Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-04 / 157. szám, szerda
A köztisztaság gyárai Századunk történetének kutatói újabban ásatásokat végeznek olyan helyeken, ahol régebben... városi szemétdombok voltak. Edison-féle fonográfok, nagyanyáink írógépei, hatvan évvel ezelőtti hírességek hangját őrző ritka gnamofonlemezek, porcelánedények, antikvár könyvek, ősi típusú rádiócsövek — ilyen és ehhez hasonló leletek kerülnek napvilágra a leg- újabbkori „kultúrrétegből“ ... Fanyarul jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy külföldi újságíró, hogy elkövetkező korok történészei számára a szemétdomb lehet majd a mi civilizációnk „névjegye“. Igaz, a szemétdombok fenyegető gyorsasággal növekednek hegyekké. Az Observer című angol lap elgondolkoztató adatokat közöl. Egy átlagos amerikai család — olvassuk — a húszas években naponta 2,7 font szilárd halmazállapotú hulladékot dobott ki. (1 pont = 0,41 kg. A szerk.) 1970-ben 5,3 font volt a családonként „előállított“ szemétmennyiség, 1980-ra pedig már elérheti a 8 fontot is. Az Egyesült Államok lakossága egy év alatt több mint 50 milliárd konzervdobozt, több mint 30 milliárd'' üvegedényt és palackot, több mint 4 millió tonna műanyag-csomagolóanyagot hajít ki a szemétbe. A hulladékok a Szovjetunióban is problémát jelentenek — uz ipar fejlődésével, a városok növekedésével együttjár a szemétmennyiség növekedése. Moszkva lakói például 6—7 millió köbméter szemetet „termelnek“, amit a város határáról 30 —40 kilométer távolságra kell elszállítani. Európa sok nagyvárosában még messzebbre kell fuvarozni a hulladékot, Berlinből például vasúton hordják el 100 kilométer távolságra. A szemét elszállítása természetesen nagy költségekkel jár. De nem ez a legnagyobb baj. Egyre nehezebb szemétlerakó melyeket találni, egyre súlyosabb problémát jelent a hulladékok közömbösítése, ártalmatlanná tétele. Hiszen a szemétdomb nagy, elfecsérelt földterület, amely fertőzéssel is fenyeget. Kedvező közeg az ártalmas mikroflóra számára, még ha gondosan be is szórják földdel az új rétegeket a szeméttelepeken. A szeméttelep korántsem a legjobb megoldása a problémának, sőt úgy is mondhatnám, hogy gyakorlatilag elavult módszer. De mit csináljunk akkor a szeméttel? A szakemberek szerint szemétégető és szemétfeldolgozó üzemeket kell építeni. A szemét elégetése közegészségügyi szempontból helyes, de költséges eljárás: szemételégető berendezések létesítése 7—9-szer annyiba kerül, mint a hőerőművek tüzelőtereinek megépítése. Sokkal előnyösebb, ha hasznos anyagokká, például műtrágyává dolgozzák fel a szemetet. Leningrác’ban két éve kezdte meg működését az a kísérleti üzem, amely gépesített módszerrel dolgozza fel a háztartási szemetet. Az üzemet a Gipro- kommusztroj tervezőintézet tervezte, a Városgazdálkodási Intézet köztisztasági osztálya által kidolgozott technológiának megfelelően. Az üzemben a szemét először tárolóba kerül, ahonnan egy szállítószalag zúzdába viszi. Útközben mágneses szeparátorok kivonják belőle a fémhulladékokat. A megzúzott, megőrölt szemetet a „főműhelybe“, úgynevezett biotermikus dobokba irányítják. Ezek zárt, forgó csövek, átmérűjük 4 méter, hosz- szúságuk 60 méter. Állandóan levegőt fúvatnak beléjük, s olyan körülményeket hoznak létre bennük, amelyek ösztönzik az aktív biotermikus folyamatot. Termofil (melegkedvelő) baktériumok hatására a szemét komposzttá alakul át. A komposztképződési folyamat három napig tart. Az így előállított komposzt kiváló minőségű, sok szenet, foszfort, nitrogént, káliumot és kalciumot tartalmazó szerves trágya, amit a városkörnyéki mezőgazdaság használ fel. Moszkvában nemrég egy másik szemétfeldolgozó üzem épült, franciák tervezték és szovjet szakemberek tökéletesítették. Ez az egyik legnagyobb szemé thasznosító létesítmény Európában: évente 200 000 tonna szemetet tud feldo-lgozni. Itt is komposztot állítanak elő, a gyártás során nem hasznosítható anyagokat [nagy fadarabokat, kartondobozokat, műanyagféléket) pedig elégetik. Az elégetés során nyert gőzt a közeli gyárak használják fel, a salak pedig alkalmas anyag utak építéséhez, mocsarak feltöltésé- hez stb. Ebben az esetben tehát voltaképpen két üzem működik közös fedél alatt: egy szemét- feldolgozó gyár és egy szemétégető telep. Előzetes számítások szerint Moszkvában még 6 —7 ilyen üzem létesül, s ezek teljes egészében biztosítani tudják majd a városi parkok, a peremvárosi kertek és a környékbeli zöldségtermesztő szov- hozok műtrágyaszükségletét. Figyelembe kell venni, hogy Moszkvában, mint más szovjet városokban is, a város területének kb. egyharmada park és kert. Ha e zöldterületeket a szemét feldolgozásából nyert műtrágyával trágyázzák, az egyszerre két fontos feladat megoldását jelenti: a városok megszabadulnak a hulladéktól, a zöldterületek pedig egészségesebbé teszik a levegőjüket. Mára közeljövőben több ilyen üzem létesül Moszkvában. Különféle típusú szemétfeldolgozó üzemek épülnek hamarosan Taskentben, Rigában, Harkovban, Minszkben, Tbilisziben és mus szovjet városokban is. Úgy tűnik tehát, sikerült megtalálni a megoldást: a szemetet komposzttá kell átalakítani. A körn yezet véd elem m el fo g la 1 ko - zó tudósok azonban folytatják kutatásaikat. Már utaltam a „szemétben levő szemétre“, azokra az ipari és háztartási hulladékokra, amelyeket nem lehet feldolgozni, hanem el kell égetni. Az ilyen hulladékok között mind több a műanyag. Egyes műanyagok égésekor mérgező füst keletkezik, ezért fontos lenne megtalálni feldolgozásuk ésszerű módszereit. A tudósok például, műanyagfaló“ baktériumfajták kitenyésztésével próbálkoznak, s a kísérletek eredménnyel biztatnak. A szerves eredetű hulladékokat feldolgozó mikrobák »étvágyát“ is fokozni kell, hogy gyorsabban menjen végbe a szemét biotermikus átalakulása. A Városgazdálkodási Intézet biológusai ilyen mikroflóra kitenyésztésén dolgoznak. A hulladékok hasznosításának módszerei a jövőben éppoly különfélék lehetnek, mint a hulladékokból nyert hasznos anyagok. A. Gorin szovjet tudós már a harmincas években azt javasolta, hogy szerves hulladékból alkoholt kellene előállítani. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban most megvalósítják az elgondolását. Japánban és a Szovjetunióban olyan eljárásokat szabadalmaztattak, amelyekkel nagy nyomással összesajtolt szemétből épületelemeket lehet gyártani. Kísérletek folynak a hulladékoknak fűtőolajjá történő átalakítására, sőt amerikai szakemberek arra számítanak, hogy a szemétdombok anyagából értékes fémeket lehet majd kivonni. A hulladékok problémája any- nyira időszerű, hogy megoldásával az utóbbi időben a magfizikusok is foglalkoznak: olyan „atom-kemence“ létrehozásában reménykednek, amely alkotóelemeire bontja szét a hulladékokat, úgy, hogy ezeket az elemeket ismét fel lehet használni. Nehéz megjósolni, hogy még milyen módokon szabadulhat meg az emberiség a szemét túl- tengésétől. De már most is nem kevés olyan műszaki lehetőség van, ami segíthet az egyre súlyosabb gondokat okozó probléma megoldásában. N. GULJAJEV, a műszaki tudományok kandidátusa Műépítészet — Bulgáriában ! F.lek Tibor jelvételej E3 A Poľnohospodárske stavby (Mezőgazdasági Építővállalat) n. v. 01-es számú üzeme, Bratislava, Vajnorská 85, azonnali belépésre felvesz: — építésvezetőket, — mestereket, — könyvelőket, — anyagellátót, — kőműveseket, — ácsokat, — gépkocsivezetőket, — gépészeket (vontatógépekhez), — javítókat, — munkásokat, — takarítónőket. Nőtlenek számára szállást biztosítunk KÖSZÖNTŐ 8 A legdrágább édesanyának, C z i b o r Mártonnénak, Bátorke- szire 60. születésnapja alkalmából jó egészséget, és hosszú, boldog életet kíván családi körében leánya, veje, fia, menye és négy unokája. ť"T ono A Gemerský Jablonec i május 9 szövetkezet azonnal megvásárolna egy ŽVZ-244 típusú arató-önkö- tözőgépet használható állapotban. Ár megegyezés szerint. Telefon 922-02. 0F 107 ■unműim KI 58 éves jól szituált özvegyember szeretne megismerkedni igen jólelku asszonnyal. Lehet özvegy és elvált is, de nem a saját hibájából, 48—55 éves korig. Jelige: Piros rózsa. Ú-817 ■ 52/170 csallóközi, jó módban éiő &avegyember 10 éves kislányával megfelelő házastársat keres. Jelige: Rossz a magány. 0-811 VEGYES ■ Elcserélem 3 szobás szövetkezeti komáromi lakásomat lVi vagy 2 szobás szövetkezeti Nové Zám- ky-i lakásra. Cím a hirdetőirodában. 0-815 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Ezúton is őszinte köszönetét mondunk mindazoknak, akik június 12-én elkísérték utolsó útjára a komárnói temetőbe drága halottunkat, Messinger Adolfot és részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. Messinger Adolfné és a gyászoló család. Ú-813 Romániában a vegyipar rohamosan fejlődik. A termelés 1938-hoz viszonyítva 60 százalékkal nagyobb. Románia a beruházásoknak több mint a felét a petrokémia fejlesztésére fordítja. A vegyipar fejlesztésével a többi iparág is fellendülésnek Indult. A ploi- esti Május 1. Üzemben a kőolajmezők részére fúrótornyot gyártanak. Ezen a téren Románia Európában a második, világviszonylatban a harmadik helyet foglalja el. (Felvétel: ČSTK —AgerpressJ A PRIOR áruházban a kölcsönös árucsere keretében 1973. júlii a lipcsei (NDK) CENE1RUM áruház árui kaphatók. háztartási kellékekből játékokból és babakocsikból gyermek, férfi és női készruhákból PRIOR Bratisla v a 1973. vrť\? 6 «im ■ Pohronský Ruskovon (Oroszkán) eladó egy családi ház (két szoba, konyha, mellékhelyiség) nagy kerttel, szőlővel. Ár megegyezés szerint. Rasman Gyula, Pohronský Ruskov 245. Ú 812 Gazdag választék
