Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-19 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
Q Mane Pujmanová novellája alapján készül az Alena nővér ismeretsége című csel) film, melyet Miroslav Hubáček rendez. A film egy autóversenyzőről szól, akinek nagy álma nem teljesülhet, mert betegsége megakadályozza ezt. Az alkotás főszerepét Štefan Kvietik játssza; női partnere (Alena nővér szerepében) Emília Vá- šáryová. □ Galamb a háztetőn a címe a DEFA legújabb mai tárgyú színes filmjének, melynek főszereplői: Heidemarie Wenzel és Günther Naumann. F] A. Arbuzov Irkutszki történet című színművéből kétrészes tv-film készül a Szovjetunióban. Az alkotást E. Szi- monov és B. Niremburg rendezi. Szereplői J. Boriszova, V. Lanovoj, V. Salevics és a mű szerzője. □ A bolgár filmművészek nem feledkeznek meg a legfiatalabb nézőkről sem. Számukra készül A kis tigris című film — Marianna Evsztatyjeva rendezésében. A gyermekfilm a családi és az óvodai nevelés problémáit veti fel — természetesen gyermekszemmei néz□ Ahtar Ibragimov szovjet rendező Szívügyek címmel films.1! forgat, mely — címe ellenére — nem szerelmi történet, hanem a mentőautók személyzetének életéről szól. Egv mauritánlai Párizsban Med Hondo rendező filmjéről Med Hondo mauritániai filmrendező nem szereti, ha leereszkedően kezelik. Filmje az Ö, Nap jelentős film. Nincs története, legalábbis szavakban elmondható története. Afrikaiakról szól, akik Párizsban élnek, és naponta szembetalálják magukat a megkülönböztetés legkülönfélébb formáival. Hondo nem afrikai filmet akart készíteni. Egy Párizsban élő afrikai szemével vizsgálja a Párizsban élő afrikai emigránsok helyzetét. „Szinte egyedül készítettem a filmet“ — meséli Med Hondo. „Ak kor forgattam, amikor volt pénzem. A film egy év alatt készült el. Barátaim játszanak benne, szabad idejükben, minden ■fizetség nélkül. A laboratóriumi költségeket is hitelből fedeztem. A forgatókönyvet háromszor írtam át, a forgatás kényszerítő körülményei miatt. A színészek és a helyszínek adottságai alapján nagyon sok az improvizáció a filmben. A faji megkülönböztetés elleni tiltakozásul olyan helyeken akartam forgatni Párizsban, ahol az arabok és négerek jelenléte meghökkentő. Röviden: a film egy afrikairól szól, aki Párizsba érkezésekor felkeresi a könyvekből ismert csodálatos helyszíneket. A filmet senki sem akarta finanszírozni, mert nem egy fehér és egy néger konvencionális történetét meséli el. Valóságos szituációból indultam ki, melyet mind én, mind főszereplőm átélt. Ezeknek a helyzeteknek egymáshoz fűzéséből alakult ki a film története, mely egy — mondhatnám — intellektuel afrikai viszontagságait meséli el. Benne van mindaz a kellemetlenség, mely egy afrikait érhet Párizsban: lakásprobléma, a munkavállalás nehézségei, szerelmi konfliktus, faji megkülönböztetés. A film főhőse nem tartozik egyetlen afrikai országhoz sem, egész Afrika szimbolikus megtestesítője.“ „A film egyszerű dolgokról szól, könnyen érthető mindenki számára. Mégis nehezen talált forgalmazásra, mert a forgalmazók a pszichológiát keresik a nem kommersz filmekben. Nekem nincsen semmiféle filmelméletem, mégis a ma készült filmek többségének láttán úgy érzem, hogy a nézőt hülyének tartják. Megtagadják tőle a gondolkodás lehetőségét.“ „Az Ö, Nap kettős értelemben kritikus film. Kritikával illeti a faji megkülönböztetést, de bírálja a Párizsban élő afrikai emigránsokat is, akik mindent lenyelnek gondolkodás nélkül. Természetesen az ember sok dolgot kényszerül lenyelni, de igyekeznie kell a minimálisát elfogadni, és mindenképpen tudni, hogy miért. Kritikával illettem a Párizsban élő afrikaiakat azért is, mert helyzetükért mindannyian felelősek vagyunk; mert hagyjuk a' dolgokat odáig fejlődni, ahol vannak. Űj egyenjogú kapcsolatokért kell küzdeni európaiak és afrikaiak között. A faji megkülönböztetés nem önmagában érdekel. Persze, igyekszem megszégyeníteni a fajgyűlölőket, de fő problémám nem ez. A fő probléma, hogy a kolonializmus és a faji megkülönböztetés a kizsákmányolás egy-egy tormája. Ahhoz, hogy kolonizálni lehessen valakit, meg kell vetni, mert néger, mert arab.“ „Nem szeretnék nagyképűnek látszani, azt állítva, hogy a harmadik világ kizsákmányoltjainak és emigránsainak szószólója vagyok. Filmes vagyok és a film a kritika művészete, a radikális kérdésfeltevéseké. Senki se higgye azonban, hogy a filmes mestersége könnyű. A film az osztályharc egy eszköze, eszköz, amely azonban nagyon sokba kerül.“ „Nem beszélhetünk afrikai film- művészetről, csak afrikai filmművészekről. Az afrikai filmművészet kialakulásának feltétele az, hogy megértessük országaink minisztériumaival, a film fegyver a kultúra terjesztésében. Amíg azonban országainkban a politikai hatalom neokolonialista, a film is csak ezt a képet tükrözheti.“ „Az Ö Nap-ot Párizson kívül már Tunéziában is bemutatták, és hamarosan vetíteni kezdik Guineában is. Látták már Algériában is, mégis felvetődik a kérdés, máshol miért nem? Vajon Afrika fél-e megtudni bizonyos igazságokat? Vajon Európában nem tájékoztat-e ez a film, bizonyos dolgokról?“ „Afrikában, pontosabban Algériában valaki azt mondta nekem —, folytatja Med Hondo —, hogy a történetben elmeséltek nem vonatkoznak az észak-afrikaiakra. Azt válaszoltam neki, hogy engem Abid Medun Mohomed Hondonak hívnak. És Abid nem jelent mást, mint „rabszolgá“ t“. / A FI LM K U 1,'rÜRA ALAPJÁN) □ A lengyel televízió a Kloss kapitány világsikere után újabb kémsorozatot tűzött műsorára, V-akció címmel. Az érdekfeszítő sorozat bemutatja, az ellenállási mozgalom tagjai miként tették ártalmatlanná a fasiszták titkos, ún. V-fegyve- rét. Q Az Eurovízió megrendelésére írta Hazugság című első tévédrámáját Ingmar Bergman, a nagy svéd alkotó. Svédországban és nemrégiben az amerikai CBS televízióban már be is mutatták. □ A megboldogult Walt Disney stúdiójában nemrégiben befejezték a Robin Hood című hosszú rajzfilmet. A rajzolók, a forgatókönyvírók, az animá torok hada dolgozott rajta három éven át. A stúdió reklámügynökei szerint ez az új, egész műsort betöltő produkció „ugyan olyan szép, mint a Ha mupipőke“, s az ősbemutatót a Chervodi erdőben tartják meg! Azon a helyen tehát, ahol a legenda szerint Robin Hood és hősei, valamint hősnői éltek. Q Jugoszláv—szovjet koprodukció. Vatroslav Mimica és a Jadran-film képviselői Moszkvában tárgyalásokat folytattak az 1573. évi parasztlázadás című jugoszláv—szovjet koprodukcióról. A film témája igazi művészi koprodukcióra nyújt lehetőséget, s a film forgatásában jugoszláv és szovjet művészek, filmmunkások és technikusok vesznek részt. Az eddigi zágrábi és belgrádi tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta, hogy egyenrangú művészi együttműködésnek kell kifejezésre jutnia. Kolozsvári Grandpierre Emil A törökfejes kopj» című regényéből színes film készül. Zsurzs Éva rendező az ifjúsági filmmel kapcsolatban így nyi latkózott: — A törökfejes kopja a török megszállás alatt egy negyven-ötven lakosú kis faluban játszódik, amelyet egy rozoga palánkvár véd, nagyon kis létszámú sereggel. A szultán békét kötött a császárral, megszűntek a nagy hadjáratok, de nem szűnt meg a török hódítási vágya. Noba az ország nagy része már a kezén volt, megszegve a békét, lépésről lépésre szivárgott előre, hogy uralma alá hajtsa a maradék magyar földet is . . A film hősei a korabeli fiatalok, akik a maguk paraszti eszével és furfangjával boldogulnak. A történelmi kalandfilm főbb szerepeit Inke László, Basilides Zoltán, Koncz Gábor, Fónay Márta játsz sza. A képen: a film két fiatal főhőse, Vas Zoltáu Iván és Szerencsi Éva. Nagy meglepetés! keltett a :annes-i filmfesztivál zsűrijének döntése, amely a legjobb 'érfi alakítás díját Giancarlo Siannininek, a Szerelem és narchia című film főszereplőének ítélte. Az oiasz színész iGve — hazáján kíviil — meglehetősen ismeretlen, bár már erepelt egy másik Lina Wert- nuller-filmben is, amelynek eí- ie: Mimi, a fémmunkás. Ké- 'ünkön: Giancarlo Giannini. 1973. Vili. 19. HÁROM Férfi ÚTRA KEI. címmel ölelt ich Lipský r ende/os;; ben „űj szóiakbztato film kés/ul c. btitrandovi stúdióban. A jel legzetes cseh humorral Yits/ott ötletes film három férfi íds/crep lője: Ľubomír KostelKa, Liibcmii lipský és Vlastimil Brodsky.
