Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-12 / 164. szám, csütörtök

MEGÉRDEMLIK A DICSÉRETET Több mint másfél évi mun­ka áll a képviselő-testületek — a törvényhozási szervek és a nemzeti bizottságok mö­gött. Valóban van miről be­számolni, van miről beszélni további miinkájukat illetően is. Hogy mi az, amit az elért eredmények közül legtöbbre értékel választókörzetében, hogyan működik együtt a nemzeti bizottság a képvise­lőkkel, és főképp, mit akar elérni a legközelebbi időszak­ban — ezekre a kérdésekre válaszol Július Cvancinger rendőr alezeredes, a prievidzai járási rendőrkapitányság kép­viselője, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Őszintén örülök annak, hogy a választások óta eltelt időszakban igen gazdag ered­mények mutatkoznak a kép­viselő-testületek munkájában. Mint a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselője, a nemzeti bizottsági szervek bizottságá­ban, illetve az államigazgatási és a nemzetiségügyi bizottság­ban kifejtett munka mellett rendszeresen érintkezem a választókörzetemben levő nemzeti bizottságok képvise­lőivel. A körzet 22 községe közül egyetlen olyan sincs, ahol az említett időszakban nem hajtottak volna végre va­lamilyen közhasznú akciót. A lakosság önkéntes társadalmi munkájával több hasznos léte­sítmény épül fel, például be­fejezték a művelődési otthon építését Travenecben és Laza- nyban, Handlovában az útépí­tési munkákon kívül szabá­lyozták a Handlovka patakot, három új játszótér épült Nit­rianske Pravnóban a Z-akció keretében, ravatalozó-helyisé­get építettek,, továbbá beton­járdákat, a fiatalság hathatós segítségével sporttelep épült. Rastočnóban, Malá Čaušában emlékművet emeltek a Szlo­vák Nemzeti Felkelés hősei­nek tiszteletére. Körzetemben a képviselői munkában a Handlovai Szén­bánya, a Handlovai Közületi Vállalat, a Nitrianske Pravnó-i Állami Gazdaság és további üzemek támogatásával talál­kozom. A nemzeti bizottsági képviselőkkel való együttmű­ködés főképp abban mutatko­zik meg, hogy részt veszek a helyi nemzeti bizottságok ülé­sein, a járási nemzeti bizott­ságok és a kerületi nemzeti bizottság plenáris ülésein, va­lamint a lakosság nyilvános gyűlésein. Különösen nagyra értékelem a közvetlen együtt­működést a Prievidzai Jnb ve­zetőségével,, a Handlovai Vnb képviselőivel, a Nitrianske Pravno-i, a lazanyi, a rákočnóí, a prameneci és más községek helyi nemzeti bizottságainak képviselőivel. Hogy mit szeretnék megva­lósítani a gyakorlatban? Sze­retnénk még az eddiginél na­gyobb hatást kifejteni a lakos­ság jogi tudatának fokozására. Szeretnénk oda hatni, hogy az emberek tudatosítsák, hogy amit csinálnak, azt a saját maguk számára csinálják, hogy jobb legyen a viszonyuk a munkához, felelősségük a rájuk bízott társadalmi munka iránt. Mindent el fogok kö­vetni, hogy a lakossággal való szoros együttműködésben az utolsó betűig sikerüljön telje­síteni a választási programok­ba felvett akciókat. Az elmúlt időszak igen pozi­tív jelensége, hogy választó- körzetemben is egyre növek­szik a választópolgárok aktivi­tása, akik egyre nagyobb mér­tékben bekapcsolódnak a tár­sadalmi munkákba és ezzel támogatják a CSKP politikáját. Képviselői tevékenységem során gyakorta vagyok kap­csolatban fiatalokkal. Egyre gyakrabban foglalkozunk a fiatalok problémáival, hogy az ifjúság képes legyen nemcsak átvenni, hanem tovább fejlesz­teni, gyarapítani szocialista társadalmunk közös javait. Igen érzékenyen tekintünk a fiatalok szükségleteire, és minden igyekezetünk oda irá­nyul, hogy szüntelenül és egy­re nagyobb lehetőségeket te­remtsünk arra, hogy az ifjú­ság fokozottan kivegye részét a társadalmi élet problémái­nak megoldásából, az anyagi és a szellemi kultúra fejlesz­téséből. Igyekszünk bevonni őket a nemzeti bizottságok munkájába. Szeretnénk, ha a fiatalok minél aktívabban ki­vennék részüket a döntések­ből, s ez irányban aktivizáljuk főként a fiatal képviselőket. Ez a munka a legtöbb esetben igen jó eredményekkel jár. Igen, a képviselők azok, akik személyes példamutatá­sukkal, a munkában és a ma­gánéletben rendszeres szerve­ző tevékenységükkel és a pol­gárokkal való rendszeres kap­csolatban igen nagy tekintély­re tettek szert. Az emberek felkeresik őket, megtanács­kozzák velük ügyes-bajos dol­gaikat, megbecsülik vélemé­nyüket, magyarázataikat és szívesen követik őket, amikor a községben, noha saját sza­bad idejük rovására, de a kö­zösség javára el kell végezni­ük valamit. Ezért a munkájukért min­den elismerést megérdemel­nek. Martin Hrűz MUNKAVERSENYBEN A gabonafélék betakarítása ha felkészülten, szervezetten és szocialista iminka verseny ben végzik, az esetleges kedvezőtlen időjárás ellenére is idejében és veszteség nélkül elvégezhető. Ez tűnik ki azokból a tudósításokból, melyeket levelezőink, tudósítóink küldtek szerkesztőségünkbe az idei aratásról. NAPONTA ÉRTÉKELIK A Bálványi Magtermesztő Állu- mi Gazdaságban 2126 hektáron 24 kombájn arat. Mivel mag­termesztő gazdaságról van szó, nagyon fontos, hogy a betakarí­tás a legoptimálisabb érési ál­lapotban történjen. Ha koráb­ban kezdenék, nem érnének el megfelelő csíraképességet, ha később, kiperegne a kalászok­ból a szem. Jól felkészültek te­hát, munkaversenyt szerveztek a részlegek, munkacsoportok között. A munka érdekében a kombájnosok versenyét napon­ta értékelik, s az elért ered­ményekről villámhírek formá­jában tájékoztatják a dolgozó­kat. A szalma betakarítását, a tarlóhántást és a tarlókeveré- kek vetését a betakarítással egyidőben végzik el. Ügy szá­mítják, hogy 12 nap alatt be­fejezik az aratást. György Elek EGY SZEM SE VESSZEN KÁRBA! Ez az idei aratás fő jelszava az idén a Cečejovcei (Csécsi) Efsz-ben, ahol 600 hektár kalá­szos és 60 hektár repce begyűj­tését 6 kombájn biztosítja. Mis- csik László, Pelegrin Gyula és Szaniszló Béla jól előkészítették a gépeket. A pártszervezet pe­dig jól megszervezte a munka­versenyt. A kombájnosok, a traktorosok és a préskezelők munkáját naponta értékelik, s biztosították, hogy az értékelés eredménye anyagiakban Is meg­mutatkozzék. A jutalmazásnak ez a módszere már tavaly be­vált. Jól halad a munka. Egyet­len kívánságuk, hogy gyorsabb ütemben dolgozzanak a felvá­sárlók. Ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai szerint a termény­nyel megrakott pótkocsik nem 25 percet, hanem 4—5 órát is várakoztak, míg sor került az átvételre. Andreas Sándor IÖ TERMÉS ÍGÉRKEZIK Befejezték a repce aratását a Cilizská Radvaft-i (Csilizrad- ványi) Efsz-ben. A 20 hektáros tábla 554 q termést adott, ami annyit jelent, hogy hektáron­ként 27,7 q repce termett. Reőcz István agronómus szerint ilyen jó repcetermésre már né­hány év óta nem volt példa a szövetkezetben. Bő termést adott a borsó is, melyből hek­táronként 124,6 métermázsát takarítottak be, Hasonló jó ter­més ígérkezik gabonafélékből is. A 200 hektáron termesztett búzából 50 métermázsán felüli, az árpából pedig 45 métermá­zsás hektárhozamot várnak. Az aratást három hazai és négy kisegítő kombájn végzi. Tíz na­Védjük meg a közös tulajdont! A bűnözések száma hazánk­ban az utóbbi időben csökkenő irányzatot mutat, bizonyos bűn- cselekmények azonban — pl. a szocialista tulajdon szétlopko­dása, az üzérkedés, a megvesz­tegetés, a gazdasági fegyelem megszegése — tetemes károkat okozva továbbra is olyan társa­dalmi probléma, amely azonnali intézkedést követel. Ezért fo­gadta el a Szövetségi Gyűlés a napokban megtartott plenáris ülésén a gazdasági bűnözések megakadályozására, illetve a társadalmi tulajdon megvédésé­re irányuló határozatot. A tervezet előadóinak megin- doklásából ós a bűncselekmé­nyek felülvizsgálásával megbí­zott képviselők felszólalásaiból kiderült, hogy a leleplezett bűncselekmények okozta károk több százmillió koronát tesznek ki. Sok esetben azonban a bűn- cselekményekre egyelőre nem sikerült fényt deríteni. A bűncselekmények okai után kutatva bebizonyosodott, hogy valamennyire a kispolgári csö- kevények, a haszonlesés, a meg­gazdagodás vágya, a vétkes könnyelműség vagy a hanyag­ság, illetve az ellenőrzés hiá­nya jellemző. Az eltulajdonított tárgyak mennyisége és fajtája a legkü­lönbözőbb. Az egyik üzem al­kalmazottja pl. 15 villamos mo­tort lopott el. Másutt — amint kiderült — másfél év alatt 19 tettes 100 000 korona értékű gépkocsialkatrészt lopott. Az egyik építkezésen az is előfor­dult, hogy a mester vízcsapokat készíttetett beosztottjaival, ame­lyeket azután a saját számlájá­ra árusított. Hasonló, kisebb-nagyobb bű­nözések százával, sőt ezrével fordulnak elő. Közö.^ vonásuk, hogy a felelős gazdasági dolgo­zók közül sokan elhanyagolják a kádermunkát, és gyakran tel­jesen ismeretlen embereket ajándékoznak meg bizalmukkal. Ha aztán hanyagságukért fe­lelniük kell a bíróság előtt, kéz- zel-lábbal tiltakoznak és azzal védekeznek, hogy nem láthatták előre a következményeket. Ugyanakkor azonban az ellen­őrző szervek nagyon is fontos tevékenységét majdnem szemé­lyes sértésnek tekintik, és meg­feledkeznek arról is, hogy az irányítás elsősorban ellenőrzést felent. Nem kétséges, és erről a gyakorlatban is többször meg­győződhettünk, hogy, aki szí­vén viseli a társadalom ügyét, az nem nézi közömbösen egy üzlet kirablását. Haladéktalanul figyelmezteti a tolvajokra a közbiztonsági szerveket. Kérdés azonban, hasonlóképpen járna-e el az illető, ha észrevenné, hogy barátja vagy ismerőse egy zsák cementtel a hátán távozik a munkahelyéről. Tény, hogy a zsák cement nem nagy érték. De az is tagadhatatlan, hogy sok kicsi sokra megy. Hova ju­tunk, ha szükségleteit minden­ki a közös tulajdonból elégíti ki? Hova jutunk, ha a szocia­lista tulajdon megkárosítását lebecsüljük és kisebb bűnnek tekintjük, mint a magántulaj­don megsértése következtében keletkezett kárt? Nem vitás, hogy a bűncselek­mények zöme megelőzhető, de a károk legalábbis csökkenthe­tők volnának, ha a gazdasági vezetők pontosan teljesítenék kötelességeiket — felfigyelné­nek és rámutatnának a hibák­ra —, ha rendet tartanának por­tájukon és ha tevékenységüket rendszeresen ellenőriznék. A Szövetségi Gyűlés határo­zata a vezető dolgozóknak és az üzemi ellenőrző szerveknek a társadalmi vezetőkkel való szoros együttműködését és a dolgozók céltudatos nevelését is kötelezővé teszi. És mert tény, hogy az alkalom szüli a tolvajt, tőlünk is, valameny- nyiünktől függ, hogy ne adjunk alkalmat a bűncselekmények elkövetésére (km) pon belül szeretnék befejezni az aratást. Vörös György KEVÉS A SZALMAPRÉS A Kolárovói (Gútai) Efsz úgy készült fel az aratásra, hogy meglepetés ne érhesse. Búzából 1760 hektár, árpából 512 hek­tár, étborsóból 40 hektár ter­mését kell begyűjteni. Erre a célra 31 kombájn áll rendelke­zésünkre, és 14 szalmaprés. Ez bizony kevés. Ha sikerülne még néhány szalmaprést munkába állítani, nem lenne hiba. Ha nem sikerül, akkor a hagyomá­nyos módszerekkel kell majd begyűjteni a szalmát. Egyéb­ként a tervezett hozam búzából 710 vagon, árpából 294 vagon, borsóból 8 vagon. Ezek az ada­tok is jelzik, hogy feladataink nem kicsinyek, becsületes, jó munkára van szükség. Nagy Mária GYORSAN ÉS JÓL Ilubicén (Gombán) az állami gazdaság dolgozói mintegy 51 hektáron már befejezték a rep­ce aratását, s mindjárt meg­kezdték a 432 hektárnyi gabo­na begyűjtését. Két munkabri­gád végzi ezt a munkát. A munkacsoportok összeállításá­nál figyelembe vették a kom­bájnok magtisztítási hatásfokát, mert még minden gép nincs fel­szerelve tisztító berendezéssel, így az első munkacsoport ki­tisztított gabonát szállít a rak­tárakba, a másik munkacsoport gépei után viszont a gabonát még tisztítani kell. De azért a munkacsoportok közötti munka­versenyt megszervezték. A ver­seny első három helyezettjét külön jutalomban részesítik majd. Kedvező időjárás esetén az aratást 6 nap alatt befejezik. Várható terméseredmények: bú­zából 30 q, árpából 32 q hek­táronként. A gabona szállítását 12 traktor és 17 pótkocsi végzi. Méri István GONDOSKODNAK AZ ARATOKRÓL A levicei (lévai) járásban a szolgáltatási vállalatok is fel­készültek az aratásra. Előzete­sen 10 500 hl szódavizet és li­monádét, valamint 46 000 hl sört biztosítottak az aratók szá­mára. A JEDNOTA fogyasztási szövetkezet az aratók számára 53 959 000 korona értékű étel­ről, italról gondoskodik az ara­tás ideje alatt. Abel Gábor MINDEN PERC DRAGA A Topolníky-i (Nyárasd i) Efsz^ ben az idén 720 hektáron arat­nak. Annak ellenére, hogy az idei aratás az előzőktől árnya^ latnyival jobb feltételek között valósul meg, részletesen kidol­gozták az aratási munkálatok terveit, s annak alapján dolgozr nak. Németh Nándor és munka? társai jól előkészítették a kom: bájnokat, szalmapréseket, a traktorokat és a Horál-kocsikat. A műhely dolgozói még a lo­vasfogatokhoz szükséges anya. gokat is előre bekészítették, hogy idejükhöz mérten ők is bekapcsolódhassanak az aratásr ba. üt SK—4-es kombájnnat aratnak és Kromärižbôl négy E—512-es kombájn érkezett se­gítségükre. így egy kombájnra 80 hektár aratnivaló jut. Ha minden jól megy, akkor 12 nap alatt befejezik az aratást. Sze^ retnék mielőbb elvégezni a tarlóhántást is. Az idén nem volt különösebb problémájuk az alkatrészek biztosítása terén, így munkára kész állapotba« vannak a gépek ezen a munka- szakaszon is. Közel 400 vagon gabonát szállítanak majd a fel­vásárló üzembe. Minden pere drága számukra, igyekeznek minden percet jól kihasználni annak érdekében, hogy felada­tukat gyorsan és jól teljesít­hessék. Krascsenics Géza BEGYŰJTÉS Szobi Kálmán felvétele Értékesítési problémák A Dunajská Streda-1 (dunaszer­dahelyi) AGROFRIGOR vállalat az idén a gazdasági üzemekkel kü- tött szerződések alapján mintegy 4720 tonna zöldségféle felvásárlá­sáról gondoskodik. Ozsvald Fri­gyes mérnök, a vállalat Igazgató­ja szerint néhány efsz nem telje­síti szállítási szerződését, bizo­nyos kiesés mutatkozik, de ez nem okoz különösebb gondot, mert olyan szövetkezetek is eladhatják terményeiket, melyek nem szerző­déses tagjai a vállalatnak. Komo­lyabb probléma egyes zöldségfélék értékesítése. A korai káposzta és a kel szállítását későn kezdték meg a szövetkezetek, a vállalat már nem tudta az árut elhelyezni, vagy kénytelen volt újraosztályoz­ni, így mintegy 100—120 ezer ko­ronás kár keletkezett. A hajtatott paprika és uborka eladását, szál­lítását sem teljesítették időben — júniusban — a szövetkezetek. Köz­ben változtak az árak, károsodott a vállalat, de a termelő is, mert 8— 11 koronás ár helyett már csak 5—7 koronás felvásárlási árat fizethet­nek kg ként az uborkáért. A többi zöldségféle termelésénél, szállítá­sánál Időbeni eltolódás nem tör­tént, így a vállalat is teljesíteni tudja a szerződésből eredő, reá háruló feladatokat. K. G. 1973. VII. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom