Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-06 / 159. szám, péntek

ÁLTALÁNOS NYILATKOZAT

AZ EURÓPA* BIZTONSÁG ALAPJAIRÓL ÉS AZ EURÓPAI ÁLLAMOK KAPCSOLATAINAK ELVEIRŐL

HELSINKI — A Szovjetunió küldöttsége az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elé terjesztette az európai biztonság alapjairól és az európai államok kapcsolatainak elveiről szóló általános nyilatkozat tervezetét. Ennek szövege igy hangzik:

1973

vil. e.

Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részvevő államok emlékezve arra, hogy Európában kezdődött mindkét világháború, amely mérhetetlen nyomorúságot és szenvedést zúdított a népekre, tudatában a népek biztonságáért viselt történelmi felelősségnek és attól a céltól lelkesítve, hogy erőfeszítéseik egyesítésével megmentsék Európát az agressziós cselekményektől és az állandó tartós béke övezetévé változtassák, megértve, bogy milyen jelentős az egyetemes béke fennmaradása és megszilárdítása szempontjából, ha szavatolják a békét és a biztonságot az európai kontinensen, továbbá az Európához csatlakozó térségekben, beleértve a Földközi-tenger térségét is;

kiindulva abból, hogy az európai biztonság megszilárdítása nem irányul semmilyen állam vagy kontinens ellen, abban a szilárd meggyőződésben, hogy a társadalmi-politikai rendszerek különbözősége nem lehet akadálya az államok közötti együttműködés — sem a kétoldalú, sem az összeurópai alapokon való együttműködés — sokoldalú fejlesztésének, kívánatosnak tartva az európai államok közötti kapcsolatok olyan átalakítását, amely lehetővé teszi a jövőben, hogy fokozatosan megszüntessék a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való felosztását, kifejezve azt a szándékot, hogy a jövőben is elősegítik Európában a békés együttműködés eszméinek megvalósítását mind az államközi kapcsolatokban, mind a szervezetek, az emberek közötti érintkezés fejlesztésében és az információk Cseréjében,

igyekezve elősegíteni, hogy a népek kölcsönösen gazdagítsák egymást az anyagi és a szellemi kultúra különböző területeken elért eredményeivel, kiindulva az egyesült nem Zetek szervezetének céljaiból és elveiből,

figyelembe véve, hogy az államközi kapcsolatok összehangolt elveinek elfogadása erősíteni fogja Európában a biztonság, az együttműködés és a kölcsönös megértés alapjait,

ünnepélyesen kijelentik,

hogy kölcsönös kapcsolataikban politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől függetlenül tiszteletben tartják és szigorúan érvényre juttatják majd a következő elsőrendű fontosságú elveket:

— a szuverén egyenlőség, amelynek megfelelően a részvevő államok, fennhatósággal rendelkezve területük fölött, egymáshoz fűződő kapcsolataikat az egyenlőségre, a függetlenségre és más szuverén jogok tiszteletben tartására alapozzák;

— az erőszak alkalmazásának vagy az erőszakkal való fenyegetésnek elvetése, amelynek megfelelően a részvevő államok az ENSZ alapokmányának értelmében lemondanak az erőszak alkalmazásáról vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről kölcsönös kapcsolataikban, és ezzel kötelezik magukat, hogy az európai népek életéből kiiktatják a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét;

— a határok sérthetetlensége, amelynek értelmében a részvevő államok most és a jövőben sérthetetleneknek tekintik a meglevő európai határokat, nem támasztanak egymással szemben semmiféle területi-igényt és elismerik, hogy e térségben a béke csak abban az

esetben maradhat fenn, ha senki sem támad a jelenlegi határokra;

— a területi sérthetetlenség, amelynek megfelelően a részvevő államok maradéktalanul tiszteletben tartják minden európai államnak jelenlegi határaik között való területi sérthetetlenségét;

— a viták békés rendezése, amelynek megfelelően a részvevő államok vitáikat békés eszközökkel oldják meg, olyan módon, hogy ne tegyék ki veszélynek a nemzetközi békét és biztonságot;

— a belügyekbe való be nem avatkozás, amelynek megfelelően egyetlen részvevő állam sem avatkozik majd be más államok belügyeibe, mindegyik állam tisztelni fogja más államok politikai, gazdasági és kulturális rendjét;

— az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, amelynek megfelelően a részvevő államok tiszteletben tartják majd az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a vallási meggyőződés szabadságát;

— az egyenjogúság és a népeknek az a joga, hogy rendelkezzenek sorsukkal, amelynek megfelelően minden népnek joga van olyan társadalmi rendet teremteni és olyan kormányzási formát választani, amelyet célszerűnek és szükségesnek tart országa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének biztosításához;

— az államok közötti együttműködés, amelynek megfelelően a részvevő államok együttműködnek majd egymással a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából, a szuverén egyenlőség és a be nem avatkozás alapján valósítják meg érintkezésüket gazdasági, társadalmi, kulturális, tudományos-műszaki és kereskedelmi téren;

— a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése, amelynek megfelelően a részvevő államoknak lelkiismeretesen teljesíte- niök kell kétoldalú vagy sokoldalú alapon vállalt nemzetközi kötelezettségeiket, összhangban az ENSZ alapokmányával;

— kifejezik azt az eltökélt szándékukat, hogy ezeknek az elveknek mindegyikét kölcsönös kapcsolataik és együttműködésük valamennyi szférájában egyaránt maradéktalanul alkalmazzák avégett, hogy valamennyi részvevő állam számára biztosítsák az ezen elvek mindegyikének alkalmazásából származó előnyöket.

II.

Kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a fent említett elvek alkalmazása elősegíti majd közöttük a normális és baráti kapcsolatok fejlődését és, hogy nagy hatékonyságot biztosítsanak ezeknek az elveknek, kijelentik a következőkre irányuló készségüket:

— bármely vitát, amely felmerülhet köztük, kizárólag békés eszközökkel oldanak meg, beleértve a tárgyalásokat, a közvetítést, a döntőbíráskodást és bármilyen eszközt a felek választása szerint és hozzájárulásával; erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a köztük és más államok között jelenleg fennálló vitákat eldöntsék, és megfelelő módon, a lehetőségekhez képest rövid időn belül rendezzék;

— tartózkodnak attól, hogy politikai, katonai, gazdasági vagy más segítséget és támogatást nyújtsanak bármely államnak vagy államoknak, amelyek a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető cselekményeket követnek el,

— kiszélesítik és elmélyítik kétoldalú és sokoldalú alapon a politikai konzultációkat és az információcserét a kölcsönös érdeklődésre számottartő kérdésekben és az olyan kérdések ben, amelyek érintik az európai béke, biztonság és együttműködés megszilárdítását;

— fejlesztik a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján a kereskedelem és a gazdaság területén, a tudományos és műszaki eredmények felhasználásában, az egész kontinenst vagy annak egyes térségeit érintő közös gazdasági feladatok sikeres megoldásában, valamint a környezetvédelem területén;

— elősegítik a kulturális együttműködés, a szervezetek és az emberek közötti érintkezés, a turisztika kiszélesítését, a tájékoztatás kiterjesztését, hogy a kultúra és a művé szét igazi értéke a népek közkincsévé váljanak, és a népek egymás iránti tisztelete és jóindulata, a békés egymás mellett élés és az egyenjogú együttműködés eszméi gyökeret verjenek Európában az emberek, különösen pedig a fiatal nemzedék tudatában;

— hasznosnak tartva, hogy Európában a politikai helyzet javítását szolgáló intézkedések és a katonai enyhülés területén foganatosítandó intézkedések kiegészítsék egymást, ennek megfelelően:

— nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Európában a stabilitás és a bizalom megszilárdítása érdekében az érintett államok kölcsönösen összehangolt eljárási rend alapján kölcsönösen figyelmeztessék egymást a meghatározott körzetekben rendezendő nagyszabású hadgyakorlatokra, és kölcsönösen elfogadható feltételek mellett, meghívás alapján megfigyelőket cseréljenek az ilyenfajta hadgyakorlatokon;

— kifejezik azt a reményüket, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó, külön fórumon folyó tárgyalások annak az elvnek alapján, hogy ne szenvedjen kárt a részvevő államok biztonsága, az európai béke megszilárdítása érdekeinek megfelelő pozitív eredményekhez vezetnek;

— minden eszközzel elősegítik majd a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés problémájának megoldását, a fegyverkezési hajsza korlátozását és megszüntetését célzó intézkedések megvalósítását, beleértve a rakéta-nukleáris fegyvereket.

III.

Megerősítik, hogy teljes mértékben támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, síkra szállnak az alapokmányában foglalt tételeknek megfelelő megerősítéséért, hogy növeljék a szervezet szerepét és azt a képességét, hogy jelentősebben hozzájárulhasson a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, a nemzetközi kérdések megoldásához, a konfliktus megelőzéséhez és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez;

— kijelentik, hogy a jelen általános nyilatkozatban semmi nem érinti azokat a kötele zettségeket, amelyeket a részvevő államok vállaltak érvényben levő kétoldalú és sokolda lú szerződések és egyezmények alapján;

— kérik Finnország kormányát, hogy a jelen általános nyilatkozatot hozza a biztonsá gi tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének, valamint a világ valamennyi állama kormányának tudomására.

A szovjet békeoffenzíva szollemében

Andrej Gromiko beszéde o világ érdeklődésének középpontjában

Andrej Gromiku, a Szovjetunió külügyminisztere a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencián nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott. A szovjet külügyniinis/.ttt» felszólalásában lényegében vázolta a Szovjetunió külpolitikájának alapelveit, mégpedig az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprograni szellemében. A világsajtó természetszerűleg bő teret szentelt a szovjet diplomácia vezetője felszólalásának, amely valószínűleg huzamosabb ideig vándortémáia marad a különböző nemzetközi politikai összefoglalóknak, értékeléseknek és kommentároknak. Az alábbiakban ismertettük a nagyjelentőségű beszéd lényegesebb fejezeteit.

í

Andrej Gromiko bevezetőül kijelentette: a Szovjetunió azzal az óhajjal jött az európai értekezletre, hogy biztosítsa annak sikerét. Számunkra — mondotta — következetes kifejezése ez annak a békepolitikának, amelyet a Szovjetunió folytat, amelyet szövetségeseink és barátaink, a szocialista közösség országai folytatnak európai és nemzetközi ügyekben. Számunkra ez a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvalósításának egyik igen fontos iránya.

Gromiko miután megjegyezte, hogy az értekezlet három szakaszban végzi munkáját, hangoztatta: a Szovjetunió állást foglal amellett, hogy a harmadik szakaszt, az értekezlet legfontosabb szakaszát, az államok legmagasabb szintű képviselőinek részvételével tartsák meg.

Európában, és nemcsak Eurő- pában világosan kibontakozott a fordulat a béke megszilárdításának, a feszültség enyhülésének, a vitás problémák békés eszközökkel való rendezésének irányában. Ebben az értelemben az európai értekezlet a nemzetközi helyzet mostani fejlődésének fő vonalába vág.

Andrej Gromiko kijelentette: A vietnami béke helyreállítása mintegy többletenergiát szabadított fel az enyhülés, ezen belül az európai enyhülés ügyében való további előrehaladás számára.

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben lezajlott szovjet—amerikai

csúcstalálkozón kidolgozták a hadászati támadó fegyverzet további korlátozására vonatkozó tárgyalások alapelveit azzal, hogy a bevezetendő korlátozások az ilyen fegyvereknek mind a mennyiségi, mind a minőségi oldalát érinthetik. — A leszerelés területén sok megoldásra érett intézkedés van napirenden, ezen belül a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó ENSZ-határozat teljesítése. Nem lehet igazolni ennek az értekezletnek az összehívása útjába emelt mesterséges akadályokat — mondotta Andrej Gromiko. Ezt követően kijelentette, Logy a Szovjetunió teljes komolysággal készii' a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó, idén október 30-án kezdődő tárgyalásokra. Számunkra a béke-program egyik tételének teljesítéséről van szó. Ha e tárgyalások valamennyi részvevő je szilárdan ragaszkodik majd ahhoz az elvhez, hogy nem szenvedhet károsodást a tárgyalásokon részt vevő államok biztonsága, akkor meggyőződésünk, hogy sikerül általánosan elfogadható eredményekhez jutni.

A szovjet külügyminiszter ezután arról szólt, hogy Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon tárgyalásainak eredményei, az aiáírt egyezmények és a létrejött megállapodások megerősítik a népekben a meggyőződést, hogy a béke és a biztonság tartós lesz mindenki számára, vagyis Európa számára is.

Hangoztatta továbbá, hogy a „békés Európa épületét“ csupán a meglevő területi és politikai realitások általános elismerésétől és tiszteletben tartásából kiindulva lehet létrehozni.

A szónok kiemelte a szovjet — nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, az NDK—NSZK szerződések jelentőségét, és mint mondotta, ezek a szerződések kiegészülnek most a csehszlovák —nyugatnémet szerződésekkel, amely véget vet a szégyenletes müncheni diktátumnak.

Egyik leglényegesebb változás volt az NDK eddigi bojkottálás! politikájának feladása —

hangoztatta. — Évek kellettek hozzá, de végülis elismerték a nyilvánvaló igazságot, hogy a/. NDK érdekeit figyelmen kívül hagyva vagy károsítva nem lehet komolyan intézni az európai ügyeket.

Andrej Gromiko a továbbiak ban kifejtette: a Szovjetunió azt indítványozza, hogy az európai értekezleten egyeztessék azok t az elveket, amelyeken Európa biztonságának alapulnia kell.

A külügyminiszter a követke ző elveket nevezte meg: szuverén egyenlőség; lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről, ami törvényen kívül helyezi a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét; valamennyi európai állam területi integritása jelenle gi halárai között; a nemzetközi viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, ami más államok politikai, gazdasági és kulturális rendjének tiszteletben tartását jelenti; az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a vallásos meggyőződés szabadságát; a népek egyenjogúsága és az a joga, hogy rendelkezzenek sorsukkal, és olyan társadalmi rendszeri létesítsenek, valamint az irányítás olyan formáját válasszák, amilyent szükségesnek tartanak; együttműködés az államok között a nemzetközi béke és biztonság alátámasztása céljából, kapcsolatok létesítése az államok között gazdasági, kulturális és egyéb területeken a szuverén egyenlőség és be nem avatkozás alapján; a nemzetközi jogi kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése.

Gromiko javasolta: a részvevő államok juttassák kifejezésre, hogy kölcsönös kapcsolataikban, tiszteletben tartják és érvényre juttatják ezeket az elveket.

— Ez az értekezlet egyik legfontosabb eredménye lehetne — mondotta Gromiko.

A külügyminiszter kijelentette. — A Szovjetunió és más szocialista országok hasznosnak tartanák, hogy a politikai enyhülést katonai területen is a feszültség csökkenése kísérje. Mi amellett vagyunk, hogy az érdekelt államok egyeztetett eljárások alapján előzetesen értesítsek egymást a kijelölt térségekben tartandó nagy katonai hadgyakorlatokról és kölcsönösen elfogadható feltételek alapján megfigyelőként meghív ják egymást az ilyenfajta hadgyakorlatokra.

Gromiko azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió az európai biztonsági értekezlet elé terjesztette az első napirendi pont záródokumentumának tervezetét, kifejtette:

— Célszerűnek tartjuk, hogy az eredményeket összefoglaló politikai jellegű fő dokumentum egységbe foglalja az európai biztonság és együttműködés alapvető rendelkezéseit és elveit. Ezt a dokumentumot az európai biztonság alapjairól és az európai államok közötti kapcsolatok elveiről szóló általános nyilatkozatnak lehetne nevezni.

Rendkívüli nagy nemzetközi jelentősége lenne annak, ha az értekezlet ünnepélyesen elfogadná az európai biztonság alapjairól és az európai álla mok közötti kapcsolatok elveiről szóló dokumentumot.

A Szovjetunió külügyminisztere végezetül kijelentette:

— Minden lehetőség megvan arra, hogy az értekezlet egész munkája, beleértve az értekezlet harmadik szakaszának megtartását is a legrövidebb idő alatt, az év végéig befejeződjék.