Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-17 / 195. szám, péntek

HÁROM ÚJ KÖNYV Nemzetközi kommunista mozgalom Összefoglaló jellegű művek mostanában viszonylag gyakran jelennek meg. A nemzetközi kommunista mozgalom című ki­advány több tekintetben mégis hézagpótlónak tekinthető. A kötetet nemcsak a közép- és felsőfokú pártoktatás résztve­vői, a propagandisták, az agitá­torok, a főiskolai tanárok és hallgatók, hanem haszonnal ol­vashatják mindazok, akik ér­deklődnek a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom mai problémái iránt. Az eredetileg oroszul megje­lent művet kilenctagú szerzői közösség írta. A mű — a beve­zetőben is körvonalazott szán­dék szerint — a kommunista és munkáspártok jelenkori tevé­kenységének néhány főbb kér­dését vizsgálja. Behatóan elem­zi a kommunista mozgalom él­csapat szerepét a forradalmi világmozgalomban, az imperia­lizmus elleni harcban, valamint a forradalmi egységét és alko­tóelemeit. Nagy figyelmet szen­tel a szocialista forradalom problémáinak és annak a küz­delemnek, melyet a kommunis­ta pártok a munkásosztály egy­ségéért, a monopóliumellenes és imperialistaellenes világfront megteremtéséért és megszilár­dításáért, a tömegek között vég­zett kommunista tevékenység formáinak és módszereinek ki­alakításáért és meghonosításá­ért vívnak. A tizenegy fejezet mindegyi­ke érdekes, a kommunista és munkáspártok 1969 júniusában Moszkvában megtartott tanács­kozása, valamint az SZKP XXIV. kongresszusa szellemében tár­gyalja napjaink időszerű pinb- lémáit, a kommunista és mun­káspártok taktikáját és straté­giáját. A kommunisták munkája a tömegek közölt című fejezet például az alábbi témaköröket elemzi: a tömegmunka tartalma és formái, a kommunisták és az ifjúság, a kommunisták mun­kája a nők között, a kommunis­ták és a hivők. Külön fejezet­ben foglalkozik a kommunista pártok értelmiségi politikájával, a jobboldali opportunizmus lé­nyegével és megnyilvánulási formáival, valamint a kommu­nista mozgalomban észlelhető nacionalizmussal. Az utóbbival kapcsolatban azt húzza alá, hogy a kommunista mozgalom­ban a nacionalizmus lényegé­ben abban nyilvánul meg, hogy napjaink társadalmi jelenségeit egyesek nem osztályszempont­ból ítélik meg. Ennek megfelelő politikát folytatnak, lemonda­nak a forradalmi mozgalom va­lamennyi osztagának, minde­nekelőtt a szocialista országok­nak az együtműködéséről és akcióképessógéről. A naciona­lizmus ott üti fel a fejét, ahol eltávolodnak a proletár inter­nacionalizmustól, amely az osz­tályharcnak és a szocialista for­radalomnak egyik alapvető el­ve. A nacionalizmus mindenkor összefügg az opportunizmussal és a revizionizmussal, ugyanak­kor a kommunista mozgalom­ban elkerülhetetlenül a kom­munista pártok, a szocialista országok, a forradalmi antiim­perialista erők elkülönülését, egységük megbomlását idézi elő. Gyakorlati példa is mutatja, hogy a forradalmi erők elkülö­nülése számottevően gyengíti a felszabadító mozgalmat, fékezi a népek előrehaladását, s az imperialisták malmára hajtja a vizet, összegezésként így ír: „A nemzetközi kommunista mozgalom egységének irányvo­nala a proletár internacionaliz­mus irányvonala. Ez az irány vonal olyan feltételek megte­remtését célozza, amelyek lehe­tővé teszik a kommunistáknak, hogy eleget tegyenek a jelen kori társadalmi fejlődés egész menetéből következő nagy for radalmi felszabadító küldetés­nek.“ A kötet meggyőzően érvel. Bi­zonyítja, hogy a munkásosztály csak úgy harcolhat eredménye­sen végső céljáért, a kapitaliz­mus felszámolásáért és a szo­cializmus felépítéséért, ha egy­séges. Ma azonban a tőkésor­szágok munkásmozgalma nem egységes. A munkások egy ré­sze a kommunistákat, másik ré­sze a szocialistákat követi. Akadnak, akik a kispolgári és polgári pártokat támogatják vagy nem vesznek részt a po­litikai küzdelemben. A munkás- mozgalomnak ez a megosztott­sága volt az oka számos ku­darcnak a múltban, s ugyan­csak ez a megosztottság idéz elő sok nehézséget és balsikert a jelenben. Éppen ezért érthető és szükségszerű, hogy a mun­kásegységért folyó harc a nem­zetközi munkásmozgalom egyik legfontosabb feladata. Elsősor­ban ennek a feladatnak a meg­oldása határozza meg a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folytatott küzdelem táv­latát. Az egész munkásság egy­séges osztályerővé kovácsolása a kommunista stratégia és tak­tika egyik alapelve. A kézikönyvnek szánt köte­tet Szabó Tamás, Hollós Alfréd és Antal László fordította. Marko Markov; Szocializmus és társadalomirányítás Általános jelenség, hogy a társadalom tudományos irányí­tása nemcsak nálunk, a szocia­lista országokban, hanem a ka­pitalista világban is egyre na­gyobb méreteket ölt. Az ösztö- nösségen alapuló vezetés krtui- szöbölését elsősorban a fejlő­dés, a tudományos-technikai forradalom igényli, teszi elke­rülhetetlenné. A tudományos irányítás szervezésével foglal­kozó brüsszeli kongresszuson például az a nézet alakult ki, hogy a jelenlegi körülmények között az irányítás tökéletesí­tése számára, az irányítás új formáinak keresése, a döntések megalapozására szolgáló tudo­mányos módszerek kidolgozá­sa, a prognosztikai tevékenység fejlődése a legfontosabb. Nem véletlen tehát, hogy a társada­lomirányítás tudományos mód­szerének kidolgozásán a szak­emberek ezrei fáradoznak. A kulcsfontosságú irányítási prob­lémák megoldása és a társada­lomirányítás rendszerének tö­kéletesítése céljából az utóbbi években széles körű és ered­ményes munka folyt a Bolgár Népköztársaságban is. Marko Markov: Szocializmus és társa­dalomirányítás című művében tulajdonképpen az eddig szer­zett tapasztalatokat összegezi. Kötete négy részből áll. A társadalomirányítás elméleti alapjai, a Társadalomirányítás a szocialista társadalomban, A társadalmi organizmus alapvető részeinek irányítása, valamint Az irányítás szubjektuma és funkciói című fejezetekben a szerző kifejti a tárgykörrel kap­csolatos kutatás eddigi eredmé­nyét. Részletesen foglalkozik az irányítási rendszer optimális funkcionálásának tényezőivel és előfeltételeivel. Nagy szerepet tulajdonít a szocialista társada­lom lényeges jellemvonásainak: a fegyelemnek, a versenynek, valamint a különféle ösztönzési formáknak. Aláhúzza, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzők rendszere akkor válik megfele­lő eszközzé a gazdaságirányí­tás számára, ha biztosítani tud­ja az állampolgárok egyéni, csoport- és össznépi érdekeinek egységét. Az irányítás szubjektumát és funkcióit elemezve főleg azt emeli ki, hogy a napjainkban megoldásra váró fő elméleti és gyakorlati probléma a korszerű irányítási technika alkalmazá­sa az irányítás lényegi, legfon­tosabb tevékenységében: a döntéshozatalban. A korszerű irányítási technika szerepének és lehetőségeinek megnöveke­dése nemcsak hogy nem csök­kenti, hanem ellenkezőleg, nö­veli az irányítás szubjektumá­nak: az embernek a szerepét és felelősségét. Az alapvető kér­dés napjainkban nem az, hogy vajon az irányítás szubjektuma és az elektronikus számítótech­nika szembenáll-e egymással, hanem az, hogy hogyan lehet összeegyeztetni. „szinkronba hozni“ a kettő működését, ho­gyan optimizálható az „em bér—elektronikus számítógép“ rendszer. Az embernek az au­tomatizált irányítási rendszerek mellett is alkotóként kell te­vékenykednie, legjobb tulajdon­ságait keli megnyilatkoztatnia, egyaránt szükséges, hogy egyé­nien és nagyvonalúan gondol­kozzék. A számos új gondolatot is tartalmazó kötetet Csala Károly fordította magyarra. Viktor Majcvszkij: A sajtó kulisszái mögött A moszkvai Pravda munkatár­sának A sajtó kulisszái mögött című kötete tulajdonképpen a széles olvasóközönség előtt rejtve maradó világba, a sajtót irányító erők birodalmába ve­zet, és azt fejtegeti, hogy mi a sajtó és az újságíró szerepe az ideológiai küzdelemben. A magyar olvasóhoz című előszó­ban a szerző így vall szándéká­ról: „A harcok mezején korunk fontos szerepet szán az újság­írónak, akit már hivatása is az élet sűrűjébe, a politikai és az ideológiai front első vonalába küld. így minden publicistára különösen nagy felelősség há­rul ... Negyedszázada dolgozom a Pravda szerkesztőségében, s a változatos nyugtalan újságíró­sors elvitt minden kontinens­re. Hetvenöt országban jártam, tanúja és részese voltam sok nagy eseménynek, közismert politikusokkal, a legnagyobb külföldi újságírókkal találkoz­tam, rész! vettem sok értekez­leten, mec/beszélésen és vitában, s mindenütt, mindenkor, min­denben az az érzés vezetett, hogy teljesítenem kell köteles­ségemet azok iránt, akik éle­tüket áldozták szovjet hazán­kért“. ígéretét a szerző teljesíti. Adatokkal bőven alátámasztott, riportszerű könyvében megis­mertet a nyugati világ sajtó­jának törekvésével, az ideoló­gia diverzánsaival, az antikom- munizmus rejtett és nyílt erői­vel, a szocializmus és a Szov­jetunió ellenségeinek igazi ar­cával. Számunkra e kötet azért is érdekes, mert külön fejezet­ben foglalkozik a csehszlovákiai eseményekkel, 1968—1969 vál­ságos napjaival. Kulisszatitko­kat árul el, új tényekre és ösz- szefüggésekre világít rá. Közli, hogy 1968 januárjától május vé­géig Csehszlovákiába 735 újság­író- és televízió-tudósító. 402 nem akkreditált diplomata, 104 rendőrtisztviselő, 107 egyházi személy és a hadseregek 68 tagja érkezett nyugati orszá­gokból. Az állambiztonsági szer­vek akkoriban több száz jelen­tést kaptak a „turistáknak“ a köztársaság elleni tevékenysé­géről. Jellemző, hogy a beözön- lés állandóan nőtt. „Megtisztel­te" látogatásával Prágát Zbig­niew Brzezinski, az amerikai szovjetellenesség egyik hang­adója, a „lélektani hadviselés“ szakértője. Ö volt az, aki kidol­gozta az elméletet, hogyan kell leszámolni azzal, aki hűsé­ges a szocializmushob. Brze­zinski annak idején elégedett volt a dolog menetével. Bizo­nyítja ezt ■ többek között az is, hogy 1968. június 14-én a prá­gai Nemzetközi Politikai Inté­zetben beszédet mondott, s ki­jelentette: „Mi New Yorkban üdvözöljük mindazt, ami itt tör ténik, és úgy véljük, ez már csak azért is jó. mert itt régi értékek válnak valóra új for­mában.“ Azt sem mulasztotta el, hogy bölcs tanácsot adjon: „Mindent sokkal kisebb zajjal kell csinálni.“ A sajtó kulisszái mögött című kötet több tekintetben új meg­világításba helyezi a sajtó sze­repét, és lerántja a leplet azok­ról, akik a tömegatájékoztatási eszközöket egyéni érdekeik szolgálatába állítják, és az em­berek félrevezetésére használ­ják fel. A fordítás Gallyas Fe­renc műve. (Az ismertetett kö­teteket a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg). BALÁZS BÉLA Pózban a község fejlesztésben az if/úsági szervezet tag/ai az elem járnak FEJLŐDŐ FALU Teljesítik a választási programot $ Segít az ifjúság 0 Jól dolgoznak a társadalmi szervezetek £ Népszerű a pártsajtó £ Benzinkutat igényelnek Nehéz lenne pontos választ adni arra a kérdésre, mitől függ egy-egy város, vagy köz­ség lakosainak az aktivitása. Az azonban vitathatatlan, hogy a helyi kommunisták tevékenysé­ge, a tömegszervezetek munkája és a nemzeti bizottság, illetve annak képviselői nagyban befo­lyásolják az egész város, illet­ve falu lakosságának a kezde­ményezését. így van ez a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás Pózba községében is, ahol pél­dás a polgárok kezdeményezé­se. Ez a választási program megvalósítása során minden kétséget kizáróan bebizonyoso­dott. Nemegyszer megtörtént például: annyian jelentkeztek brigádmunkára a faluszépitési akciók alkalmából, hogy min­denkinek nem is jutott munka, s a jelentkezők egy részét haza kellett küldeni. Most éppen ra­vatalozó épül a faluban, s jö­vőre készül el. Az értéke 300 ezer korona lesz. Még ebben az évben befejezik az útjavítást is. Ez idén új hangszórót is kap a falu. Gyalogjárók eddig is vol­tak Pozbán, de jövőre az új ut­cában is létesítenek. Ez idén adják át rendeltetésének a pos­ta új épületét. Sajnos, olyan pontja is van a választási programnak, amit a járási székhelyen nem hagytak jóvá: a művelődési ház építése. Pedig ez nemcsak a falu kultu­rális élete fellendítése szern- 'pontjából lenne fontos, hanem azért is, mert benne helyeznék el a nemzeti bizottságot is, mely jelenleg egy nem megfele­lő épületben kapott helyei. Tor­nateremre is szükség lenne a faluban, de a jnb-től egyelőre nem kaptak anyagi támogatást az építéshez. Ezzel szemben sportpálya kettő is áll a helyi fiatalok rendelkezésére. Az egyik az iskoláé, a másik pedig a község iskolába már nem já­ró fiataljaié. Az utóbbi pályá­hoz öltözők is épülnek. Sportolási lehetőségekről szólva hadd mondjuk el, hogy két labdarúgócsapat is van a faluban: a felnőtt és az ifjúsági együttes. Az utóbbi ez eredmé­nyesebb. örvendetes, hogy is­mét fellendülőben van a lányok sporttevékenysége is. A SZISZ helyi szervezete keretében nemrég újra megalakult a lá­nyok kézilabda- és röplabda- csapata. A közelmúltban, a köz­ség sportszervezete megalaku­lásának huszadik évfordulója alkalmából, nagyszabású tornát is rendeztek a faluban. A tor­nán a környező községek együttesei vettek részt. Jó len­ne. ha a pártszervezet a jövő­ben jobban törődne a helyi fia­talok sportolási lehetőségének biztosításával. Ehhez azonban az efsz anyagi támogatására is szükség lenne. Mindezt Tóth Ernőtől, az efsz mellett működő üzemi pártszer­vezet elnökétől, a helyi nemze­ti bizottság titkárától tudom meg. A pártszervezet és a hnb tisztségviselője arról is tájékoz­tat, hogy a pártszervezet, a tö­megszervezetek és a helyi nem­zeti bizottság között igen jó az együttműködés. A tömegszerve­zetek elnökeit rendszeresen meghívják a pártszervezet gyű­léseire. Egy-egy törnegszervezet elnöke minden pártgyűlésen be­számol a helyi szervezet mun­kájáról. A tömegszervezotek élén — kivéve a SZISZ-elnököt — párttag áll. A legeredménye­sebb a SZISZ- és a sportszerve­zet. Tagjaik tevékenyen bekap­csolódnak a választási program megvalósításába is. Az ifjúsági szervezetnek csaknem negyven tagja van. A fiatalok gyakran rendeznek teaestet, irodalmi estet és más érdekes akciókat. Nemrég sportvetélkedőn vettek részt a közeli Baracska köz­ségben ... Elég eredményes a Vöröskereszt helyi szervezete is, bár a véradók toborzása terén — a falu lakosainak szá­mához viszonyítva — jobb eredményeket is elérhetne. A községnek 773 lakosa van. Az öreg iskola épületében minden tömegszervezetnek külön helyi­sége van. A Vöröskereszt és a CSEMADOK helyi szervezete közös helyiségben tartja ren­dezvényeit. A régi iskola azért áll a tömegszervezetek rendel­kezésére, mert új iskola és óvo­da épült a faluban. A pártszervezet 31 tagú, eb­ből 3 nő. Két tagjelöltje is van a szervezetnek — mindkettő a szövetkezet traktorosa. A szer­vezet nőtagjai arányának meg­javítása nehezen megy, mert a tagjelölteket a szövetkezetben szemelik ki, s ott kevés fiatal nő dolgozik. A helyi lányok vagy iskolába járnak, vagy Le- vicén (Léván), Újvárban, illet­ve Šuranyban (Surányban) dol­goznak. A község határain túl dolgozó kommunisták a helyi pártszervezetnek regisztrált tagjai. Mivel a község kommunistái az efsz mellett működő üzemi pártszervezet tágjai, a szövet­kezet gazdasági eredményeivel is törődnek. A Pozbai Efsz ta­valy egyesült a Bardofíovói (Baracskai), a Dedinkai (Nagy­fa jkíirti) és a Hurbanovcel (Kisfajkürti) Efsz-szel. A kö­zös gazdaság főleg szőlőter­mesztéssel, gabonatermesztés­sel és állattenyésztéssel foglal­kozik. Az Idei aratás a közös szövetkezetben igen sikeres volt. Annál sajnálatosabb, hogy az aratás eredményeit a helyi szemléltető propaganda nem tükrözte. Pedig a gazdasági propaganda az ideológiai neve­lés egyik jól bevált eszköze. Ettől a fogyatékosságtól elte­kintve azonban szép eredmé­nyeket ér el a pártszervezet az ideológiai nevelésben. Kivált a pártsajtó terjesztése terén. Pél­dául a község minden házába jár az Új Szó. Az efsz még kü­lön is járat vagy 30 példányt tagjai számára. Befejezésül egy kérés továb­bítására kért meg a hnb titká­ra és a pártszervezet elnöke. A községnek nagy szüksége lenne benzinkútra, mivel a kö­zelben nincs. A Benzinol ille­tékesei fel is kínálták, hogy építenek benzinkutat, ha a köz­ség ad rá telket. Ezt a község biztosította is, de az illetékesek ígéretük ellenére többé nem je­lentek meg a faluban. Úgy véljük, a pozbaiak az em­lített gondok ellenére is — a pártszervezet irányításával — figyelemre méltó eredményeket érnek el mind a községfejlesz­tés. mind a mezőgazdaság fej­lődése terén. A lakosság kez­deményezése szavatolja, hogy a jövőben eredményeik még ki- magaslóbbak lesznek. FÜLÖP IMRE 1973. VIII. 17. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom