Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-03 / 156. szám, kedd
A NÉPI ELLENÖRÖK TAPASZTALATAI ENGEDÉLY NÉLKÜL KÁR ÉPÍTKEZNI Csak akkor lehet, és csak akkor érdemes víkendházat, kerti házat, építeni, ha valakinek saját telke van, s a területileg illetékes nemzeti bizottság építési osztálya erre engedélyt ad. Természetesnek tűnő követelmény ez a megállapítás azok számára, akik megértik, hogy akkor helyes az egyéni kezdeményezés, ha nem sérti a közösségi érdeket. Sajnos, a Komárnói Jnb népi ellenőrző bizottsága azt állapította meg, hogy nem mindenki érti a követelmény helyességét. Amikor a járási pártbizottság megbízása alapján megvizsgálták, hogy a város zöldövezetében a kertészkedőknek adott telkek körül mi a helyzet, furcsa tapasztalatokra tettek szert. A KERTÉSZKEDÖK, akik cső portokba szerveződtek, néhány évvel ezelőtt telkeket kaptak a városi nemzeti bizottságtól. Például a SIRÁLY elnevezésű csoport tagjai 3,45 hektáros területet. A TULIPÁN csoport tagjai 4,08 hektáros területet. De olyanok számára is adott telket a városi nemzeti bizottság a város zöldövezetében, akik nem tagjai a Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetségének. Igaz, hogy csak 8 esetben. Viszont már eleve hibás volt a joggyakorlat, melynek alapján éppen a kritikus években, 1968-ban, 1969-ben telkeket osztott a városi nemzeti bizottság. Az akkor kötött szerződések szerint ugyanis vagy „meghatározatlan időre“, vagy pedig ,,állandó használatra“ adták, osztották a telkeket, holott az 1966-ban kiadott 104/66. számú törvényerejű rendelet 9. paragrafusa pontosan megszabta, hogy ilyen esetekben csak a telkek „ideiglenes használatáról“ lehet szó. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy ilyen módon telket osztani csak a járási nemzeti bizottság jogosult, s még azzal sem törődtek, hogy az előző, földhasználati joggal rendelkező intézmény — az állami gazdaság — adatai alapján bejelentsék a változást az ingatlannyilvántartáSt vezető szerveknél. Ilyen előzmények után kezdték a víkendházakat, a kerti házakat építeni a kertészkedők. ÜJABB HIBÁT követtek el. Nem is egyet, többet. Az építkezést megelőzően ugyanis a városi nemzeti bizottság úgynevezett „tömeges végzés“ alapján adóit hozzájárulást az építkezések megkezdéséhez, holott az 1959-ben kiadott 144/59. számú törvényerejű rendelet 10. paragrafusa pontosan meghatározza, hogy milyen körülmények között kaphatnak a lakosok építkezési engedélyt. Egyébként még ilyen körülmények között is csak két, jóváhagyott típusterv alapján és a SIRÁLY csoport 1—91. sz. telkein lett volna szabad építkezni, és semmi körülmények között sem a 92—101. sz. telkeken, a Bratislava—Komárom közötti vasútvonal mentén, a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) felügyeletéhez tartozó védelmi övezetben. Főleg akkor kerültek napvilágra ezek a hibák, amikor a városi nemzeti bizottság tanácsa úgy határozott, hogy az előzőleg zöldövezetnek tervezett terület bizonyos része a város ipari övezetébe tartozzon, s a Partizánskei Cipőgyár építésbe kezdjen ezen a területen. A helyszíni szemle során bizony szembe tűntek a hibák. PROBLÉMÁT OKOZOTT minden kis hiba. Végül azonban a SIRÁLY csoport és a cipőgyár képviselői megegyeztek. Amikor a közérdekű építkezés mielőbbi megkezdése érdekében felszámolták az 1—43. számú telkeket, a szakértői véleményezés megállapította, hogy a kerlecs- kék 261 338 korona értéket képviselnek. A cipőgyár két részletben 130 670 korona kártérítést fizetett, s a kertészkedők számára lehetővé tette, hogy a víkendházakat, a kerti házakat, a kerítéseket eltávolíthassák, a fákat, a bokrokat átültethessék. Amikor a 44—91. számú telkek felszámolására került sor, a szakértői véleményezés szerint megállapított 292 527 korona A budapesti hajógyárban a napokban befejezik a Szovjetunió részére készülő 1500 tonnás „Teriberka" teherhajó építését, amely sorrendben már u 16. hajó, umelyet a gyárban szovjet megrendelésre készítettek. |Felvétel: ČSTK—MTI) SZLOVÁKIÁI TEXTIL—IMPORTRA A szlovákiai textil- és ruhaipar az év végéig félmilliárd korona értékű árut — öltönyt, varrott és kötött fehérneműt, kötött felsőruhát, különböző szőnyegfajtát és szövetet — exportál a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba. A KGST-országokból elsősorban nyersanyagot és textilgépeket importálunk. A szlovákiai ruhaipar kereskedelmi együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államaival együtt a hosz- szú távú árucsere koncepciója alapján továbbra is jelentős segítséget nyújt népgazdaságunknak. 1990-ben az 1970-es évhez viszonyítva a szlovákiai textil- és ruhaipari cikkek exportszállítmánya az ötszörösére növekszik. Ugyanebben az időszakban a KGST-országokból a nyersanyagimport a háromszorosára növekszik. A kötöttáru és más ruhacikkek után a Szovjetunió mutat legnagyobb érdeklődést, amely egyúttal a legnagyobb megrendelők közé is tartozik. 1990-ben az 1970-es évhez viszonyítva a Szovjetunióba irányuló export- szállítmány a tizenkétszeresére növekszik. A szlovákiai textil- és ruha- áruk -választékából ebben az időszakban is a leggyorsabban növekvő exportszállítmányok közé a kötöttáruk, a lakástextíliák, a szőnyegek, a gyapjú- és a selyem méteráruk tartoznak. (ČSTK) kártérítés helyett ugyancsak 287 267 koronát kaptak, de ez már az alaposabb ellenőrzés miatt történt. Lényegében a helyszíni szemle pontosabb Volt. Viszont, amikor a felszámolt telkek helyett más helyen adott póttelkeket a városi nemzeti bizottság, 29 kertészkedőnek már nem jutott póttelek. A felszámolás tehát nem sértette a közérdeket, de sokan a kertészkedők közül károsultaknak érezték magukat. A címben jelzett megállapítás érvényességét — engedély nélkül kár építkezni — kedvetlenül bár, de el kellett ismerniük. NAGYON FONTOS tehát, hogy végleges érvényességgel mielőbb rendezzék a város zöldövezetében kertészkedők problémáit. Erre vonatkozólag néhány héttel ezelőtt a városi nemzeti bizottság tanácsa részletesen, alaposan elemezte a népi ellenőrök jelentését. A hibák megtörténtek, helytelen jog- gyakorlat alapján osztották ki annak idején a telkeket, megsértették az előírásokat, amikor a víkendházak, a kerítések, a pincék és a kutak építésére úgynevezett ,,tömeges végzés“ alapján adtak engedélyt. Most a hibák kijavítása, orvoslása szerepel napirenden. AIÁNLATOS TEHÁT jól megfontolni, átgondolni egy-egy ví- kendház, kerti ház felépítését. Elsősorban vagyonjogi szempontból kell tisztázni a telkek helyzetét. Gondoskodni kell arról, hogy a Geodézia és az ingatlannyilvántartás pontos adatok alapján véglegesen és az előírásoknak megfelelően vegye kimutatásba a telkeket. Csak ezek után kerülhet sor arra, hogy a kertészkedők mérlegelhessék: érdemes e építkezni? Készítsenek először vázlattervet. Nem célszerű az engedélyezési tervet hamarabb elkészíteni, mivel a jóváhagyó hatóságok követelményei esetleg felesleges többletmunkát okoznak. S ne feledjék a kertészkedők: Engedélyezésen pedig azt értjük, hogy a területileg illetékes nemzeti bizottság építésügyi osztálya terv elfogadásáról határozatot, építési engedélyt ad ki. Ez a tanulság. Illetve még valami. Az, hogy a történteket latolgatva mindjárt szembetűnő: A hibák 1968-ban történtek. Akkor mellőzték egyesek a szocialista törvényességet, akkor igyekeztek „népszerű módon lelkeket osztogatni. Azok, akik megértik, hogy az egyéni kezdeményezés csak akkor lehet helyes, ha nem sérti a közösségi érdeket, a szocializmus fejlődésének ügyét, feltétlenül megértik: a népi ellenőrök vizsgálata nyomán most helyes következtetésekre jutott a városi nemzeti bizottság, s minden most kiadott rendelkezése helyes, célszerű, feltétlenül szocialista, jellegű. HAJDÜ ANDRÁS A RISO ilzsemjeldolgozójában működő női szocialista munka- brigád tagjai. Konzervgyárban Nyár van. Ezt mj sem bizonyítja jobban, mint a cseresznyefák zöld levelei közül pirosán kikandikáló cseresznyeszemek, a mosolygó eperrel teli kosarak, s a piacokon megjelenő sokféle frtss zöldség. Mivel azonban gyümölcsre, zöldségre, tehát vitaminokra egész évben szükségünk van, s ezek nem csupán nyári étlapunk tartozékai, idejében kell gondoskodni a téli gyümölcs- és zöldségkészletről is. A nyár konzervgyáraink számára a fő munkaszezon kezdetét jelenti. A Közép-szlovákiai Konzerv- és Szeszgyárak Rimavská Sobo- t.a-1 (rimaszombati) üzemében, a RISO-ban Jozef Králik elvtárssal az üzem főökonómusáva), beszélgettünk munkájukról, problémáikról. Megtudtuk, az üzem 10 részlegén átlag 470, szezonban 600 ember talál munkát. A dolgozók 65—70 százaléka nő, s ezek főleg az öt termelési részlegen — a paradicsom-, és dzsuszfel- dolgozó, a dzsem- és lekvárkészítő, a zöldségfeldolgozó, a kompótkészítő és a készételt előállító részlegen dolgoznak. Minket főleg az érdekelt, hogyan gondoskodik az üzem vezetősége a dolgozók megfelelő munkakürülményeinek kialakításáról, javításáról. — Tudjuk, hogy a munkakörülmények nagyban befolyásolják a termelési feladatok teljesítését is. Termelési feladataink évről évre nőnek,, az utolsó két év alatt 20 millió korona értékkel emelkedtek. Ahhoz, hogy a növekvő feladatokat megfelelően teljesíthessük, az eddiginél is fokozottabb gondot kell fordítanunk a jó munkafeltételek biztosítására. Dolgozóink nemcsak helybeliek, hanem a közeli és távoli környékről járnak be. Azok számára, akiknek nincs lehetőségük a mindennapi utazásra, két munkásszállónkon biztosítunk lakást. Üzemünk dolgozói, beleértve a nőket is, három műszakban dolgoznak. Munkájuk nem könnyű, néha nem is a legegészségesebb, ezért szociális intézkedésekkel is igyekszünk hozzájáruld ni a megfelelő munkafeltételek k i a 1 a k í tásáho z. Ki dől gőz tunk egy szociális programot, melynek keretében még 1972-ben meg kellett volna kezdeni 5 millió koronás beruházással egy szociális berendezés (üzemi konyha, öltözők, tisztálkodó helyiségek stb.) építését. A tervek elkészültek, az építést sajnos, még a mai napig sem kezdtük meg. Hiányzik ugyanis az építkezési vállalkozó. Reméljük, hogy ez a problémánk hamarosan megoldódik, mert dolgozóink számára az említett szociális berendezés elengedhetetlen. Néhány sürgető problémát a közelmúltban sikerült megoldanunk: például dolgozóink számára már két műszak alatt biztosítjuk az üzemi konyhán való étkezést; két műszakban üzemel a mosodánk is, így gyakrabban cserélhetők a munkaruhák, jobban tudjuk biztosítania higiéniai előírások betartását, — mondta Králik elvtárs. Mint említettük, az üzem dolgozóinak 65—70 százaléka nő, így az általános problémákon kívül még speciális, csupán a nőket érintő problémák is adódnak. A nők az. üzemben nem mindig a számukra éppen legalkalmasabb, tehát „női munkát“ végeznek. A nők megterhelését, túlterhelését (emelge- lések, vagonkirakás) viszont részijén már kiküszöbölték, mégpedig a mechanizmusok segítségével. Az pedig természetes, hogy a terhes, vagy egészségileg gyengébb nők a legköny- nyebb munkákat végzik. Sok gondot okoz azonban az üzem vezetőinek az egészségre ártalmas gőz, pára, vegyszerek, hideg, gumicsizmaviselés hatásainak kiküszöbölése. Ezeknek a problémáknak a megoldása azonban hosszabb időt igényel. Ilyenkor, szezonban, a mindennapi gondokhoz hozzájárul még a munkaerőhiány is. Ezt az évről évre felmerülő kérdést brigádosok alkalmazásával oldják meg. Idén például júliusban 80, augusztusban 130, szeptemberben 170 egyetemista „fiatalítja“ majd az ütemet, kapcsolódik be itt a termelésbe. M. M. M1SC AZOK A MILLIBAROK ÉS A TORKOK? Az időjárásjelentésekben, amelyeket naponta 18 óra 25 perckor a Csehszlovák Rádió közvetít a nagyközönség részére, egyebek között megadják a légnyomási értékeket is millibarokban és torrokban Bratislavából, Siiačról és Kosicéből. Elég sok rádióhallgató tudja, miről van szó ilyenkor. De vannak elegen olyanok is, akik nem ismerik ezeknek a szakkifejezéseknek a jelentését, és elég gyakran a meteorológiai előrejelző szolgá lat dolgozóihoz fordulnak a kérdéssel, kinek szánják tulajdonképpen ezeket a légnyomási adatokat. Az atmoszférának, a levegőnek súlya van, s ezért bizonyos nyomást fejt ki a föld felszínére és mindenre, ami rajta van. A föld felszínén a légnyomás nagyjából négyzelcentiméteren- ként egy kilogramm nyomásnak felel meg. A légköri nyomást azonban az emberek nem érzékelik, éspedig azért, mert arányosan eloszlik az egész testfelületen és kiegyenlíti a belső nyomás, amely összes szerveinket kitölti. Régi időktől napjainkig a légköri nyomást higanymilliméterekben (Hgmm) volt szokás megadni, ami a légnyomás mérésére szolgáló alapvető készülékkel — a higanyszálas légnyomásmérővel (barométerrel) — függ össze. A higanyszálas légnyomásmérőben a légköri nyomás megfelel a higanyoszlop nyomásának, emellett a higanyoszlop magasságváltozásai- nak alapján következtetni tudunk a légköri nyomás változásaira. Hogy össze tudjuk egyeztetni a különböző helyeken mért légnyomási értékeket, ezeket álszámítják a tengerszinten 0 fok melleit mért légnyomásra. Az utóbbi évtizedekben gyakrabban szokás abszolút egységekben — millibarokban (mb), mint higanymilliméterekben kifejezni. Egy millibar az 1 négyzetcentiméter felületre nehezedő 1000 din erőnek felel meg (1 din az az erő, amely egy gramm tömeget egy cm/sec2-re gyorsít fel). 1 millibar nagyjából 3/< higanymilliméternek, vagy fordítva 1 higanymilliméter hozzávetőlegesen 4/3 millibarnak felel meg. A tengerszintre átszámított légnyomás megközelítően 760 milliméter, ami hozzávetőlegesen 1013 millibart tesz ki. Az utóbbi években az egységes nemzetközi mértékegységrendszer keretében a légköri nyomás kifejezésére higanymilliméter helyett torrt használnak. 1 torr megfelel egy milliméter magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomásának, tehát 1 Hgmm=l torr. A mi körzetünkben a légköri nyomás kiegyensúlyozott időjárás esetén gyenge napi ingadozást mutat. A maximumot 10 órakor és 22 órakor, a minimumot 16 órakor és 4 órakor éri el. A légnyomási maximum és minimum közötti legnagyobb eltérés az említett viszonyok között hozzávetőlegesen 1 millibar. A légnyomási értékek napi menetében mutatkozó említett rendszeres változásokon kívül az esetek többségében rendszertelen változásokat is észlelünk, amelyek általában nagyobbak. Ezek a változások a mi földrajzi szélességünkön 24 óra leforgása alatt 10—20 millibart is elérnek, s légköri zavarok idézik elő őket. A légnyomás nemcsak az időtől, hanem a földrajzi helytől és a hőmérsékleti értéktől is függően változik. P. F, 1973 vii. ;
