák menetéről. De itt Is hangsúlyozni kell, hogy az írá sós tájékoztatóban nem a hí­radó kivitelezése, oldalszáma a fontos. Ezeknél sokkal lénye­gesebb követelmény a gyorsa ság és az aktualitás. A Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaságban az aratás ideje alatt mindennap adtak ki üzemi híradót. így a dolgozók naponta értesülhettek a szocialista mun­kaverseny állásáról. Lehet egy tájékoztató csupán egyetlen oldal, de ha idejében és a legfontosabb kérdésekről tájékoztatják benne a dolgozó­kat, nagy politikai-gazdasági haszonnal járhat. Ma már valamennyi gazdaság­ban kialakult az a politikailag képzett vezető gárda, aktíva- és agitációs csoport, amelynek tag- jai az idénymunkák ideje alatt is képesek megoldani az agitá­ció és a tájékoztatás feladatait. Alapvető követelmény azonban, hogy a tájékoztató alapos és sokoldalú legyen, hogy az üzem dolgozói kellő tájékoztatást kap­janak a politikai és a gazdasági eseményekről, s ugyanezen a csatornán a vezetőség is tájé kozódjon a dolgozók hangulaté ról, véleményéről. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának maradéktalan teljesítésében nagy szerepe van az agitációs munkának. Azokban a gazdasá­gokban, ahol erre komoly gon­dot fordítanak, nem kell attól tartaniuk, hogy a határozatok csupán papíron maradnak. (illésj A „folyékony kenyér“ termelői A söriparhoz szorosan hozzá­kapcsolódik a sörárpa, illetve a komló termesztése és a malá­tagyártás. Szlovákia éghajlati és talajviszonyai mindkét nö­vény termesztésének megfelel­nek. Mivel a komlótermesztés­re elsősorban Csehországban vannak jó feltételek, ezért Szlo­vákia termőföldjeit inkább a gabonatermesztésre használják ki. Ebben az évben az árpa ve­tésterülete a gabonafélék kö­zül 37,8 százalék volt, és az át­lagos hektárhozam 35—45 má­zsa között mozgott. A maláta készítésére csak a vékonyhéjú, világos színű, kiegyenlített szemnagyságú, megfelelő csírá­zóképességű árpa alkalmas. Ép­pen ezért a sörárpa termeszté­sével foglalkozó mezőgazdá­szoknak nagy gondot kell for- dítaniok a termés minőségére. A mezőgazdasági kutató- és kí­sérleti állomások dolgozói sem hagyják figyelmen kívül ezt a munkaterületet, így az ő segít­ségükkel mezőgazdászaink egy­re több és jobb minőségű sör­árpát termesztenek. A malátagyártás Szlovákiá­ban még nagyon fiatal iparág, 1960 óta foglalkoznak a fejlesz­tésével. Ez alatt az idő alatt a malátagyárak termékei olyan minőségi változáson mentek ke­resztül, hogy ma már külföldön Ä SZOCIALISTA MUNKAVERSENY GYÜMÖLCSEI Jelentős lépést tett előre a szocialista munkaverseny a Sa­lai (vágsellyei) Duslo üzemben. Míg 1970-ben mindössze két kollektíva, összesen huszon­nyolc taggal versenyzett a Szo­cialista Munkabrigád címért, addig az idei év első feléig már 102 kollektíva, több mint 1700 taggal versenyzett a megtiszte­lő cím megszerzéséért. Eddig tizenhárom közösség nyerte el a Szocialista Munkabrigád cí­met, nyolc csoport „A CSKP 50. évfordulójának kollektívája“ cím viselője, és három közös­ség „A szakszervezetek VIII. kongresszusának kollektívája“ cím hordozója. A második negyedévben az egyes számú részleg dolgozói nyerték el az üzem igazgatójá­nak és az üzemi bizotságnak a vándorzászlaját. Becsületükre válik, hogy ugyanez a részleg a tavalyi évben háromszor lett a vándorzászló tulajdonosa. A karbantartók között legjobb eredményeket az automatizá- ción, mérésen és a szabályozá­son dolgozó javítók érték el. A kereskedelem területén a szál­lítók érték el az elsőbbséget. A vasúti kocsik forgalmának ész­szerű szervezésével több mint harmincezer koronát takarítot­tak meg. A „Mindenki szocia­lista módon“ szocialista verseny keretében a šaľai Duslo 47 leg­jobb dolgozóját jutalomban ré­szesítették. A szocialista munkabrigádok ezzel az egészséges versengés­sel nagymértékben hozzájárul­nak a gazdasági feladatok pél­dás teljesítéséhez. Ugyanezt bi­zonyítja a vállalatban zajló ver­seny kiértékelése, amely a munkakezdeményezés program­ja szerint halad. —MA— is keresettek. A szlovákiai malá­tagyárakban évente 170 000 ton­na jó minőségű malátát állíta­nak elő a hazai szükségletek fedezésére és kivitelre is. Említettük már, hogy a ná­lunk termesztett sörárpa minő­sége nagyon jó, éppen ezért a belőle készített maláta is na­gyon jó minőségű. A külföldi országok a kész maláta és a sörárpa iránt egyaránt nagy ér­deklődést tanúsítanak. Az éven­te kitermesztett sörárpának 25 százalékát exportálják, s ez a mennyiség évről évre növeke­dik. Szlovákia több járásában fog­lalkoznak komlótermesztéssel, az elmúlt évben a trenčíni, a topoľčanyi, a trnavai, a galán­tai, valamint a trebišovi járás­ban összesen 486 hektáron tér mesztettek komlót. A komlőter- mesztés jól bevált, az említett területről 5421 mázsa komlót takarítottak be. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a nemrégiben kiállítást rendezett a komlótermesztés, a maláta- és a sörgyártás fejlesztéséről Szlo­vákia területén. Az érdekes ki­állítást Piešťanyban rendezték meg, ugyanis itt van az a me­zőgazdasági kutató- és kísérle­ti állomás, ahol a komlóter­mesztéssel is foglalkoznak. A kiállított termékek között Szlo­vákia több söripari vállalata be­mutatta a termékeit. Fényké­pekkel és írásos dokumentu mokkái igazolták, hogy tökéle­tesítik a csomagolástechnikát, új korszerű raktárokat létesíte­nek Szlovákia-szerte. A sörel­látásban beálló javulást a fo­gyasztók is tapasztalhatják, mert egyre több fajtájú és jobb minőségű sör kerül az aszta­lokra. P. G. „A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának országai kö­zös célra egyesítik erejüket“. Ez volt a lipcsei Ágra "73 me­zőgazdasági kiállítás idei jelsza­va. Ez az „Egyetem a zöldben“ — ahogy német barátaink ne­vezik a kiállítást — valóban sok érdekességet és újdonságot mutatott be a mezőgazdasági szakembereknek a mezőgazda- sági termelés és az élelmiszer- ipar számos területéről. Szinte csodálatraméltó, hogy bár a ki­állítás egy egész hónapig tar­tott, a hatalmas területnek na­ponta több tízezer látogatója volt nemcsak az NDK-ból, ha­nem a többi szocialista állam­ból is. A gépesítési eszközök iránt érdeklődők figyelmét mindjárt lekötötték a bejárat mögötti szabad térségen elhelyezett gépek, amelyek a kiállítás jel­szavának gyakorlati érvényesí­tését is dokumentálták. A KGST- tagországokban gyártott élvo­nalbeli gépek szerepeltek itt, amelyek nélkülözhetetlen se­géd eszközei a korszerű mező­gazdasági termelésnek. Most ezek közül mutatunk be néhá­nyat. A balsoros maga/árú repakiszántó és rakodógép műszaki ter­veinek kidolgozásában szovjet, NDK beli és bolgár szakemberek működtek együtt, s gyártásuk is a három ország kooperációjában történik. A gép automatikus sorvezetővel van ellátva és a vezető­fülkében optikai és akusztikai jelzőberendezés ellenőrzi műkö­dését. A próbaüzemelés folyamán a nehezebb talajokon is jól bevált. Óránkénti teljesítménye 0,7—1,15 hektár. Az NDK mezőgazdaságában már néhány éve jól bevált a ná­lunk is ismert K 700 as szovjet traktor. A kiállításon szovjet gyártmányú tárcsás boronákkal és a képen látható, NDK ban gyártott B 501 es nyolctestű ekével szerepelt, melynek eketestei nehezebb akadályokba ütközve önműködően kitérnek. A Kertitox elnevezésű növényvédelmi gépeket az NDK ban fejlesztették ki, és most Magyarországon gyártják. Az Ágra ’73 egyik érdekes újdonsága volt az A 697-es ponto­san vető gép, amely kiérdemelte a kiállítás aranyérmét. Órán­kénti teljesítménye 2,2 hektár. Pneumatikus vetőszerkezete tizen­két sorban 45 centiméteres sortávolságú, az egyes vetőelemek kiiktatásával azonban 90, illetve 135 centiméteres sortávolságra is állítható. Szöveg és kép: jd újszó 1973. VIII. 30. 6 INTEGRÁCIÓ A MEZŐGÉPEK GYÁRTÁSÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom