Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-01 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

Q Bratislavában járt h közel­múltban Szuliko Zsgenti, a grúz filmstúdió egyik legismertebb alkotója, a Kezed melegével, A katona apja című filmek forga- tókönyvírója. A kolibai stúdió­ban tett látogatása során esz­mecserét folytatott a két stúdió közti együttműködés elmélyíté­serők Megállapodtak, hogy a mai témájú koprodukciós filmet for­gatnak, mégpedig két testvér­szövetkezet életéről. Köztudott, hogy Bratislava egyik perem­körzetét Račának hívják, de Grúziában is van egy Rácsa ne­vű község. A két racai szőlő- gazdasági szövetkezet már 15 eve baráti kapcsolatokat tart fenn. Ez a tény megragadta a forgatókönyvíró figyelmét s jó ötletnek találta, hogy filmre vi­gyék a két szövetkezet dolgo­zóinak életét, plasztikusan szemléltessék a két szocialista ország népének közös céljait, problémáit. □ Egy ifjú professzor tanul­mányt akar írni a bűnöző asz- szonyokról, elindul tapasztalat­lanságával és magnójával fel­szerelve egy női börtönbe. Leg­érdekesebb témának a gyilkos­sággal vádolt Camille Blisst ta­lálja, aki elkápráztatja szlengé jével és Dickensnek is becsüle­tére váló, ártatlanságát bizonyí­tó történeteivel. Francois Truf­faut, a híres francia rendező Camille szerepét Bernadett La- font-ra bízta. □ Gian Maria Volonté újabb feladatra készül: Giordano Bru­no hitehagyott dominikánus szerzetest személyesíti meg, akit Rómában, lázadó és pan- theista tanai miatt máglyára ve­tetlek. Gian Maria Volonté negyvenéves. Ismertebb filmjei: Vizsgálat egy minden gyanú fe lett álló polgár ügyében, Sacco és Vanzeťti. A munkásosztály a paradicsomba megy, A Mat­téi ügy. 0 Fegyverbe, kurucok! cím­mel filmet forgat Andrej Lett- rich, a kolibai stúdió rendező­je. A Jozef Tallo forgatókönyve alapján készülő mű cselekmé­nye 1831 ben játszódik: éhín­ség, szárazság s kolerajárvány sújtja az amúgy is nagy elnyo­másban élő szlovák népet. Az elégedetlenség gyakori paraszt­lázadásokat idéz elő. A film alapkonfliktusa az urak és a szegények közti összetűzésből adódik... A főbb szerepeket Michal DoColomanský, Vlado Müller, Juraj Kukura, Kvéta Fialová, Leopold Haveri, Ivan Místrík, Martin Huba, Július Pántik, Ladislav Chudík, Ctibor Filčík és mások játsszák. □ Az asszony, aki ellovagoll című D. H. Lawrence-elbeszé- lést megfilmesítik; főszerepét Anne Heywood játssza. Az ér­dekes egyéniségű filmszínész­nőt, aki nemrég fejezte be a Trader Honi forgatását, öt év­vel ezelőtt fedezték fel, A róka című filmben, 33 éves, Svájc­ban él, de Hollywoodban dolgo­zik. □ Mihail Uljanov, a moszk­vai Vahtangov Színház egyik vezető művésze a filmrendezők sorába lépett. Néhány esztende­je már belekóstolt egy kissé: Pirjev váratlan halála' után Kirill Lavrov társaságában ő fejezte be a Karamazov testvé­rek forgatását. Mihail Uljanov első teljes filmrendezői bemu­tatkozása A legutolsó nap c. film, amelynek főszerepét is ő alakítja. Noha a Dolgozók Filmfeszti­válja jó alkalomnak bizonyult arra, hogy áttekintést nyerjünk a hazai és a külföldi filmipar néhány legújabb termékéről, hetvenöt esztendős filmgyártá­sunk kétségtelenül megérdemli, hogy eredményeivel, problémái­éval és legközelebbi feladataival tüzetesebben is mng ismerked­jünk. Felvilágosításért dr. fío- huslav Steinerhez, a Csehszlo­vák Film központi Igazgatóhe­lyetteséhez, a Cseh Film igazga tójához fordultunk, aki az aláb­biakban válaszolt kérdéseinkre. # Hogyan jellemezné a csehszlovák filmgyártás legutóbbi éveit? — Válságos éveink a filmre is rányomták a bélyegüket. Kultúránk akkori irányítói, a jobboldali opportunisták, a szovjetellenes és antiszocialista erők nekünk is nagy károkat okoztak, ám a következetes ideo­lógiai munka, melynek célja a lenini nor­mák ismételt érvényre juttatása volt, nem maradt eredménytelen. Fokozatosan meg­érttettük embereinkkel, mit várunk tőlük. Megmagyaráztuk nekik, hogy a munkás- osztály érdekeit kell szem előtt tartaniok, ami konkrétan azt jelenti, hogy a dekadens és maradi alkotások helyett a szocializmus­nak elkötelezett, haladó szellemű filmeket kell alkotniuk, olyanokat, amelyek — te­kintet nélkül a műfajra — példát mutatnak. Véleményem szerint ugyanis még a köny- nyű, szórakoztató film, a vígjáték is lehet tanulságos, ha a szocializmus eszméit hir­deti. — A XIV. pártkongresszus az CSKP tör­ténetének egyik legnehezebb időszaka után tett pontot. Ennek köszönhető a cseh­szlovák filmgyártás konszolidációs folya­matának sikeres befejezése is, ami film­jeink új arculatában, elsősorban — a múlt­ban sokat nélkülözött — a mához szóló, illetve a napjaink s a közelmúlt esemé­nyeit tárgyaló filmekben mutatkozik meg. # Konkrétan milyen alkotásokra gon­dol? Olyanokra, amelyek megértetik első­sorban az ifjúsággal a szocialista társada­lom céljait és eszméit, s arra késztetik a nézőt, hogy megvalósításukban ő maga is tevékenyen részt vegyen. Ilyen, mindenna­pi életünk problémáinak művészi formába öntésével kísérletező mű pl. Zbynök Bry- nych „Milyen színe van a szerelemnek?‘‘ című filmje, mely egy fiatal képviselőnő magánéletét és közéleti tevékenységét viszi vászonra. Hasonlóképpen ide sorolható A. Kachlíknak egy lejtőre jutott fiúról szó­ló filmje f Autóskockázat), vagy akár J. Sequens Gyilkossági kísérlete, mely egy orvos agyrémeit vázolja, aki állandóan at­tól retteg, hogy közeli hozzátartozója az életére tör. # Milyen filmeket terveznek az ifjúság szamára? — A barrandovi és a kolibai stúdió munkatársai a dramaturgiai tervbe idősze­rű, komoly és vidám témakörű, általános érdeklődésre számot tartó filmeket iktat­tak be, melyeknek azonban mégis elsősor­ban az ifjúság számára van mondanivaló­juk. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert filmszínházaink látogatóinak 82 százaléka fiatal. Azt akartuk, hogy az ifjúság megis­merje a második világháború borzalmait, és következményeivel is tisztában legyen. Sok fiatalnak a cseh és a szlovák nemzet legújabb történetével sem volt alkalma megismerkedni. Többek között hozzájuk len nyugati vállalkozó sem veheti fel a versenyt. Tőlünk függ tehát, ügyesen és célszerűen használjuk-e ki lehetőségeinket. ® Milyen koprodukciós filmekkel ké­szülnek az 1975. évre, felszabadulásunk 30. évfordulójára? — Tekintettel arra, hogy a filmnek a forgatókönyv megírásától vászonra vetíté­séig hosszú és bonyolult utat kell megten­nie, erre a két jelentős eseményre is ide­jében felkészülünk. Például a szovjet mű­vészekkel együtt a szokolovói csatát két­részes színes filmben visszük vászonra. Felelevenítjük benne az első csehszlovák hadtest megalakulását a Szovjetunióban, mely köztársasági elnökünk, Ludvík Svo- boda parancsnoksága alatt együtt harcolt a szovjet csapatokkal a német fasizmus ellen. A látványosnak ígérkező, rendkívül költséges filmben 165 színész fog szere­pelni, a harci tömegjelenetekben pedig tízezrek lépnek fel. — Az azerbajdzsánt Bakuban J. Marék rendező Vikilov szovjet forgatókönyvíró „Széles tenger" című filmjét forgatja, melynek története a 18. századba vezet vissza. Egy további koprodukciós film a fehérgárdisták ellen harcoló cseh vörös katonáknak állít emléket. — A Német Demokratikus Köztársaság­gal együtt forgatott filmjeinket: „Hamupi­pőke három diója“ és „Megvárom míg megölöd" címmel hozzuk forgalomba. A Dimitrov és Klement Gottwald életéröl és tevékenységéről készülő filmekben bolgár művészek is szerepelnek, akik közt sok a tehetséges színész. A lengyelekkel egy szociális drámán dolgozunk együtt, mely­nek címe Az elvarázsolt szénkörzet lesz. A Magyar Tanácsköztársaság időszakát megörökítő film — a forgatókönyve már elkészült — a csehszlovák—magyar kopro­dukció sikerét lesz hivatott hirdetni. # Ügy tudom, filmjeinket nemcsak a szocialista országokban kedvelik. — Erről Mexikóban jártamkor személye­sen is meggyőződhettem: különösen gyer­mekfilmjeink népszerűek. Tavaly az Indiá­ban megrendezett csehszlovák filmnapokon kellemes meglepetésben volt részem a „Világ fik" és több más vígjátékunk bemu­tatásakor. Attól tartottam ugyanis, hogy a sajátos cseh és szlovák bemondások, a fogyatékosságainkat ostorozó tréfák kül­földön nem találnak megértésre. Ám té­vedtem, aggodalmam feleslegesnek bizo­nyult, mert Delhiben és Madraszban is nagy volt a sikerünk. — Filmjeinket azonban másutt is szíve­sen fogadják. Szocialista hazánkat és film- művészetünket propagálva ezért exportál­juk őket a szocialista országokon kívül nagy mennyiségben a kapitalista és a fej­lődő országokba is. $ Eredményeik és terveik valóban fi­gyelemre méltók, ami azonban nyilván nem jelenti azt, hogy nincsenek problémáik. — Sajnos, több van belőlük a kelleté­nél. Noha kiváló cseh és szlovák színé­szeink, rendezőink, és operatőreink vannak, dramaturgiánknak nagy gondot okoz, hogy kevés a jó forgatókönyv. Nagy problémát jelentenek továbbá az építkezési beruhá­zások. Ez az oka annak, hogy a gépek és a berendezések korszerűsítése sem folyik a kívánt ütemben. Köztudott, hogy nagy konkurrenciánk a televízió, ezért csökkent erősen az utóbbi években a mozi látogatók száma. A megcsappant bevételekből pedig csak a legszükségesebb kiadásokra futja. Ennek ellenére nem tartom kilátás­talannak a helyzetet. Hiszen „Az árulás napjai“ című film sikere is bizonyítja — rövid néhány hét alatt több mint három­negyed millió nézője volt —, milyen nagy segítségünkre lehetnek a társadalmi szer­vezetek és a nemzeti bizottságok akcióik­kal. Ezért elsődleges érdekünknek tartjuk a velük való szorosabb együttműködést. KARDOS MÁRTA szólnak O. Vávra és f. Sequens rendezők: „Az árulás napjai", illetve az „Egy forró nyár krónikája" című filmjei. Az ifjúság tájékoztatására szolgál majd a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit rögzítő film is, csakúgy mint az A. Kachlík forgató- könyve alapján Klement Gottwald életét megörökítő alkotás. — A politikai eseményeken és személyi­ségeken kívül természetesen nemzeteink nagyjai, a művészek, a híres emberek éle­tét is fokozatosan vászonra visszük. Az Oktatásügyi Minisztériummal kötött szer­ződésünk célja, hogy ezeket a filmeket az iskolákban is bemutassák. Egyúttal arra törekszünk, hogy a filmmel kapcsolatos tudnivalókat — a kémiához, fizikához stb. hasonlóan — kötelező tantárgyként tanít­sák az iskolákban. — Terveink nagyok. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezentúl minőségileg is lénye­gesen többet kell produkálnunk, mint az elmúlt években. Ma már a művészi színvo­nal emelésén kívül arra is ügyelnünk kell, hogy a filmet vonzóvá, érdekessé tegyük a széles néprétegek számára. Ezért elha­tároztuk, hogy az időszerű filmeket külön­féle műfajú klasszikus filmekkel egészít­jük ki. Például a Strakonicei dudásból L. Rychman rendező időszerű zenés filmet készít, mely véleményem szerint szocialis­ta társadalmunk érdekeit tartja szem előtt, ezért kimondottan mai film lesz. Ugyanez vonatkozik J. Podskalský rendező készülő zenés filmjére, a „Karlstejni éjszakára“ is. # Együttműködésünket a szocialista országok filmvállalataival több sikeres al­kotás bizonyítja, melyek igen kedveltek a közönség körében. Miért nincs több belő­lük? — Ennek az az oka, hogy egy ideig el­tartott, míg a szocialista országok filmvál- lalataival 1968-ban és 1969-ben megszakadt kapcsolatainkat felújítottuk. Vállalatunk volt vezetőinek hibáit fokozatosan helyre­hoztuk, eés együttműködésünket az idén aláírt szerződések alapján már valamennyi szocialista országgal biztosítottuk. Külö­nösen Magyarországgal és Romániával szeretnénk elmélyíteni kapcsolatainkat, melyek a Szovjetunióval és az NDK-val a szerződések megkötése előtt is kielégítők voltak. — Ezt a nemzetközi kooperációt, vagy ha úgy tetszik munkamegosztást rendkívül előnyösnek tartom, mert mindegyikünk azzal járulhat hozzá a közös filmekhez, amiben a legjobbnak érzi magát. Ezzel olyan erőt hozhatunk létre, amellyel egyet­1973. VII. 1. 10 A Német Demokratikus Köztársaság ’ és a bar­randovi stúdió közös vállalkozásában készül A Hamupipőke három^diója című ŕhesefilm. Az al­kotás két főszereplője: Libuše Safránková és Pavel Trávníček FIL MJEINK AZ EGÉSZ VILÁGON ismertek <"•' : - w- ! V •' ■ ‘«BSRaHBB &EÖZEĽGET ÉS;Dr. ÜotfUSLAV STEINERREL, A CSEK^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom