Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-09 / 161. szám, hétfő

Az ifjúság szocialista nevelése a part és az egész társadalom ügye (Folytatás a 6. oldalról) ban munkaversenyt hirdettek az ifjú­sági kollektívák számára a kohászat és a gépészet szakaszán végzett kutató­munkában. E versenybe eddig 56 kol­lektíva kapcsolódott be, melyekben 540 ifjú mérnök, technikus és munkás dol­gozik. E verseny jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy ezek a kol­lektívák 64 feladaton dolgoznak, s ezeknek mintegy egy harmada össz- nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos. A SZISZ keretén belül fontos helyet foglalnak el az iskolai alapszervezetek. Szlovákiában jelenleg 2812 SZISZ-alap- szervezet tevékenykedik, melyeknek tagsága 66 000-et tesz ki. Az iskolai alapszervezetek tevékenységének egyik legfontosabb feladata, hogy minden te­kintetben szilárd baráti közösségek jöt­tek létre iskoláink döntő többségében. A SZISZ vezetőinek és tagságának nevelésében komoly segítséget jelent a politikai nevelés rendszere, különösen a SZISZ vezetői iskolája. A SZISZ iskolai szervezetei tevékeny­ségének további sokoldalú fejlesztése megköveteli, hogy az iskolaigazgatás nagyobb figyelmet fordítson rájuk. Min­denekelőtt meg kell teremteni a felté­teleket a politikai oktatás sikeres meg­valósításához, a szakkörök tevékenysé gének sokoldalú fejlesztéséhez és a klubok tevékenységéhez, a nyári tevé­kenység megszervezéséhez. Az ifjúság szocialista nevelésének fontos tényezői az ifjúsági otthonok. A nevelési rendszernek ezen a szakaszán nagy jelentőségük van a SZISZ-tanácsok- nak, amelyeknek feladata a diákkollek­tívák képviselete. Ezeknek érzékenyen kell reagálniuk a fiatalok érdekeire és szükségleteire. Öntudatosan kell e kol­lektívákat formálniuk, aktívan meg kell teremteniük a feltételeket egyéni és kollektív érdekeik érvényesítéséhez. Hogy a diákotthonok SZISZ-tanácsai- nak munkája sikeres legyen, szüksé­ges, hogy a nevelők rendszeresen meg­teremtsék a tanács tevékenységéhez szükséges feltételeket. Tekintettel a főiskolák gyors fejlődé­sére és a rájuk váró igényes feladatok­ra, nagy jelentősége van a főiskolai diákotthonokban végzett politikai neve­lőmunkának. A hallgatók többsége kol­légiumokban él, s ezek színvonala, a szociális és egészségügyi gondoskodás színvonalát tekintve, különbözik egy­mástól. Főként a politikai nevelőmunka marad le és az egyetemi funkcionáriu­sok kevéssé gondoskodnak fejlesztésé­ről. Számos főiskolai diákotthon nem rendelkezik helyiségekkel a klubok te­vékenysége számára. Ki kell dolgozni a diákotthonok nevelőmunkájának teljes rendszerét és meg kell oldani a diák­tanácsok helyzetét oly módon, hogy azok a SZISZ szerveivé váljanak. Az Ok­tatásügyi Minisztérium ós a főiskolák funkcionáriusai nem hagyhatják to­vábbra is figyelmen kívül, hogy a pe­dagógusok egy része egyáltalán nem érdeklődik a hallgatók diákotthoni élete iránt, nem látogatja őket és nincs hatással az ifjúságra ebben a környe­zetben. Jelenleg a SZISZ tevékenységében előtérbe lép a tagsági alap további nö­velésének és a vidéki ifjúság szervezett­ségének a problémája. Arról van szó, hogy még számos faluban nincs SZISZ- szervezet. A helyi és járási pártszer­vezeteknek elsőrendű figyelmet kell szentelniük e kérdésnek és konkrét se­gítségben kell részesíteniük az ifjúsági szövetség funkcionáriusait. A pionírszervezet a gyermekek szocia­lista tömegszervezete, amely Szlovákiá­ban a 6—15 éves korú gyermekek 86,32 százalékát tömöríti magába. A SZISZ I. kongresszusán jóváhagyott program- és szervezeti alapelvek konkretizálják a szocialista nevelés célkitűzéseit a gyer­mekszervezet sajátos formái és feltéte­lei között, s ugyanakkor teret nyitnak a pionírkorban lévő gyermekek sokrétű érdeklődésének érvényesítéséhez. Jelenleg a pionírszervezet munkájá­ban előtérbe lép a tevékenység minősé­ge, ami biztosítja e szervezet nevelési rendszerét. Érvényesülnek benne a munkára nevelés kommunista elvei, a gyermekek tanítási idő utáni foglalkoz­tatásában. A pionírszervezet nevelő­munkájának a minősége mindenekelőtt a pionírvezetőtől függ. Munkájával szemben ma nagy igényeket támasz­tunk. akárcsak a személyes tulajdonsá­gaival, politikai fejlettségével, szakis­mereteivel szemben. A nevelőmunka fejlesztése szempont­jából nagy jelentőségűek a pionír és if­júsági otthonok. Az SZSZK-ban jelenleg '85 ilyen otthon működik. Kapacitásuk azonban nem felel meg a szükségle­teknek. Ezért hálózatukat ki kell építe­ni a járásokban és főként a nagy lakó­telepeken. A pionírszervezet jelenleg 25. évfor­dulójára készül, amelyet a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulójának évében ünnepel meg. Ezek az évfordulók alkal­mat adnak arra, hogy a gyermekek meg­ismerkedjenek népünk, a muakásosz- tály, a kommunista párt, az ifjúság és a gyermekmozgalom forradalmi hagyo­mányaival, a nemzeti és szociális fel- szabadulásért vívott harcával. A fesztivál virágjáért 1973. VII. 9. ' E napokban ifjúságunk a X. Világif­júsági Találkozóra készül, amely hozzá­járul a világ haladó ifjúsága internacio­nalista kapcsolatainak elmélyüléséhez és fokozza részvételét a békéért és a haladásért vívott harcban. Ezzel kapcso­latban értékeljük azt a aktív és kezde­ményező munkát, amellyel ifjúságunk e jelentős eseményt üdvözli. „A fesztivál virágjáért“ meghirdetett versenybe Szlovákiában 1011 ifjúsági kollektíva kapcsolódott be. Például csupán a Dubnica n/Váhom i Gépipari és Kohá­szati Üzemben 34 ifjúsági kollektíva versenyez, s kötelezettségvállalásainak értéke 280 ezer korona. A fesztivál sportjelvényét eddig 180 ezer fiú és leány szervezte meg. A fesztivál szoli­daritási alapjára Szlovákiában 1973 má­jusának végéig 360 ezer koronát gyűj­tőitek össze. Az SZNF 30. évfordulójára a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága progra­mot készít „Az SZNF-ben született je­len“ elnevezéssel. Célja, hogy az ifjú­ságnak a forradalmi hagyományok, a szocialista hazaszeretet, a proletár in­ternacionalizmus szellemében való ne­velése ne legyen csupán egyszeri akció, hanem áthassa a SZISZ- és a pionír- szervezet egész tevékenységét. Az ifjúság szocialista neveléséhez ér­tékesen járul hozzá a gyermek- és ifjú­sági sajtó, amelyet joggal tartunk az is­kola és a család segítőtársának. A Szlo­vák Szocialista Köztársaságban jelenleg kilőne gyermekfolyóirat jelenik meg. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának fő sajtószerve, s egyúttal a fiatalok napilapja, a Smena egészben véve sikeresen teljesíti küldetését. Arra kell törekedni, hogy még jobban meg­közelítse a fiatalok mentalitását és szükségleteit, még jobban kialakítsa eszmei-politikai jellegét. A fiatalok arculatának és személyisé­gének alakulásáért közvetlen hatást gyakorló további fontos tényező a mun­kahely. Az if júság életében fontos határ­kő az átmenet az előkészület időszaká­ból a közvetlen munkafolyamatba. A népgazdaság érdekei, valamint a fiata­lok állampolgári szemléletének kiala­kítása megkívánja a munkafolyamat­ba való bekapcsolódás lényeges megja­vítását úgy, hogy kihasználjuk a fiata­lok minden képességét. Ez megköveteli a pályaválasztás és az elhelyezés rend­szerének megjavítását. El kell mélyí­teni a vállalatok együttműködését az is­kolákkal és az iparitanuló-intézetekkel. Következetesen érvényesíteni kell a ká­der- és személyzeti politik« elveit, ós arra kell törekedni, hogy a fiatalok ké­pességeik és előfeltételeik alapján ér­vényesülhessenek. A fiatalokat a mun­kahelyekre nemcsak az üzemek köz­vetlen szükségletei szerint, hanem az ifjúság távlatait is figyelembe véve kell toborozni. Biztosítani kell a szakmai­lag megalapozott, rendszeres munkát az ifjúmunkásokkal, technikusokkal és a fiatal dolgozókkal. A kezdő dolgozók számára elvtársias légkört kell kiala­kítani, fel kell használni természetes lendületüket, kezdeményezésüket, bírá­lókészségüket; nem szabad eltűrni a közömbösséget az ifjúsággal szemben. A gazdasági vezetőknek valamennyi fokon, de főként az üzemi és vállalati igazgatóknak, a művezetőknek és mes­tereknek közvetlen személyes politikai felelősséget kell viselniök a rájuk bí­zott fiatalok neveléséért, szakmai és po­litikai fejlődéséért. Támogatniok kell a SZISZ-szervezetek tevékenységét és azokat fontos segítőtársnak kell te­kinteniük. Támogatniok kell az ifjúság munka- és munkán kívüli kezdeménye­zését. Arról van szó, hogy az ifjúság részvétele a munkafolyamatban nem­csak gazdasági, hanem nevelési szem­pontból is rendkívül jelentős, formálja magatartását. Nagy felelősség hárul a munkahelye­ken a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomra, amely a Szocialista Ifjúsági Szövetség mellett a legtöbb fiatalt tö­möríti. A szakszervezetek szlovákiai tagállományának 23,3 százaléka, vagyis 350 000 személy 30 éven aluli. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nagy lehe­tőségekkel rendelkezik az ifjúság ne­velésében. viszonyának kialakításában. Ezért fon­tos, hogy minden fiatalt vegyenek fel a munkakollektívába, a szakszervezetbe, hogy a kollektíva gondoskodjék poitikai és szakmai fejlődéséről és legyen se­gítségére problémái megoldásában. Tel­jes mértékben érvényesíteni kell eze­ket a szempontokat különösen a máso­dik, illetve harmadéves ipari tanulók esetében, akiknek már tudniuk kellene, milyen kollektívában fognak dolgozni, ha befejezik tanulmányaikat. E köve­telmények helyes értelmezése gazdasá­gi szempontból is igen jelentős, mert csökkenti a fiatal munkaerők szükség­télen vándorlását. Hiszen a 15-től 30-ig terjedő korcsoportban ötször magasabb a munkaerő vándorlás, mint az idősebb dolgozóknál. A fiatalok személyiségének sokoldalú fejlődését elősegíti a szabad idő cél­szerű kihasználása is. Ennek megszer­vezésébe jelentős mértékben be kell kap­csolódnia a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom bizottságainak is az érdeklő­dés fokozásával, a szakköri tevékeny­ség támogatásával, a fiatalok kulturális fejlődésének, testedzésének és honvé­delmi felkészítésének támogatásával. A szakszervezetek Szlovákiában például 142 nagy vagy nagyobb üzemi klubbal, szakszervezeti házzal, több mint 900 vörössarokkal és mintegy 2 ezer szak­mai könyvtárral rendelkeznek: ezek­ben kb. 2 millió kötet könyv van. Le­hetőségeik szinte kiaknázhatatlanok, hogy a feltételeket megteremthessék a fiatalok érdeklődési körének és kedv­teléseinek a kielégítéséhez. A Nemzeti Front szerveinek felada­ta, hogy az egységes nevelés érdeké­ben koordinálják a társszervezetek te­vékenységét. A testnevelési szervezet elsőrendű feladata — amint azt a CSKP KB jú­liusi ülésén hangsúlyozta —, hogy a fiatalok és a gyermekek számára le­hetővé tegye a testnevelési egyesüle­tekben a rendszeres sportolást, s ehhez megteremtse a szükséges káder- és anyagi feltételeket. S hogy .eme szerve­zetnek megvannak erre a lehetőségei, bizonyítja egyebek között az a tény, hogy a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség 352 000 szlovákiai tagja közül 140 000 a 18 éven aluli fiatal, a tagságnak tehát a 41 százaléka. A képzett testnevelési edzők, oktatók és szervezők elegendő száma a tömeges testnevelés további fejlődésének az alapja. Az önkéntes tisztségviselők hiá­nya a Szlovák Testnevelési Szervezel Központi Bizottságát s a Szocialista If­júsági Szövetséget arra ösztökélte, hogy elegendő tisztségviselőt válogassanak ki és szakmailag készítsenek fel, hogy képesek legyenek a fiatalokkal foglal­kozni. A kommunista párt nagyra érté­keli ezt a társadalmilag jelentős mun­kát, amelyre komoly figyelmet kell for­dítani. A testnevelési szervezetnek, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsé­gének és az iskolai szerveknek a Szo­cialista Ifjúsági Szövetséggel együtt sürgősen hozzá kellene látniok a test-- nevelési és a honvédelmi sporttevé­kenység szélforgácsolódásának meg­szüntetéséhez. A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek folytatnia kellene a gaz­dag hagyományokat, kibontakoztatva az ifjúsági sportjátékokat. Mint már mondottuk, az elkövetkező időszakban igen igényes feladatok vár­nak az ifjúság nevelése terén a HESZ- re, amelynek Szlovákiában több mini 180 ezer tagja van; a tagságnak több mint a fele fiatal. A HESZ nevelőmun­kájának jelentőségét fokozza a tény, hogy fejleszti azon fiatalok szakköri tevékenységét is, akik nem tagjai a szervezetnek, az iskolák, a pionírszer­vezet, a Szocialista Ifjúsági Szövetség keretében. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a modellezők, a rádiótechnikus, motorista, lövész- és más szakkörök és klubok munkájára.. A fiatal nemzedék internacionalista nevelését hatékonyan segíti a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség és az Antifasiszta Harcosok Szövetsége. Ezek jelentős szerepet töltenek be az ifjú­ságnak a szocialista közösség országai, mindenekelőtt a Szovjetunió iránti ba­rátság és mély együvétartozás és a ha­ladó forradalmi antifasiszta hagyomá­nyok szellemében való nevelése terén. Az ifjúság egészségügyi nevelésében, amely elválaszthatatlan része a szocia­lista nevelési rendszernek, fontos kül­detést tölt be a Csehszlovák Vöröske­reszt szlovákiai szervezete. Fontos sze­repe van a fiatalok és az ifjúság, külö­nösen a fiatal nők nevelésében a Szlo-- vákiai Nőszövetségnek. A nemzeti bizottságok feladata A társadalmi szervezetek szerepe Jelentősen befolyásolja a fiatalokat a munkaközösség. A kollektíva ereje, a munkásosztály politikai és szakmai ta­pasztalatai, az idősebb dolgozok szemé­lyes példamutatása döntő jelentőségű a fiatalok munkához való szocialista A fiatal nemzedék szüntelen fejlődé­séről és neveléséről való gondoskodás egyik legfontosabb feladata, hogy a fia­talok egyre nagyobb mértékben vegyék ki részüket az állami és közügyek in­tézéséből. Akárcsak az egész országban, a Szlovák Szocialista Köztársaságban is sikerült jobb feltételeket teremteni arra, hogy a fiatalok nagyobb mérték­ben vegyenek részt a nemzeti bizottsá­gok munkájában. Az 1971. évi általános választások során 18 százalékról 29,3 százalékra növekedett a 35 éven aluli fiatalok képviselete a különféle szer­vekben és testületekben. Az összes nem­zeti bizottsági képviselőnek 12,1 szá­zaléka SZISZ-tag; ez a tény kedvező feltételeket teremt az ifjúság képessé­geinek és érdeklődésének a sokoldalú kibontakoztatásához. A nemzeti bizottságok, mint az ál­lamhatalom és -igazgatás szervei teljes mértékben felelősek a szocialista neve­lésért, s a fiatal szocialista nemzedék neveléséhez és önmegvalósításához szükséges feltételek kialakításáért. Ér­tékeljük, hogy jelenleg céltudatosab­ban érvényesülnek az egységes iskola­politika elvei. Továbbra is figyelmet kell fordítani arra; hogy a nemzeti bi­zottságok hogyan gondoskodnak az is­kolákról és a nevelési intézményekről. A nemzeti bizottságoknak nagy felada­taik és lehetőségeik vannak az iskola és a család hatékony együttműködése megszervezésében. Az iskola- és műve­lődésügyi bizottságoknak sokkal haté­konyabb támogatást kell nyújtaniok a szülői munkaközösségeknek, s ezeken keresztül hatniok kell az iskolai és a családi nevelés összehangolására és az ifjúság helyes pályairányítására, jó eredményeket értek el a szülők és a tanulók világnézeti nevelése terén a martini, a košicei, a prešovi, a lučene- ci, a trnavai és más járások. A nemzeti bizottságok felelősek az óvodák és az iskolák anyagi ellátásáért és az iskolán kívüli intézmények fej­lesztéséért. Nem támaszkodhatnak csak az állami dotációkra, de sokkal na­gyobb mértékben fel kell használniuk saját anyagi forrásaikat is. Az iskolai munka nagyobb hatékony­ságának elkerülhetetlen feltétele a kel­lő iskolalátogatás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok nemzeti bizottság nem érez e tekintetben együttes felelős­séget és nem használja ki az érvényben levő törvényes rendelkezéseket arra, hogy megbüntessék azokat a szülőket, akik nem járatják gyermekeiket rend­szeresen iskolába. Például az elmúlt is­kolaévben a meglehetősen alacsony bírságokból a nemzeti bizottságok csak egyharmadrészt hajtottak be. Ugyan' ilyen elnézőek a gyermeknevelési pót­lék folyósításának megszüntetését cél­zó javaslatok benyújtása tekintetében is. Igen súlyos probléma, mint már em­lítettük, hogy egyes járási és kerületi nemzeti bizottságok nem értékelik kel­lőképpen a tanfelügyelői tevékenység jelentőségét. Nem teszik lehetővé a tanfelügyelők számára, hogy munka­idejük nagyrészét az iskolákban töltsék s közvetlen felügyelői és politikai szer­vezési munkára fordíthassák. Az 1972/ 73 as tanév első felében a kerületi és járási tanfelügyelők a közvetlen tan- felügyelői tevékenységre munkaidejük­nek csak 30 százalékát fordították a prievidzai, Banská Bystrica-i és Pov. Bystrica-i járásokban pedig nem egész 20 százalékát. Ez azzal magyarázható, hogy a nemzeti bizottságok a tanfel­ügyelőket gyakran olyan feladatokkal bízzák meg, amelyek nem függnek ösz- sze a tanfelügyelői hivatással. A mai fiatal nemzedék esztétikai ne­velése és kulturális foglalkoztatottsága szempontjából nagy jelentősége van a kulturális-népművelési létesítmények­nek — a művelődési otthonoknak, a kulturális központoknak, a kultúrpar- koknak, üzemi kluboknak és szakszer­vezeti házaknak. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén jelenleg mintegy 400 ifjúsági klub fejt ki tevékenységet, ezeknek azonban csak egy része ren­delkezik szakszerű vezetéssel. Az ifjúság a legsikeresebben az ön­tevékeny művészeti együttesekben és körökben dolgozik. A legtöbb a színját­szó csoportból, zenekarokból és tánc­csoportokból van. Az SZSZK Művelő­désügyi Minisztériuma szüntelenül gon­doskodik arról, hogy az együttesek és szakkörök egyre magasabb eszmei és művészi színvonalon tevékenykedjenek. Ehhez hozzájárul az öntevékeny művé­szeti tevékenység valamennyi fajtájá­ban és műfajában megrendezésre kerü­lő versenyek rendszere is. Az érdeklődés homlokterébe egyre sürgetőbben az a követelés lép, hogy véget kell vetni az ifjúság körében ki­fejtett kulturális-népművelési munka lebecsülésével, el kell mélyíteni annak eszmei-nevelési tartalmát és biztosítani kell a meglevő kulturális-népművelési létesítmények kapacitásának optimális kihasználását. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom