Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-25 / 202. szám, szombat

CHILE VÁLASZÚTON A chilei Népi Egység kormánya valóban „eseménydús“ na­pokat él át. A jobboldali reakció és külföldi szövetségesei mindent megtesznek annak érdekében, hogy megbuktassák az Unidad Popular kormányát, Allende elnököt és lehetetlenné tegyék a demokratizálódási folyamatot ebben a latin-amerikai országban. Magától érthető, hogy az erőviszonyok megosztód nak s ezzel korántsem szeretnénk azt mondani, hogy a hala­dó erők túlsúlyban vannak. Hiszen tény, hogy a törvényhozó szervekben mind a mai napig a reakció erői töltik be a hangadó szerepét. Persze, más az „utca“ hangja. A chilei kor­mánypalota előtt ezrek és ezrek tüntetnek amellett, hogy Al­lende kormánya megvalósíthassa programját. ELŐZMÉNYEK Köztudomású tény, hogy La- Mu-Amerika az Egyesült Álla­mok egyik legjobban kiépített „gyarmata“. Ha összevetnénk a latin-amerikai átlagpolgár élet- színvonalát a New York-i, eset­leg washingtoni átlagpolgár életszínvonalával, rádöbben­nénk, hogy milyen égbekiáltóak a különbségek. Persze, hasonló összevetésekre immár több íz­ben sor került és nem szeret­nénk megismételni őket. Vi­szont tény, hogy az amerikai munkás tehát az a munkás, aki az Egyesült Államok területén dolgozik, sokszorosan szorozha­tó bért kap ugyanazért az el­végzett munkáért amelyet pl. egy latin-amerikai munkás vé­gez el Marxista szempontból szemlélve a dolgokat, ebben az esetben tagadhatatlanul a nem­zetközi tőkeösszefonódásról van szó, arról a tényről, amely egé­szen egyszerűen gúzsba köti a haladó mozgalmak kezét. Ám Dél-Amerikában és pontosabban az Andok lejtőin más szelek fújnak. Allende egységkormá­nyának megszületéséhez minde­nekelőtt a haladó erők össze­fogása kellett. Erre sor is ke­rült. Allende elnök megválasz­tása, a haladó programmal fel- íépő kormány kialakítása je­lezte, hogy Chile földjén „beha­rangoztak“ az imperializmus­nak és az ország dolgozói sa­ját maguk kívánják irányítani sorsukat. Ezen a ponton, ebben a pillanatban került sor a nem­zetközi reakció összefogására. A teherfuvarozók sztrájkjai, a megismétlődő szabotázsakciók arra engedtek következtetni, hogy a santiagói kormány elleu nem csupán a belső reakció lé­pett fel, hanem nemzetközi ösz- szefogással lép fel ellene a CIA és ehhez hasonló más szerve­letek. A tények mindezt egyér­telműen bizonyítják. ELVEK ÉS MÓDSZEREK Latin-amerikai viszonylatban mindenképpen tudatosítani szükséges egy tényt. Ezen a szubkontinensen az amerikai tőke dominál és jelentős mér­tékben ez befolyásolja az adott országok nemzetközi politikai vonalvezetését is. Ám Kuba pél­dája, tehát a szocialista forra­dalom példája, rendkívül von­zó a latin amerikai népek szá­mára. így tehát érthető, hogy a földnek ezen a részén egy­mást érik a sokszor ellentétes előjelű forradalmak és kor­mányválságok. Viszont tény, hogy ezek közül első helyen és a legnagyobb esélyekkel a szo­cialista forradalmak szerepel­nek. Ezt tanúsítja Kuba és erre szolgál jó például Chile, vala­mint a többi latin-amerikai or­szág. Ám nem feledkezhetünk meg arról a momentumról sem, hogy a szóban forgó országok gazdasági bázisa viszonylag gyenge. Éppen ezért van szük­ség a világ haladó közvélemé­nyének és a szocialista közös­ség hatékony támogatására ah­hoz, hogy a világnak ezen a részén is győzedelmeskedjenek a szocialista forradalom esz­méi. Aligha titok, hogy a latin­amerikai országok javarészt amerikai tőkebefolyás alatt ál­lanak gazdasági szempontból. Ez a tőkebefolyás jelentős mér­tékben fékezi a forradalmi po­litikai folyamatokat és gúzsba köti bizonyos mértékig a hala­dó erők kezét. Jól példázható mindez Chile esetében. Hiszen nyilvánvaló, hogy a teherfuva­rozók sztrájkja, valamint a kis­kereskedők bojkottja rendkívüli nehézségeket okoz az államház­tartásban é§ polgárháború szé­lére sodorja az országot. Ennek elejét venni nem éppen köny- nyű feladat. Igaz ugyan, hogy Allende elnök az alkotmányos­ság keretei között hajlandó bi­zonyos kompromisszumokra, ám nem hajlandó arra, hogy feladja azokat az elveket, ame­lyeket választási programjában meghirdetett. És ha Chiléről be­szélünk, végeredményben erről van szó. Az alkotmányosság és az adott helyzet közötti ellen­téteket szükséges feltétlenül kettéválasztani ahhoz, hogy tisztán lássunk a santiagói po­litikába. Aligha férhet hozzá kétség, hogy Allende kormá­nyát a legszélesebb néprétegek is támogatják. A Chilei Kom munista Párt több kiáltványé- ban és nyilatkozatában szögez­te le, hogy felsorakozik a Népi Egység kormánya mellett. Ugyanakkor nem szabad lebe­csülni az ellenség, a nemzetkö­zi reakció erejét. A hírügynök­ségi jelentések nap mint nap beszámolnak arról, hogy éppen a szóban forgó ellenzék, tehát a jobboldal, mindent megtesz annak érdekében, hogy polgár- háborúba sodorja az országot. Tán hangsúlyoznunk sem szük­séges, hogy milyen mérhetet­len áldozatokkal járna Chile számára egy polgárháború. Fej­lődő országról van szó, olyan országról, amely latin-amerikai viszonyok között a demokrati- záció és a haladás útját válasz­totta. KÉRDŐJELEK . . . Chile esetében sokszor el­hangzott már az alkotmányos­ság megtartásának elve. Nos, fordítsuk egy pillanatra visz szájára a kérdést. Mi lenne, ha? ... Nos, az lenne, hogy amennyiben a jobboldal kere­kedne felül korántsem viseltet­ne tisztelettel a fennálló tör­vényekkel szemben, hanem ép­pen ellenkezőleg hadjáratot indítana a progresszív és ha­ladó erők ellen. Itt, ebben a vonatkozásban nem csupán a kommunistákról van szó, ha­nem mindazokról, akik reálpo­litikai elveket követve szeret­nék, hogy az ország valóban önálló, független és szuverén legyen. Nem téveszthet meg bennün­ket a jobboldali pártok dema­góg állásfoglalása. Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy éppen a jobboldali reakció az, amely taktikájában valóban burkolt és sokszor nehezen identifikálható formában jelent­kezik éppen azért, hogy meg tévessze a legszélesebb rétege­ket. Ennek a folyamatnak le­hetünk tanúi ma Chilében. Al­lende kormánya, amely célul tűzte ki, hogy függetleníti az országot az amerikai tőke be­folyása alól, továbbá saját nyersanyag-bázisát kihasználva építi fel iparát, szembe találta magát a jobboldali reakcióval. És itt ebben a vonatkozásban tulajdonképpen nem is jobb­oldali reakcióról van szó, hanem néhány tröszt és nagyvállalat tulajdonosáról, akik busás hasznukat féltik. Kétségtelen, hogy ezek az elemek — anya­gi eszközeiket felhasználva — mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kor­mányt, amely megszünteti a kapitalista konjunktúrát, meg­buktassák. Egyetlen hírmagyarázat ke­retében aligha világíthatunk rá a latin-amerikai világrész for­radalmi változásainak összes mozzanatára. Viszont a chilei példa, amely végeredményben mérföldkövet jelent a nemzet­közi kommunista és munkás mozgalom történetében is, arra Int bennünket: kizárólag osz­tályharcos szempontból, mar­xista—leninista alapállásból le­hetséges felvenni a harcot a kapitalizmus ellen. Ennek le hetünk tanúi Chilében. És a chilei példa azt is bizonyítja, hogy korunkban aligha lehet­séges elválasztani a békehar­cot a nemzetközi prolotármoz- galom osztályharcától. C bpi) A moszkvai Dinamó üzem dolgozói nagygyűlésj tariottuk, amelyen feltétlen támogatásukról biztosították a chilei haladó erőket (CSTK — TASZSZ) Santiugo — Hivatalos san tiagói jelentés szerint Carlos Prats tábornok hadügyminisz tér, a chilei hadsereg főpa rancsnoka lemondott mindkét tisztségéről. Salvador Allende elnök a lemondást elfogadta. Ugyancsak az éjjel a kabinet többi 14 tagja testületileg fel ajánlotta lemondását, ezt azon­ban Allende azonnal visszauta sította. Prals távozásával egy héten belül már a második magas­rangú katonatiszt lépett ki a kormányból. Cesar Ruiz tábor­nok a légierő főparancsnoka, szállítás és közmunkaügyi mi­niszter hétfőn mondott le. Je­lenleg Raul Montero, a hadi tengerészet főparancsnoka és Jose Sepulveda rendőrfőpa­rancsnok személyében két ma­gas rangú katonatiszt van még a kormányban. Allende augusztus 9-én vonta bele a Népi Egység kabinetjébe a fegyveres testű let négy főnökét. Az elnök az új hadseregfő­parancsnoknak Augusto Pino ehet Ugartét, Prats tábornok eddigi helyettesét nevezte ki. További kísérlet? Párizs—New York — A fran­cia kormány bejelentette, hogy Robert Galley hadügyminiszter a jövő hét elején Tahitire lá­togat. A közlés nyomán meg figyelő körökben az a véle­mény alakult ki, hogy a had­ügyminiszter látogatása Tahiti szigetén egy újabb francia nukleáris kísérletet jelenthet. Franciaország az idén eddig három robbantást hajtott végre a Mururoa korallzátony fölött. Egyes jelentések szerint szép tember folyamán még kél nukleáris robbantás várható. Az ENSZ dekolonizációs — úgynevezett 24 es — bizottsága egyhangúlag elfogadott egy nyilatkozatot, melyben elítéli a francia kísérleteket. LEVÉLBOMBA London — Ismeretlen sze­mélyek levélbombát küldtek a brit miniszterelnök londoni re zidenciájára, Heath kormány­fő titkárának címére — jelen­tették be a brit fővárosban. A rendőrség részleteket nem volt hajlandó közölni, mindössze annyit mondottak, hogy ugyan­ezen a napon a hadügyminisz­térium alkalmazottja címére is hasonló küldemény érkezett. Nincs kétség afelől, hogy mindkét esetben szervezett ak­cióról volt szó. A nap folyamán több londoni rendőrőrsre ér­keztek ismeretlen telefonálók tói ľigyelmeztetések arról, hogy London különböző pálya udvarain és metroállomásain bombákat és robbanó szerke­zeteket rejtettek el. A rendőr ség kutatásai azonban egy esel kivételével nem erősítették meg a híreket. Mindössze a Baker Street í metrómegálló ban találtak egy bombát, ame­lyet azonnal hatástalanítottak. A rendőrség feltételezése szerint a betiltott ír köztársa sági hadsereg egyik brigádjá­nak akcióiról van szó. Merényletek Cipruson Nicosia — Fényes nappal sú­lyosan megsebesítették a cipru­si milícia két tagját ľamagus- tában. A milíciát Makariosz el­nök kezdeményezésére a közel­múltban hozták létre. A két mi- licista Grivasz tábornok hívei­nek feltételezett rejtekhelyére akart behatolni, hogy házkuta­tást végezzen, amikor egy szá­guldó autóból ismeretlen sze­mélyek automata fegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Efsztathiosz Lagakosz, Görög­ország ciprusi nagykövete, aki az elmúlt napokban konzultáció céljából Athénban tartózkodott, visszaérkezett állomáshelyére. Athéni tartózkodásáról szólva újságíróknak elmondotta, hogy a görög kormány Papadopulosz államfő elnökletével ülést tar­tott a ciprusi probléma megvi­tatására. Görögország — mon­dotta a ciprusi nagykövet — keresi a probléma megoldású nak eszközeit, a polgárháború megelőzésének módozatait. A görög kormány a sziget török és görög közösségei közti tár­gyalások híve, s olyan megol­dást támogat, mely tiszteletben tartja Ciprus egységét és szuve­renitását. Antifasiszta gyűlések Róma — Az olasz újfasiszták újabb provokációt hajtottak végre. A torinói Castello-téren felgyújtották a Feltrinelliről el­nevezett könyvesboltot. San Giovanni in Persicetoban (Bologna tartományban) anti­fasiszta gyűlést tartottak. A községben néhány nappal ez­előtt jobboldali elemek felgyúj­tottak egy épületet, amelyben az Olasz Kommunista Párt köz­ségi bizottság, az Olasz Kom munista Párt Ifjúsági Szövetsé­gének klubja és az Olasz Nő­szövetség helyi irodája találha­tó. A munkások ezrei gyűltelr össze Persiceto főterén, hogy kifejezzék az újfasiszta fiata­lokkal szembeni felháborodásu­kat. A gyűlésen felszólalt Re­nato Zangheri, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja is. Izraeli állásfoglalás New York — Mose Dßjan, Iz­raeli hadügyminiszter az ame­rikai NBC rádió- és televíziós társaságnak adott nyilatkozatá­ban az eddigi izraeli állásfog­lalásokhoz hasonlóan azt han­goztatta, hogy bár Izrael nem akarja megtartani az összes el­foglalt arab területeket, a „ha­tárkiigazításokkal“ foglalkozó tárgyalásokon nem lehet majd vita bizonyos területek hovatar­tozásáról. Izrael igényt tart az egész Golan-fennsíkra, s noha nem tekinti végleges határnak a Szuezi-csatornát, nem hajl«v-» dó visszavonulni az 1967 előtti fegyverszüneti vonalra sem. A gazai övezetet természetesen nem osztjuk fel — folytatta a továbbiakban az izraeli had­ügyminiszter — az teljes egé­szében Izraelnél marad. Vége­zetül még leszögezte, hogy a hadviselő államok egyikéaéí sem hajlandó Izrael helyreállí­tani a hatnapos háború előtti határvonalakat. \ KURT WALDHEIM, ENSZ fo titkár felhívással fordult a vi­lágszervezethez, valamint a tag­államok kormányaihoz. A főtit­kár segélynyújtásra kérte fel őket a pakisztáni árvízkárosul­tak számára. Mint mondotta, az áradások több mint 8 millió embert érintenek. AZ INTERSAT szervezet a Kennedy-fokról felbocsátotta ötödik távközlési műholdját. A műhold 35 880 méter magasban a Bermudák fölött állomásom zik majd. Segítségével egy idő­ben 9000 telefonbeszélgetést le-: bet lebonyolítani, és 12 színes tv-program sugározható. A BONNI gazdaságügyi mi-- nisztérium közlése szerint a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti kereskedelem 1973 első hat hónapjában az el­múlt év hasonló időszakához képest három százalékkal nö­vekedett és értéke 2 657 000 000 márka volt. ERICH MÜCKENBERGER, az NSZEB KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népi Kamara el­nökségének tagja, Buenos Ai- resbe látogatást tett Salvador Bussacánál, az argentin képvi­selőház elnökénél. Mückenber* ger vezeti azt a NDK-beli párt­küldöttséget, amely részt vesz az Argentin Kommunista Párt XIV. kongresszusán A JAPÁN kormány úgy dön­tött, hogy meghatározatlan idő­pontig elhalasztja a dél-koreai kormánnyal szeptember 7-re és 8-ra kitűzött évi rendes tanács­kozását, mivel a két ország vi­szonya Kim De Dzsung dél-ko­reai száműzött, ellenzéki politi­kus tokiói rejtélyes eltűnése nyomán, igen feszültté vált. „MAOIZMUS“ címmel több mint 300 oldalas gyűjteményes kötet jelent meg Varsóban, a „Könyv és tudás“ kiadónál. A könyv a kínai vezetők jelenlegi politikájáról lengyel, NDK-beli és szovjet szerzők írásait tar­talmazza. SZVARAN SZINGH India kül. ügyminisztere pénteken az új­delhi parlamentben bejelentet­te, hogy Indiának az el nem kö­telezett országok algíri csúcs- értekezletén résztvevő küldött­ségét Indira Gandhi miniszter- elnök vezeti. A bejelentés véget vet azoknak a spekulációknak, melyek szerint Gandhi asszony belső problémák miatt nem vesz részt a szeptember 2-án kezdődő algíri találkozón. HENDRIK VREDELING hol­land hadügyminiszter befejezte kétnapos látogatását az Egye­sült Államokban. Az amerikai hivatalos személyiségekkel, elsősorban James Schlesinger amerikai hadügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről kö­zös közleményt adtak ki. A két miniszter a közlemény szerint aláhúzta a NATO szerepének fontosságát a tagállamok biz­tonságának fenntartása szem- {>ontjából. Schlesinger és Vre- deling tanácskozása abba a tár­gyalás-sorozatba tartozik, ame­lyet az Egyesült Államok had­ügyminisztere az elkövetkező hónapokban folytatni szándéko­zik a NATO-országok miniszte­reivel. Taposómalom Nixon nehéz helyzetben ... H. Bačík karikatúrája HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK FESZÜLT Ä HELYZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom