Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-02 / 182. szám, csütörtök

A SIKER LELKESÍT Pártunk XIV. kongresszusa célul tűzte a szántóterületek minden talapalatnyl földjének maximális kihasználását, hogy az ország mezőgazdasági üze­mei fedezhessék a lakosság élelmiszerfogyasztásának nőve kedését. A Veiké Ulany-i (Nagy- l'ödémesi) Egységes Földműves- szövetkezet tagjai jó munka- szervezéssel és a feladatok pél­dás teljesítésével járulnak hoz­zá a kongresszusi határozatok teljesítéséhez. E téren a szövet­kezet egyik büszkesége a mind­össze 13 hektáron gazdálkodó zöldségkertészet, amelynek dol­gozói Sebők Lajos főkertész nagyszerű szakmai irányítása alatt évről évre nagy lépések­kel haladnak előre a kiváló mi­nőségű árutermelés növelésé­ben. Három évvel ezelőtt a szö­vetkezet vezetősége 300 ezer koronás termelési tervet irányo­zott elő a kertészetnek, az idén már ugyanakkora terület­ről 850 000 korona értékű ter­mést akarnak elérni. A terv reális, hiszen a kertészet dol­gozói már az elmúlt évben is 800 000 koronát termeltek a közösnek. A legnagyobb előre­haladást éppen az elmúlt esz­tendő jelentette, amikor elő­ször kísérleteztek retekkel két hektáron, ami önmagában 200 ezer koronát jövedelmezett. évben pedig ez történt. Ezen a napon 24 750 korona értékű paprikát szállított a szövetkezet a felvásárló üzemnek. Az első szedés óta egy hónap sem telt el, s máris 102 000 koronát jö­vedelmezett a fólia alatti papri­ka a szövetkezetnek. Látogatá­som napján, július 11-én már negyedszer szedték a termést. Közvetlenül a szedés előtt a fő­kertész kíséretében végigjártam a fóliasátrakat. Egy-egy papri­katőről négy öt volt már koráb­ban leszedve, s ugyanannyi nőtt meg a mostani szedésre. Akadt bőven olyan bokor is, amelyen nyolc darab paprika csüngött. A csoport tagjai szak­szerűen végzik az öntözést, a kártevők elleni permetezést, va­lamint a szellőztetést. E szak­szerű munkát az a tény is di­cséri, hogy a virágzás utáni stádiumban levő paprika „bekö­tése“ szintén nagyon jó, és még nagyon bő termés ígérkezik. A kertészeti csoport az első fél évet 403 000 korona értékű árutermeléssel zárta. Első tava­szi terménye a retek volt, amely sok munkát igényelt. Egy dol­gozó naponta 1100—1200 csomó retket szedett fel, összekötözte és meg is mosta. A csoport tag­jai ezt „babramunkának“ nevez­ték, mindamellett nagyon szí­vesen csinálták és a jókedv Az idei év újabb előrelépést ígér. A nagyszerű eredmények a főkertész jó szakmai irányí­tása mellett annak a 24 tagú kollektívának az érdeme, amely 1972 januárjától a szövetkezet­ben elsőként versenyez a „Szo­cialista munkabrigád“ cím el­nyeréséért. A munkabrigád so­raiban 22 nő és 2 férfi dolgo­zik. Tagjai jól összeforrt, meg­értő kollektívát képeznek, akik a közös cél érdekében nem saj­nálják feláldozni szabad idejü­ket, szabad szombatjaikat és ha kell az ünnepeket sem. Nem is beszélve a koránkelésről a szállítások idején, mert azt már egészen természetesnek veszik. Mindnyájuk előtt egy a cél: mi­nél több jó minőségű friss zöld­ség kerüljön a dolgozók aszta­lára. A munkák szezonjellegét a fizetési lista is bizonyítja: má­jusban a szállítások hónapjában a csoport átlagfizetése 2700 korona volt. Júniusban már nem volt oly nagy a hajrá, így „csak“ 1400 korona volt az át lagkereset. A brigád legidősebb tagja a 60 éves Németh Mária példaké­pül szolgál a fiataloknak maga­tartásával, munkaerkölcsével. Egyetlen napot sem mulasztott még ebben az évben, de azért nem maradnak el a fiatalok sem. A brigád legfiatalabb tag­jai Kovács Júlia és Anna 19 éves ikertestvérek. Júlia kitű­nően helytáll a fóliás termesz tésnél, Anna pedig az öntöző- berendezések legjobb szakértő­je ós kezelője. A csoport tagjai közös szocialista felajánlást tet­tek, mely szerint az idei 850 ezer koronás termelési tervüket 120 ezerrel túlteljesítik. Amikor ellátogattam a kerté­szetbe, nem győztem csodálkoz­ni a gyönyörű zöldpaprika lát­tán a 80 ár területen fekvő na­gyon esztétikusán és ésszerűen elrendezett fóliasátrak alatt. A paprika szára csaknem minde­nütt 70 centiméter magasra nőtt. A fóliás paprikatermesztés, mint annyi más mezőgazdasági üzemben, itt is nagyon jól be válik. Valóságos forradalmat je­lent a szövetkezet életében. Va­jon ki gondolt volna Nagyíödé mesen tíz esztendővel ezelőtt június 19-én elsőosztályú zöld­paprika szállítására? Ebben az A ,,Szocialista munkabrigád“ cím várományosa. A kép jobb olda­lán ,'Sebök Lajos főkertész. sem hiányzott. A két hektáron termelt retek ugyanis ebben az esztendőben a kedvezőtlen tava­szi időjárás ellenére is 160 000 koronát jövedelmezett a szövet­kezetnek és a „babramunka“ végzői is megtalálták számítá­sukat a fizetési szalagon. Ugyancsak jól jövedelmezett a korai kel, káposzta, karfiol és részben már az uborka is. Az utóbbi kis fóliasátrak alatt ter­mett és a nagy szállítmányok épp a napokban vették kezdetü­ket. A kertészet dolgozói a szál­lítási „holt szezon“ idején sem pihenhetnek, van mit gondoz- niok. A jó gondozást bizonyítja a hét hektár gyom nélküli pa­radicsom, két hektáron a sza­badföldi paprika, ezenkívül még kései uborka, kel, karfiol és ka ralábé is van a kertészeiben. Gondolhatná valaki, hogy ez már bizony több 13 hektárnál. Valóban így van, de a szántó- terület háromnegyed részét évente kétszer is kihasználják, így került a retek és a korai karfiol helyébe paradicsom és a további termények. A csapadékhiány sem okoz problémát. Nagyon jól működ­nek az öntözőberendezések ós a Fekete-Víz folyóvize nagysze rűen pótolja az esővizet. A kertészet nagyon jól együtt­működik mindkét felvásárló- üzemmel, a Zelenina nemzeti vállalattal és a sládkovičovói (diószegi) konzervgyárral is. Nagyon korszerű gépekkel, módszerekkel dolgoznak a kis csoport tagjai. A szövetkezet vezetőségétől minden támoga­tást megkapnak. Vegyszeresen irtották a gyomot, gépek segít­ségével palántáztak és még so­rolhatnám a technika külön­böző felhasznált vívmányait. Üvegházuk is van, nem is ki­csi, továbbá egy téli munkate­rem hagymatisztításra, stb. A szövetkezet vezetősége minden tag számára gumiköpenyt, csiz­mát biztosított a rossz időjárás esetére. Hiányzik azonban egy zuhanyozóval ellátott öltöző. A főkertész elmondotta, hogy a szövetkezet vezetősége már er­re is gondolt. Még ebben az év­ben elkezdik az öltözőhelyiség építését, amely melegvizes zu­hanyozóval lesz ellátva. A szö­vetkezet elnöke Glemba Mihály, azt is bejelentette a csoport tagjainak, hogy a nyár folya­mán a szövetkezet e csoport­nak jutalom kirándulást biztosít a szövetkezet autóbuszával ha­zánk valamely szép fürdőhelyé­re. Ez valóban jó indítvány és e lelkes kis csoport meg is ér­demli. A főkertész a fóliástermesz­tésben látja a jövőt. Már most is azon gondolkodnak, hogy hány hektárral bővítsék ezt a termesztési módot. KOLOZSI ERNŐ Tóthpál Gyula felvétele Gyümölcsöző kapcsolatok A fennállásának tizenöt éves jubileumához közeledő šaľai (vágsellyei) Duslo szaktaninté- zetének növendékei az elmúlt évben találkoztak először az NDK-beli STICKSTOFFWERKE Piesterlitz vegyipari kombinát ipari tanulóival. A kölcsönös baráti kapcsolatok megteremté­se nagy visszhangra talált a fiúk és a lányok körében. Az elmúlt évi nyári vakációban megrendezett akcióhoz hason­lóan az idén is megvalósult egy-egy 30 tagú csoport deviza- mentes cserelátogatása. A Duslóban az NDK fiatal ve­gyészei, lakatosai és villanysze relői bizonyították hozzáértésü­ket és ügyességüket, a mi tanu­lóink viszont a piesterlitzi mű­trágyagyártó kombinátban is­merkedtek a szakoktatás felté­teleivel. Tanulóinknak a kor­szerű tanítási segédeszközök között főleg a sok berendezési modell tetszett, valamint a munkabiztonságról való tökéle­tes gondoskodás is elnyerte tet­szésüket. Mindkét szaktanintézet nö­vendékei az üzemi gyakorlaton kívül hasznos brigádmunkákon is részt vettek. A látogatás kéthetes időtartama alatt a ven­déglátó vállalatok üdülésről és kirándulásokról is gondoskod­tak. Az NI>K-b61 érkezett ven­dégek megtekintették Bratisla- vát. Nitrát, Banská Bystricát, az Alacsony- és a Magas-Tátrát, ezeken a kirándulásokon sok élményben volt részük. A Dus­lo ipari tanulóinak emlékeiben elevenen élnek még Wözlitz és Saal Feld várai és természeti szépségei, valamint Wittemberg és Halle kerületi központ törté­nelmi nevezetességei. A legna­gyobb élményt azonban Berlin meglátogatása jelentette a fia­taloknak. A Duslo és a hallei baráti kerületben levő Stickstoffwerke Piesterlitz ipari tanulói tovább bővítik kapcsolataikat, amelyek szintén hozzájárulnak munkás- osztályunk legfiatalabb nemze­dékének internacionalista neve­léséhez. AĽAKSA MILAN Az aratás zéró akkordjai Körséta a levicei járásban Az Ipoly-menti falvak hatá­rában tavaly ilyenkor még ja­vában arattak, elkeseredett har­cot vívtak a termés megmenté­séért. Ma ezen a tájon is elhal­kult a betakarítógépek zaja s a haragoszöld kukoricatáblák között dübörgő traktorok már az őszi vetések alá készítik elő a talajt. Ez a kép ragadja meg a lá­togató figyelmét a Pastovcei (Ipoly pásztói) Efsz-ben, ahol a közös gazdaság és a falu veze­tői minap a haza készülődő vendégkombájnosokat búcsúz­tatták. — Szinte hihetetlen — léleg­zett fel Sípos Gyula efsz-elnök, — hogy tavaly egy egész álló hónapig bajlódtunk a gaboná­val, most meg nyolc munkana­pot sem vett igénybe a betaka­rítás. A múlt évek tapasztalatain okulva az idei aratásra gondo­sabban felkészült a szövetkezet. Már a terveket is úgy állították fel, hogy azok felöleljék a be­takarítás valamennyi mozzana­tát. így mindenki pontosan tud­ta mi a feladata, ha mondjuk a kedvezőtlen időjárás félbesza­kítja a munkát. Kommunisták az élen Pásztor Lajos elvtárs, a párt- a lapszervezet elnöke találóan jegyezte meg, hogy idei terveik az emberekre épültek, akik tu­lajdonképpen a kobájnok vagy a traktorok nyergében, a szé­rűn és a tarló letakarításánál döntő mértékben befolyásolták az aratás kimenetelét. — Sokat köszönhetünk an­nak, — folytatta —, hogy a munka szervezésében és kivite­lezésében a falu és a szövetke­zet kommunistái álltak az élre. Személyes példamutatásuk ma­gával ragadta a kenyércsatában részt vevő többi aratót is. Zalabai Zoltán, a gépesítő csak az elismerés hangján be­szélt a kombájnosok teljesítmé­nyéről, akik a kedvező időjá­rás minden percét felhasználták a betakarítási munkák meggyor­sítására. — Ha pedig netán üzemzavar keletkezett volna — mondja nyomatékosabban — javítóink és a szervizszolgálat dolgozói ké­szenlétben álltak, hogy a hibá­kat azonnyomban elháríthas­sák. Az aratás sikeres elvégzése kettős örömnek számít a szö­vetkezetben. A folyamatos mun­kával a lehető legkisebbre csök­kentették a szemveszteséget és olyan termést takarítottak be, amilyenre az efsz fennállása óta még nem volt példa. Még a gabona mennyiségéről nincs meg a pontos kimutatás, de annyi már most is bizonyos, hogy az árpa 38, a búza pedig 50 mázsán felüli terméssel há­lálja meg a tagság közös fára­dozását. — Mi lesz a megtermelt ga­bona sorsa? — 78 vagonos eladási tervün­ket három vagon gabonával túl­teljesítettük Kellő szinten fel- töltöttük az alapokat és a ta­gok természetbeni járandóságá­nak kiosztásában sem volt hiány — jegyezte meg az agro­nómus, aki most érkezett visz- sza a szokásos határjárásról. Tőle tudtam meg azt is, hogy a nyáreleji jégverés ellenére kukoricából is jó termés ígér­kezik, ami kedvezően befolyá­solja a takarmányalapot. Na­gyobb baj azonban, hogy a ter­mészeti csapás a nemrég tele­pített szőlőjüket érezhetően súj­totta. A jó gabonatermés azonban ezt a kiesést is pótolni tudja a tejhozam és a súlygyarapodás növekedésében, az állatállomány fejlesztésében. Míg a szövetkezet telepén be­szélgettünk, sűrű esőfelhők je­lentek meg az égbolton. Nap­nyugta előtt ismét vihar szá­guldott végig az Ipoly-menti lankás tájon. A gabonának azonban már nem ártott a sza­kadó eső, mert az üzemek utol­só szemig a magtárba helyezték gazdag termésüket. Nem bízták a véletlenre Előző napon a Tek. Lulany í (Nagysalló) Efsz határában eredtek meg az ég csatornái és a kombájnoknak abba kellett hagyniok az aratást. — Az a szerencsénk — ma­gyarázta Kovács Ernő főköny­velő —, hogy termésünknek nyolcvan százalékát már az elő­ző napokban sikerült betakarí­tani. így a lehullott csapadék nem tehetett kárt a gabonában, mert vetéseinket nyárelején CCC vegyszerrel permeteztük. Ezzel tulajdonképpen a gabona szá­rát erősítettük meg, hogy ele­jét vegyük a búzák megdőlésé­nek. — Milyen kiadásokkal járt ez a munka? — A búza szárának megerősí­tésére hozzávetőlegesen 130 ezer koronát költöttünk. Ám nem sajnáljuk a kiadásokat, mert vetőmagtermesztő gazda­ság lévén, szövetkezetünknek a bevételből kamatostól megtérül &z a költség. A nagysallói szövetkezet ez idei terméséből eddig 20 vagon gabonát adtak el a közellátási célokra. Ezenkívül további 120 vagon elismert vetőmaggal lát­ják el a környék mezőgazdasági üzemeit. A levicei járás szövet­kezetei, állami gazdaságai ne- kik is köszönhetik, hogy elegen­dő nagy hozamú szovjet búzafaj­tával, Auróra, Kaukaz, és Jubi­lejná— 50-es vetőmaggal rendel­kezhetnek az őszi vetéshez. A közös gazdaság 28 millió korona bruttó bevételhez a nö­vénytermesztés —, éppen a ve­tőmag termelésének köszönhe­tően —, csaknem 16 millió ko­ronával járul hozzá. Amikor el­búcsúztam a szövetkezetek talpraesett, szakavatott vezetői­től, minduntalan az járt az eszemben: micsoda mezőgazda- sági üzem fejlődhetne ki ezen a humuszban gazdag tájon, ha a Nagysallói és a Kissallői Efsz szomszédos gazdaságok lelemé­nyességüket, tudásukat és ter­mőföldjeiket, a tagok alkotó erejét egy közös üzemben tár­sítanák. A közös munkában el­ért sikerek rövid idő alatt min­den bizonnyal ezeket az elkép­zeléseket is közös nevezőre hozzák. SZOMBATH AMBRUS 1973. /III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom