Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-28 / 204. szám, kedd

HÁROM KÍVÁNSÁG Ha valaki felajánlaná, liogy teljesíti néhány mezőgazdasági jellegű kívánságom, nem késle­kednék sokáig azok felsorolásá­val. Azt kérném először, hogy Közép-Szlovákia minden vidé­kén olyan őszintén elkötelezett, jól képzett és olyan sokrétűen gazdag gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek irá­nyítsák a termelőmunkát, ami­lyenek a nenincei (Lukanyé- nye) Vörös Csillag Egységes Földművesszövelkezetet vezetik. Nem véletlenül választanák így, hiszen azt a fáradhatatlan és szilárdan összeforrott vérbeli földművesközösséget említhet­ném példaként, amelynek tag­jai már hosszú évek óta a gaz­dálkodási eredménymutatók szüntelen továbbjavítása érde­kében szorgoskodnak. A második kívánság azoknak a közvetlen elvtársi kapcsola­toknak a mindenütti megterem­tése és véglegesítése lenne, amelyek a szóbakerült gazda­ság dolgozói körében már ugyancsak régen megszokott, természetes jelenségnek számí­tanak. Az egységes földműves­szövetkezet tagjai és vezetői kö­zött kialakult jóviszonynak ugyanis igazi nagy szerepe van abban, hogy munkaszeretetük­ről, gazdálkodni tudásukról a közeli és a távolabbi környé­ken egyaránt csak dicsérőleg, illetve a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a hozzáér­tők. Persze azért olyanok is akadnak szép számban, akik többé-kevésbé titkoltan már évek óta irigy 1 ik a lukanyényei- ek egyre szebb sikereit. Az ilyesmi viszont inkább hasz­nos mint káros, mert a jó pél­da köztudottan állandó lépés­tartásra ösztönzi és kötelezi a szerényebb zárszámadási ered­ményekhez szokott szakembere­ket is. S ha mindezek után az időjá­rás gyakori kedvezőtlen alaku­lása sem okozna már annyi gondot, problémát és szomorú percet mint az utóbbi tízegyné­hány hónap folyamán, akkor a harmadik után talán felesleges is volna a további kívánságok számbavétele ... Nem alaptalanul kerültek pa­pírra az iméntiek. A Lukanyé- nyei Egységes Földművesszö- vetkezet tagjait ugyanis a tava­lyi évben elért újabb kimagasló sikerekért nemrégen az ötödik ötéves tervidőszak vörös zászla­jával tüntette ki kormányunk. Az ilyen komoly elismerést pe­dig nem szokás nálunk érdem­telenül osztogatni. — Sokoldalú előkészítőmun- ka eredményeként huszonegy évvel ezelőtt alakult meg szö­vetkezetünk — mondta ottjár- tamkor Híves Vince üzemgaz­dász. — Alapítótagjaink az aránylag mostoha környezeti feltételek miatt az állattenyész­tési termelés mielőbbi fellendí­tésében vélték megtalálni a kö­zös gazdálkodás legjárhatóbb útját. Nem tévedtek ebben, hi­V. Uszkov szövői iendező a „Moszfilm“ stúdiójában új tv- filmsorozat forgatását kezdte meg A. Ivanov „Örök hívás“ cí­mű regénye nyomán. A film az ország és a szovjet társadalom életét mutatja be 1906 tói nap­jainkig. A képen Ada Rogovce- va és Efim Kopeljan a film két szereplője. Felvétel: CSTK — TASZSZ szén az 1953-as évben már 40 ezer liter tejet és mintegy öt­ezer tojást adhattak a közellá­tásnak. Aztán három év múltán kétszeresére, 1960-ig pedig csaknem nyolcszorosára növe­kedett a szövetkezet állatte­nyésztési termelése. Közben sok munkát és egyre nagyobb fi­gyelmet fordítottak a növény- termesztés mutatóinak megja­vítására is. Az 1960-as évi zárszámadás után még gyorsabb üteművé vált a szövetkezet fejlődése. Fokozatosan növekedett a gé­pek száma és az addigi sikere­ken felbuzdult földműveseket szinte vissza sem lehetett vol­na tartani a nagy akaraterővel végzett munkától. Fáradozásuk nem volt hasztalan. A szerető gondoskodással művelt gyen­gébb talajú parcellák a megszo­kott átlagnál rövidesen jóval nagyobb terméshozamokkal há­lálták meg a sok szorgalmat. Ahhoz sem kellett hosszú idő­nek elmúlnia, hogy az egykori nagykiterjedésű losonci járás földművelési élvonalába kerül­jön a szövetkezel. Amióta pedig a területi átszervezés következ­tében eggyel megszaporodott Kö­zép-Szlovákia déli járásainak száma, leggyakrabban a nagy- kürtösi járási szervek dolgozói hozzák fel követésre méltó jó példaként a Vörös Csillag Efsz gazdálkodási módszereit és si­kereit. — Az 1971-es év kezdete újabb jelentős változásokat ho­zott szövetkezetünk életébe — folytatta később a fiatal üzem­gazdász, aki éppen azóta tölti be tisztségét. — Akkor társul­tunk a Bátorfalusi és az Apát- újfalusi Egységes Földművesszö­vetkezet tagjaival. Az első hó­napokban, csakúgy mint a tár­sulást p\ege\nző időszakban töb­ben attól tartottak, hogy a mi­énknél alacsonyabb termelési színvonalú gazdaságok dolgo­zóival való közös munka hamar lerontja majd az itteni eredmé­nyeket. Örömmel mondhatom el, hogy erre mindmáig nem került sor. A három faluban az elégedett­ség, a közeli szomorú jövőt jó­solgatok körében pedig a meg­lepődés volt nagy az első közös mgrlegkészítés napjaiban. A többiek által szinte biztosra vélt kudarc helyett minden vá­rakozást felülmúló szép sike­rekről adhattak számot az év­záró taggyűlés résztvevőinek a szövetkezet vezetői. A mai ter­melési részlegek 1970-es évi egybeszámolt mezőgazdasági össztermelése mintegy tíz szá­zalékkal növekedett a február elsejétől december utolsó nap­jáig terjedő időszakban. Kere­ken ezer mázsa gabonát, ke­vés híján 192 tonna cukorrépát, több mint egymillió liter tejet, hat millió 127 ezer tojást, csak­nem 3100 mázsa sertés-, barom­fi-, juh- és marhahúst értékesí­tettek a társulást követő tizen­egy hónap folyamán. Az egy­formán komolyra szabott nö­vénytermesztési és állattenyész­tési tervfeladatok maradéktalan teljesítése mellett nagy figyel­met fordítottak a gazdálkodási módszerek korszerűsítésére, va­lamint az állatállomány gyara­pítására is. Az említett időszak­ban a szövetkezet valamennyi részlegén sok javulás történt a munkatermelékenység terén Is. Már kezdetben tekintélyes pénz­összeget költöttek a munkafelté­telek megjavítására, amelynek eredményeként mindenütt na­gyobb kedvvel és bizalommal láttak hozzá az új, közös cél­kitűzések valóra váltásához a szövetkezet tagjai. Igyekezetük nyomán a tavalyi gazdasági év zárszámadása minden tekintetben eredménye­sebb és örömtelibb volt az elő­zőnél, amelyhez viszonyítva aránylag rövid idő alatt több mint másfél millió koronával növekedett az efsz mezőgazda- sági termelése. A hetvenkettes évre meghatározott tervfeladato­kat a marhahúseladás kivételé­vel jelentős mértékben sikerült túlteljesíteni. Amíg az egy ál­landó dolgozóra átszámított munkatermelékenység értéke csaknem 12 ezer koronával nö­vekedett, az anyagköltségekre tervezett összeget több mint 170 ezer koronával sikerült csök­kenteni. A csapadékban különö­sen bővelkedő nyári időjárás ellenére az állami alapok feltől tésére 23 tonnával több gabo­nát vásárolhattak fel a közpon­ti raktárak dolgozói a szövetke­zet terméséből, mint az 1971- es évi, országos viszonylatban is gazdag aratás idején. — Harmadik éve 1943 hektár mezőgazdasági földet művelünk — kapcsolódott beszélgetésünk be Nemcsok László szövetkezeti elnök. — Ebből 1154 hektár a szántó. A korábbihoz hasonlítva jóval nagyobb a területünk, több munkára és nagyobb szór galomra van szükség valameny- nyiünk részéről, mint az eddi­gi évek során. Persze megsza­porodtak a gondjaink is. A na gyobb eredmények okozta öröm azonban kellőképpen ellensú­lyozza azokat. Legtömörebben talán így jellemezhetném a tár­sulás óta 'bekövetkezett változá sokat. Aki nem ismeri azt a vidéket, ahol a Vörös Csillag Efsz szán tóföldjei vannak, bizonyára ala­posan meglepődne, ha egyszer határjárásra invitálnák oda. A csak részben felsorolt kiváló eredmények alapján is könnyen arra lehet következtetni, hogy őszönként csupa jótalajú sík parcellákon húznak barázdát a mélyenszáató ekék. Valójában inkább fordított a helyzet. Kö­rülbelül úgy fest a határ képe, mintha a mezsgyeválasztó dű lőutak túlsó oldaláról is odato­logattak volna minden nagyobb dombot. — Ilyenformán aligha lehet könnyű a növénytermesztők dől ga — jegyeztem meg. — Ami azt illeti, könnyűnek éppen nem mondható. Lehetősé­geinkhez mérten azonban min­dent megteszünk ennek ellensú lyozása érdekében. Az egykori három földművesszövetkezet egyesítése óta több új nagytel jesítményű gépet vásároltunk. A következő időszakban pedig egyre nagyobb összeget fordí tunk majd a szövetkezeti gép­park korszerűsítésére. Pillanat nyilag sajnos vannak még prob­lémáink ezen a téren. Szeren­csére a gépesített munkabrigád tagjai is nagyobbrészben fiatal, dolgozni szerető emberek. Min denkor lehet rájuk számítani. Talán felesleges volna azt bizonygatni, hogy milyen fel­becsülhetetlen értéket jelent ez éppen most, amikor az eddigi­eknél minden tekintetben na­gyobb feladatok teljesítesét tűz­ték célul az efsz távlati fejlesz­tési terveiben. Egyetlen olyan termelési ágazata sincs a föld­művesszövetkezetnek, ahol ne számolnának az eredménymu­tatók további növelésével. Az egyébként csak nehezen hasz­nosítható domboldalakon tera­szokat készítenek és néhány év múlva mintegy 150 hektárral növekedik meg az a terület, amelyről csupa jófajta szőlőt lehet majd szüretelni. Méghozzá nem is keveset, hiszen a tavalyi aránylag kedvezőtlen feltéte­lek ellenére átlagosan 74 má­zsa termett hektáronként. Most nagyobb hozamokat várnak. Rövidesen könnyebbé válik az állattenyésztők munkája is. Már a jövő tavaszon hozzáfog­nak egy korszerű, 533 férőhe­lyes tehénfarm építéséhez, amely az előzetes számítások szerint több mint húsz millió koronába kérni majd. Ez ugyan nem kevés, de kétségtelen, hogy megéri a ráfordítást. Ha elké szül, szinte alig lesz ott szük­ség emberi fáradságra. Az utób­biakat egyébként a korszerűsö dő baromfifarmról, illetve az efsz többi termelési ágazatáról szólva is megismételhetnénk. Másként fogalmazva arról van szó, hogy korántsem jelenti még a végső célt a gabona negyven mázsához közeli átlagos hektár - hozama, az egy tehénre jutó 3142 literes fejési átlag, a je­lenlegi 220 darabos tojóként! tojástermelés, illetve a kulturá­lis célokra, a dolgozók üdülteté sére és gyógykezeltetésére ju­tó mostani több százezer koro nás pénzösszeg. Ugyancsak megnyugtató, hogy a komoly célkitűzések mielőbbi elérése érdekében sem szükséges külö­nösebb tanácsadással szolgálni az efsz szakembereinek. Maradéktalanul sikerüljön va- lóraváltani az elképzeléseiket! Mindössze ennyi a harmadik kívánságom. 1 LALO KÁROLY Az alap: a kölcsönös bizalom LÁTOGATÓBAN EGY KÉPVISELŐNÉL A mezőgazdasági csúcsmun­kák befejezése utáni időszakra beszéltük Jneg a találkozót Renczés Sándor elvtárssal a Horná Potoíl-i {felsőpatonyij Vörös csillag Efsz elnökével a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselőjével. Az aratási láz már elmúlt, így az idő megfelelő volt arra, hogy elbeszélgessünk a legfelső kép­viseleti szervünk képviselőjével a dolgos hétköznapokról, képvi­selői tevékenységéről. Jó han­gulatához bizonyára az is hoz­zájárult, hogy efsz-ükben az idén rekordtermést értek el, hiszen búzából és árpából egy­aránt jócskán túllépték az öt­ven mázsás hektárhozamot. Ön­magáról nem szívesen beszél. Nenczés elvtárs több mint húsz éve képviselő a különböző kép­viseleti testületekben. 1959 óta pedig az efsz elnöke. Cselédcsaládból származik, már gyermekkorában megis­merte a kizsákmányoló társada­lom embertelenségét. Kilenc éves volt, amikor dolgozni kez­dett mint szolga és arató. A felszabadulás után építkezése­ken dolgozott Bratislavában, de mihelyt 1948 őszén megalakul a községben az efsz, hazasie­tett, a közös szolgálatába állt. Jó szervező készséggel ren­delkezik, a szövetkezetben így hamarosan vezetői beosztásba került. 1950-től a hnb képvise­lője, majd a jnb plénumtagja. 1953-tól a járási pártbizottság tagja, jelenleg is az SZLKP du- uaszerdahelyi járási bizottsága elnökségében tevékenykedik. 1964-ben a Nemzetgyűlés képvi­selőjévé választották. A leg­utóbbi választások óta a Nem­zetek Kamarájának elnökségi tagja, ahol a mezőgazdasági bi­zottságban dolgozik. — Képviselői munkámban nagy segítséget kapok a járási pártbizottságtól és a jnb-tól — mondja Renczés elvtárs. — Rendszeresen megkapom egyes hnb-k tanácsi és plénumülései- nek tervét, melyekre meghívó­kat is küldenek. Igyekszem megjelenni valamennyi összejö­vetelen, melyeken áttekintő ké­pet kapok a választási prog­ramtervek teljesítéséről, a fel­merülő problémákról, melyekre igyekszünk megtalálni a meg­oldást. Ismertetem a jelenlevő­ket a Szövetségi Gyűlés hatá­rozataival, munkájával. Ügy ér­zem, jó légkört sikerült terem­teni a kölcsönös együttműkö­déshez a közvetlen beszélgeté­sek, találkozások és eszmecse­rék során. Mivel választókerü­letem nagy része mezőgazdasá­gi jellegű, minden alkalmat ki­használok arra, hogy érintke­zésbe kerüljek választóimmal. Ellátogatok az efsz-ek évzáró taggyűléseire, s ezeken is meg­beszéljük közös tennivalóinkat. A sürgősen megoldásra váró problémákat nyomban továbbí­tom a felsőbb szerveknek. Mint a mezőgazdasági bizottság tag­ja, nagy figyelmet fordítok kör­zetemben a mezőgazdasági ter­melés korszerűsítésére, fellen­dítésére, főleg az állattenyész­tésben található problémák megoldására. Egy példával sze­retném illusztrálni, hogy mek­kora tartalékaink vannak ezen a téren. Amíg a jelenlegi mun­katermelékenység mellett egy dolgozó évente 35—40 ezer li­ter tejet tud kitermelni, addig az új technológiai eljárások, az automatizációs szerkezetek be­vezetésével 110 ezer liter tejet termelhet ki. Minderről az erre a célra létesített kísérleti far­mokon győződtem meg, melye­ket a bizottságunkban dolgozó képviselőknek bemutattak. A dolgozók száma az állatte­nyésztésben az új módszerek bevezetésével, természetesen csökken, ugyanakkor az ott dolgozók szabad ideje több lesz. Ezért fordítunk ml is nagy fi­gyelmet erre az égetően fon­tos kérdésnek a megoldására. Ebben a megbízatási időszak­ban egyaránt igényes tervekei tűztünk ki a mezőgazdaságban és -a községfejlesztésben. Befe­jezés előtt áll a Bellová Vesen a nagykapacitású sertéshizlalda felépítése, bővül a dunaszerda- helyi Agrofrigor, a dunaszerda- helyi Cukorgyár mellett 7600 férőhelyes szarvasmarhahízlal- da épül, Hroboííovón {Alistái) elkezdődik egy specializált li- bafann építése. Több probléma oldódott meg és kerül megol­dásra az iskolahálózat, az óvo­dák, valamint a szolgáltatások körül. Sok iskolának nincs tor­naterme. Tanítói lakásokat keld építenünk, szükség van iskolai étkezdékre is. Szerénységére jellemző, hogy saját községéről nem beszél, pedig az utóbbi években itt is sok minden megváltozott. Fel­épült az új tágas kultúrház, melyhez a szövetkezel jelentős anyagi támogatást biztosított. Ürül, hogy a község lakossága, köztük a sok fiatal itt ló szóra­kozásra talál. — Ha bemegyek a kultúrház­ba, akkor győződöm meg róla, hogy mennyi fiatal van a köz­ségben. Gyakran elgondolko­dom, hogy eddig hol szórakoz­tak, hol töltötték szabad idejü­ket. Klubhelyiség áll rendelke­zésükre, kulturált körülmények között szórakozhatnak, műve­lődhetnek, mert itt található a jól felszerelt községi könyvtár is. Teendő még ugyan bőven akad, de azok az emberek, akik kezdetben kételkedtek sza­vainkban, az eredmények láttán megváltoztatták véleményüket. Ez ad nekünk képviselőknek újabb erőt munkánkhoz, amely­től szinte nem tudok elfáradni. Nincs egy képviselő számára nagyobb öröm mint az, ha lát­ja, hogy munkájával közmeg­elégedést vált ki. Az általa irányított 1800 hek­táros mezőgazdasági nagyüzem a járás legjobb közös gazdasá­gai közé tartozik. Mikor a szö­vetkezet élére választották, a gazdaság évi összbevétele ki­lenc millió korona volt, míg 1972-ben 31 millió. A tagság havi átlagkeresete meghaladja a 2400 koronát, az átlagos évi tejhozam tehenenként a 3900 li­tert. — A mezőgazdasági termelés — folytatta Renczés elvtárs — a nagyüzemi termelés nyújtotta lehetőségek és a mechanizáció jobb kihasználásában, az új ter­melési módszerek bevezetésében van. Ez feltételezi a termelés koncentrációját, az üzemek köz­ti kooperációt és a szakosítást» Ma már mindenki előtt világos, hogy a termelés növelése érde­kében meg kell tenni ezeket a lépéseket. A mezőgazdasági bi­zottság ülésein napirenden van­nak ezek a problémák, de fi­gyelembe' véve a termelési sa­játosságokat, alaposan és meg­fontoltan tanulmányozzuk őket. A képviselői munka és a nagyüzem vezetése minden ide­jét kimeríti. Előfordul, hogy hivatali beosztása előre nem tervezett utakra szólítja. Fele­sége gyakran nem tudja, mikor jön haza, pedig a család min­dig szeretettel várja haza a családapát. Felesége megértő, tudja, hogy a közösség érdeké­ben végzett munka az elnök, a képviselő elsőrendű kötelessé­ge. A szövetkezet vezetősége és tagsága jól összekovácsolt kö­zösséget alkot, akik tudnak egy­másnak és egymásért dolgozni. Mielőtt búcsút vettünk tőle, megkérdeztük, mit tart fontos­nak ahhoz, hogy egy képviselő eredményes munkát végezhes­sen. Egyszerű, tömör, de tanul­ságos választ kaptunk: — Az emberekkel való sike­res bánásmód alapfeltétele a kölcsönös bizalom megteremté­se. Ismerni kell a választók gondjait, problémáit, állandó kapcsolatban kell lenni velük. Ügyelni kell arra, hogy a sza­vak és tettek fedjék egymást. Ha ez így van, akkor könnyű őket megnyerni pártunk és tár­sadalmunk célkitűzéseinek szol­gálatára. Ily módon jól halad a közös munka, mely társadal­munk továbbfejlődésének zálo­ga. SVINGER ISTVÁN új szó 1973. VIII. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom