Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

HÚSZMILLIÓ INDIÁN A sziu indiánok több he­tes felkelése Dél-Dakota észak-amerikai szövetségi állam Wounded Knee nevű városkájában ez év tavaszán ismét a nyugati félteke ős­lakóinak egyáltalán nem kielégítő sorsára terelte az általános figyelmet. Az amerikai kettős konti­nensen legkevesebb 20 mil­lió „tiszta indián“ él jelen­leg. Szinte valamennyien azonos problémával küzde­nek: általában nem sikerült beleilleszkedniük a modern életbe a maguk, fehérek vagy meszticek által uralt országaikban. A legtöbb indiánnak nincs földje és a legprimi­tívebb formában élnek a mezőgazdaságból. Az Egye­sült Államokat leszámítva — ahol viszonylag jobb kö­rülmények között élnek, mint Latin-Amerikában —, rosszul tápláltak és iskolá­zatlanok. Noha több latin­amerikai országban benn­szülöttekkel foglalkozó inté­zetek segítségével próbálták őket beilleszteni a társada­lomba, kezdeti sikereknél többet eddig nem nagyon értek el. A Mexikóvárosban műkö­dő Amerika-közi Bennszü­löttügyi Intézet adatai sze­rint Bolíviában él a leg­több indián az amerikai kontinens országai közül: az összlakosság 63 százalé­ka. Különösen magas még az Indián lakosság aránya Guatemalában: 41 százalék. Utána Honduras, Guyana, Panama, valamint Mexikó következik, ahol a lakosság­nak mintegy 9 százaléka indián. Az Eqyesiilt Álla­mokban Argentínában, Costa Ricában és Venezue­lában ezzel szemben az 1 százalékot sem ért el az arányszámuk. A nagy indián csoporto­kon kívül, amelyek a kül­világ részéről valamilyen módon megközelíthető fal­vakban élnek, Latin-Ameri- kában még szabályos „vad“ indián törzsek is találhatók. Nomád életet élnek, főleg Peru és Brazília őserdeiben, íjjal és nyíllal leterített ál­latok húsával, valamint gyümölcsökkel táplálkoznak és mindmáig szinte egyálta­lán nem volt kapcsolatuk a civilizációval és a fehér em­berrel. A mexikói intézet 850 000-re becsüli az őser­dei indiánok számát. Ez a közel egymillió ember a XX. század második felében is még a kőkorszakban él. (DPA-BRIEF) ALAPOS ELLENŐRZÉS A legjobb és természetesen legközkedveltebb szovjet tv-készüléknek a Csajka bizonyult. Az elmúlt esztendőben a szóban forgó készülék megkapta az „állami minőség jelét“. (TASZSZ) A POSTAI IRÁNYÍTOSZÁMOK FRANCIAORSZÁGBAN A francia postaügyi mi­nisztérium szerint a fran­ciáknak legalább tíz évre lesz szükségük ahhoz, hogy bánni tudjanak a postai irá­nyítószámokkal. Az új rend­szer bevezetésének most volt az első évfordulója. Franciaországban már attól tartottak, hogy a közönség bojkottálni fogja az új rend­szert, de ez mégsem követ­kezett be. Egy esztendő után azon­ban, csak a franciák 53 szá­zaléka alkalmazza a helyes postai irányítószámokat. Az NSZK-ban a szövetségi pos­ta adatai szerint — egy év után már a lakosság 75 szá­zaléka, két év ut^ín pedig 88 százaléka használta azo­kat helyesen. Az arány az­óta 98 százaléknál stabili­zálódott. Ez részben azzal is ma­gyarázható, hogy a franciák rendszere valamivel bonyo­lultabb. Csak minden ötödik francia község {37 000 kö­zül 7 500) rendelkezik saját postai irányítószámmal, a többié a legközelebbi na­gyobb helységével azonos. A nagyobb városoknak — az elosztóhivataloknak' meg­felelően — két vagy még több irányítószámuk is van. Ez az eljárás sokak számá­ra olyan bonyolultnak tű­nik, hogy inkább nem is tünteti fel a számot. Az NSZK-ban ezt sikerült elkerülni, mert a postai irá­nyítószámok világosan tago­zódnak és így alkalmazásuk is egyszerű. A szövetségi postának a csomagok sem okoznak gondot, azokra ugyanis a postahivatalokban a tisztviselők vezetik rá az irányítószámokat. Ugyanez vonatkozik a nagyvállalatok tömegpostájára is, amelyek­nek saját postázójuk van, ahol tapasztalt munkaerők dolgoznak. /AZ) ELEG VOLT A DOHÁNYZÁSBÓL! A legutolsó, június elején befejeződött berlini nemzet­közi belgyógyászati kong­resszuson Frederick Epstein professzor, a Michigan-i (Ann Arbor) egyetem szív- kutató-központ vezető orvo­sa érdekes egészségügyi sta­tisztika eredményeiről szá­molt be. E kutató intézet specia­listái 1960-nal kezdődőleg 10 évig 8000 körülbelül azo­nos korú és életkörülmény­nyel bíró férfit tartottak megfigyelés alatt. A szá- montartottak közül 1970-ig 476 szívinfarktus következ­tében halt meg. Az elhuny­takból 40 nem volt dohá­nyos, 50 a dohányzást már jóval halála előtt abba hagyta, 54 pipázott vagy szivarozott, viszont 183 na­pi húsz cigarettánál jóval többet szívott. Előadása so­rán a professzor hangsú­lyozta még, hogy egyéb ha­sonló tanulmányok szinte „szomorú egyhangúsággal“ mutattak hasonló eredmé­nyeket. A pipások esetében vi­szont a tüdőrák kockázata nagyobb — állította Otto Gsell svájci professzor. A dohányzásnak ez a neme csak az esetben veszélytele­nebb az erős cigarettázás- nál, ha a nem túl gyakran gyújtott pipába kisebb adag dohányt tömtünk. Hogy az erős dohányzás a szívinfarktusok második leggyakoribb okozója, arról ma már számtalan orvos­statisztikai adat tanúskodik. Gsell professzor többek között beszélt arról is, hogy svájci orvosok tanulmányo­kat folytattak, mennyire be­folyásolja a nagyvárosok légszennyeződése a szívin­farktus és a tüdőrák kelet­kezését. A kutatás során a legnagyobb megütközéssel kellett tudomásul venniük, hogy egy magasan fekvő tiszta levegőjű alpesi völgy apró falvaiban feltűnően nagy a tüdőrákban elhalá­lozott férfiak száma. Utána jártak a dolognak és meg­állapították. hogy az el­hunytak egész életükben sűrűn pipáztak. Sváicban különben is aránytalanul nagy a pipá­zó férfiak száma. Azonos irányú kutatások az olasz Alpokban viszont arról ta­núskodnak, hogy ott a he­gyek közti községekben na­gyon ritkán hal ine« valaki tüdőrákban. Mert nemcsak ott a Dolomitok vidékén, de egész Olaszországban ke­vés a pipázó férfi. Gsell egyébként az ún. „cigarettaegység“ teóriának a megteremtője. Szerinte egy átlagos szivar négy ci­garettaegységnek felel meg. Húsz cigarettaegysé­gig avagy napi öt szivarig a tüdőrák - kockázata még nem oly veszélyes, negyven egység naponta azonban már katasztrofális lehet. Ernest L. Wynder profesz- szor az Amerikai Egészség- ügyi Alapítvány elnöke, aki 25 esztendővel ezelőtt buk­kant a dohányzás és a tüdő­rák közötti összefüggésre, a kongresszuson sajnálattal ál­lapította meg: „Erre a kongresszusra 1200 orvos jelentette be részvételét. A „dohányzás és egészség"-nek szentelt ülésre viszont csak 112 sze­mély jött el 10 százalékuk újságíró. Hogy a dohányzás súlyos egészségi károsodá­sokat okoz, azt már 25 év óta tudjuk. Életem legna­gyobb csalódása, hogy az USA orvosainak legfeljebb 20 százalékát érdekli ez a téma és ahogy hallom, a helyzet Európában sem más.“ (DIE WELT; s-s) A nyugatnémetországi gép­kocsik hivatalos ellenőrző szervének, a Technikai El­lenőrző Egyesület (TUV) Rajna-tartományi központja e hetekben jelentette meg immár harmadszor beszámo­lóját. A TUV, melynek bé­lyegzője fellelhető minden egy évnél öregebb nyugatné­met autó rendszámán, beszá­molója szerint ezúttal 2,7 millió használt, 2-től 6 évig üzembe levő kocsit ellen­őrzött. A TUV kimutatása szakem­berek nézete szerint pártat­lan tárgyilagossággal tanús­kodik arról, mennyire és mi­lyen idő múltán szorulnak javításra az egyes autómár­kák és azok típusai. Aránylag a legjobb bizo­nyítványt állítják ki a VW valamennyi személygépkocsi- iának és a Mercedeseknek,- továbbá az Audi, Opel (Man­ta és Ascona), a holland DAF és Ford típusainak és a Renault R—22-nek Gyakran szorulnak javítás­ra a Britisch-Leyland készí­tette „Mini“-k Audin és Morris), a kis Citroenek és Renault 4-k, valamint a Fia­tok. Ellenőrzés tárgyát képezik a világítás, a kormány, a fékek, az abroncsok, az al­váz, a kipufogó gáz képző­dése, zajképződés stb. A motor ellenőrzését mellőzik, mert ma már a motorok szinte elpusztíthatatlanok, viszont maga a kocsi elég gyorsan használódik el. (DIE WELT; s-s) TEMETŐ - FELHO&ARCOLÖSAN Ray Ligon temetkezési vállalkozó a Tennessee ál­lambeli Nashville-ben építi az első felhőkarcoló-temetőt. Az épületet 130 000 tetem számára 20 emeletesre ter­veztette. Ligon gazdasági okokkal indokolja újítási szándékát. „A telekárak ro­hamos emelkedése tarthatat­lan. Ilyen nagyszámú hulla elhelyezésére normális eset­ben 78 ha-nyi területre len­nek szükségem. Oj tervem megvalósításához viszont csupán 2,8 ha elegendő lesz. (INTERN. HERALD TRIBU­NE; s-s) Hatalmas vízerőmű épül az Eufráteszen. Az erőmű építéséhez a Szovjetunió nyújtott gaz­dasági és műszaki segítséget (ČSTK) 1973. VII. 22. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom