Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-22 / 199. szám, szerda

Dilif lepni — Igenis, doktor úr, én tu­dom, hogy u zaj árt a szerve­zetnek és éppen ezébt nagyon vigyáztam magamra, dehát tetszik tudni én egy lakóte­lepen lakom és a telep köze­pén nagyon szép park van, díszbokrok vannak, padok vannak és a kis Rosseb Benő ke is ott van a gitárral... Hogy ki az a Rosseb Benőke? Kérem, idősebb Rosseb Benő gyermeke, akinek gitárja van, de nem tud gitározni, csak tépi a húrokat, dühösen, va­dul tépi, kínozza és a gitár kínjában azt mondja, hogy plem plemplem. Benőke reg­geltől estig tép és a gitár reg­geltől estig zokogja, hogy plem-plem-plem. Igenis, dok­tor úr, lehet, hogy a gitár Be nőke elmebeli állapotát akar­ja a világ tudomására hozni, de most mégsem a Benőkének tetszik kiállítani a diliflepnit, hanem nekem. Mert nemcsak a Benőke gitározik az abla­kom alatt, hanem a Tyutási Kacér Anabella is uz én abla­kom alá jár visítani. Hogy ki az a Tyutási Kacér Annabel­la? Egy hajadon, kérem tisz­telettel, egy kétmázsás szen­de, aki saját bevallása szerint huszonöt tavaszt látott, de be­avatottak szerint legalább negyven évig látási zavarok­kal küzdött. Annabellának most van egy udvarlója, egy nyugalmazott elefántidomár és Annabella az én ablakom alatt szokott kacéran vihogni az idomárra. Például lányos ka­cajjal visítja a park túlsó vé­gében álló idomár felé: „Tiva­dar I Jöjjön fogócskáznir Igenis kérem, Annabella min­den délután három órától este nyolc óráig akar fogócskázni, de a Tivadar nem és nem, te­hát Annabella visít. Igenis, doktor úr, én tudom, hogy ez is zajártalom és ez is hozzá­járul ahhoz, hogy bepörögtem és a doktor úr most kénytelen engem hivatalosan is hülyé­nek minősíteni. És tetszik tud­ni, amikor a Benöke éppen nem plem-plem és az Anna­bella éppen táplálkozik és nem tud visítani, akkor jön a kuka. Hiuvúúúúú bumm-csinnl Hiuvúúú-bumm-csinn! Tizen- hatszor, mert tizenhat sze­méttartályt ürítenek ki. És amikor nincs hiuvúúúú bumm csinn, akkor jönnek a moto­rosok és versenyeznek, hogy kinek a motorja tud félel­metesebben dörögni. És tet­szik tudni, délután öt órára már összeáll a teljes zenekar: Benőke plem-plemje, Annabel­la visongása, a motorok dör­géseI És olyankor már a telep lakói megkezdik a szokásos esti tornát: szép lassan fel­másznak a falra, vagy fejüket egy káposztáshordóba dugják és van aki két dunyhát és három cihát akar a fülébe gyömöszölni, mert' mi tudjuk, hogy védekezni kell a zajár talom ellen ... Igenis, doktor úr, még ti­zenhét lakótársam várakozik az előszobában ... szintén di- liflepnire... PÉTERFI GYULA Fejlődik az egészségügyi gondoskodás A dolgozókról való egészség- ügyi gondoskodás állandó javí­tása eredményeként Bratislavá­ban a múlt év első feléhez vi­szonyítva több mint fél száza- lékkai csökkent a munkaképte­lenek száma. Lényegesen keve­sebb a járványos megbetegedé­sek száma (sárgaság, kanyaró, bárányhimlő, sarlah) is. Nyolc­vanezer bratislavai lakost ol­tottak be az első félévben teta­nusz ellen és 20 000 lakossal többet vizsgáltak ki szűrővizs­gálat útján, mint tavaly. Bra­tislavában az első félévben 215 gyermekkel született több, mint ugyanennyi idő alatt az elmúlt évben. A terhesség művi meg­szakítása eseteinek száma 5 százalékkal csökkent. Az idén a bratislavai orvosi rendelők száma, köztük 9 üzemi rendelő személyzete 15 orvossal gyarapodott. A rendelők száma is növekszik, nemsokára meg­nyitják a ružinovi új poliklini- kát. A Karlova Ves-i poliklini­ka építését tavaly kezdték meg. SZÍNES UTCÁK Képzeljük el egy nagyváros fő közlekedési útvonalait lila* sárga, fehér, kék, vagy zöJá színben. Ez ma már nem fan- tazmagória, hanem valóság. Moszkvában, az üvegkutatá intézetben, új aszfaIttöltőanya- got találtak fel. Megfelelő szíw hozzáadásával az aszfalt a szi­várvány minden színében ját­szik. A kristályos fehér üvegszem- csékből álló anyagot a szovjet tudósok „dorsil“-nak nevezték el. A dorsil csillogó, kopásálló, porózus, enyhíti a vezetés okoz­ta feszültséget. Foszforeszkáló képességével éjszaka jelentősen javítja a látási viszonyokat. Az új találmányt elsősorban a felezővonalak, a gyalogátke­lőhelyek jelölésére, továbbá tel­jes útburkolatként is alkalmaz­zák. Míg a hagyományos anyag a használat következtében fel- töredezett, vagy elmosta az eső, addig az új anyagnak ez a „csi­szolás“ csak előnyére válik. Moszkvában egy aszfaltút eh ső 400 négyzetméterét már hó' fehér dorsil borítja. Äz eredmények nem moguktól születnek A szocialista társadalmi rend­szer létrejöttével a levicei (lé­vai) járás soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. Nemcsak a tüzetesen' vizsgálódónak, az eredményeket kutatónak tűn­nek fel a járásban végbement változások, de annak is, aki csak átutazik á járás területén. Maga a járási székhely rene­szánszát éli, naponta változik a város arculata, de járásszer- te lázas alkotókedv tapasztal­ható. Mindenütt fejlődő, „váro­siasodó“ községek, iparosodó mezőgazdasági vidékek, szépü­lő, gazdagodó falvak bizonyít­ják az emberi szorgalmat. Az elért eredményekről Ha­vaj Anton elvtársat, a jnb al­telnökét kérdezem. — A járás a felszabadulás utáni években nem tartozott az iparilag fejlett vidékek közé — idézi fel a kezdetet. — Iparát csak az Oroszkai Cukorgyár je­lentette, no meg egy két kisebb- nagyobb üzem főleg a járási Székhelyen, Léván. A munkásosztály hatalomra jutása után lényeges változá­sok álltak a járás gazdasá­gi életében. A kétéves terv fő­leg az ipar fejlesztését tűzte ki célul. Egymás után születtek az ipari létesítmények: bútor­gyár, baromfi-, hús-, tejfeldol­gozó üzem stb. Minden felépült üzem újabb munkalehetőséget biztosított. Erre szükség is volt, hiszen járásunk lakosai közül Sokan kényszerültek munkát vállalni otthonuktól több száz kilométerre is. Az iparosítás nyomán ez lassan megszűnt, egyre többen tértek haza. De szükség is volt rájuk, hiszen a felépült üzemekbe munkáskéz kellett. A Tlmačei (tolmácsi) Energetikai Gépgyár több mint 3000 dolgozót foglalkoztat. A hatvanas években felépült a Strojstav Šahyban (Ipolysá­gon), az energetikai üzem Le- 'vicén, és még több különféle üzem a járás más részein is. Az azóta végbement fejlődés­ről nehéz lenne néhány mon­yaiban összefoglalót készíteni, hiszen az elmúlt 10—1-2 év eredményekben igen gazdag volt — mondja, s jegyzetfüze­tet tesz elém, melyben gépelt 'oldalakon példásan elrendezve sorakoznak az elmúlt évtized tervszerű munkájának az ered­ményei. Belelapozok s látom, hogy az elmúlt időszakban nemcsak a munkalehetőségek megteremté­se volt folyamatban, de javítot­ták a járás lakosainak életkö­rülményeit befolyásoló egyéb tényezőket is. Korszerűsítették az úthálózatot, minden község, település villanyt kapott. Že­liezovce (Zselíz) új kórházzal gazdagodott, felépült 42 iskola 407 tanteremmel, 56 kultúrob- jektum, 31 állandó mozi stb. A járás területén 1945 ben egyetlen nyilvános vízvezeték sem volt, ma már 11 helység­ben van, melyből 25 100 ember kap egészséges ivóvizet. Az el­ső csatornahálózat is a felsza­badulás utáni években épült csak fel. Az első Léván, 1960- ban, melyet követ a kálnai, az ipolysági, a bátovcei, a drženi- cei, a zselízi. Ezek közül több .építése most is folyik, s a ter­vek szerint 1975-ig mintegy 18 ezer ember veszi igénybe eze­ket a létesítményeket. A falvak szocializálása után megindult fejlesztésük, szépíté­sük is. Az elmúlt évek folya­mán 488 km hosszúságú utcával lettek gazdagabbak, a már meg­levőkből pedig 288 km-nyit por- talanítottak. 1962-ig 85 üzletet és 62 vendéglőt adtak át 44 millió koronás ráfordítással. Örvendetesen halad a lakás­építés. Különösen Léván, Ipoly­ságon, Zselízen tűnnek fel új utcák, korszerű lakótelepek íz­léses toronyházai, lakótömbjei. De hasonló fejlődés tapasztal­ható vidéken is, ahol a neon­fényes, aszfaltos utcákban épü­lő, vízvezetékkel, fürdőszobá­val, sőt garázzsal ellátott új családi házak teljesen megvál­toztatják a falvak arculatát. Olyannyira, hogy a régi érte­lemben vett „falu“ talán már meg sem található. A lakásépítés nagyságát ta­lán egy szám fejezi ki legjob­ban: 1971 ig a járásban 11178 lakásegység épült fel. Termé­szetesen a javuló lakásviszo­nyok magukkal hozták a lakás- kultúra fejlődését is. Igaz, eh­hez megvannak az anyagi fel­tételek is, amit az is bizonyít, hogy minden 4,5 lakosra jut egy rádió, 6 lakosra 1 tv-készü- lék, s minden 60 lakosra 1 ma­gántelefon. A családi házak udvarán, a lakótömbök előtt, vagy a garázsaikban parkoló személyautók pedig arról tanús­kodnak, hogy a járás lakosai­nak nemcsak a legszüksége­sebbre telik már. — A választási program ter­veinek megvalósítása nyomán további létesítményekkel gaz­dagodik a járás — kapcsolódik be a beszélgetésbe Juraj* Opav­ský elvtárs, a járási tervezési osztály vezetője. Kitűzött cél­jaink megvalósítását jelentősen elősegíti a szocialista verseny, melynek nyomán szép eredmé­nyek születtek. Az értékeléskor a helységeket nagyság szerint 3 kategóriába soroltuk be. A legjobb eredményt a járási székhely érte el. Önsegélyezéssel (Z-akcióban) 8 akciót fejeztek be, melyeknél 3 millió 211 ezer korona beru­házással 3 millió 936 ezer ko­rona értéket állítottak elő. Ki­váló eredményeket értek el a városszépítés során is, hiszen a város minden polgárára 654 korona értékű brigádmunka jut. Jó munkájukat az SZSZK kor­mánya I. fokú elismerő okle­véllel és jelentős pénzösszeggel jutalmazta. A 2. helyen Krška­ny, a 3. helyen Demändice (De- ménd) végzett. Az elért jó eredményekért Plášťovce (Palást), Zbrojníky (Fegyvernek), Dolný Piaf (Al- sópél), Pohronský Rusko v (Oroszka), Bajka és Starý Hrá­dok községet a jnb részesítette elismerésben. Elismerő oklevéllel jutalmaz­ta az SZSZK kormánya Baka Jánost, a Sazdicei (Százdi) Hnb elnökét, a közmunkák jó szer­vezéséért és a rajtuk való ak­tív részvételéért. Hasonlóan jó munkát végzett Kozlík Juraj, a Krškanyi Hnb titkára, valamint Danis Ondrej lévai lakos. Őket a Nyugat-szlovákiai Knb része­sítette elismerésben. Az elért jó eredmények lát­tán — veszi át a szót Forgáö Ladislav elvtárs, a területi ter­vezési osztály vezetője — biza­kodva tekintünk az 1974—1975­Ös évek feladatai elé. Az öt­éves tervidőszak utolsó két esztendejében is igényes fela­datok végzése vár ránk. Ter­veinkben szerepel többek között 3 iskola, 3 iskolai étkezde, 10 művelődési otthon, 31 ravatalo­zó, 11 üzlet, 7 tűzoltószertár felépítése, valamint 48 utca portalanítása, 4 csatornaháló­zat és 9 vízvezeték építése. Az utóbbi létrehozása fontossági sorrendben talán az első helyre tehető, ugyanis rendkívül nagy gondot okoz a lakosság egész­séges ivóvízzel való ellátása. Ez főleg abból adódik, hogy a nagymértékű lakásépítéssel a vízellátás nem tud lépést tar­tani. Hertz Dominik mérnök, az er­dő és vízgazdálkodási osztály vezetője, részletesen vázolja az ivóvízzel való ellátás problé­máit. — Léva jelenlegi vízellátá­sát két szivattyúállomásnak kellene biztosítania, de sajnos, ezt a feladatot nem tudja ma­radéktalanul teljesíteni. Lénye­ges javulást csak a Kálna—Lé­va közti vízvezeték megépítése eredményezhetne, de a bratis­lavai Hydroeonsult késik a tér vek elkészítésével, így a 43,5 millió koronás beruházással megépítésre kerülő vízvezeték létrehozása elodázódik. Az építkezés meggyorsítása érde­kében az építkezésben részt ve vő vállalatokkal szocialista kö­telezettségvállalást akarunk kötni, melyben az illetékesek kötelezik magukat a vállalt munkák határidőben történő el­végzésére. A megegyezés már megtörtént, csak a kötelezett­ségvállalás hitelesítése van még hátra. Az építésben részt vevő vállalatok közti megegyezés bi zakodásra ad okot. Remélhető, hogy a mii a tervezett 1975— 1978-as időszakban el is készül, s megoldódik a város vízprob­lémája. Amíg ez elkészül, addig Rybníkből „terelik“ majd ide a vizet, ami egy ötszáz méteres vezeték beiktatásával megold ható. A járási székhelyen kívül még Ipolyságon épül közel 24. Zselízen 17 és Santovkán (Szántón) 9 millió koronás be­ruházással vízvezeték. A járás több községében önsegélyezés­sel létesítenek vízvezetékháló­zatot. Eddig a járás lakosságá­nak 22,2 százaléka kap vizet nyilvános, 3 százaléka pedig egyéb vízvezetékből. Hacaj elvtárs még egy „víz­problémával“ jött elő, jóllehet, ez teljesen más irányú. — Míg a járási székhelyen kevés, a járás déli részén sok a víz. Gondolok itt a „garáz­dálkodó“ Ipolyra, mely minden évben használhatatlanná teszi a környező mezőgazdasági üze­mek termőföldjének egy részét. Sürgősen meg kellene kezdeni a folyó szabályozását a járás területén is, mivel a felső sza­kasz szabályozása következté­ben a víz gyorsan levonul és itt, a kanyargós szakaszon ha­talmas területeket önt el. Ezt persze meg lehetett volna előz­ni, ha a szabályozási munkála­tokat a folyó alsó szakaszától felfelé végezték volna, szabad utat teremtve a felülről levonu­ló árnak. Beszélgetésünk végére még két pozitívumot. Az egyik az, hogy az Energetikai Gépgyár Zselízen 300 millió koronás be­ruházással fióküzemet létesít, mely mintegy 1800 dolgozót foglalkoztat majd. A másik: a tervek szerint a járás területén (Mochovce környékén) épül fel Szlovákia 2. , atomerőműve, melynek részére Slatinka köze­lében 1975-ben megkezdik a 135 millió koronás költséggel meg­építésre kerülő víztároló mun­kálatait, majd 1983-ban Hliník közelében a másikat 400 milliós ráfordítással. így fejlődik, ilyen tervek megvalósítására készül a lévai járás. Az eddig beruházásra for­dított közel négymilliárd koro­nát újabb milliók követik, me­lyeket az alkotó emberek szű- kebb hazájuk, a lévai járás egy­re szebbé, gazdagabbá tételére fordítanak. BÖJTÖS JÁNOS A Levicei Jnb épülete, háttérben a „Rozkvet“ szálló Motis Pavel felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom