Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-04 / 157. szám, szerda

KOZLEMENY Csehszlovákia Kommunista Pártja üléséről /Folytatás az 1. oldalról) A jelentés elismerően állapít­ja meg, hogy a fiatal nemzedék túlnyomó többsége — ahogy azt politikai és munkaaktivitá- sa igazolja — saját programjá­ul fogadta el a CSKP KB XIV. kongresszusának határozatait. Aktívan támogatja a párt poli­tikáját, és az ország valameny- nyi körzetében jelentős mérték­ben kivette részét az eredmé­nyek eiléréséből. A fejlett szo­cialista társadalom további fej­lesztése azonban megköveteli — hangsúlyozza tovább a jelentés —, hogy minőségileg megjavul­jon és megerősödjék a fiatal nemzedék szocialista nevelése, hogy még hatékonyabban ápol­juk és erősítsük benne az in­ternacionalista és az osztály- öntudatot, a szocialista állam­polgári érettséget, a magas fo­kú erkölcsi értékeket és a fizi­kai ellenállóképességet. Ugyan, akkor szüntelenül ki keli alakí­tani a szükséges feltételeit an­nak, hogy a gyerekek és a fia­talok sokoldalú képzettséget szerezzenek, és teljes mérték­ben érvényesíthessék képessé­geiket a szocialista társadalom fejlesztésében. A fiatal nemze­dék szocialista nevelése — hangsúlyozza a CSKP KB El­nökségének jelentése — az egész társadalom egyik legfon­tosabb feladata. Döntő szerepe van oktatási­nevelési rendszerünkben az is­kolának — az óvodától a főis­koláig bezárólag. A párt érté­keli a felemelkedést, amely az utóbbi években szembeötlő az iskolaügy területén, de szüksé­gesnek tartja olyan intézkedé­sek kidolgozását és elfogadá­sát, amelyek valamennyi foko­zaton tovább tökéletesítik az iskolák oktatási-nevelési tevé­kenységét. El kell érnünk, hogy a család és az iskola egysége­sen és hatékonyan elősegítse a szocialista szempontból érett, sokoldalúan művelt, kulturált fiatal ember kiformálását. A CSKP KB Elnökségének je­lentése rámutatott a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség jelentős feladataira, amelyek a szövet­ségnek társadalmunkban elfog­lalt pozíciójából következnek és kitűzte a nevelőmunka irányvo­nalait az egységes ifjúsági szer­vezet valamennyi szerve és szervezete számára. A szakszer­KÖZÉLET — Dr. EMIL HURA) professzort, a tudományok doktorát, a bratis­lavai Komenský Egyetem rektorát tegnap felkereste Pier Lorenz Cro- vetto, az Olasz Köztársaság cseh­szlovákiai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A két fél el­beszélgetett a kölcsönös kapcsola­tokról, különösen a kulturális és iskolaügyi kapcsolatok bővítésé­ről a két ország kulturális egyez­ménye keretében. — MILOSLAV HRDZA külügymi­niszter-helyettes tegnap fogadta Mohammad Ali Ibrahimot, a Je­meni Arab Köztársaság nagykö­vetét, aki véglegesen távozik csehszlovákiai állomáshelyéről, és ebédet adott tiszteletére a Cernín- palotában. — A CSKP KB meghívására hét­főn este Prágába érkezett a Né­met Szocialista Egy.ségpárt 4 tagú küldöttsége Dieter Held osztály­vezetővel az élén. A küldöttséget tegnap délelőtt Miiroslav Miiller, a CSKP osztályvezetője fogadta. — NÉHÁNY NAPOS tanulmányi látogatásra Csehszlovákiába érke­zett Edgar Ponce, az Ecuadori Szakszervezeti Szövetség funkcio­náriusa, akit hétfőn fogadott Vi­liam Kožík, az SZKT titkára. A kelet-szlovákiai kerületben is megkezdődött az aratás. Felvé­telünk a Trhovištei Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Efsz- ében készült. A felvételen Mikulás Varga, a szövetkezet agro- nómusa, Ján Borko, a szövetkezet elnöke és ján Mráz gépesítő a repcetermést ellenőrzik. (Felvétel: Robert Berenhaut) ÁRUMINTAVÁSÁR A FIATALSÁG JEGYÉBEN Az idén, július 13—29-e kö­zött már tizennyolcadszor kerül sor a libereci árumintavásárra. Zbynék Páv, a vásár igazgató- helyettese, tegnap Prágában saj­tóértekezletet tartott. Közölte, hogy az idei vásár a Győzelmes Február 25. évfordulója és a X. Világifjúsági és Diáktalálko­zó jegyében történik. A kiállí­tás szcenáriuma az ifjúságot szimbolizálja, elsősorban a fia­talokhoz szól. A vásáron a hazai kereske­delmi szervezeteken kívül ott lesznek a szocialista országok kiállítói is. Az NDK többek közt női divatújdonságokat, konfek­ciót, cipőt, a Szovjetunió főleg méterárut, a lengyelek már ha­gyományosan turisztikai és sportjellegű öltözékeket, a ma­gyar vállalatok meg női és férfi konfekciót hoznak Liberecbe. A külföldi kiállítók az idén há­rom nagy divatbemutatót tarta­nak. A hazai vállalatok huszon­öt divatbemutatón naponta ki- lencszáz modellt mutatnak be a közönségnek. A vásár tartama alatt több iparág közvéleménykutatást vé­vezeteknek, a nemzeti bizottsá­goknak, az állami szerveknek, különösen az oktatásügyi mi­nisztériumoknak, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek, a kulturális szerveknek és a művészeti szö­vetségeknek, a testnevelési in­tézményeknek és a tájékoztatá­si eszközöknek a továbbiakban sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatalok nevelé­sére, vezetniük kell őket, befo­lyást kell rájuk gyakorolniuk, hogy tevőlegesen kivegyék ré­szüket a szocialista építésből. A jelentés rámutat, hogy or­szágunkban jó feltételek ala­kultak ki arra nézve, hogy a társadalom a fiatalok szocia­lista tudatának kiformálásában elérje a feltételezett eredmé­nyeket. Szükséges azonban, hogy mindenekelőtt a párt. a párt szervei és szervezetei céltu. datosan és átgondoltan irányít­sák az egész oktatási-nevelési folyamatot, és megtalálják az ifjúságra való ráhatásnak egy­re hatékonyabb formáit. A CSKP KB Elnöksége — a köz­ponti bizottság múlt év októbe­ri plenáris ülésének határoza­taival összhangban — szüksé­gesnek tartja, hogy a párt, s az összes kommunisták szünte­lenül gondot fordítsanak a fia­tal nemzedék nevelésére. A CSKP KB ülése délután a CSKP KB Elnökségének jelenté­sével kapcsolatos vitával foly­tatódott. A tanácskozást Jo­sef Kempný, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára ve­zette. Üdvözlő távirat (CSTK) — Ludvik Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök, üdvözlő táviratot küldött Richard Nixon elnöknek az Amerikai Egyesült Államok ál­lamünnepe — függetlensége ki­kiáltása — 197. évfordulójának alkalmából. géz a látogatók között. A tex­til- és ruházati ipari szakembe­rek pedig szakmai tanácskozá­son vitatják meg a textilipar ésszerűsítésével összefüggő kér­déseket. A legjobb és legtökéletesebb gyártmányokat, cikkeket ismét érmekkel tüntetik ki. A SZISZ Központi Bizottságának védnök­sége alatt megrendezik a fiatal divattervezők versenyét is. A vásár ideje alatt rendezett szó­rakoztató műsorokban ismert hazai zenekarok és énekesek lépnek a közönség elé. Liberecben a vásár idején számos kereskedelmi szervezet kínálja majd árucikkeit a láto­gatóknak. A rendezők elmond­ták, hogy lesz áru elég, első­sorban hazai termékek, a szo­cialista országokból elsősorban kötöttáru. Nem lesz hiány olasz, nyugatnémet, angol és görög szintetikus árucikkekben sem. A vásár első két napján, 13—14- én, Liberecben megrendezik a Trabant kocsitulajdonosok ta­lálkozóját, melyen a trabanto- sok ingyen műszaki vizsgálat alá vethetik autójukat. (sm) Közös-piaci nyilatkozat Brüsszel — A Közös Piac or­szágai üdvözlik az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet megnyitását — jelen­tette .ki kedden Klaus Meyer, az úgynevezett európai közös­ségek bizottságának helyettes főtitkára a sajtónak adott nyi­latkozatában. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta: a ki lene ek bíz­nak abban, hogy a helsinki ér­tekezlet elősegíti a kapcsolatok fejlődését az európai államok, különösen Kelet- és Nyugat- Európa államai között. Meyer közölte, hogy Helsinki­ben Andersen dán külügymi­niszter a Közös Piac Miniszte­rei Tanácsának elnöke fejti majd ki hivatalosan a ki- lencek álláspontját a legfonto­sabb kérdésekről. A főtitkárhelyettes nyilatko­zatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a bizton­sági és együttműködési konfe­rencia előmozdíthatja a kap­csolatok kialakítását a kilen- cek, illetve a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában részvevő országok, illetve a két szervezet között is. Megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ború győztesei képviselőinek ta­lálkozója, s nem is nagyhatal­mak értekezlete“. „Ez a konfe­rencia az összes érdekelt kor­mányok közös erőfeszítése az egyenlőség és az egymás köl­csönös tiszteletben tartásának alapján, azzal a céllal, hogy megoldásokať találjunk a mind­annyiunkat közösen érdeklő létfontosságú kérdésekre“ — hangoztatta a finn államfő, nyomatékosan kiemelve, hogy ez nemcsak biztonsági értekez­let, hanem együttműködési ér­tekezlet is. A köztársasági elnök a to­vábbiakban hosszasan foglalko­zott Finnország külpolitikájá­val, rámutatva, hogy annak egyik alapvető sajátossága, tá­voltartani az országot a nemzet­közi viszályoktól és konfliktu­soktól. Azt, hogy az európai biztonsá­gi értekezlet első, külügyminisz­teri szintű szakarának színhe­lye Helsinki — ahol az előké­szítő tanácskozások is folytak — a finn nép ennek az aktív semlegességi és békepolitiká­nak az elismeréseként értékeli — mondotta befejezésül Kekko- nen elnök, sok sikert kívánva az értekezlet munkájához. Ezután a meghívott vendég­ként jelenlévő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára emelkedett szólásra. A világszervezet főtit­kára emlékeztetett arra, hogy ebben az évszázadban két hábo­rú indult ki Európából és oko­zott kimondhatatlan vesztesé­geket az egész emberiségnek. Most azonban — folytatta — döntő fordulóponthoz érkezett a történelem. „Éles nemzetközi válságok hosszú időszaka után új helyzetnek, új irányzatnak lehetünk a tanúi. Két héttel ez­előtt a Biztonsági Tanács egy­hangúlag felvételre ajánlotta a világszervezetbe a két német államot. Ez újabb fontos lépés volt a teljes egyetemesség fe­lé, amely az ENSZ-nek egyik legfőbb célja. De egyúttal jelkép pezte a feszültség további eny­hülését is Európában — nap­jaink egyik legjelentősebb fej­leményét, amelynek önmagáért beszélő tanúbizonysága ennek az értekezletnek megnyílása is“. Waldheim ezt, a napjainkban megnyilvánuló új irányzatot „a józanság új irányzatának“ ne­vezte. r Waldheim befejezésül sok si-= kert kívánt a konferencia mun­kájához és minden vonatkozás­ban felajánlotta az ENSZ, külö­nösen az ENSZ európai gazda, sági bizottságának segítségét. Az ünnepélyes megnyitást követően a külügyminiszterek elfogadták „A helsinki tanács­kozások végleges ajánlásai“ cí­mű dokumentumot, amelyet az előkészítő szakaszban a nagykő-, vetek dolgoztak ki és amely majd az értekezlet második szakaszában lesz a tanácskozás sok alapvető dokumentuma. A délelőtti ülés ezzel véget éfrt. A helyi idő szerint 15,00 órakor megkezdődött délutáni ülésen elsőnek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mon­dott beszédet. A konferencia központjában nyilvánosságra hozták a kül. ügyminiszteri értekezlet felszó. lalásainak végleges sorrendjét. Eszerint a delegációk vezetői a következő sorrendben szólalnak majd fel: Szovjetunió, Dánia, Lengyel- ország, Bulgária, Német Szövet. ségi Köztársaság, Luxemburg, Norvégia, Franciaország, Spa- nyolország, Svédország, Kana­da, Románia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Csehszlová­kia, Monaco, Nagy Britannia, íz- land, Jugoszlávia, Ausztria, Por­tugália, Olaszország, Törökor­szág, Svájc, Magyarország, Bel­gium, Írország, San Marino, Lichtenstein, Ciprus, Málta, Hol­landia, Görögország, a Vatikán és végül a vendéglátó Finnor­szág. SZOVJET DOKUMENTUM TERVEZET A Szovjetunió az európai ér­tekezlet elé terjesztette megvi­tatásra az első napirendi pontra vonatkozó záródokumentum ter­vezetét. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere a kedd délutáni ülés első felszólalója­ként előterjesztve a javaslatot, kijelentette: „Célszerűnek tart­juk, hogy a politikai jellegű dokumentumban fő eredmény­ként összegezzük az európai biztonság és együttműködés alapvető tételeit és elveit. Ezt a dokumentumot el lehetne ne­vezni az európai biztonság alapjairól s az európai államok közötti kapcsolatok elveiről szó­ló általános nyilatkozatnak." A szovjet tervezetben — mint Gromiko mondotta — nincs semmi olyasmi, ami elfogadha­tatlan lenne az európai értekez­let részvevői számára, minthogy a Szovjetunió nem keres egyol­dalú előnyöket a maga számá­ra. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az európai érte­kezlet általános vitája során kedden elhangzott felszólalásá­ban a következő elveket sorol­ta fel: szuverén egyenjogúság; lemondás az erőszak alkalma­zásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről, ami törvényen kívül helyezi a háborút mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét; minden európai állam területi sérthetetlensége jelen­legi határai között; a nemzet­közi viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avat­kozás, ami más államok politi­kai, gazdasági és kulturális rendjének tiszteletben tartása, beleértve a vallási meggyőződés szabadságát; a népek egyenjo­gúsága és az a joga, hogy ren­delkezzenek saját sorsuk felett, hogy olyan társadalmi rendet teremtsenek és olyan kormány­zási formát válasszanak, ami­lyet szükségesnek tartanak; az államok együttműködése a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartása érdekében, gazdasági, kulturális, és más területen kapcsolatok létesítése az álla­mok között a szuverén egyen­jogúság és a be nem avatkozás elvei alapján; a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. A szovjet külügyminiszter in­dítványozta: „A részvevő álla­mok fejezzék ki azt az eltökélt szándékukat, hogy kapcsolataik­ban tiszteletben tartják ezeket az elveket. Az értekezletnek ez lehetne egyik legfontosabb eredménye" — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Elmélyül a szovjet—osztrák együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) szagok döntsenek, ahogy az a múltban volt, amikor bizonyos hatalmak mások megkérdezése nélkül határoztak Európa sorsa felől. A helsinki értekezlet si­keréhez nélkülözhetetlen, hogy valamennyi résztvevője olyan­nak lássa az európai valóságot, amilyen az valójában. Ausztriai látogatásának máso­dik napján, kedden Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a parla­ment meglátogatásával kezdte programját. A szovjet kormány­főt és kíséretét Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a parlament életéről, az osztrák törvényho­zás munkájáról. Ugyancsak délelőtt a szovjet kormányfő megkoszorúzta oz Ausztria felszabadítása során elesett szovjet hősök emlékmű­vét. A szovjet miniszterelnök ko­szorút helyezett el az osztrák hősöknek a Hofburg bejáratá­nál álló emlékművén is. A déli órákban Koszigin a Kahlenbergen Franz Jonas szö­vetségi elnök villásreggelijén vett részt, délután a minisz­terelnökségi épületben folyta­tódnak a szovjet—osztrák tár­gyalások. Alekszej Koszigin látogatása alkalmából tegnap Bécsben ki­egészítő egyezményt írtak alá „Az osztrák—szovjet gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködés elmélyítésének tíz évre szóló programja* cím­mel. Ez a megállapodás kiegé­szíti azt a tíz évre szóló szov­jet—osztrák gazdasági, tudo­mányos-műszaki és ipari együtt­működési egyezményt, amelyet Nyikolaj Patolicsev, külkeres­kedelmi miniszter ez év elején írt alá Bécsben. A kiegészítő egyezményt dr. J. Staribacher osztrák kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter, valamint M. Kuzmin, a Szovjetunió külke­reskedelmi miniszterének he­lyettese írta alá. J. Staribacher miniszter és J. Trubicin, az OSZSZSZK gép­kocsi-közlekedésügyi minisztere továbbá osztrák—szovjet közúti­közlekedési egyezményt írt alá. A továbbiakban dr. Hertha Firnberg osztrák tudomány- és kutatásügyi miniszter, valamint Vlagyimir Szemjonov, a Szov­jetunió külügyminiszterének he­lyettese, kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt írt alá a két ország kö­zött. 1973. VII. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom