Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-27 / 203. szám, hétfő

BÉKÉS ALKOTÓMUNKÁNKAT SIKER KORONÁZZA (Folytatás az 1. oldalról) a Szovjetuniónak a csehszlovák nép nemzeti felszabadító küz­delmében nyújtott nagy inter- nacionális segítségét. Történel­mi igazság és megcáfolhatatlan tény marad, hogy amint a Szov­jetunió nélkül nem lett volna remény nemzeti felszabadító harcunk sikerére, egyáltalán nem lehetett volna előkészíteni Ebből az alkalomból hálával és tisztelettel emlékezünk meg arról, hogy e vidék népe milyen fontos szerepet töltött be a fa­sizmus elleni küzdelemben. Megemlékezünk a bátor és ál­dozatkész katonákról, akik a felkelés frontjain harcoltak, a „Sitno“ hősies partizánosztag­ról, a felső-nyitrai partizándan­dárokról és mindazokról, akik itt harcoltak. Megemlékezünk a pukaneci, a devičany, a bátov- cei forradalmi nemzeti bizottsá­gok és egyéb községek forra­dalmi nemzeti bizottságainak tagjairól, az illegális dolgozók­Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben itt, Dél-Szlovákiá- ban is, ahol évszázadokon ke­resztül egymás mellett éltek a szlovákok és a magyarok, ki­alakult a munkások, a parasz­tok és az értelmiség egységes fasisztaellenes frontja, amely a határok mindkét oldalán a szlo­vákok és a magyarok számára közös kiindulópontja lett an­nak, hogyan kell megszabadul­ni a hitleristák, a tisóisták és a horthysták fasizmusától. E front kialakítói a kommunis­ták voltak. Ismeretes, hogy Szlovákiában és Magyarorszá­gon a fasiszta szervek üldözé­se és terrorja ellenére szoros kapcsolatban álltak a szlovák és a magyar kommunisták. Köz­ismert tény, hogy a levicei elv­társak rendszeres jelentéseket adtak a „Sitno“ partizánosztag­nak a német fasiszta katonaság megmozdulásairól. És éppen a szabadságnak, a demokráciá­nak, az internacionális és em­beri szolidaritásnak e frontján Kedves barátaink! Amikor ma, a Szlovák Nem­zeti Felkelés 29. évfordulója al­kalmából és 30. évfordulója ju­bileumának küszöbén feltesszük a kérdést — „vajon megérte-e“, vajon nem volt-e hiábavaló a küzdelem és a nélkülözés, va­jon teljesülnek-e a célok, ame­lyekért népünk oly elszántan és egyértelműen harcolt a fel- felkésben, akkor jó lelkiisme­rettel mondhatjuk: Igen, érde­mes volt! A harcosok hősiessé­ge, népünk megpróbáltatása, áldozatai, a munkások, a pa­rasztok és az értelmiség tagjai­nak állhatatos munkája a szo­cialista építés éveiben meghoz­ta a nagyszerű eredményeket. Csehszlovákiában felépítettük az igazságos szocialista társa­dalmat, hazánkat anyagilag és szellemileg felemeltük, leküz­döttük Szlovákia elmaradottsá­gát, korszerű, vonzó országgá változtattuk. Biztosítottuk a Mindennek élő és meggyőző bizonyítéka járásuk és egész Dél-Szlovákia rohamos fejlődé­se, amely valaha az állam egyik legelmaradottabb perem­vidéke volt. Mindnyájan büsz­kék lehetünk igyekezetünk olyan nagyszerű emlékművére, mint amilyen például a tlmaöei Szlovák Energetikai Gépgyár, amelyet a felszabadítás után építettünk, örülünk annak, hogy a tehetséges munkások és tech­nikusok, a volt béresek,, rész­aratók, szezonmunkások, kispa- rasztok fiai sikeresen elsajátí­tották az igényes energetikai berendezések kezelését és az ágazatban a köztársaság egyik legfejlettebb vállalatává lettek. Örömmel vettük tudomásul, hogy a vállalatban a termelé­sen kívül külön csoportokat alakítottak a berendezések sze­relésére. Hasonló, méltó pozí­cióra van reménye a műszaki és gyártásmeneti problémák megoldása után a levicei Pa­feikelésünket a .széles néptö­megek forradalmi felkeléseként, ugyanúgy a Szovjetunió nélkül nem jöhetett volna létre a meg- újhodott, független cséhszlovák állam, nem lett volna szocia­lista Csehszlovákia. Ma is valljuk ezt az igazsá­got, a, Szlovák Nemzeti Felke­lés üzenetét, hitet teszünk esz­méihez való hűségünk mellett. ról, akik itt szervezték a felke­lést. Megemlékezünk mindazok­ról a polgárokról, hazafiakról, akik élelmet és szállást adtak a harcosoknak, megemlékezünk azokról az asszonyokról, akik n sebesülteket gyógyították. Nem feledkezünk meg Ladis­lav Exnár elvtárs dicső példá­járól, a forradalmár emlékéről, aki csoportjával együtt a par­tizán mozgalom úttörője, szer­vezője volt, akinek rendíthetet­len példamutatása lelkesített, utat mutatott a fasizmus elleni, megalkuvást nem ismerő küzde­lemben. tört szét a gyűlöletes soviniz­mus abroncsa. Ez volt a kapi­talisták, a nagybirtokosok és a reakciósok osztályfegyvere, amelyet az urak ősidőktől fog­va arra használtak fel, hogy mesterségesen egymás STT5ň' uszítsák a dolgozókat, s rabigá­ban tartsák őket. Nem feledke­zünk meg arról, hogy éppen a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ahol a magyar antifasiszták is áldozatokat hoztak, kivívták az új élet elveit, a dolgozó ember új helyzetét a társadalomban és az államban, hazánk nemze­tei és nemzetiségei egyenjogú­ságának és proletár internacio­nalizmusának új kapcsolatait. Kötelességünk védelmezni és szilárdítani a csehek és a szlo­vákok, a magyarok, az ukránok és a lengyelek egységét, amely egység a szocialista építés évei­ben a baráti együttműködésben, egyetértésben edződött és sike reink forrása volt. Ez az egy­ség a jövőben is csehszlovák hazánk felvirágoztatásának a biztosítéka lesz. köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek tényleges egyenjogúságát, mindenki szá­mára méltó feltételeket terem­tettünk a munkára, az életre, kialakítottuk a biztonságot és a jövőt. A sok tény helyett em­lítsük meg csupán azt az egyet, hogy míg a kizsákmányoló rendszerek Szlovákiából több mint egymillió embert űztek el idegenbe, tengerentúlra a ke­nyérért, a felszabadítás óta Szlovákiában a lakosság száma mintegy 1 millió 200 ezerrel emelkedett. Kijelenthetjük tehát, hogy pártunk, népünk fáradhatatlan munkájával méltóképpen mél­tányolta a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hagyatékát, kijelenthet­jük, hogy ezt a hagyatékot nem csupán megvédtük az ellenfor- dalmi erőktől, hanem minden- irányúan fejlesztettük, gyarapí­tottuk. mutipari Vállalat kollektívájá­nak is, mert a vállalatot a leg­korszerűbb gépekkel szerelték fel. Meggyőződésünk, hogy az üzem fiatal, lelkes munkásnői- nek az igyekezete, akik jól el­sajátították ezt a szakmát, si­kerrel jár. Mindnyájan büszkék lehetünk arra, hogy a régi, elaprózott mezőgazdasági termelésből erős, jövedelmező szövetkeze­tek váltak, hogy a járás mező- gazdasági termelése megkét­szereződött és jóval emelkedett a munkatermelékenység is. Ter­mészetesen még nagyobb igye­kezetei kell kifejteni, hogy to­vábbra is fokozzák az állatte­nyésztést, hogy gyorsabban fo kozódjék a súlygyarapodás és hogy az állami tervfeladatok teljesítését minden termékben becsületesen kiegyenlítsék. A felszabadítás után az ipar­ban tízszeresére emelkedett a foglalkoztatottság. Nagy hala­dást értek el az iskolaügy, a kultúra és az egészségügyi gon­doskodás fejlesztésében. A régi, egészségtelen kuny­hók helyett, amelyek valaha olyan jellemzőek voltak Levi­ce, Želiezovce és Šahy városra, az összes falvakra és majorok­ra, most több ezer új lakás épült, korszerű negyedek, köz­művek épültek, őszintén gratu­lálunk, kedves barátaink, az új, szép és célszerű kultúrház megnyitásához, amely valóban emeli városukat és hozzájárul majd a lakosság életének a ne- mesedéséhez. örvendünk, hogy évről évre bővül és javul a ke­reskedelmi hálózat, a szolgála­Elvtársak! A köztársaságban és Szlová­kiában, valamint a járásukban elért sikerek büszkeségünk és önbizalmunk forrását képezik. Nekünk, természetesen, a felke­lés eszméjének a szellemében, célkitűzéseink elérésének az érdekében egyre nagyobb igé­nyeket kell támasztanunk. Az utat és a kritériumokat szá­munkra a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött program mutat­ja. A kongresszus óta eltelt idő meggyőzően bebizonyította, hogy ez egy jó és bevált prog­ram. Ezért továbbra is határo­zottan igyekezni kell a prog­ram következetes megvalósítá­sára. Az iparban, a mezőgazdaság­ban és az egész népgazdaság­ban elsősorban arról van szó, hogy az üzemekben, a vállala­tokban és a munkahelyeken egyenletesen és jó minőségben teljesítsük az idei év tervfel­adatait. Fontos lesz, hogy j,ó, A népgazdaság hatékony fej­lődése érdekében határozottan a műszaki fejlődés növelésé­nek, a gyártmányok jó minősé­gének, a nyersanyagok, más anyagok, az energia és a szak­képzett emberi munka maga­sabb értékelésének az útján kell haladnunk. Tudjuk, hogy itt milyen kulcsfontosságú sze­repet játszik a tudományos-mű­szaki alap. Ezért még nagyobb, figyelmet kell fordítanunk a vállalatokban és üzemekben, valamint a vezérigazgatóságo­kon egyaránt a kutatási és fej­lesztési munkahelyek fejlesz­tésére, főleg a gépiparban, a vegyiparban és a mezőgazda­ságban. A gépiparban például az a feladat vár ránk, hogy az ötéves tervidőszak végéig két és fél ezer szakképzett, lelkes és a szocializmushoz hű terve­zővel, gépszerkesztővel, techno­lógussal bővítsük ezt az alapot. A növekedés rohamos ütemére Ebből az alkalomból szeret­ném hangsúlyozni, hogy pár­tunk örömmel fogadja és támo­gatja a dolgozók százezreinek alkotó kezdeményezését, hogy nagyra becsüljük a szocialista munkaversenyt, amely az üze­mekben, a szövetkezetekben, az építkezéseken, falvainkban és városainkban kibontakozódott a tervfeladatok teljesítése, a kö­zös célok elérése érdekében, a Szlovák Nemzeti Felkelés kö­zelgő, dicső 30. évfordulójának, Csehszlovákia felszabadítása 30. Tisztelt Elvtársak! A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és a „hi­degháború“ áldatlan szelleme leküzdésének a feltételeiben emlékezünk meg. Európa szívé­ben élő nemzeteinknek létérde­ke az ilyen irányú fejlődés. Ezért nagy megnyugvással vet­tük a politikai légkör javulá­sát földrészünkön, és határozot­tan támogatjuk azokat az új indítékokat, amelyeket a béke- offenzívának adott a szocialis­ta országok képviselőinek a közelmúltban lezajlott krími ta­lálkozója. Jól tudjuk, hogy a nemzetkö­zi helyzet jobbra fordulása el­sősorban a Szovjetunió követ­kezetes békés külpolitikájának az eredménye, a szocialista or­szágok koordinált Igyekezeté­tok és tevékenységük. Köszönt­jük a termelő- és a fogyasztási szövetkezetek dolgozóit, akik ehhez nagymértékben hozzájá­rultak, és mai ünnepük alkal­mából további sikereket kívá- nünk érdemleges igyekezetük­ben. Joggal kijelenthetjük, hogy a levicei járásból, a múltban nyomorúságos és elmaradott peremvidékből, amely a schol- lerek, a bergerek és más ki­zsákmányolok hatalma alatt állt, fejlett iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező vidék lett, aminek súlyát egyre jobban érezhetjük Szlovákia és az egész köztársaság életében. optimális tervet állítsunk ösz- sze a következő évre, ilyen mó­don megteremtve a kedvező fel­tételeket az egész ötéves terv teljesítése számára. Igyekeze­tünket a döntő szakaszokra és problémákra kell összpontosíta­nunk. Szlovákia és a köztársaság fejlődése, valamint az ötéves terv céljai teljesítésének érde­kében rendkívül fontos lesz ide­jekorán teljesíteni a beruházás- fejlesztés feladatait. Különösen a kijelölt és fontos akciókban, a vegyipari, az energetikai és a közszükségleti ipari ágazatok­ban kell jelenleg fokozni az igyekezetei, hogy ezeket ideje­korán adják át, hogy a terme­lés teljes lendülettel megkez­dődjön, s hogy ezek az ágaza­tok a tervezett mennyiségben és minőségben termeljenek. A beruházásfejlesztés valamennyi résztvevőjének ezért minden erőt és eszközt a kulcsfontos­ságú építkezésekre kell össz- pontosítanin. a hatodik ötéves tervben is szá­mítunk. Mindez, kedves fiatal barátaink, azt mutatja, milyen hatalmas és vonzó lehetőségek alakultak ki mindnyájunk szá­mára. Mindenütt, minden téren szükségünk van az ifjúság te­hetségére, lelkesedésére, szívós munkájára. Ezért, fiúk és leányok, hoz­zátok fordulunk, hogy forró hévvel — a felkelési őrtüzek­hez hasonlóan, amely valaha apáitokat lelkesítette — sajá­títsátok el a tudományos-tech­nika vívmányait, hogy maga­tokban még jobban ápoljátok a műszaki ágazatok, a tanulás és a fegyelem iránti hajlamot, és általában a matematikai, a fi­zikai és a természettudományok iránti érdeklődést. A tudomány és a műszaki forradalom jelen­legi időszakában erre minden­hol és mindenütt nagy szüksé­günk van. évfordulójának a tiszteletére. Meg vagyunk győződve róla, hogy a munkások, a parasztok és az értelmiség tagjainak kez­deményezése folytán, ifjúsá­gunk hozzájárulásával az emlí­tett évfordulóktól még bennün­ket elválasztó idő a hatalmas, gyümölcsöző és szorgalmas munka időszaka lesz. Meggyő­ződésünk, hogy az emlékezetes eseményeket a CSKP XIV. kong­resszusa programjának teljesí­tésekor új sikerekkel köszönt­hetjük. nek a műve. Joggal emeljük magasra és értékeljük a szov­jet kommunisták döntő szere­pét, különösen Leonyid Brezs­nyev szerepét e politika követ­kezetes, elvhű és alkotó meg­valósításában. A nemzetközi kapcsolatokban változások tanúi vagyunk. Még emlékszünk a Vietnamból érke­zeti — a saigoni és az ameri­kai seregeknek Dél-Vietnamban elkövetett megrázó brutális cse­lekedeteiről, az Észak-Vietnam lakosságának gyalázatos bom­bázásáról szóló — hírekre. Még emlékezünk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front felszabadító erőinek hősies küz­delmeiről szóló hírekre. Nem feledkeztünk meg arról, hogy az egész világ haladó erőinek hány éven keresztül kellett har­colniuk a vietnami háború be­fejezéséért. Most látjuk, hogy ez az igyekezet nem volt hiába­való. A reakciós erőknek a vi­lág haladó közvéleménye nyo­mására meg kellett hátrálniok, be kellett szüntetniük a hábo­rút Vietnamban és csatlakoz­niuk kellett problémáinak bé­kés megoldásához. Arról sem feledkeztünk meg, hogy a reakciós erők, de a nyu­gat-európai államok hivatalos politikája is, milyen hosszú ideig nem akarták elismerni a Német Demokratikus Köztársa­ságot önálló és független ál­lamként. Az NDK ma nemzet- közi-jogilag elismert állam, a világ kilencven országával fel­vette a diplomáciai kapcsolato­kat. A Német Demokratikus Köztársaságot ma elismeri a nyugatnémet nyilvánosság nagy része is. Emlékezünk még arra, mi mindent tettek a reakciós erők azért, hogy elszigeteljék Kubát és meggyengítsék nem­zetközi helyzetét. Kuba pozíciói a reakciós erők minden igye­kezete ellenére megszilárdultak, s nem csupán a szocializmus országainak közösségében, ha­nem Latin-Amerikában is. A feszültség enyhítéséhez és a békés egymás mellett élés el­veinek a megszilárdításához nagy hozzájárulást jelent köz­társaságunk és az NSZK viszo­nyának a rendezése is. A mün­cheni egyezmény érvénytelení­tésének az elismerése lehetővé teszi a CSSZSZK és az NSZK kapcsolatainak a normalizálá­sát és fokozatos elmélyítésüket. Pozitív eredménnyel járt Brezsnyev elvtársnak az NSZK- ban, az USA-ban és Franciaor­szágban tett látogatása, ami reális lehetőséget nyújt az atomháború veszélyének a ki­küszöbölésére és a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egy­más mellett élés elvein való rendezésére. Végezetül itt em­líthetjük meg az európai biz­tonságról és együttműködésről tartott konferencia első fázisá­nak sikeres lezajlását, ami ugyancsak jelentős haladás Eu­rópának a béke kontinensévé való átalakításához vezető úton. Cél: a világbéke megszilárdítása Mindez százmilliós tömegek reményét erősíti meg abban, hogy békében fognak élni. Most arról lesz szó, amint azt veze­tő képviselőink a krími talál­kozón hangsúlyozták, hogy nemzetközi viszonylatban az ér­dekelt államok közös erejével szilárduljanak a pozitív irány­zatok, hogy a létrejött egyez­ményeket és szerződéseket kö­vetkezetesen teljesítsék, hogy megingathatatlanul a legfőbb cél — a világbéke biztosítása — felé törekedjenek. Az itt említett nemes célki­tűzések eléréséhez eddigi poli­tikánkkal megteremtettük a kedvező feltételeket. Ma már észlelhető, hogy érdemes volt szilárdítani és fejleszteni a szocialista országok gazdasági erejét, fokozni honvédelmi ké­pességüket, híveket nyerni a béke politikájának és támogatni a nemzeteknek a nemzeti sza­badságért és az állami függet­lenségért kifejtett mozgalmát. Politikánk sikereinek következ­tében az említett irányzatokban a világ erőviszonyai a szocia­lizmus javára változtak meg. Az erőviszonyok megváltozása, a szocialista közösség növekvő hatása, a béke és a szocializ­mus eszméinek vonzereje — mindez fő tényezőként szere­pelt, amelyek arra késztették a tőkésországok kormányköreit, hogy reálisabb külpolitikát foly­tassanak, hogy tanácskozzanak a szocialista országokkal. A nemzetközi élet eseményei az utóbbi időszakban világosan bi­zonyítják, hogy ma már a fon­tos nemzetközi kérdések egyi­két sem lehet megoldani a szo­cialista országok politikájának tiszteletben tartása nélkül. A reakció mesterkedései Ugyanakkor természetesen nem leszünk Illúziók rabjai, nem táplálunk olyan reménye­ket, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhülésének ellenségei (Folytatás a 3. oldalon) Hálával gondolunk a hősökre A szlovákok és magyarok közösen harcoltak Érdemes volt! Hatalmas fejlődés tapasztalható Munkánk iránytűje a CSKP XIV. kongresszusának határozata Előtérben a tudás Szabad utat a munkaversenYnek Javult a politikai légkör földrészünkön

Next

/
Oldalképek
Tartalom