Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-17 / 168. szám, kedd
Több maradandó élményt A X. berlini VIT-en a bratislavai szlovák Műszaki főiskola ,;iúltinik“ nevű táncegyüttese is részt vesz, amely Szlovákia egyik legnevezetesebb tánccsoportja. A csoport tagjai ezekben a napokban szorgalmasan készülődnek műsorukra, hogy a lehető legsikeresebben képviseljék népművészetünket a világ ifjúsága előtt. Fölvétel: Magda Borodáčová —ČSTK iiinvaseü nevetési tevékenységet! A POLGÁRI ÜGYEK TESTÜLETEI tevékenységének irányelveit alig három hónapja hagyta jóvá az SZSZK kormánya, s máris bizonyos haladás észlelhető a testületek munkájában. Egyre jobban előtérbe kerül a nemzeti bizottságok politikai nevelő szerepe. A járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályain külön megbízott felügyelők segítik a polgári ügyek testületeinek munkáját, érvényt szerezve a világnézeti nevelésnek, melynek fontos része az ateista nevelés. Az irányelvek leszögezik, hogy a családi és a társadalmi ünnepségeknek valóban haladó szellemben kell lefolyniuk, kifejezésre juttatva a szocialista társadalom gondoskodását polgárairól, csökkentve az egyház befolyását. A polgári ügyek testületeinek munkája kell, hogy' összefogjon az idealista világnézet befolyásának csökkentésével és a tudományos világnézet célratörő terjesztésével. Ennek elősegítése érdekében a kormányhatározat életbelépésével egyidő- ben az SZSZK kormánya meghirdette a polgári ügyek testületednek szlovákiai versenyét. A verseny célja, hogy aktivizálja a polgári ügyek testüle- teit, elősegítse kezdeményező tevékenységüket. A verseny — természetesen — az önkéntesség elvén alapul. Részt vesz benne Szlovákia valamennyi testülete. A versenyt a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére hirdették meg. Ez év április 1-én kezdődött és 1974. június 30-ig tart. A verseny eredményét a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóján, illetve 1974. augusztus 29-én hirdetik ki. Jelenleg már valamennyi járási nemzeti bizottság bejelentette a versenybe való belépését. A testületeket a lakosság számának arányában kategóriákba osztják. A kategorizálás rendszerét és a verseny értékelésének feltételeit a járási népművelési központok, a járási nemzeti bizottságok művelődés- ügyi osztályai minden testületnek megküldik. A járásokban 1974. március 31-ig értékelik a versenyt. A három legjobb testület lép a szlovákiai döntőbe. A kerületekből felkerült legjobb testületek munkáját a verseny- feltételek szerint az Osvetový ústav Bratislava (Népművelési Intézet) tanácsadó testülete értékeli. Javaslatát a Művelődés- ügyi minisztérium hagyja jóvá, melynek alapján kihirdetik a verseny eredményét. A járási és a kerületi győztesek a jnb, illetve a knb költségvetéséből részesülnek pénzjutalomban, melynek nagyságát az illető nemzeti bizottság határozza meg. A szlovákiai legjobb polgári ügyek testületen a Művelődésügyi és a Belügyminisztérium pénzügyi alapjából jutalmazzák. A versenyben résztvevő valamennyi testület az SZNF 30. évfordulója alkalmából elismerő oklevelet kap. A KORMÁNY HATÁROZATÁBÓL az egyes minisztériumokra és nemzeti bizottságokra konkrét, határidős feladatok hárulnak, hogy a polgári ügyek tes- tületei munkájának színvonala állandóan emelkedjen, hogy még jobban elmélyüljenek és bővüljenek a kölcsönös elvtársi és emberi kapcsolatok, hogy az állampolgárok életük jelentős fordulóin maradandóbb élményben részesüljenek. Valamennyi társadalmi szervezet segítségére, az ügy iránti elkötelezettségre a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya irányelvének 5. cikkelye kimondja, hogy a testületek feladataik sikeres teljesítése érdekében szorosan együttműködnek a társadalmi szervezetekkel. A társadalmi szervezetek — politikai nevelő küldetésükkel összhangban — eszmei-nevelő hatást gyakorolnak a polgári szertartásokkal kapcsolatban saját tagjaikra, hogy lakóhelyükön részt vegyenek a testületek munkájában. Megszervezik tagjaiknak részvételét a polgári szertartásokban, a társadalmi ünnepségeken. Az irányelvek azt is figyelembe veszik, hogy a szocialista tudat formálása szívós munkát igénylő lassú folyamat. De mégsem lehet megvárni, míg mindenki magától szakít a régi nézeteivel. Ezért a verseny sikereinek egyik leglényegesebb része a propagandamunka, a készülő események felkutatása és a felvilágosítás. A testület taglétszáma természetesen nem volna elég mindehhez. Ezért szükség van a társadalom minden rétegéből aktívahálózatra, amelyet célszerűen megszervezünk és foglalkoztatunk. Ezek a munkahelyen főleg a párt, a SZISZ és a szakszervezet felelős személyeiből állnak. Ami a lakóhelyet illeti, ott az említetteken kívül bevonják a Nőszövétségéit, a Vöröskereszt tagjait, a CSEMADOK helyi szervezetét, az egészségügyi nővéreket is, akik fontos szerepet játszanak különösen az ünnepélyes névadásnál. Az ilyen ünnepségek megrendezésekor fontos szerepe van kulturális műsoroknak is, ezért a polgári ügyek testülete szoros kapcsolatot tart a népművelési intézményekkel, az ifjúsági klubokkal és az irodalmi színpadokkal. AZ EMBEREK ÉLETÉBEN hosszú időn keresztül kialakultak az együttélés formái, a családi események megünneplésének különböző módjai. Az ember életének egyik legjelentősebb eseménye a házasság. Örömünnep, ezért a fiatalok barátai, munkatársai és a munkahelyi közösségek széles körben bekapcsolódhatnak a házasságkötés ünnepélyes megszervezésébe. A polgári ügyek testületeinek aktív részvételé ért, a házasságkötésnél a jegyesekkel szervezett beszélgetésért tíz-tíz pontot számítanak a versenybe. A beszélgetésen résztvevő minden jegyespárért egy pontot kapnak a versenyző testületek. Az ünnepélyes névadó nem esik egybe a születési anyakönyvezéssel, így nemcsak az anyakönyvi körzet székhelyén lehet megtartani, hanem más megfelelő helyen is, mint például a művelődési otthonban, vagy a munkahelynek erre alkalmas helyiségében. Arra azonban ügyelni kell, hogy a helyiség és környezete megfeleljen az alkalom ünnepi jellegének. A versenyben egy-egy ünnepélyes névadó megszervezése — tekintet nélkül a gyermekek számára — 10 pontot jelent. Ehhez még minden részvevő gyermekért plusz 2 pont jár. A szülőkkel a gyermeknevelésről folytatott beszélgetésért 10 pontot kap a testület. A beszélgetésen résztvevő szülő plusz 1 pontot számít. A polgári temetés illő formák közötti rendezése társadalmunk egyik fontos feladata. — A társadalom részvétele, osztozása a családtagok gyászában, a barátok és a munkatársak veszteségének kifejezése, az elhunyt emlékének megőrzése: ezeknek az érzelmeknek és gondolatoknak kell kifejezésre jutniuk a polgári gyászszertartás alkalmával. A versenyben a PÜT az általa szervezett temetésért 40 pontot kap. A teA kelet-szlovákiai kerületben jelenleg a lakosság 45 százalékának vízszükségletét fedezik vízvezetékből. Ez 1965-höz képest 12 százalékkal több, ennek ellenébe azonban alacsonyabb, mint a szlovákiai és az országos átlag. Természetesen vízvezetékeket egyik napról a másikra nem lehet építeni, s tudjuk, hogy a kelet-szlovákiai kerület — a vízvezetéket tekintve — nagyon elmaradott volt. A kerület egyes járásaiban még ma is e téren eltérőek a viszonyok. Košice lakosságának 92 százaléka kapja az ivóvizet vízvezetékekből, a Košice-vidéki járás lakosságának már csak 12,5, a rožňavai (rozsnyói) járás lakosainak 66,3, a trebišovi járásnak 27,9, a vranovi járásnak 19,2, a michalovcei járás lakosainak pedig 33,5 százaléka. A Košice-vidéki járás után legrosszabb a helyzet a Stará Lubovňa-i járásban, ahol a lakosságnak csak 15,7 százaléka kapja a vizet vízvezetékből. A kerület lakosainak 55 százalémetésen való részvételért pedig 10 pontot. A HÁROM LEGJELENTŐSEBB családi eseményen kívül a poí gári ügyek testülete sok más olyan területen is igyekszik tevékenykedni, ahol módja nyílik az emberekkel való kapcsolatok kialakítására, az emberek nevelésére. Ilyen például az évfordulót ünneplők köszöntése, a kitüntetettek részére az ünnepségek megszervezése, amelyért 10 pontot, minden részvevőért plusz 2 pontot számítanak a versenyben. A házassági évfordulókon kívül fontos az idős személyekkel való foglalkozás. Ezeket a Nőszövetség, a Vöröskereszt, az üzemi szakszervezeti bizottságok, a CSEMADOK és más szervezetek közreműködésével közösen rendezik. A házassági évfordulók (ezüst-, arany-, gyémántlakodalom) alkalmából rendezett ünnepségért 5 pontot, minden résztvevő házaspárra pedig tíz pontot számítanak. A nyugdíjasokkal való beszélgetés megrendezéséért tíz pont jár, a részvevők száma pedig egy-egy pontot jelent. A magányos, idős állampolgárok meglátogatásáért esetenként öt-öt pontot kapnak a versenyzők. A szakmunkásképzési időszak befejezése alkalmából meg lehet szervezni a szakmunkás-bizonyítvány ünnepélyes átadását. Itt alkalom nyílik a tanulmányait befejezett új szakmunkáshoz a jogokról és a kötelességekről, a szocialista erkölcs alapvető normáiról, a munkához való szocialista erkölcs alapvető normáiról, a munkához való szocialista viszonyról szólni, kiemelve mindazt, amit a társadalom joggal elvár a fiatal szakmunkástól. Hasonlóan meg lehet szervezni az érettségi bizonyítvány átadását is a SZISZ-szel karöltve. A verseny célja továbbá kiemelkedő eseménnyé tenni a fiatalok életében a személyazonossági igazolvány első ízbeni kiadását is. Ezért a versenyben minden ilyen rendezvény megszervezése után 10 pontot, minden bizonyítvány és új igazolványra jogosult személy részvételéért plusz egy pontot számítanak. A JÜVÖ EGYRE TÖBB FELA DATOT hoz majd a polgári ügyek testületei számára. Ez helyes és szükséges is, mert a feladatok számbeli növekedése céljainkból adódik. Ezért a szlovákiai verseny befejeztével az üzemekben, az efsz-ekben vagy más hivatalokban létező, jól dolgozó, vagy a verseny időszakában megalakított minden „polgári ügyek aktívájáért“ 20 pontot adnak a polgári ügyek testületei. Egy pillanatra se tévesszük szem elől, hogy a tudatnevelés folyamata bonyolult és hosszadalmas feladat, és ehhez tartozik a haladó családi és társadalmi ünnepségek megszervezése is. Célunk az is, hogy az emberek életének jelentős napjait széppé, maradandó élmény- nyé, de hamis illúzióktól mentessé tegyük. LÉVAY ERZSÉBET ka tehát olyan vízforrásokra van utalva, amelyek minőségileg és mennyiségileg nem megfelelőek, s a helyi vízforrások 80 százaléka sem felel meg a higiéniai előírásoknak. A kelet-szlovákiai kerületben a vízellátás a múlt év elejétől kedvezőtlen. Ez annak a következménye is, hogy 1971 az 40 év legszárazabb éve volt. Tavaly július első felében a vízellátás kérdéseivel a kerületi nemzeti bizottság tanácsa foglalkozott. A források sekély volta következtében a lakosság ivóvíz- ellátásában ebben az évben esetleg^ még nagyobb méretű zavarok keletkezhetnek. Ezt egyrészt maga a lakosság előzheti meg úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodik az ivóvízzel, másrészt pedig gyorsítani kell a vízvezetéképítési munkálatokat. A kerületben jelenleg egész sor helyi vízvezetékhálózat építése folyik a lakosság önsegélyes építkezési akcióinak keretében is. BOHUŠ NEMCEK A CSKP KB októberi plénuma óta számos országos éfs szlovákiai jelentőségű rendezvény az állami szervek, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és a kulturális intézmények érdeklődésének homlokterébe állították a kulturális népnevelési tevékenységet, ennek intenzívebbé tett hatását az emberek szocialista tudatának elmélyítésére, a valódi éfe a hamis értékek szétválasztására tudatukban, érdeklődési körük bővítésére, életüknek kultúrával való gazdagítására. Részletesen foglalkozott ezzel a problematikával a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma, az SZSZK kormányának tanácskozása, a nemzeti bizottságok vezető tisztségviselőivel, és a fiatal nemzedék szocialista tudatának elmélyítésével összefüggésben a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülése is. A szocialista társadalom így céltudatosan igyekszik hozzáférhetőbbé tenni a kulturális értékeket a lakosság széles rétegei számára. Természetesen nincs szó itt akármilyen kultúráról, hanem olyanról, amely törvényszerűen kibontakoztatja marxista—leninista felfogásának elveit — a pártosságot, az osztályjelleget, a demokratizmust, a népiességet, és a legszélesebb hozzáférhetőséget elősegítő szervezési formákban valósul meg. Ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósításából döntő módon veszik ki nálunk részüket a nemzeti bizottságok. A kormány képviselőinek és a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak nemrég lezajlott találkozóján határozat született, amely kimondja, hogy „a kulturális népnevelési munkában össze kell hangolni az összes állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, az iskolai és kulturális népművelési intézmények tevékenységét annak érdekében, hogy komplex politikai nevelő hatást fejthessenek ki az állampolgárok, különösen a fiatalság szocialista tudatának a formálására“. A legutóbbi időkig é'ppen a kulturális-népnevelési tevékenység volt valamiképpen gyenge oldala munkájuknak. Elsősorban a gazdasági feladatok biztosítására fordítottak gondot, és számos nemzeti bizottság, s különösen a legtöbb helyi nemzeti bizottság a lakosság kulturális igényeiről való gondoskodást többnyire csak abban látta, hogy segítséget nyújtott az embereknek szabad idejük hasznos eltöltéséhez. Sok helyütt mintha csak megfeledkeztek volna, hogy milyen szoros összefüggésben van az emberekre való meggyőző nevp- lői ráhatás a gazdasági és egyéb feladatok öntudatos teljesítésével. Ezzel kapcsolatban pozitív változásnak lehetünk tanúi, ami a nemzeti bizottságok kulturá- lis népnevelési tevékenységét, ennek helyes felfogását és hasznos voltát illeti. Kétségtelenül hozzájárul ehhez a martini és a Banská Bystrica-i felhívás nyomán kibontakozott ver- senymozgalom, amely az esz* mei nevelői ráhatást az első helyre teszi. A nemzeti bizottságok egységes kulturális nép* nevelési terveket dolgoztak ki, ezekben pontos határidők között meghatározzák a saját szer- veik, a társadalmi szervezetek, az ipari és a mezőgazdasági üzemek, s az egyésges földművesszövetkezetek ált 1 rendezendő egybehangolt rendezvényeket, amelyeknek célja, hogy képviselőik állandó és rendszeres nevelői ráhatást fejtsenek ki a lakosság körében. Fokozatosan tért hódít az a felismerés, hogy nem a kimutatott akciók száma a fontos, hogy nemcsak a mennyiségi szempontok játszanak itt szerepet, nem lehet szó csak kampányról, hanem folyamatos és állandó, eszmeileg körülhatárolt és formáit tekintve sokrétű ráhatásról, amely szorosan függ össze a társadalmi problémákkal a város, illetve a község életével. Kétségtelenül rendszerünk becsületére válik, hogy Szlovákiában 25 év alatt több mint 2000 kultúrház, klub és különböző népművelési intézmény létesült. Ezekre az állam nagy pénzösszegeket, s a lakosság rengeteg önkéntes társadalmi munkát fordított. Sokkal kevésbé dicsekedhetnek azonban egyes olyan községek funkcionáriusai, ahol új, modern népművelési létesítmény épült, de nincs megfelelően kihasználva. A kulturális-népnevelési tevékenység egységes terveit nem lehet véglegeseknek és megvál- toztathatatlanoknak minősíteni. Állandóan javítani kell rajtuk, tökéletesíteni kell őket — mint ahogy Fojtík elvtúrs, a CSKP KB titkára mondotta a CSKP KB júliusi ülésén — ,,úgyf hogy valamennyi akció pártunk művelődéspolitikájával teljes összhangban valósuljon meg, összhangban társadalmunk szükségleteivel. Ezekben a tervekben az összes kulturális népnevelési intézmények által a jövő és az azt követő évben megünneplésre kerülő jelentős évfordulókkal kapcsolatos közös akcióknak kell dominálniuk.“ — Itt az ideje tehát, hogy visszatérjünk ezekhez a tervekhez, megítéljük, eléggé hatásosak, vonzóak-e az egyes tervezett rendezvények. Vizsgáljuk felül, hogy az, amit az eszmeileg körülhatárolt kulturális népnevelési tevékenység fejlesztése érdekében teszünk és tenni szándékozunk, kimeríti-e összes lehetősépe'nket JAROSLAV MEŠKO TAKARÉKOSKODJUNK A VÍZZEL Egy verseny margójára
