Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-30 / 179. szám, hétfő

Több sport: jobb vizsgaeredmény A Teorija i Praktika Fizi- cseszkoj Kulturi munkatársa szociológiai vizsgálatot vég­zett a harkovi főiskolák végzős hallgatói körében azzal a cél­lal, hogy kimutassa a sport ha­tását a hallgatók tanulási ked­vének a növelésére. Mintegy 450(1 hallgató véleményét gyűj­tötték össze elsősorban meg' kérdezéses módszerrel. Ezenkí­vül felhasználták az orvosi megfigyelések eredményeit, a hallgatókkal folytatott megbe­szélések tapasztalatait, vala­mint más módszereket is. Most közlünk néhány kérdést és a kérdésekre adott válaszokat. „Hasznosnak érzi-e a test- nevelési foglalkozásokat?“ Er­re a kérdésre pozitív választ adott a hallgatók 06,8 száza­léka. A válaszok elemzése a hasznosság tudatos elismerését tanúsítja a főiskolai hallgatók körében. „Hetenként hányszor szeret­ne részt venni testnevelési fog­lalkozásokon?" Erre a válaszok a következőképpen oszlottak meg: Hetenként egy alkalommal 12,6 százalék, hetenként két al­kalommal 38,1 százalék, heten­ként három alkalommal 20,5 százalék, hetenként négy alka­lommal 4,4 százalék. A megkér­dezettek 24,4 százaléka egyál­talán nem kívánt részt venni testnevelési foglalkozásokon. A főiskolai hallgatók közül te­hát legtöbben a heti két test- nevelési foglalkozás mellett foglaltak állást. A sportolók utánpótlásának biztosítása napjaink egyik leg­fontosabb feladata. Az utánpót­lás nevelését annál inkább ide­jében el kell kezdeni, mert ál­talában minden sportágban egyre fiatalabb sportolók ke­rülnek a különféle válogatott keretekbe. A Teorija i Praktika Fizi- cseszkoj Kulturi legfrissebb szá­ma a szovjet iskolai sportra váró feladatokat taglalja, első­sorban a sport-utánpótlás biz­tosítása szempontjából. A tekin­télyes szovjet sportfolyóirat elsősorban az iskolai sportban látja a szovjet sport utánpótlá­sának kimeríthetetlen forrásait és ennek szellemében hangsú­lyozza, hogy a szakembereknek minden erőfeszítésük összpon­tosításával az iskolai sport felé kell fordulniuk. A Szovjetunió­ban a fiatal sportolók előkészí­tésével különféle ifjúsági sport­egyesületek foglalkoznak. Ezek­nek a sportegyesületeknek az Irányítói már több alkalommal kifejezték aggályukat, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az olyan alapvető sportágakkal foglalkozó fiata­lok száma, mint az atlétika, az úszás, a torna, a síelés és a korcsolyázás. Egyrészt tehát a fiatal spor­tolók számának a csökkenése, másrészt pedig a sporteredmé­nyek egyre rohamosabban nö­vekvő színvonala szükségessé teszi, hogy megtalálják a fiata­lok bevonásának módját az in­tenzív sportéletbe. A Szovjetunióban a legutóbbi statisztikai adatok tanúsága „Elősegítik-e a testnevelési foglalkozások egészsége, általá­nos közérzete, hangulata, mun­kaképessége javulását, jelent-e a sport erkölcsi és esztétikai megelégedést?“ A válaszok így oszlottak meg: javítja a közér­zetet 51 százalék, az egészsé­get 51,4, a hangulatot 43,1, fo­kozza a munkaképességet 33 százalék, erkölcsi és jó érzést okoz 26,8 százalék, esztétikai örömet jelent 21 százalék és nem változtat semmit 7,9 szá­zalék. „Milyen időpontokban a leg­megfelelőbb a testnevelési fog­lalkozások látogatása?“ Erre a kérdésre a hallgatók többsége a következő időpontokat jelöl­te meg: 18—20 óra, 16—18 óra, 8—10 óra és 14—16 óra. „Foglalkozott-e valamilyen sportággal főiskolai tanulmá­nyai előtt is?“ A kedvező vá­laszok száma aránylag alacsony volt: 74,9 százalék. Ez azt je­lenti, hogy a középiskolai test­nevelés még mindig nem érte el a megfelelő színvonalat. „Foglalkozik-e most is sport­tal?“ — hangzott a következő kérdés. A pozitív válaszok ará­nya mindössze 32 százalék volt. A hallgatók túlnyomó többsége (68 százalék) egyáltalán nem sportol a főiskolákon. Ennek oka — a válaszok szerint — a következő: Nincs elég idő 55,5 százalék, nem kapott meg­felelő fizikai előkészítést ax iskolában 19.6 százalék, a fő­szerint 96 032 iskola működik. Ezek közül mindegyiknek van önálló sportlétesítménye. A ta­nulók testi nevelésével .108 954 tanár foglalkozik. Ezek többsé­ge közép- vagy felsőfokú vég­zettségű, sőt vannak közöttük kiváló sportolók és edzők is. Ez a szakember-gárda végzi a sportegyesületek fiatal sporto­lóinak az előkészítését, de ez az előkészítő munka nincs min­dig összhangban az utánpótlás tagjainak a felkészítésével. A sportegyesületekben sportoló fiatalok ugyanis nem mindig sajátítják el megfelelő színvo­nalon a választott sportág alap­jait. E munka közben különféle okok miatt igen nagy 1 lemor­zsolódás. Ezért a testnevelő ta­nároknak nagy körültekintéssel kell kiválasztaniuk a legtehet­ségesebb fiatalokai az iskolás korúak nagy tömegéből. Az is­kolai tömegsport fejlesztése érdekében a nagyobb városok­ban 3—5 iskola tanulóira épít­ve a szovjet lap megítélése sze­rint önálló sportegyesületeket kellene szervezni. Ezekben az egyesületekben később néhány sportágat előnyben lehetne ré­szesíteni. A sportág kiválasztá­sa a hagyományok, a tanár szakismerete alapján történik. Minden iskola testnevelő taná­ra megszervezné azután annak a kiválasztott sportágnak a szakosztályát. A szakosztálynak a korcsoportoktól függően lega­lább két csoportból kellene állnia. Ezek a szakosztályok te­hát az iskola azonos sportág­gal foglalkozó tanulóit foglal­nák magukban. iskolán nincs megfelelő sport- bázis 17 százalék, rossz anyagi helyzet 7,9 százalék. A vála­szok elemzése azt mutatja, hogy a legfőbb okot a hallga­tók túlterhelése jelenti. A hallgatók szabad idő szer­kezetének az elemzése azt ta­núsítja, hogy a főiskolái hall­gatók a sportolásra szabad ide­jük aránylag kis hányadát for­dítják: hetenként 3—4 órát. A sportolásra szánt idő a sza­bad idő ranglistán a 10. hely­re került. A kérdések alapján az is kitűnt, hogy a megkérde­zettek 47,8 százaléka végez rendszeresen reggeli tornát. Nagyjában ugyanezek a hall­gatók foglalkoznak aránylag tevékenyen szabad idejükben különféle sportokkal. „Milyen a tanulmányi előme­netele az egyes tárgyakban?“ Az erre a kérdésre adott vá­laszokból arra lehet következ­tetni, hogy a hallgatók tanul­mányi előmenetele és sportolá­sa között szoros összefüggés vau. A hallgatók tanulmányi eredménye a főiskolákon nem­csak a felkészülés, a szakem­ber-állomány, a technikai fel­szerelés függvénye, hanem fi­zikai és egészségi állapotuk is nagymértékben befolyásolja azt. A fizikailag jobban felké­szült hallgatók sokkal köny- nyebben viselik el a vizsgaidő- szak megpróbáltatásait és mun­kaképességük színvonala maga­sabb, mint a sporttal nem fog­lalkozó hallgatóké. A testnevelési órákon a tanu­lók elsajátíthatják az általános mozgási képességeket, a fizikai tulajdonságokat, majd a taná­rok javaslatai alapján szako- sodhatnak a megfelelő szakosz­tályokban. A szakosztályokban a gyerekek heti 2—6 órát tölte- nének két—három alkalommal, a korcsoporttól függően, a ver­senyek pedig délután, az isko­lai foglalkozás befejeztével ke­rülnének megrendezésre. Ez azt jelenti, hogy ilyen módon egy vagy két testnevelő tanár tudja végezni az általános és speciá­lis felkészítést 60—75 tanuló számára. Ez a módszer a szovjet lap szerint nagy megtakarítást je­lentene mind időben, mind szakember-állományban. Az egyesületek segítségével a pontversenyek lebonyolítása is sokkal könnyebb és egyszerűbb lenne. Így tehát megoldható egyrészt az iskolás korúak tö­megsportolása, másrészt az utánpótlás folyamatos és állan­dó biztosítása. Horná Potoň (Felsőpatony) sportegylete ez idén Ünnepli fenn­állásának 4(1. évfordulóját. A pa- tonyszéli sport nemcsak a kör­nyékbeli falvakban volt jó hírne­vű, hanem egész Csallóközben. A felszabadulás után pár évig szerepelt a csapat az I. B osztály­ban, azóta a járási bajnokságban, váltakozó sikerrel. A legkritiku­sabb idószak az 1970/71-es bajnok­ságban jelentkezett, amikor az őszi fordulók után a csapat a 14. vagyis az utolsó helyen állt. Új edzót szerződtettek, a csapat elke­rülte a kiesést. Az újabb célkitű­zés az volt, hogy együttese az első három között végezzen. Ez is si­került. Akkor már nyilvánvaló vplt, hogy az együttes többre Is képes. Gödölle Béla edző alaposan megdolgoztatta a legénységet, s az eredmény nem is maradt el. A nagy ellenfelek mindvégig állták a harcot, mint Samorín (Somorja), Orechová Potóii (Dióspatony) és Gabčíkovo (Bős) csapata. A tava­szi idény meghozta az edző elkép­zelését. Nagy volt az öröm Felső- patonyban, mert két—három év leforgása alatt a kiesőjelölt csa­patból bajnok lett. A sportszervezet minden anyagi támogatást megkap az efsz-től és a hnb-től. Korszerű sportpályával és öltözőkkel rendelkezik. A járás illetékesei is mindent megígértek, hogy a felsőpatonyi együttes ezen­túl is megállja a helyét. Felsőpatony labdarúgó tornával készül megünnepelni a helyi egye­sület fennállásának 40. évforduló­ját. A rendezvény során a helyi szövetkezet és a nemzeti bizottság anyagi támogatására is számíthat. Serlegmérkőzések lesznek a helyi csapat, s még három jó képessé­gű járási együttes részvételével. Farkas Sándor A női röplabdázást a komár- nól (komáromi) járásban a Slá­via Komárno leányai képviselik a legmagasabb szinten, még­hozzá az ifjúsági Szlovák Nem­zeti Ligában. A sportegylet röp­labda szakosztályában csak női versenyzőkkel foglalkoznak, mintegy 40—45 sportolóval. Si­került nagyszerű edzőket talál­ni Kiss Tibor, ifj. Szemenkár Pál és Óváry András személyé­ben. E sportág fejlesztése érde­kében mindhárman sok áldoza­tot hozlak. Az idősebb serdülők csoport­jában játszó lányok az elmúlt idényben 6 pont előnnyel vé­geztek a táblázat élén az orszá gos bajnokságért vívott küzde­lemben negyedikek lettek. Mi­vel többen átlépték a korha­tárt, lelő volt, hogy a még fia­talabbaknál rutinhiány jelent­kezik és baj lesz a helytállás­sal a Szlovák Nemzeti Ligában. Az aggodalom feleslegesnek bi­zonyult, mert a csapat a dicsé­retes harmadik helyet szerezte meg. Utánpótlása biztosítva van, hisz a jelenlegi keret is 15—16 éves lányokból tevődik össze. Felvetődik a kérdés, hogy a sikeres ificsapat tagjai később a felnőttek korcsoportjában miért nem tudják a kerületi bajnokságban kiharcolni a fel­sőbb osztályba jutást. Ennek magyarázata, hogy a játékosok zöme a közép-, illetve szakis­kolák elvégzése után elkerül a városból, munkahelyre vagy főiskolára. A legutóbb a legnagyobb si­kerről a legfiatalabbak, a pio­nírok gondoskodtak. Szlovákiai bajnokok lettek. Öváry edző, testnevelő tanár három évvel ezelőtt az 5. osztályt végző ta­nulókból válogatta ki a Pohra­ničná (Határőrség) utcai alap­iskolában a legtehetségesebb lányokat, s azokkal az egyesü­leti röplabda szakosztályban rendszeresen foglalkozott. A komáromiak a Sabinovban meg­rendezett szlovákiai döntőben valamennyi ellenfelüket 2:0 arányban győzték le, fegyel­mezetten és tetszetősen játszot­tak. A legtechnikásabb játékos­nak kijáró díjat is komáromi leány kapta, Novák Mária sze­mélyében. A lányok nagyon kedvelik a röplabdázást. Az iskolában ki­csi a tornaterem, s a szűk ud­var sem biztosíthat kellő felté­teleket a sportoláshoz. Az AC Slávia sporttelepe a város pere­mén levő tanonciskolában, messze van. A szakosztály ve­zetősége és tagsága azonban nagyon szép sporttelepet épí­tett, ahol a tornateremmel együtt három nagyon jó minő­ségű pályán edzhetnek a lá­nyok. Szocialista társadalmunk fej­lődése során egyre csökken a fizikai munka, s ezzel egyide­jűleg növekszik a testnevelés jelentősége. Ezen a téren az AC Slávia Komárno röplabda szak­osztálya nagyon hasznos tevé­kenységet fejt ki. A fiatal lá­nyok a sportolás népszerűsítése mellett kiváló eredményeikkel növelik ez ősi város sportjának jó hírnevét is. Kolozsi Ernő Pelét követelik... Egy brazil áruháztulajdonos kérdőívet bocsátott ki, amelynek egyetlen pontja, kinek mi a véle­ménye Pelé visszatéréséről a bra­zil válogatottba? A lelkes labda­rúgó szurkoló talán nem Is gon­dolta, bogy a válaszok áradata milyen munkát ad majd a postá­nak. Eddig 7 millió kérdőivet küld­tek vissza és szinte mindenki ki­vétel nélkül visszakéri, visszakö­veteli Pelét, a kék sárga mezes brazil nemzeti tizenegybe. Joao államból a választ 20 gyerek írta alá és szövege így hangzik: „Ked­ves Pelél Mi tudjuk, hogy te sx«~ reted a gyerekeket. Mi nekünk na­gyon tetszik a játékod és szeret­nénk téged tovább csodálni. Minden bizalmunk benned van,, mert csak te tudod világbajnoki győzelemhez vezetni a brazil vá­logatottat . . . • Karl Schranz, volt osztrák sí világbajnok, akit 1972 ben pro­fivád miatt kizártak a sapporói téli olimpiáról, véglegesen a hi­vatásos sízők táborába lépett. \ jelenleg 34 éves Schranz a Tirolt St. Antonban él, ahol szállodája van. Most az a célja, hogy elve­gye a profi világbajnoki címet a francia Killytől az 1968 as téli olimpia háromszoros aranyérmesé­től. 9 A moszkvai Universiade röp­labda tornájára 26 férfi és 19 női csapat jelentkezett. F. Meinyik, a szovjet atlétika kiválósága és a világ diszkoszvető élgárdájának legjobbja, aki 67,58 méteres teljesítményével az új világcsúcs birtokosa Baráti spartakiád hazánkban Bulgária, a Koreai NDK, Kuba, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, a Vietnami DK, valamint hazánk legjobb katona sportolói vesznek részt a ná­lunk augusztus 28 és szeptember 11 között megrendezésre ke­rülő Baráti Hadseregek Nyári Spartakiádján, amely immár har­madszor gyűjti össze nemes sportvetélkedésre a rátermett le­génységet. Az említetteken kívül elküldi hozzánk képviselőit a Szomá­liái DK is, akik azonban csupán a megfigyelő szerepét töltik majd be. Az említett hadseregek legjobbjai tizenhárom sportágban tizenegy városban állnak rajthoz. Az atlétikai és a motorkerékpár versenyek színhelye Prá- g a lesz. A motocross küzdelmek házigazdája Séd lő any, a sportlö­vészeké Plzeň, a röplabdázóké L i b e r e c, a pályakerékpá­rozóké Brno, az ökölvívóké és a kosárlabdázóké Olomouc, az ejtőernyősöké Prostejov, a kézilabdázóké Bratisla­va,« súlyemelőké Trenčín, a tornászoké Banská Byst­ri c a és az úszóké Žilina lesz. A versenyeken csupa olyan kiváló katona-sportoló vesz részt, akik hazájuk színeit már több esetben a legnagyobb nemzet­közi versenyeken, sőt Európa-világ-bajnokságokon, meg az olimpiai versenyeken is képviselték. A sportversenyek közül négyre a szlovákiai katona-sportköz- pontokban kerül sor. A kézilabdázók küzdelmei Bratislavában, a Pasienky fedett sportcsarnokban szeptember 3—9 között kerülnek sorra. A súlyemelők Trenčínben szeptember 4 ós 6 közötti időben vetélkednek. Szeptember 4-től 9-ig Banská Bystrica a tornászokat látja vendégül. Žilina fedett uszodájában szeptember 6—8-ig kerülnek sorra a versenyek. Az említett katona sportközpontokban már most nagy a ké­szülődés, hogy a részvevők számára a legjobb versenyzési fel­tételeket biztosíthassák. A Bratislavában sorra kerülő kézilabda-tornán hat ország (Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjet­unió és Csehszlovákia) baráti hadseregének legjobb csapatai küzdenek majd. Naponta három találkozóra kerül majd sor, mégpedig min­den alkalommal 16,30,—18,30, valamint 20,00 órai kezdettel. Az ünnepélyes megnyitóra, amely az első találkozót előzi meg, szeptember 3-án kerül sor, míg a záróünnepély a 21., vagyis az utolsó mérkőzés után szeptember 9-én lesz meg­tartva. A Baráti Hadseregek Spartakiádjának legfőbb központja Prágában lesz, s a strahovi stadionban szeptember 2-án kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, majd szeptember 11-én ugyan­ott a szintén ünnepélyes záróünnepélyre. A Baráti Hadseregek 3. Nyári Spartakiádjának bevezető ré­sze a szocialista államok nemzetközi együvétartozásának ba­rátság váltója lesz, amely a duklai harctér színhelyéről hozza a fáklyát a strahovi stadionba. Duklán augusztus 28-án lob­ban lángra a tűz, s a váltó mindazon városokban időz, ahol az említett versenyek valamelyike sorra kerül. Banská Bystricán a váltó érkezése a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségeinek része lesz. Iskola és sport MÉLTÁN ÜNNEPELNEK Lelkesülnek a röplabdázásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom